Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

▼asáraap, 1965. június 13, 3 SOMOGYI NÉPLAP Ha kisütne a nap... A BRIGADI’EZEIOk az asztal körül ülnek, esii meg­beszélés, munkaeiosztás van Babócsán. Az előbb néhány percig sütött a nap, mcst is­mét zuhog az eső. Aki kime­részkedik a határba dolgozni, az legtöbbször vizesen ér haza. És nincs nap, hogy ne kellene abbahagyni a munkát csak azért, mert megeredt az eső. Talán nincs is nehezebb ezek­ben a napokban, mint eldön­teni, mi történjen másnap a gazdaságban. Hiszen tudja mindenki, hogy mit kellene csinálni, de ki tudhatja, hogy másnap hozzáfoghatnak-e? Az irányítóktól, a vezetőktől két- szerannyi munkát kíván ez az időjárás: hiába állapodtak meg valamiben, ha közbeszól a ter­mészet, akkor gyorsan, rugal­masan kell intézkedni az új körülménynek megfelelően. A munkaelosztáson nem úgy beszélgetnek: így és így ren­dezzük dolgainkat. Szinte min­dem elhangzó mondatban, min­den megállapításban ott van a »ha« szócska. Megsokasodnak a feltételes mondatok, több es­hetőségre számítva lehet csak valamiről beszélni. Nehéz idők ezek, s itt Babócsán — min­den bizonnyal másutt is — to­vább tartanak a töprengő ta­nácskozások. Érthető ez az ala­pos fontolgatás, hiszen ez a szövetkezet, mely a korábbi években annyi gonddal birkó­zott, ilyen mostoha időjárás mellett is előbbre áll a nö­vényápolással mint tavaly. FIGYELMET ÉRDEMLŐ dolog ez. Közvetve arról tanús­kodik, hogy igen nagy akarata erővel, szorgalommal fogtak hozzá az emberek a munkához. Számbelileg nem gyarapodtak, igyekezetük azonban fokozó­dott. Több minden közreját­szott ebben. Elsősorban az, hogy nem nyúlt bele a tavasz­ba a trágyahordás, s nem von­ta el az erőt más időszerű munkától. Okulva a korább hibákból, valóban több gon­dot fordítottak arra, hogy ide­jében kimérjek a kapálniva- lót. Nagyon is lényeges dolog ez. Az emberek megismerteti feladatukat, s jobban érzik a felelősséget is a munka elvég­zéséért. Erre vall, hogy ha ko­ra reggel jónak mutatkozik az idő, kimennek dolgozni, ha csak néhány óráig serényked­hetnek is. Ennek köszönhető, hogy: — A növényápolással még nem vagyunk lemaradva... Megsarabolták, kiegyelték cukor- és takarmányrépájukat. A bürgenva jó részét megka­pálták, most töltög tik elő­ször. Ezzel párhuzamosan gép­pel sarabalják a kukoricát. A háztájival együtt több mint; négyszáz holdon kell elvégez-■ ni ezt a munkát, s mintegy 190: hold sarabolatlan még. Nem szégyellmivalóaik ezek a tények, mégsem beszéltek róla j elégedetten. A közös sorsáért felelősséget érző irányítók nemcsak azt nézik — nem is nézhetik —, hogy pillanatnyi­lag kedvező a helyzet »Köny- nyen megesik, hogy a tavalyi évhez viszonyított előnyből le­maradás lesz, ha az idő nem fordul jobbra.-« Mert lassan a homok sem tudja elnyelni az esőt, sdk táblán víz áll, a ré­tekről nem is beszélve. HA KISÜTNE A NAP — így kezdődnek a mondatok, és utána felsorakoztatják, hol éget legjobban a munka. Nem könnyű az elosztás, nem köny- nyű meghatározni a másnapi tennivalót Ez az időjárás sok áldozatot, sok odaadást köve­tel a parasztembertől éppúgy, mint a vezetőktől. Babócsán jó lendülettel indultaik; sok függ attól, hogy milyen kitartással, akarattal tudnak megbirkózni a mostoha időjárással. } Vörös Márta j KÉPEK AZ IPARI TANULÓK KIÁLLÍTÁSÁRÓL A Munkaügyi Minisztérium 503. számú Helyiipari j Iskola otthonában rendezték meg az ipari tanulók vizs­gamunka kiállítását. Első képünkön a villamos, a la- j katos szakkör tagjai által készített epidiaszkóp látha- ! tó. A vetítőhöz szükséges lencséket a budapesti Gam- • ma Gyár tanulói készítették. Az oktatásban nagysze- : rűen felhasználható, a vetítő ára mintegy tizenötezer ; forint. (Első kép.) Sok szép munka van a lakatos és a motorszerelő I tanulók kiállítótermében Is. Nemes József, a Malom­ipari és Termény forgalmi Vállalat tanulója a mal­mokban használatos felvonó kicsinyített mását készítet­te el. A mérlegkészítök miniatűr mázsái is valóságos remekművel:.. (Második kép.) A Ruhagyár, a Mértéku'áni szabóság női és férfi­szabó tanulói is sok szép vizsgamunkát állítottak ki. A kiskosztümök, az estélyi ruhák és az alkalmi köpe­nyek még a férfi látogatók érdeklődését is fölkeltik. (Harmadik kép.) Gyümölcsszedő brigádok szervezését tervezik az fmsz-ek (Tudósítónktól.) Szerte a megyében nagy erőfeszítéseket tesznek az fmsz-ek felvásárlói, hogy a megtermett gyümölcsöt felvá­sárolják, és értékesítsék. Az idén nem kis gondot jelent a gazdaembernek a gyümölcs szedése. Egyrészt a rendkívül rossz időjárás hátráltatja ezt a munkát, másrészt az idő­szerű mezőgazdasági tenniva^ lók is sürgetnek. Viszont a megtermett gyümölcs szedése, értékesítése is fontos nép- gazdasági érdek. A gyümölcsök felvásárlási árai jók. Érdemes — és a gazdák érdeke is kívánja ezt — megkeresni azt a módszert, aminek segítségével megment­hetjük ezt az értéket. Vegyipari újdonságok az üzletekben Vízvezetékcsőre kapcsolható autókefe (Tudósítónktól.) Cjfajta vegyipari cikkek szállí­tását kezdte meg a napokban a Vegyianyag-nagykereskedelmi Vál­lalat kaposvári lerakata az üzle­teknek. Műanyagflakonban hozták forgalomba a Caola bronz és az Opera bergamottos napolajakat. Megjelent egy új magyar kézápo­lószer is: a Camea. Ez az azulé- nes készítmény igen ízléses csoma­golásban kerül a vevők elé. A kismamák minden bizonnyal örülnek majd a pvc-ből készült gyermeknadrágnak, hiszen ez az új cikk lemosás után két perccel is­mét száraz és újra használható. S még egy újdonság, aminek el­sősorban az autósok örülhetnek: vízvezetékre szerelhető autómosó­kefe érkezett az NDK-ból. Hasz­nálatával könnyebbé válik a gép­kocsik tisztántartása. Az ÉM Budapesti Beton- árugyár, Bupest, XXI. (Cse­pel), Rákóczi F. u. 289. sz. azonnali belépéssel rakodás­hoz és kőőrlcshez alkalmas férfi segédmunkásokat, valamint betonelem és mo­zaiklap gyártásához íérfi és női segédmunkásokat keres. Fölvételhez munka­könyv, MIL-lap, SZTK-kis- könyv és tanácsi igazolás szükséges. Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a fenti cím munkaügyi cso­portjánál. (2486) Az fmsz felvásárlói isme­rik a gyümölcstermelő gaz­dákat, tudják, melyik család képes leszedni a termést és melyik nem. Ezért helyes az az elgondolás, hogy a felvá­sárlók gyümölcsszedő-brigá- dokat alakítanak az otthon vakációzó fiatalokból. Ehhez természetesen szükséges a fa­lusi KISZ-szervezetek segít­sége is. Ügy kell szervezni ezt a munkát, hogy megtalál­ják számításukat a tulajdono­sok és a szedők is. A brigá­dok a kívánság szerint cso­magolhatják az árukat, ami többletjövedelmet jelent. sík az eső, vigasztalanul, mint ősszel. Az ablakon végig folynak a gyöngyszemek, tépelödö hangulat nehezedik rám. Egy markáns arc villan fel, honnét ismerem? Mintha hangját is hallanám. Csendes, megfontolt volt, s most felerő­sítve zúg, mint a tenger. A homlok alatt értelmes szem­pár ... kajánul vigyorog rám. Két fényszórónak látom. — Ugye megmondtam, tud­tam én... maga kis naiv. Szól­jon csak az ember... érdemes? Azt hiszi, bátor volt, mert meg­írta, amit mondtam. És mit vár ezután... mit ér vele? Moziban láttam ilyen egy­másba úszó képeket, bámulom az ablakot, s a képek szágul­danak. összedőlt ház fala me­red a magasba, vadonatúj be­tonelemek szelik át. A zöld diófa alatt mázsányi csavar széjjelszórva, veri az eső. Es már az ablaküvegen csordogál tovább. Apró kis halászladik süllyed a mélybe a tölgyfák fölött, hosszú, fényes jégtáblák olvadnak a napsütötte udva­ron, és széjjelfolynak megsem- misülten. Az istálló előtt óriás halom elázott műtrágya. A pa­pírzsákok foszlottak, lebegteti őket a szél, mintha fenyeget­nének. Mi ez? Egy emeletes ház áll az ut­casorban, félig lebontva. Mikor bontották, építik-e majd? És lesz-e fundamentuma? Gyere­kek játszadoznak előtte, öt-hat­éves formák, talán szakálluk nő, mire valaki kényszeredet­Készülődés az aratásra Befejezték a kombájnjavítás! a Lengyeltóti Gépállomáson Kiürült a szerelőcsarnok. A nagytestű SZK—3-as és SZ—4- es kombájnok ismét az udva­ron sorakoznak. Csak egy ár­válkodik még a csarnokban, de mire ezek a sorok megjelennek, azt is kiállítják az udvarra. A szerelők próbatétele A két motorszerelő — Soly- mosi Ernő és Mezriczky La­jos — már maga mögött tudja a kombájnjavítást. Az utolsó motor is készen van, csupán a szokásos ellenőrző méréseket kell még elvégezni. Tőlük kér­dem meg, milyen volt a javí­tás. — Jó. Én bízom benne, hogy jól sikerült. Bár probléma akadt még sok. Ezt főleg az alkatrészhiány okozta — mond­ja Solymosi Ernő. De azért si­került rendbe tenni a gépeket. Az ellenőrző mérések azt mu­tatják, hogy minden motor tel­jesítménye megfelelő. A Lengyeltóti Gépállomá­son elég későn láttak hozzá a kombájnok javításához. Az erő­gépek téli nagyjavítása ugyan­is hosszú Ideig elhúzódott. En­nek egyik fő oka a viszonylag kicsi szerelőtér. Emiatt keve­sebb szerelő tudott dolgozni a tél folyamán. A kombájnjavi- tásoknál is akadt gond. Hiány­cikk volt többek között a fer­de felvonólánc, nem kaptak motolla variá tart. Ezeket az alkatrészeket házilag készítet­ték el. Így oldották meg a cséplőkuplung hiányát is. A KÉPZELŐDÖM ten feltartja a kezét: én vol­tam! az arc újra feltűnik. Munkás ember, nem le­het más. Bakancsa még sáros, tenyere kemény, mint a kő, naphosszat talicskára tapad. És szava is kemény, tetszik nekem. A teremben alig va­gyunk tízen, mintha minden sarokban hangszóró bömbölne. Visszhangzik, mint az Ür hangja a Tragédiában. Terv, jólét, elfecsérelt milliók ... — Tudja, ki ez? — csap rám a fennkölt magasságból egy másik. A fehér ajtót becsapja maga mögött, s az ablakon csordogálnak a gyöngyszemek. — Tudom. Egy munkás. — Ez minden? Hát azt tud- ja-e, hogy rendőr volt, s ki­szolgálta a Rákosi-rendszert Meredten nézek rá, ő bizo­nyára Rodostón volt akkor száműzetésben... — Maga persze elhitte, amit mondott, mert egy munkás bí­rált! Tudja, hogy mit csinál ez?? — Tudom. Salakot talicská- zik. És elmondta, hogy nem nézi jó szemmel az összedőlt házfalat, a szétmállott tégla- halmazt, a megsemmisült jég­hasábokat, s a rozsdás csava­rokat a diófa alatt. Félti.., Azt mondja, az övé.— — Nem az ö dolga, ne félt­se. Tegye a dolgát, talicskáz- zon... — Igaz vagy nem, amit mon­dott, s amit megírtam? Erről vitatkozhatunk. T/’illám cikázik az égen, ' két bogárfekete szem­ből látom tükröződni, s a szem sarkából fölény csap rám va­kító villámlással. — Igaz! Na és. Ezt ö nem értheti. Népgazdasági érdek is van a világon, mit tud ö ar­ról? Neki nincs közgazdasági szemlélete, csak a maga kis szűk vackát látja... — De azért felelősséget érez ... — Eh, felelősség! Szétázott a fal... ? Tudtuk előre. Ügy is csináltuk, hogy szét kell áz­nia. S a jég elolvadt a napsü­tésben. Nem sok pénzbe kerül a víz, s a föld is ingyen van, a drága anyaföld __Dehát a t ervnél ötszázezerrel több agyagkorsót készítünk s négy- százezer szétázik, még mindig százezerrel több jut az ország­nak ... Hát igy kell érteni... — És a ház az utcasorban? — Ugyan, kérem ... Száz épül helyette! Hát nem látja o perspektívát? Mi az a tíz- vagy százezer... mellényzsebbe va­ló népgazdasági szinten. — És a munkás »szintjén«? Miért hallgat erről tisztelt ab­lakon felkúszott idegen. S ha így igaz, ahogy mondja, ha ez az igazi közgazdasági szemlé­let ... Akkor miért nem ma­gyarázza meg a munkásnak, hogy négyszázezer korsót az enyészetnek kell formálnia...? — Megkapja a fizetését ér­te... — De érzi, hogy hiába fára­dozott! Hogy még versenyzett is, hajtott, mert biztattuk rá, s mert tovább lát már a saját kis keresetén... Miért nem magyarázza meg neki? — A munkásnak ehhez sem­mi köze... Moziban láttam ilyen egy­másba úszó képeket. Apró gye­rekek állnak egy kondér előtt mezítláb, rongyokban, fejük fö­lött ágyú dörög és repülők húz­nak el. Az erdőn partizánok törnek előre, a fa tövén halá­los sebből vérzik egy szőke gyerekember, s egy kunsági paraszt cöveket ver a földbe. A gyár falára új táblát szögez­nek, s hömpölyög a tömeg ... énekel, mint még soha. S egy hang beleordít a győzelmi in­dulóba: »A munkásnak ehhez semmi köze...« T/igasztalanul esik az eső, ' s az ablakon végigfoly­nak a gyöngyszemek ... Erő­szakosan rázom föl magam, s ujjamat végighúzom a párás ablaküvegen... Képzelődtem. Vagy a képzelgésnek is való- ságmagva van? ... J. B. hidraulikus szivattyúkat pe­dig felújítottáik. 28 kombájn útrakész Ezekben a napokban azért már valamennyi kombájn és aratógép felsorakozott a Len­gyeltóti Gépállomás udvarán. A huszonhat felújított arató­cséplő gép mellett ott van a két új SZK—4-es kombájn is. Ezeket a gépeket az idei ta­vaszon kapták. A javítás befejezése után még egyszer tüzetesen átnézis a gépeket, hogy az esetleg még elmaradt apróbb hibákat is a munkába indulás előtt kijavít­hassák. A kombájnok mellett — Hessz Mátyásnak, a gépállo­más főtnémökének tájékozta­tása szerint — elkészültek a rendrearatók is. A mostani ki­lenc mellé még további hár­mat várnak a Heves megyei gépállomásoktól. Még az aratás megkezdése előtt ezek is meg­érkeznek. Ezzel a gépparkkal kell elvégezni a Lengyeltóti Gépállomásnak az idei nyáron a fonyódi járás termelőszövet­kezetedben az aratás nagy ré­szét, mert a járás közös gazda­ságainak mindössze két kom­bájnjuk és csak néhány kéve­kötő aratógépük van. Nagyok a feladatok Az aratási felkészülés a kombájnok kijavításával még korántsem ért véget Legalább ilyen fontos a kombájnosofcról való gondoskodás. A gépek után tehát most az emberek feílikészítésén a sor. A most traktoron ülő kombájnvezetők mellett a műhely szerelői kö­zül is tizenketten arató-cséplő gépre ülnek majd a nyáron. Ezek mind régi kombájnveze- tők, a hónap közepén mégis hatnapos tanfolyamra hívják össze őket a gépállomáson. Reszt vesz ezen — a terme­lőszövetkezetekből érkező se­gédvezetők mellett — az a há­rom kombájnos is, aki az idén ül majd először gépre. Az ő feladatuk lesz a csak- n m 13 000 hold kenyér- és ta­karmánygabonának a betaka­rítása. Az idei aratás nehéz felada­tot jelent majd. S nemcsak a gépeket, hanem az embereket is próbára teszi. Megfelelőkép­pen kell hát készülni erre a nagy munkára. E. L

Next

/
Thumbnails
Contents