Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-01 / 127. szám
SomogyiMéplaa MSZMP MEGVEI ÜITCTTS AGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Helikoni Ünnepségek, 1965 Ül SZOBORRAL GYARAPODOTT MEGYÉNK TVTégy napra megfiatalodott Keszthely. Az utcákat, a ^ ' tereket gimnazisták népesítették be. 92 középiskola és 14 iparitanuló-intézet négyezer diákja vett részt a hetedik Helikonon. Május 27-én, csütörtökön délelőtt fél kilenckor fellobogott a helikoni láng; ünnepi beszéd, zene, köszöntő és a hagyományos nyitó vers — Ady Endre Üj tavaszi seregszemlébe nyitotta meg a négynapos találkozót. A versmondó ifjúság, a hangszeres szólisták, a népitánc- csoportok, az irodalmi színpadok, a zenekarok és a kamaraegyüttesek, az énekszólisták, a kórusok bemutatói egy időben két-három helyen is zajlottak; Keszthely a kulturális megmozdulások centrumává vált: a Helikonnal egybekötve megtartották a könyvhét megyei megnyitóját is; Festők a Balatonról címmel kiállítás nyílt. A vasárnapi eredményhirdetés előtt a kaposvári fiatalok bemutatták a televízióból is ismert Karinthy-művet: Az emberke tragédiá-ját. A keszthelyi rendezők derekasan helytálltak, mindennek biztos helye és ideje volt. A kisebb zavarokért, elcsúszásokért nem okolhatók, hol egy rádiófelvétel, hol pedig egy zápor szólt közbe. A záróesttel ért véget a mozgalmas négy nap. Az események pergő sokaságában lehetetlen lett volna mindent követni, mindenhová eljutni. Énekszólisták, tercettek, duettek Zsúfolt teremben léptek pódiumra a keszthelyi pártszékházban az énekszólisták. A jobbára klasszikus és romantikus dalok, operarészletek, népdalfeldolgozások egymásutánjában néha felmorajlott a közönség, ha a képernyőről ismert arc jelent meg előttük. A produkció után feltörő tapsvihar azonban már nem a »■népszerű« diáknak szólt, hanem teljesítményének valóban művészi hőfokát honorálta, például a pécsi Kovács Kolos és a nagykanizsai Horváth Mária középiskolai tanulóknál, akik nemrégen kerültek be a Ki mit tud? énekkategóriájának döntőjébe. Milyen tapasztalatokat szűrhetünk le az énekszólisták hangversenyéből ? Mindenekelőtt: a mintegy hatvan szereplő több mint száz műsorszáma a dalmuzsika, a komoly múzsa iránti szép hitvallás volt. És ez érték, figyelemre méltó súly a mérlegen akkor, ha diákfiatalságunk tánc- és könnyűzenei rajongásáról mint általánosan jellemző és meghatározó jellegű tulajdonságáról beszélünk ... A dalmuzsika iránti szeretet azonban néha az egyéni képességek »öntúlbecsülésére« vezetett. Sokan nagy fába vágták a fejszét, és megfelelő technikai készségek nélkül vállalkoztak erejüket meghaladó művek előadására Egy másik észrevételünk: gyakori volt a hamis intonáció. Ezt persze jórészt a lámpaláz, a hirtelen elfogódottság okozta. Hasonlót tapasztaltunk a szép hangú siófoki Késmárki Erzsébetnél is a Mozart-dal és a Bartók-népdalfeldolgozás előadásakor. Észrevehetően fokozódott a föllépés okozta indiszpozíció, amikor bejelentették, hogy a további műsorszámokat Kodály Zoltán is meghallgatja. Megérkezése után kerültek sorra a több szólamú dalok. Tizenkét énekhármas, illetve -kettős közül hatnak a műsorszámaiban nem volt tiszta a hangvétel, és ez produkciójuk egészére kihatott, értékét csökkentette. Az arány — figyelembe véve a körülményeket — így is biztató, szép teljesítményre vall. Ezek között említhetjük meg a kaposvári Táncsics Gimnázium énekhármasát is. Tagjai — Takács Tamara, Mi- kavics Judit, Németh Árpád (Dárdai Árpád zongorakíséretével) — szépen, muzikálisan oldották meg a két Mozart-mű (Drága szempár, Távol vagy) előadását. Harmóniáiban a három szólam nem mindig volt egységes, mégis sikeres, zeneileg korrekt produkcióban lehe- tett részünk. Vers és prózamondás Színvonalingadozás akadt nagyrészt a kevésbé szerencsés műsorválasztás miatt Néhány szaval ót elragadott a pátosz, a verssorok áradása. Többségében azonban az egyszerűség, az értelmesség dominált a versek és a prózák megszólaltatásában. Feltűnően érett és színé- szileg is jól megoldott produkciókat hallhattunk. Jól szerepeltek a kaposváriak. Tobak Erika (Munkácsy Gimnázium) Lorca Fekete bú románcá-val, Rózsa György (Táncsics Gimnázium) Gábor Andor Megvertek egy asszonyt című versének drámai, gúnyoros és jól tagolt előadásával, Horreftosz Kristóf (Munkácsy Gimnázium) Askenázy Kiskakas című elbeszélésének hangulatos tolmácsolásával és Esze István (Munkácsy Gimnázium) Móra Ferenc öt póknak hány lábáról című írásának humoros, közvetlen elmondásával aratott nagy sikert. Vers- és prózamondásukkal az élvonalba álltak. Jó felkészültségükről magabiztosságuk tanúskodott. Díszhangverseny Éneklő ifjúság címmel rendezték meg pénteken este az énekkarok díszhangversenyét a Balatoni Múzeum oszlopcsarnokában. A közönség hosszan ünnepelte a Helikoni ünnepségek fővédnökét, Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerzőt, akinek Kisfaludy Károly versére komponált Mohács című ^ kóruskompozícióját ezen a hang versen} en mutatta be két pécsi iskola vegyes kara. A drámai erejű kórusmű elhangzása után Kodály Zoltán szólt a Helikoni Ünnepségekről. A somogyiak közül két kórus szerepelt a díszhangversenyen: a Munkácsy Gimnázium kamarakórusa Merényiné Papp Éva vezetésével és a Táncsics Gimnázium énekkara Zákányi Zsolt vezetésével. Szépen hangzó, dinamikus, finom árnyalásokra képes együttes a Munkácsy kamarakórusa. Egy kis elfogódottság érződött szereplésükön, ami abból eredhetett, hogy a nagy énekkarok között egyedüli kamaraegyüttes voltak a hangversenyen. Biztos stílusismeret jellemezte műsorukat: Clemens non Papa Kedveshez, Kodály Zoltán I. Olasz Madrigál, Bárdos Dal az édesanyához és Fhrtók Leány- néző című kórusművét. Lelki- ismeretes és odaadó munka eredménye volt ez a szereplésük. Sokat fejlődött, és megbízható, színvonalas karéneklést mutatott be a Táncsics Gimnázium vegyea kara. Egységes, nagy erejű kórussá nőtte magát. Marenzio-, Brahms-, Hairston-, Kodály- és Karai-műve- ket szólaltattak meg. Intonálá- suk tiszta volt, éneklésüket a muzsika szeretete hatotta át. Ritkák a gimnáziumi vegyes karok, mert kockázatos az ilyen vállalkozás a fiúk hangjának mutálása miatt. A bátor vállalkozás a Táncsics Gimnázium esetében sikert hozott, tömören és szépen szólt a tenor, bariton és basszus szólam is. * * * A hetedik Helikonon huszonhárom somogyi szólista, vers- és prózamondó, három népitánc-csoport, egy társastánc-páros, két irodalmi színpad, egy szellemi öttusacsapat és három kórus szerepelt. Valamennyien részesei a sikernek. * * * Vasárnap este a szabadtéri színpadon mintegy négyezer diák és ötszáz kísérőtanár jelenlétében Lu- gossy Jenő miniszterhelyettes a szocialista kultúra szép demonstrációjaként értékelte a Helikoni Ünnepségek eseményeit. Elismerően nyilatkozott a művészi színvonalról és a tanárok munkájáról. Az ünnepségek záró aktusaként ünnepélyesen eredményt hirdettek. Somogyból aranyérmet kapott Czipri Katalin (Munkácsy Gimnázium) néprajzi dolgozata; Tobak Erika (Munkácsy Gimnázium) versmondása; a Táncsics Gimnázium kórusa és Szirányi Erzsébet (Táncsics Gimnázium) fuvolajátéka. Ezenkívül számos ezüst- és bronzérmet is hoztak diákjaink Keszthelyről. Osváth Mária Ülő nő című alkotását a közelmúltban állították fel a fonyódi gimnázium előtt. Megjelent a Somogyi Szemle első száma Üj, félévenként megjelenő somogyi kiadvány hagyta el a nyomdát a napokban. Az új folyóirat a megyei tanács végrehajtó bizottságának támogatásával és a Művelődés- ügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának engedélyével indul meg. Az időszakos folyóirat fő célja a megye közoktatási és népművelési eredményeinek, módszereinek ismertetése. Célja a kiadványnak az is, hogy érdeklődést keltsen a megye történelme, jelene iránt; lehetőséget nyújtson somogyi szerzők írásainak elhelyezésére, és fórumot biztosítson mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárulnak a tusa címmel a Megyénk múltja és jelene-rovatban. Kanyar József A helytörténet-kutatás időszerű kérdései; Marek János Bér- és aratómozgalmak Somogybán a század elején címmel közöl tanulmányt; Draveczky Balázs a megyében folyó ásatásokról, leletmentő munkálatokról számol be ugyanitt. A továbbiakban Cser Pál, Somogyi Pál, Somogyi Károly, Szentjóbi Miklós írásait; Takáts Gyula, Fodor András, Berták László, Szirmai Endre, Török Zsófi verseit, Papp Árpád műfordításait közli a kiadvány. A Somogyi Szemle 127 oldalas első száma június 1-től megye kulturális életének föl- kapható az elárusítóhelyeken, lendítéséhez. A Somogyi Szemle első számában a Közoktatás, Közmű- velés-rovatba.n Tart János Tűnődés és program címmel a pedagógia két évtizedes tu- "iatalakító hatását elemzi. Berták László a könyvt'ri oropagandamunka eszközeiről írt tanulmányt. Értékes adalékokkal egészíti ki a fehérterror tobzódását Andrássy S. Nagy—Wallinger Antal Kaposvár, 1919 auguszÉLOK! RIADÓ! Mérges-vörösen kelt a nap, csak az erdő felett mosolyodon el szélesen. Csattogó madárinduló fogadta, a harmat meg színezüstté vált tiszteletére. Tehetetlenül álltam vásznam előtt, nem láttam mást, mint a túláradó ragyogást. Legszívesebben kottát írtam volna, pedig nem azért jöttem. Névtelen katona sírja görnyedi a pici tisztásra. Fejfáján rozsdásan hallgatott a félrelibbent rohamsisak. Magyaré volt vagy ukráné, nem tudom. Nem is kutattam. Meghalt, mert háború volt. A sisakot megfertőzték a rozsda spórái, de én a képre gondoltam, amely figyelmezteti majd a feledékeny embereket. A képre, amelyet képtelen voltam megfesteni. Virágok tolakodtak közénk: érző pirosak, megnyugtató kékek és bizakodó sárgák. Lepkék szédültek a kelyheikbe, némelyikbe kettő is. A lüktető zöldek lehurrogták kínnal kevert fáradt színeimet, s a tégelyben bársonyon úszott az olaj . .. Amikor egy sárgarigó énekelt szólót a csíz helyett, lemondtam az ismeretlen katonáról. Lehetetlen süket halált festeni, amikor kiált az élet! Hanyatt fekve rágcsáltam egy fűszálat. Édes nedve szétfolyt a számban, mint ideghálómban a gondolatébresztő bizsergés. Ekkor éles, idegen hangok törtek az érd? zenéjébe. Tisztán csengtek, de volt bennül: valami borzasztó. — Állj, vagy lövök! Ta-ta- ta-ta-bumm — ilyeneket kiabáltak a fák közül kitörő fakardos, fapuskás harcosok. A tisztáson aztán elkeseredetten megfordultak a menekülők. — Ts, ts, bumm, piff! Az üldözőkkel újabb zajok érkeztek. Mintha varangyok feleselnének egy rekedt kereplővel ... — Állj! Aki meghalt, feküdjön le! Nem ér a nevem! Te is meghaltál! Te is, te is, ts, ts... Hulltak a fűre, feküdtek. A győzők géppisztolyai vadul brekegtek, s a négyéves, ötéves, haléxres katonák kérlelhetetlenül irtották egymást. Tudat, narancssárga tűz lobogott nagy szemükben. Az egyik közel jött hozzám. Bámulta a festékek, az ecsetek kusza rendjét, aztán rám reccsentett egy sorozatot. — Hurrá, a bácsi is halott! Ritkult a zseblámpaelemmel kondicionált fegyverek makogása. A győztesek haditanácsot ültek a tisztás szélén, utóvédjeik még szórványosan lövöldöztek. Aztán csönd lett, csak később füttyentett egy félénk madár. Megszegtem a szabályt: felkönyököltem. Bénult csenkeszek és kék ajkú, tört virágok hevertek szanaszét. Odébb a vesztesek s egy apró halom, amely roppant súllyal nehezedett a tájra. — Halottak! Riadó! — üvöltötte a srác, aki rám lőtt. Meghasad a csend. Űj vezért választottak a 'eltámadottak, és berohantak a sűrűbe. A lárma lassan elcsitult. Egy kis idő múlva füty- >yentett a félénk madár. Égetett sziennát nyomtam a palettára, kérés vöröset aztán feketét. Feketébe7 t-rfem a zöldeket is. amelyeket a névtelen sírja mögé szántam. Vallató Géza Hőségben, füstben kénytelenek dolgozni a kaposvári bisztró és a Nefelejcs Cukrászda alkalmazottai, mert a tervezők megfeledkeztek arról, hogy nyár is lesz, és a két szórakozóhelyet nem látták el légtisz- tító-barendezéssel. A bisztróban volt ugyan egy elszívószerkezet, de használatát a tanács az épület lakóinak kérésére betiltotta, illetve korlátozta. Néhány héttel ezelőtt azt is leszerelték, elvitték azzal, hogy megjavítják, azóta semmi hír róla. Az ablakokat kinyitni lehetetlen, és amikor a napokban kint huszonkilenc fok meleg volt, bent a helyiségben negyven fokot mutatott a hőmérő higanyszála. Izzadtak s szenvedtek az alkalmazottak és a vendégek is. A Nefelejcs Cukrászdát nemrégen alakították át. Ventillátort azonban nem szereltek föl. Az is jó lenne, ha legalább ablakot nyithatnának. Egyszerű szellőztetésről gondoskodtak: ajtónyitással cserélődhet az elhasználódott levegő. Ez jó akkor, ha meleg van, kellemetlen viszont, ha esős. hűvös az idő. Ilyenkor kénytelenek a vendégek és a kiszolgálók nyelni a füstöt. ' Ha már elmulasztották az építéskor, illetve az átalakításkor, gondoskodjanak róla most. hogy mindkét szórakozóhelv olyan szellőző- berendezést kaojon. amelv a nap minden óráiáb-« '-ifo- gástalanul használható Sz. L. SOIZOK Dói ráijesztett! A somogyi part szőlőtáblái közt csőszkunyhó áll. Az öreg csősz a juhásztól hallotta, hogy gyilkost köröznek az újságban. Nehezen aludt el, s amikor az éjjeli fuvallat megzörgette a kunyhó ajtaját, felriadt. Bottal a kezében kikiáltott: — Rendőrőrs, kilövök! Nem érkezett válasz, megnyugodott. Jobbnak látta, ha továbbáll — gondolta az öreg csősz. A Balaton többször visszhangozta: kilövök, kilövök, kilövök. Történt, hogy ugyanebben az órában a körözött gyilkos jelentkezett a debreceni rendőrségen. Erről már az újságolvasó juhász számolt be. A csősz izgatottan hallgatta, majd tüstént megjegyezte: — Ja, fiam, akire én egyszer ráijesztek! — Az egy óra alatt elfut Debrecenbe — toldotta meg a juhász. (gajda) » * * Bécsböl importáltuk: Vigasztalanul esik az eső az üdülőhelyen. A társalgóban egy férfi a szomszéd asztalnál olvasgató üdülőhöz fordul: — Uram — kérdi tőle —, hajlandó lenne negyediknek beszállni egy bridzspartiba? — Örömmel — válaszol a megszólított, és már föl is emelkedik székéről. — Nagyszerű! — mondja a kérdező. — Akkor keresek még egy harmadikat és másodikat! » * * Ábrahám Lincoln élet- nagyságú figurája a New York-i világkiállításon naponta 120-szor áll fel a székről, rövidebb beszédet tart, majd ismét visszaül. E tevékenysége közben egy hónap alatt két nadrágot használ el. * * * — Hol voltál, Charles? Régen láttalak. — A Riviérán. — Kéjutazás? — Nem. Nászút. * * * Barcelonában az állatvédő egyesület bikaviadalt rendezett. A tiszta bevételt egy vropagandahad- járat finanszírozására akarják fordítani — a bi- kavindalok megszüntetése érdekében. * * * Egy fiatalember, akinek még alig serkedt a bajusza, várakozott a borbélynál. — Sokat kell még várnom? — kérdezte türelmetlenül. — Azt vélem, még várhat két-három évig. * * * — Nem szép dolog, hogy barátodat, Tommyt, az ökölvívót távollétében csepülöd. — Miért, te mernéd a jelenlétében? Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinká S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat, kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca ••