Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-17 / 141. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1965. június Pl, Londoni kérdőjel: Változás vagy taktikai visszavonulás a brit kormány vietnami politikájában? A brit miniszterelnök han­got változtatott a Vietnami kérdésben, és ezzel elhárította a kormánypárton belüli láza­dás nyílt kirobbanását — eb­ben foglalható össze mértékadó politikai megfigyelők vélemé­nye Wilson keddi parlamenti nyilatkozatáról. Rámutatnak, hogy a »folyamatban levő kon­zultációra« való hivatkozás s egy angol békekezdeményezés reményének megcsillogtatása mellett, Wilson azzal vezette le a munkáspárti padsorokban uralkodó »túlfeszültséget«, hogy kormányának »mély nyugtalanságát-« fejezte ki a legutóbbi vietnami fejlemé­nyekkel kapcsolatban, utalva az amerikai szárazföldi had­erők támadó bevetéséről ho­zott washingtoni döntésre. Wilson még arra is célzott, hogy az angol—amerikai bi­zalmas diplomácia kulisszái mögött hajlandó szorgalmazni a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadító Front tárgyaló part­nerként való elfogadtatását és Észak-Vietnam bombázásának beszüntetését. A munkáspárti baloldalnak és a centrumnak tett enged­mények, mértékét és igazi ér­tékét egyelőre nehéz fölmérni. Az amerikai agressziótól való elhatárolódást sürgető képvise­lők mindenesetre szükségesnek tartották figyelmeztetni a mi­niszterelnököt: a brit kor­mánynak meg kell vonnia tá­mogatását az Egyesült Álla­mok vietnami politikájától, ha a »folyamatban levő konzultá­ció« nem vezet hamarosan kézzelfogható eredményre. Wilsont erősen aggasztja, hogy a nemzetközösség afro­ázsiai tagállamai egyáltalán nem titkolják mélységes csa­lódásukat az Egyesült Álla­mokkal szemben túlságosan engedelmes munkáspárti kor­mány iránt. Ezért Wilson »kö­zös kezdeményezéssel« akar elébe vágni annak, hogy a ma kezdődő kormányfői értekez­leten nyíltan kifejezésre jus­sanak a bírálatok, ami még in­kább elmélyítené a Munkás­párt belső bizalmi válságát is. (MTI) Az afroázsiai konferencia napirendi javaslata Az A1 Gumhurija közzétet­te az algíri afroázsiai konfe­rencia előkészítő bizottságá­nak napirendi javaslatát. Ez tíz fő kérdést tartalmaz: 1. A nemzetközi helyzet alakulása a bandungi értekez­let óta. 2. A gyarmatosítás, az újgyarmatosítás és az impe­rializmus felszámolásáért ví­vott harc. 3. Az emberi jogok biztosítása Afrikában és Ázsiában. 4. Az ENSZ meg­szilárdítása és a világszerve­zet alapelvei. 5. A világbéke biztosítása és a leszerelés. 6. A nemzetközi viszályok békés rendezése. 7. Gazdasági fejlő­dés és együttműködés. 8. Kulturális együttműködés. 9. Békés egymás mellett élés. 10. Állandó afroázsiai titkárság létesítése az afroázsiai álla­mok hatékony együttműködé­sének előmozdítására. Az A1 Gumhurija hozzáfű­zi, hogy India és több más ország észrevételeket tett eh­hez a napirendi javaslathoz, és bizonyos módosításokat kért: Más államok újabb kér­dések napirendre tűzését ja­vasolták. Ezek az indítványok a külügyminiszterek elé ke­rülnek. Az A1 Akhbar közli, hogy az eddigi javasolt napirend keretében mód nyílik a nuk­leáris fegyverek betiltásának, a vietnami háború megszünte­tésének és az ENSZ-alapok- mány módosításának megvita­tására is, amint az EAK ezt más országokkal együtt kér­te. ’(MTI) A BIZTONSÁGI TANÁCS HATÁROZATA Cipruson maradnak az ENSZ csapatok Az ENSZ Biztonsági Taná­csa keddi ülésén egyhangúlag elfogadta Elefántcsontpart, Uruguay, Elilívia, Hollandia és Malaysia közös határozati javaslatát, és fél évvel, 1965. december 26-ig meghosszabbí­totta az ENSZ békefenntartó erőinek ciprusi tartózkodását. A határozat meghozatalát megelőzte U Thant főtitkár- jelentésének megvitatása A jelentés rámutatott arra, hogy a szigetországban jelenleg megfigyelhető nyugalom nem látszik szilárd jellegűnek, és föltehető, hogy az ENSZ-csa- patok kivonása a harcok fel- újulását vonná maga után. Az ENSZ leszerelési bizott­sága kedden elfogadta 29 or­szág határozati javaslatát, amely indítványozza, hogy a genfi tizennyolchatalmi lesze­relési bizottság újra lásson munkához. A javaslatra 83 küldöttség szavazott. Egy kül­döttség — Albánia — a javas­lat ellen adta le szavazatát, 18 küldöttség pedig — köztük a szocialista országok, Gui­nea, Mali, Pakisztán és Kam­bodzsa — tartózkodott a sza­vazástól. Carapkin szovjet megbízott álláspontjának indoklásában rámutatott arra, hogy a hatá­rozati javaslat az összes nuk­leáris fegyverkísérletek eltil­tásának kérdésével kapcsolat­ban nyolc el nem kötelezett ország 1964. szeptember 14-i emlékiratának alapján kíván­ja a tárgyalások folytatását. Ez az emlékirat azonban vol­taképpen technikai jellegű megbeszélésektől várja a kér­dés megoldását- E kérdést po­litikai síkon kell megoldani, nem pedig technikai jellegű vitákkal. (MTI) Bomba robbant Saigonban Fulbright: Tárgyaljunk a szabadságharcosokkal Riói kaland Izgalmas, kalandos francia film. Főszereplő: Jean-Paul Belmondo és Francoise Dorléac. Egy félelmetes külsejű férfi a múzeumban mérge­zett tőrrel megöli az őrt. Ellop egy szobrocskát, majd elrabolják azt a professzort, aki a szobrocskát találta Brazíliában. A bűntény egy másik emberrablással is kapcsolatos. Adrien nyolcnapos szabadságát a menyasszonyával akar­ja tölteni. Lakására éppen idejében érkezik; látja, hogy menyasszonyát két bandita elrabolja. Adrien a banditák nyomába ered, hajsza az orly.i repülőtéren keresztül Rio de Janeiróig. Itt megismerkedik egy színes bőrű ci­pőtisztító fiúval. Segítségével az Ágnest fogva tartók nyomára akad. Adriennek sikerül megszöktetni a lányt. Mindketten az értékes szobrocska rejtekhelyére sietnek, kiássák, de ebben a pillanatban megjelennek a bandi­ták, és elrabolják a kincset. Űjabb izgalmas hajsza Brazíliában és a dzsungelben. A Riói kaland című filmet a következő balatoni filmszínházak mutatják be: Zamárdi: június 19—20-án. Siófok: június 21—23-án. Fonyód: június 24—25-én. FI ilaton boglár: június 24—25-én. Balatonlelle: június 26—27-én (csak a második elő­adáson). Balatoriszemes: június 26—27-én (csak a második előadáson). Balatonszárszó: június 29—30-án. (3037) A saigoni polgári repülőté­ren szerdán bomba robbant, amely romba döntötte a köz­ponti épül'et egy részét. A robbanás akkor következett be, amikor egy amerikai szál­lítórepülőgép felszállni ké­szült. A robbanást követően amerikai katonai rendőrök a repülőteret és környékét kor­donnal vették körül, hogy az »illetékteleneket« távol tart­sák. Így az újságírók csak a repülőtérről a saigoni kórhá­zak irányába elszáguldó men­tőautókat figyelhették meg Ezért a robbanás áldozatairól kiadott jelentések igen külön­böző adatokat tartalmaznak. Az AFP például úgy értesült, hogy a robbanásnak 17 sebe­sültje volt, köztük 10 ameri­kai. Az AP szerint azonban 46 személy sebesült meg, közülük 34 amerikai. Amerikai szakértők sürgősen megkezdték a repülőtéri rob­banás körülményeinek kivizs­gálását. Föltevések szerint szerdán reggel plasztikbomba robbant, amelyet bőröndben csempésztek a repülőtér terü­letére. Van olyan föltevés, hogy nem is egy bomba rob­bant, hanem az első robbanást néhány perccel követte egy második. Fulbright szenátor, a sze­nátus külügyi bizottságának el­nöke keddi feltűnést keltő be­széde után, szerdán újabb nyi­latkozatban foglalt állást a vietnami kérdés békés rende­zése mellett, és azt javasolta, hogy az Egyesült Államok fo­gadja el tárgyaló partnernek a szabadságharcosokat. Szerda reggel az egyik wa­shingtoni tv-társaságnak adott nyilatkozatában a szenátor ki­jelentette: »Anélkül, hogy a szabadságharcosokat dél-viet­nami kormánynak tekintenék-«, az Egyesült Államoknak meg kellene kezdeni a tárgyaláso­kat a harci cselekmények be­szüntetéséről. (MTI) Szolidaritás Kubával Június 18-a és 20-a között ül össze Montevideóban a Kubá­val való szolidaritás kongresz- szusa. A kongresszust előké­szítő koordinációs bizottság felhívást intézett azokhoz a latin-amerikai mozgalmakhoz, amelyek szolidárisak Kubával, kérve, hogy képviseltessék magukat a kongresszuson. A felhívás hangsúlyozza, hogy minden népnek joga van megválasztani sorsát, megszervezni közösségét. A kubai nép ezt tette. Az az el­határozás, hogy ■ Kuba a nagy társadalmi elhatározások út­jára lép, nem fenyegeti sem a világ, sem a nyugati félteke egyetlen országát sem. (MTI) Megegyezés Algériában A francia fővárosban a Szo­cialista Erők Frontja elneve­zésű fő algériai ellenzéki cso­port bejelentette, hogy meg­egyezett az FLN-nel. A Pá­rizsban kiadott közlemény szerint a két szervezet a nem­zeti egység biztosításának cél­jából, az algériai forradalom győzelmeinek megszilárdítása végett tárgyalásokat tartott, hogy véget vessen a megosz­tottságnak és tömörítsen min­den algériait. A két szervezet megállapodása június 16-i ha­tállyal befejezettnek nyilvá­nítja a fegyveres harcot. A szocialista erők frontját Ait Ahmed alapította és irá­nyította. Április 1-én Ait Ah­medet Algírban halálra ítél­ték, de a halálos ítéletet Ben Bella elnök börtönbüntetésre változtatta. (MTI) Japán fegyverkezik A „HÁROM PILLÉR"-TERV // A mikor egy Saigon kör­nyéki amerikai tá­maszponton a dél­vietnami szabadságharcosok támadása után az egészség- ügyiek számbavették a sebe­sülteket, megállapították, hogy a támaszponton állomásozó dél-koreai zászlóalj 17 tagja is megsebesült. Egy szemfüles újságíró riportot készített a sebesültekkel; néhány felvé­telt is csinált, és ezekből a fényképekből támadt a kava­rodás a Dél-Vietnamba kül­dött dél-koreaiak körül. A képekről ugyanis kiderült: a Puszánban behajózott dél-ko­reaiak amerikai gyártmányú egyenruhát hordanak — de a tábori csizma és a fegyverzet japán gyártmányú. A világ­sajtó tehát a dél-vietnami amerikai katonai kaland kap­csán emlékezett újra a hír­hedt » Három pillér«-tervre és a japán—amerikai katonai együttműködés kiszélesítésére irányuló kísérletekre. Még a kora tavasszal tör­tént, hogy a japán parla­mentben kínos jelenetekre került sor. Okada szocialista képviselő ugyanis megkérdez­te a minisztereket: milyen kihatásai vannak a Vietnami Demokratikus Köztársaság el­leni amerikai terrortámadá­soknak a délkelet-ázsiai hely­zetre és vajon történtek-e ez­zel kapcsolatban ,Tanáriban katonai előkészületek. Először Szato miniszterelnök, majd a külügyminiszter, végül pedig a japán nemzetvédelmi hiva­tal igazgatója válaszolt a képviselőnek. A feleletek megnyugtatóak voltak, igye­keztek elterelni a képviselő figyelmét a vietnami esemé­nyekről. Ám Okada újabb kér léseket t ;! i föl. »Milyen jogi előfeltételei vannak egyáltalán Japánban a kato­nai előkészületeknek?« — faggatta a miniszterelnököt a szocialista képviselő. (Az előzményekhez tartozik: 1964-ben újra megfeneklett a japán katonai köröknek az a terve., hogy a nemzetvédelmi hivatalt rendes minisztérium­má alakítsák át. Három esz­tendeje folytak már tavaly a kísérletek, hogy a második világháború után elfogadott alkotmányt, amely megtiltja, hogy Japánnak hadserege és hadügyminisztériuma legyen, valamilyen módon kijátsszák.) A miniszterelnök tehát =— miután előzőleg hosszasan suttogott a nemzetvédelmi hi­vatal vezérigazgatójával — Okada felé fordult és kije­lentette. hogy jogilae tulaj­donképpen semmiféle alap nincs konkrét katonai intéz­kedésekre a japán kormány részéről. Okada megköszönte a vá­laszt, majd aktatáskájából elővett egy vaskos füzetet. A füzet egy katonai, a »H-rom pillér«-terv, amelynek lénye­ge az, hogy a japán katonai erők egy föltételezett harci helyzetben — az elképzelés szerint Észak- és Dél-Korea között incidensekre kerülne sor — az amerikaiakkal és £ dél-vietnamiakkal együtt hoz­zákezdenének egy egyelőre Vietnamra és Koreára korlá­tozandó háborúhoz. A tanul­mány különben politikai in­tézkedések egész sorát is elő­irányozza, — majdnem ki­lencven törvényjavaslat váz­latos tervét szintén tartal­mazza, és ezek a javaslatok t gazdasági élet, a sajtó, a rá­dió és a közlekedés teljes ka tonai ellenőrzését irányozzál elő. A japán nemzetgyűlés meg döbbenten hallgatta Okada le leplezéseit, majd a miniszter- elnök rövid és zavart vála­szát, amely szerint a kormám nem tud a tanulmányról éí vizsgálatot rendel el. Az amerikaiak számára Ja­ván ma olyan távol-kelet szövetséges, amelynek szinti korlátlan lehetőségei vannal a hadsereg fölépítésére. An­nak ellenére, hogy az alkot­mány megtiltja a hadsereg lé­tesítését, a japán, úgyneve­zett katonai szövetségei 200 000 főnyi önkéntessel ren­delkeznek. Az úgynevezett ön­védelmi haderő létszám? 171 000 fő (13 hadtest gyalog­sággal. tüzérséggel. tankos é légierő egységekkel). Enne! az »önvédelmi haderőnek« ve­zetői készítették a »Hárorr pillér«-tervet is. A dél-vietnami leleplezés — dél-koreai katonák japán fegyverzetéről készült fény­képek — fölkeltették ■ az ér­deklődést világszerte a japán Vaszilij Kuznyecov, a szov­jet külügyminiszter első he­lyettese szerdán Tokióba uta­zott. A bolgár fővárosban nem­zetközi kiállítás nyílt a KG- ST-országokban folyó típus- tervezésről. E kiállításon leg­több anyaggal a Szovjetunió vesz részt. Több ezren tüntettek Bonn­ban tegnap a szükségállapot- törvényjavaslat ellen. Ezzel állandó jellegű tiltakozó meg­mozdulás kezdődött. Míg a Bundestag ülése tart, a kül­döttségek Nyugat-Németor- szág minden részéből fölkere­sik a bonni parlamentet és írásban is átnyújtják tiltako­zásukat. De Gaulle francia köztársa­sági elnök szerdán ötnapos Párizs környéki beszédkörútra indul. A francia elnök testi épségére ötezer párizsi rend­őr vigyáz. A francia fővárosban nem­zetközi tanácskozás kezdő­dött az űrutazás biológiai problémáinak megvitatása cél- iából. A tanácskozásnak nagy jelentőséget kölcsönöz. hogy magas szintű szovjet és ame­rikai tudósküldöttség vesz rajta részt. Nagy-Britannia Kommunis­ta Pártjának küldöttsége jú­nius 14-én és 15-én Hanoiban megbeszéléseket tartott a Vietnami Dolgozók Pártjának .képviselőivel. Az angol dele­gációt John Gollan, a párt főtitkára, a vietnami küldött­séget pedig Le Duan, a VDP első titkára vezette. Romániában folytatódnak az RMP IV. kongresszusát előkészítő nártkonfereneiák. Június 14—15-én zajlott le a fegyveres erők aktivagyűlése, amelyen megjelent és felszó­lalt Nicolae Ceausescu. a párt központi bizottságának első titkára is. Moszkvába utazott a hol­land parlament küldöttsége. A delegációt Baten, a katoli­kus néppárt képviselője ve­zeti. Az indiai hőhullám halálos áldozatainak száma száznegy­vennégyre emelkedett. fegyverkezési ipar iránt. Az amerikai lapok is megírták, hogy 1962-ig Japán csak ame­rikai fegyvereket kapott — évente körülbelül 50 millió dollár értékben. 1962-től kezdve a japán ipar hozzálá­tott először kisebb kaliberű kézi és tüzérségi f?g’~verek gyártásihoz, majd megkezdő­dött a páncélosok és felderítő páncélkocsik gyártása is. 1964 januárjától kezdve raké­tákat ugyancsak gyártanak Japánban, elsősorban páncé­los elhárító rakétákat és lég­védelmi Hawk-rajcét'kat amerikai minták és rajzok alapján. A dél-vietnami—amerikai agresszió eredménytelensége úgy látszik sietteti annak az amerikai tervnek a f valóra váltását, amelyen hosszabb ideje titokban dolgoznak már: amerikai—japán—dél­koreai—csangkajsekista és dél-vietnami erőkből valami­féle távol-keleti NATO-had- sereg, a NEATO-hadsereg lét­rehozását. Amikor a tavasszal a sasé­ból kikötőbe befutott a »Sea Dragon«, azaz a »Tengeri Sár­kány« nevű amerikai atom­tengeralattjáró, a dél-japíni kikötőben, majd Tokióban sok tízezer ember részvételé­vel tömegtüntetéseken tilta­koztak a japán dolgozók az amerikai katonai terv ellen. Aligha valószínű, hogy az új leleplezések — a Saigon környéki katonai támaszpon­ton lefényképezett japán fegyverek históriája vissz­hang nélkül marad. A milita- rizmus elleni tömenhavgulat az egűik legnagyobb oátja az amerikai tervek megvalósítá­sának Japánban. G. 1L

Next

/
Thumbnails
Contents