Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-10 / 135. szám

Csütörtök, 1965. június 10. 7 SOMOGYI NÉPLAP IMII A3ÁNIL A NYÁRIRA? Bármennyire nehezen, mégis elérkezett a nyár, és ezt nem­csak a naptár meg a magasabb hőmérséklet jelzi, hanem a le­vetett ballonok, az előkerült könnyű nyári ruhák és a szebb­nél szebb, divatos női papu­csok is. Vidám vakációra ké­szül a diák, megnőtt a balato­ni utak forgalma, és az üzle­tekben nagy a kereslet a cam­ping- és strandcikkek iránt. A ruha-, a cipő- és a hajviselet szakértőit, a szabót, acipő’oolt vezetőjét, a fodrászt és a koz­metikust kérdeztük meg, mond­ják el, mit ajánlanak a nyár­ra. A NŐI SZABÓ Somoskői Istvánná, a So­mogy megyei Tanácsi Textil­ipari Vállalat Május 1. utcai üzletének női szabója a válto- zakoriy időjárásira tekintettel a több részes ruhákat ajánlja világos, műszálas szövetből, gyürtelenített jesterből. — Változik a ruhák vonala — mondja a női szabó. — De­rékban enyhén karcsúsított, ej­tett vállú a divat. Kisebbek lettek a kivágások, zártabbak a ruhák. Fiatal nőknek prakti­kus és mutatós a több részes strandkompié köntössel. Ezek készülhetnek élénk színű kar­tonból vagy vászonból is. Egy­színű ruhákhoz, kis kosztü­mökhöz Európa-szerte divat a kézimunka-díszítés. A horgolt gallér és kézelő vagy akár a ruhahímzés derékmagasságban nagyon jól mutat. Hűvösebb A probléma, amiről írni akarok, tulajdonképpen már nem probléma. Ez a göllci Béke Tsz vezetőivel való ta­lálkozás után már az első percekben kiderült: — Megoldódott a gondunk. Ma már kinn vannak az asz- szonyok, szedik a zöldhagy­mát, mintegy tízezer, csomót szeretnénk átadni a MÉK-nek, aztán megy folyamatosan a szállítás. Tudomásul vehetném ezt a tényt így magában; megszűnt a vita, nem fáj Göílében sen­kinek a feje azért, hogy mi lesz a sorsa a három hold zöldhagymának. Mégis azt mondom, hogy érdemes róla beszélni, a látszólag ap­rócska ügynek vannak olyan tanulságai, melyeket nemcsak Göílében, hanem minden gaz­daságban hasznosítani tud­nak. Sokszor és sokféle vonatko­zásban beszéltünk már arról, hogy szóból ért a magyar em­ber. Csak nem mindegy az, hogy azok a szavak mikor hangzanak el, hogyan hang­zanak el, és tartalmuk a való igazat fedi-e. Egy elhamarko­dott kijelentés, egy úgyneve­zett félreértés a dolgozóknak sok bosszúságot, vezetőiknek pedig gondot, aggodalmat okoz. S ha kellő időben nem teremtődik meg az a kapcso­lat a vitázó felek között, amely hivatva van elrendezni a bonyodalmat, akkor bizony kicsi ügyek is sok ember ide­jét, energiáját, rabolják el — fölöslegesen. A jelen eset et­től sz általánostól annviban tér el, hogy a vizsgálódás nem volt hi'bavaló, hiszen ahogy említettem, a tapaszta­latok okulásul szolgálnak. A göllei Béke három hol­don termel zöldhagymát. A MÉK-kel hatvanezer csomó átadására kötöttek megállapo­dást, a termésbecslés szerint hatvanháromezer csomót fog­nak szállítani. S bár a szövet­kezet fő profilja más — ta­karni 'nytermelés, állatte­nyésztés —, nem mindegy az sem. hogy mi lesz a sorsa kertészetüknek, amit a szép jö­vedelmen kívül - főleg azért létesítettek, hogy munkaalkal­mat teremtsenek az idősebb, a nehéz mezei munkát már nem bíró tagjaiknak. A szer­ződéses * zöldhagymából mint­egy tizenhétezer csomót ad­tak át, amikor hírül kapták, hogy további szállítmányt nem tokádnak tőlük, a ter­més többi részét majd az ősszel veszi át a MÉK. Ahogy most tisztázódott, ez •»olt az a félreértés, amely nyári estékre köntösnek ugyan­csak gyürtelenített anyagokat ajánlok. Ha egy nő egész nyá­ron át korszerűen, csinosan akar öltözködni, használja fel a divateleméket, hogy ruhája megfeleljen egyéniségének. Na­gyon fontos a kellékek helyes megválasztása is. A cipő, a táska, a kalap színeinek össz­hatása elengedhetetlen köve­telmény. A FERFISZABO Kalmár Lajos, az üzlet fér- fiszabója nyárira is a sötét öl­tönyöket ajánlja. — Ez a legelegánsabb vise­let, és ha a szövet könnyű, akkor nem kell félni tőle. Örömhír a férfiaknak, hegy a háromgombos zakó, a felhajtó nélküü nadrág még mindig tartja magát. Nem is csoda, hiszen ennél szebb férfidivatot magam sem tudok elképzelni. Ami kevés változás van, az csupán a zakó derekára vonat­kozik. A kabátvonal egy ki­csit karcsúbb, testhez simu- lóbb lett. Csak fiatalabbaknak ajánlom a zakókon a kétolda­li fel vágást. Ugyancsak fiata­labbak öltönyére való a saját anyaggal behúzott gomb. A legfontosabb szempont a fér­fiak nyári öltözködésében is a praktikusság: a gyürtelenített, aggodalmat, keserűséget kel­tett. Mert nem arról volt szó, hogy vége a zöldhagymaszál­lításnak, hanem arról, hogy idéiglenesen le kell állni ve­le. Országos viszonylatban olyan mennyiség jelentkezett ebből az áruból, hogy pilla­natnyilag nem tudtak neki piacot biztosítani. Ilyen elő­fordult már máskor is, a fo­lyamatos ellátás kellő szerve­zést, gondos ütemezést kíván. Ha ez a magyarázat akkor és így hangzik el, a kertészetben dolgozók nem méltatlankod­nak, az amúgy is sok gonddal küszködő vezetők nem ideges­kednek. De így érthető volt a felhá­borodás. Nem azért, forintér­tékben talán az ősszel is be­jött volna az, amit mos kap­nak a hagymáért. Azonban tervük szerint a hagyma után káposztának kell kerülnie másodvetésként, ‘ a fő problé­ma tehát az volt, mi lesz a káposztával, honnan biztosíta- nakáneki területet. Vagy egy­szerűen mondjanak le róla? Ez a módosítás már tetemes anyagi hátrányokkal jár. Az­tán egvik napról a másikra megérkezett az üzenet, szállít­hatják, szedhetik továbbra is a hagymát. A nehézséget megvitatni látszólag már késve érkezett a helyszínre Továnczai Ferenc. a MÉK főagronómusa. Hiszen így fogadták: elrendeződött minden. Vitathatatlanul jó dolog és örvendetes, hogy hagymát szedő, csomózó em­berekkel, megnyugodott kedé­lyekkel találkozhattunk, hogy a probléma tulajdonképpen már nem probléma. De... — és ez a tanulság, melyet nem lehet eléggé hangoztatni — nem kerülhették . volna el ezt a vitát? Dehogynem! Csak akkor és nem utólag, őszintén kellett volna tárgyalni, vi­gyázva arra, hogy a beszélge­tésbe ne csússzon aggodalmat keltő, félreérthető magyará­zat. Igen, a mondás igaz, a ma­gyar ember szóból ért — de nem mindegy, hogyan hangza­nak el azok a szavak. A fel­vásárlás, az úgynevezett sze­zon jó része még hátravan, szolgáljon okulásul a termelő­üzemeknek is, a velük kap­csolatban álló termeltető vál­lalatoknak is ez a látszólag egyszerű göllei eset. Hiszen ha jól meggondoljuk, a tanul­ság nagy: aprócska félreértés is zavart okozhat. Vigyázzunk hát' egy kicsit több odaadás­sal igyekezzünk kerülni a fél­reértéseket. Vörös Márta sötét szövetéből készüli köny- nyű, szeliős öltöny. A CIPÖBOLTVEZETŐ Szujó Ernő, a Noszlopi Gás­pár utcai cipőbolt vezetője az utóbbi napokban nagyon el­foglalt ember. — Hirtelen jött a meleg, nem lehet tovább halogatni a női papucsok és a férfi víkendci- pők vásárlását. Ezekből fogj' most a legtöbb. Világos köröm­cipők, pantonettek majdnem minden színben, kétszázötven fazonban kaphatók. A nyár sok kellemetlenséget okoz nekünk. Több vevőt nem tudunk kiszol­gálni;, mert harisnya nélkül jönnek cipőt vásárolni. Ilyenkor gyakran méltat-, tankodnak. Nem akarják megérteni, hogy például egy világos vagy fehér cipőt két-három mezítlábas próba után már nem vesznek meg tő­lünk, mert használtnak látszik. Nehéz dolog ajánlani ebből a sok fazonból. Ezt már a vá­sárlókra bízom, döntsék el, né­kik melyik papucs vágj' szan­dál tetszik a legjobban. A NŐI FODRÁSZ Pásztori Sándorné az Április 4. utcai fodrászüzlet dolgozója. Egy forgalmasabb délutánon kilencen-tízen is sorba ülnek nála. — A nyárra elsősorban a rö­vid hajat ajánlom. A hosszú haj kellemetlen, belelóg az arc­ba, hozzátapad a nyakhoz, vállhoz, és melegít is. Nagyon szép vonalú a hátirafésült fran­cia, rövid frizura, ez a melég évszakban igein kellemes vise­let, és ezen a nyáron még biz­tosan divat marad. A rövid fri­zura mellett szól az is, hogy higiénikus, és könnyem rendbe tehető. A komtyot kizárólag idősebb nőknek ajánlom. A KOZMETIKUS Újházi Pálné a Tanácsház utcai kozmetikai szalonból így vélekedik: — Az egyre erősödő napsü­tés előhozza a szeplőkét és a barna színezetű foltokat. Ilyen esetben legjobb a kozmetikus­hoz fordulni. Díjmentesen se­gít, megmondja, milyen krém szükséges. A szeplőket és a barna foltokat általában higa­nyos fehérítő krémekkel kell kezelni. Az arcbőr kiszáradása ellen vitamiinos vagy sportkré­mek használata tanácsos. A napsütést egész nyáron át használjuk ki. Napozni nem csupán a kétheti üdülés alatt kell, hanem mindig, amikor csak lehetőség van rá. Arra azonban vigyázni kell, hogy ne égessük hólyagosra magunkat. Bergamottos napolajjal véde­kezhetünk a hirtelen leégés el­len. Nagy József — Dr. Cserepes Mária gondter­helten sóhajtott. Lehajtotta teáját, összekapkodta holmi­ját, és kórházi lakásából, a szülészet alagsori szobácskájá­bái elindult munkahelyére, a város másik végébe. Az ajtó­ból még visszaszólt férjének: — Ma rádiószámlát is hoz­nak. Odatettem a pénzt a kis asztalra, majd fizesd ki. Szia... — Ühm ... Ja, igen, szia ... A ház előtt üde, tavaszi szél kócolta meg a doktornő haját. Megállt. Mélyet szívott az enyhén virágillatú levegőből, majd lassan, kényelmesen el­indult. Megkezdte napi két és fél kilométeres sétáját. Előtte táskarádiót lóbált egy fiú meg egy lány. »Fél nyolc múlt egy perccel. Ismertetjük a színhá­zak, mozik, kiállítások és tár­latok műsorát ötvenötre beérek, a főnök úgyis kényes mostanában a pontos kezdésre. Ma talán nem lesznek sokan. Jaj, csak kisgyereket ne hozzanak! A minap is csúnya gyökeret kel­lett húzni annak a kis szöszi óvodás lánykának. Olyan ve- lőtrázóan ordított szegényke... Csak félreértés volt CpAlhupe.9 tu.(Ids’, dzdQuiLó m.íméíitiluZ A moszkvai Nagy Színház balettegyüttesének vendégjátéka »Der Jubel kannte keine Grenzen.-« Az ünneplés nem ismert határokat! — Ezzel a mondattal végződik Franz Endler kritikája a moszkvai Nagy Színház balettegyüttesé­nek műsorából a Die Presse című bécsi napilapban. A többi osztrák újság is az el­ragadtatás azonos hullámhosz- szára állította a szovjet ven­dégegyüttesről szóló beszámo­lót. Májusi jugoszláviai és Miként a brüsszeli csipke vagy a herendi porcelán, olyan fogalomként él a világ köztudatában az orosz balett. Érdekes, hog" nemcsak a Szovjetunióban, hanem már a cári Oroszországban is a moszkvai Nagy Színház 1776- ban alakult balettcsoportja nagyobb hírnévre tett szert, mint a pétervári. Az akkori fővárostól távoli, moszkvai leningrádi — balattművészet tehát sokszorosan is ismert és szeretett vendég Magyarorszá­gon. * * * Ausztriából érkezve ez al­kalommal nyolc előadáson* négy programmal szerepel a budapesti Operaházban a moszkvai Nagy Színház száz­tagú társulata. A kéthetes vendégjáték premierjén a ro­mantikus balettirodalom Részlet a Legenda a szerelemről című balettből. ausztriai turnéja után most Budapest láthatja ismét a vi­lág legjobb balett táncosait A Bolsoj együttese két hétig szerepel a budapesti Opera­házban. * * * Ismét láthatjuk — mondot­tuk az imént, mert a moszk­vai Nagy Színház táncművé­szeivel eddig már két ízben volt alkalmunk hazánkban ta­lálkozni. (Nem beszélve az egyéni vendégjátékokról, ame­lyekre sűrűbben került sor.) Először 1949-ben. A budapes­ti Világifjúsági Találkozó bővelkedett kulturális esemé­nyekben, de a legnagyobb él­ményt kétségtelenül a Bolsoj Balett szereplése nyújtotta. Ekkor ismerkedtünk meg a világranglistán mindig az el­ső helyen járó orosz primaba- lerinák, a Lepesinszkáják és Ulanovák méltó utódával, Maja Pliszeckájával. Az együttes második magyaror- zsági vendégszereplésének 1961-hen lehettünk tanúi, ek­kor a szegedi játékokon, a budapesti Operaházban és a margitszigeti szabadtéri szín­padon bűvölte el magyar kö­zönségét a szovjet társulat. balett sikerének, világvissz­hangjának, eredetiségének ta­lán az volt a fő oka, hogy a fölényes technikai tudás és az elragadó művészi stilus sajá­tos nemzeti karakterrel is öt­vöződött. * * * Igazi fényében a szovjetha­talom létrejötte óta ragyog a moszkvai Nagy Színház ba­lettművészete. Egymás után születtek olyan nagyszerű, az­óta már klasszikussá nemese­dett táncjátékok, mint a Pá­rizs lángjai, a Romeo és Jú­lia (a Prokofjevé, hiszen a Csajkovszkijé már régebbi ke­letű) vagy a Bahcsiszeráji szökőkút. A Magyar Állami Operaház műsorán is állan­dóan szerepelnek ezekaklasz- szikus orosz és szovjet ba­lettek. Vajnonnen, Messerer, Zaharov és más kiváló szov­jet balettmesterek az elmúlt tizenöt évben többször jártak hazánkban, balett-táncosaik az ő rendezésükben és koreo­gráfiájukban tanulták be re­pertoárjuk több sikeres da­rabját. A moszkvai — és a gyöngyszemét, a Giselle-it mu­tatják be Alekszandr Kozilov vezényletével. A továbbiak­ban sor kerül a Legenda a szerelemről című balett bemu­tatójára, amelynek zenéjét Melikov szerzetté. A hindu környezetben játszódó három- felvonásos mesejáték eredeti­leg Nazim Hikmet színpadi műve. A balettváltozat koreo­gráfusa Grigoróvícs, az együt­tes művészeti vezetője. A ba­lett szólistái: Adirhajeva, Kondratyeva és Tyihonov. Ugyancsak háromfelvonásos mesejáték a Táltos lovacska, amely Scsedrin zenéjével Radunszkij .koreográfiájával ismert orosz népmesét állít színpadra. A vendégegyüttes két vezércsillagát, Maja Plisz- szeckáját és Vasziljevet en­nek a balettnek a főszerepei­ben láthatjuk. Ezenkívül színre viszik a Chopiniana című vegyes balettműsorukat, valamint még egy vegyes mű­sort, amelynek egyik alkotó­eleme A hattyúk tava máso­dik felvonása.­Már háromnegyed is elmúlt, s a távolból feltűnt munkahe­lye, a rendelőintézet nagy, szürke épülete. Egy kissé el­fáradt, lépése elnehezült. Hiá­ba, hosszá már ez a reggeli sé­ta, és délután vissza; minden­nap elölről. Most jó volna meg­állni, pihenni egy kicsit. »Na, még ezt a pár száz métert ,... Na, még a sarokig, aztán pi­henek egy kicsit. ...<■> Hirtelen azonban gyöngeség ro­hanta meg. Megállt. Mé­lyeket lélegzett, és neki­támaszkodott a ház falá­nak. Egy pillanatra elsöiéte- dett előtte a világ, de hama­rosan úgy érezte, túl van raj­ta. Legyőzte a rosszullétet. Amikor kinyitotta a szemét, járókelők álltak mellette. Va­laki a mentőket emlegette, egy termetes asszonyság nagy han­gon biztatta: — Ne féljen, aranyoskám, nemsokára túl lesz rajta .. .En hetet szültem, mégis itt va­gyok! Mária megszeppent. — De kérem, én. .. Még másfél hónap .. . Nincs semmi bajom, pillanatnyi rosszallót volt... Engedjenek, elkések a munkából. Már jól vagyok... — Nyugodjék meg, kedves, mindjárt itt a mentő. Már szóltak nekik... — válaszolt a termetes. — Én is így vol­tam az elsőnél, aztán amikor nem is gondoltam, hipp-hopp, már itt is volt a kis poronty... Többen helyeseltek, három asszony meg a piacról jövet rögtön belekezdett, hogy ami­kor ő először szült, hogyan is volt... A hangzavarban köz­ben a gyűrű teljesen bezárult, s egyre gyarapodott. Az újon­nan érkezők pipiskedtek, nyo- makodtak, mindenki látni akart valamit. A doktornő le­vegő után kapkodott. — De kérem ... Én igazán... Engedjenek, na! Nem kell a mentő, értsék meg! Semmi ba­jom, és nem akarok szülni! — Hallották?!... Nem a-kar! ... Ez jó!... Előbb gondolko­dott volna!... Ebben a pillanatban éles csi­korgással fékezett a mentő. A kör szétnyílt. A mentős gyön­géden karon ragadta, és már vezette is a kocsihoz. — így ni, most ide szépen lefekszünk... — Kérem, a ... a rendelőin­tézetbe szeretnék menni... Ott dolgozom, és nincs semmi ba­jom ... — rebegte ijedten. A mentős nem is hallotta, rácsapla az ajtót. — Bumm! A Nysa megugrott, a sziréna felvonított. Mária bőgni szeretett volna, »A fene egye meg, ezek képe­sek visszavinni!... Másfél hó­nap még, a gyerek jól fekszik; én egészséges vagyok, csak egy kicsit ideges ... Ááá. Már miért lennék ideges?!... « Megkocogtatta a mentős há­tát: — Ne arra, vissza! A ren­delőintézetbe vigyenek — kö- nyörgött a vijjogó kocsiban in­kább jelekkel, mint szóval. — Nyugalom... — intege­tett hátra a mentős. — Mind­járt megérkezünk. Amikor a kórházi szülészet előtt megálltak, Mária villám- ló szemmel ugrott ki a kocsi­ból. — Süssék meg! Mondtam, hogy ne ide hozzanak! — szi­szegte, és egy széles mozdu­lattal becsapta az ajtót a két csodálkozó mentős orra előtt. — Most kezdhetem elölről!... Wallinger Endre

Next

/
Thumbnails
Contents