Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-08 / 133. szám

Somom Néplap ■ MS2MP MÉRVÉI 'S I70TTS-ÁR' Á ÉS A MEGYE' T A MAC S LAPJA cAíiöl kéí'íjes ktzíí embwek tapsolnak... Balatoni vasárnap Hűvös idő, közepes forgalom a somogyi parton Kiállítás Balatonbogláron — Megnyílt a zamárdi campingétterem — Osztrák turistacsoport a Véndiófában — Háromszáz gépkocsi a kompokon Mindig megilletődöm színmű vésze tünk hőskorán, s hasonlót érzek akkor is, ha Déryné késő unokáival talál­kozom. Mert jóllehet sok min­den változott, fejlődött másfél század alatt a »-tájolásban-1 • zsúfolt termek fogadják a szí­nészeket, farmotoros Ikarus lett az echósszekérből —, ám a lelkesedés, a hit, amivel szín­padra lépnek az Állami Déry­né Színház művészei, ma is olyan magas hőfokú, mint egy- kor... Ezt éreztem a héten Köt­ésén is. A plakátok Kállai— Fényes Szabolcs Majd a pa­pa __ című zenés víg játékát h irdették. Könnyű nyári szó­rakozást ígérő darab — biztos siker —. gondolhatnánk. De ér­demes tudni azt is, hogy eb­ben a községben nagy érdek­lődés mellett és megkapó, le­nyűgöző sikerrel játszották eb­ben az évadban a Hamletet, az Ilyen nagy szerelem című Kohout-danabot, Donizetti Az ezred lánya című vígoperáját, és sorolhatnánk még. Kötésén hagyományokkal rendelkezik a színházi kultúra. Három év alatt mintegy 25 darabot mu­tattak be itt különböző színhá­zak. Addig talpaltak, jártak utána a község vezetői, míg kezükben nem lobogtatták a szerződést; legutóbb a Déryné Színházzal, ősztől nyárig, tíz előadásra. Ennyi ügyszeretet viszon­zásaképpen a Shakespeare- ciklus keretében itt tartották meg a Hamlet 75. előadását, most pedig ennek a zenés víg­játéknak a premierjét, s a me­leg, szívélyes kapcsolat más­ban is lép ten-nyomon megnyi­latkozik. Erről tanúskodott ez a produkció és ez a közönség is. Mindkettő kellemes megle­petéseket okozott. Az első ilyen meglepetés az volt, hogy fél kilenc után is még javában jött a közönség. Emiatt késtek a kezdéssel. De ahogy elnéztem ezeket az egész napos mezed munka után szín­házba tartó embereket, megér­tettem; megtisztálkodtak, át­öltöztek, ezért késtek. Mert Kötésén dehogyis menne el valaki színházba hétköznapi vagy akár világos nyári ruhá­ban! Keményített fehér ing­ben, nvakkendősen. sötét ruhá­ban jöttek a férfiak, idősebbek és fiatalabbak, s a nők is ha­sonló. alkalomhoz illő öltözet­ben voltak. Ünneplés k^ndő1 kötött, az idősebbje, kü’söben is jelezve az ünnepet, a tizedi­ket az 1964—65-öcs színházi évadban. És ezen érdetnes el gondolkozni. Nemcsak azért, mert láthattunk már a kapos­vári színházban e’hanyagolt öltözetű nézőt is, meg — né-, hány éve — gyűrött ingben, utcai zakóban is vezényelni a karmesteri pulpituson ... Kötésén az emberek egy bi­zonyos szemléletbeli változását hirdeti az ünneplő, sötét ruha; a környezet, a ragyogóan tisz­ta művelődési ház, a művészet emberformáló erejét. Bízvást kimutatható hatásában ez az erő másutt: munkában, család­ban. gondolkodásban, művelő­dési igényekben is egyaránt. S ennek az ezerlelkes, dombok között szerénykedő községnek a példáján eszébe jut az em­bernek az elmélet tétele a vá­ros meg a falu közti különbség felszámolásáról. Kötésén nem­csak megkezdték, előbbre is léptek ebben. Sikerrel. A harmadik meglepetés maga a produkció volt. Vérszegény meséiú, kommersz vígjátékot! vártam (jó tíz éve sokat és ke­vés sikerrel játszották ezt a darabot Dunántúl-szerte, táj- előadásokon is). Kellemes, friss hangvételű és üdítő kacagással szórakoztató vígjátékot látha­tunk a papáról, aki mindent «lintéz» rendbe hoz a fiatalt* családi életében és kikapós vállalati igazgató vejének ve­zetési módszerei körül is. Egy olyan igazi szív-lélek premiert láthattunk, ahol a szereplők meg a rendező vé­gigizgulták az egész bemuta­tót, érzékenyen vigyázva a fo­gadtatás minden rezdülésére. A premier sikerét első­sorban talán nem is a tapsból, a poéneken »ülő« nevetésből lehetett lemérni, hanem abból a láthatatlan, de kitűnően ér­zékelhető kontaktusból a szín­pad és a nézőtér között, amely uralta az előadásit. Olyannyira, hogy még a beálló hosszabb áramszünet sem tudta ezt a kapcsolatot szétszakítani. A darab belülről fakadó üde. ere­deti humora tetszett legjobban meg a lelkes szereplőgárda együttes törekvése ennek a mértéktartó és ötletgazdag tol­mácsolására. A kiegyenlített, részleteiben és összhatásában egyaránt megragadó produkció tánc- és dalbetéteit, modem díszleteit, a szmokingban ját­szó zenekar kellemes muzsiká­ját s magát a darab egészét a rendezés korszerűsége — Csongrádi Mária Jászai-díjas művész munkája — hatotta át. Csak egy példát a sok közül: a második felvonásban két szereplő tvisztritmusra a kö­zönség szeme előtt átrendezi a vállalati igazgató szobát — mo­dern éjszakai lokálsarokká. S lokálműsor: — a »majdnem sztriptiz«-tánc, a néger halle­luja, a Beatles-paródia — tö­kéletes bárhangulatot nyújt, a közönség teljes megelégedésé­re. * Mindent egybevetve: a Majd a papa ... premierje si­kert aratott. Orbán Mihály, a községi tanács dolgozója az előadás végén egyszerű és őszinte szavakkal megköszön­te a produkciót. Arra kérte a művészeket, hogy ha majd be­fejezik is az évadot, ne felejt­sék el: visszavárják őket itt, ahol munkában megkérgese- dett kezek tapsoltak nekik ... S lehet ezt elfelejteni? Éjszaka volt, amikor fölber- regett a busz, hogy szálláshe­lyükre, Székesfehérvárra vigye a művészeket: Szatmári Olgát, Hollay Bertalant, Krémer Fe­rencet, Pithó Évát, Horváth Ottót és a többieket, akik Dé­ryné nyomdokain járnak. Wallinger Endre Könyv 177 000 forintért Vasárnap este lezárult az ünnepi könyvhét, a tarka könyvsátrakat lebontották. A könyvkiadók 75 művet jelen­tettek meg 1 100 000 példány­ban. Az ünnepi hét nyers­mérlege Budapesten 21 millió, vidéken 7 millió fount érté­kű könyv. A kaposvári könyvesboltok vezetőit is megkérdeztük, ho­gyan zárták ezt a hetet. A József Attila Könyves­bolt hetvenezer forint, a pá­lyaudvaron felállított sátor ti­zennyolcezer. a Csokonai köz sátra pedig tizenkétezer fo­rintot forgalmazott. Az Ady Endre utcai köny­vesbolt sátrában csaknem ti­zenháromezer forintért, a bi­zományosoknál több mint harmincnyolcezer forintért, a jutalékosoknál pedig tizenhat- ezer forintért vásároltak könyvet. Maga a bolt forgal­mazott legkevesebbet: tízezer forintot. Kaposváron az ünnepi hé­ten 177 000 forintért vásá­roltak könyvet. Több mint húszezer ajándék könyvsors­jegyet adtak ki az üzletek az ötven forinton felüli érték­ben vásárló olvasóknak. Üj községi könyvtár Lengyeltótiban Elriasztotta a zord időjárás a hétvégi kirándu'ókat a Ba- laton-partról. Az eső és az óránként negyvenöt kilométe­res sebességű szél az étter­mekbe és a presszókba kény­szerítette a jórészt külföldi — elsősorban német — vendége­ket. Régi Balaton-parti em­berek elmondották, hogy nemigen emlékeznek ilyen kellemetlen pünkösdi időjá­rásra. A vendégek — köztük a mintegy hétezer SZOT-be- utalt — olvasással, pihenéssel töltötték el idejüket. A meré­szebbek rövid sétára is elin­dultak. Balatonbogláron Lengyel turisztika címmel idegenfor­galmi kiállítás nyílt a műve­lődési házban. Huszonöt tab­lón Lengyelország legszebb tájait és egyéb idegenforgal­mi nevezetességeit mutatt'k be az érdeklődőknek. A meg­nyitó beszédet dr. Stanislaw Andrzej Sochacki. a budapes­ti Lengvel Kultúra helyettes igazgatója tartotta. Zamárdiban megnyílt az ezerszemélyes Kék Tó cam­pingétterem, a déli órákban azonban mindössze húszán ebédeltek falai között. Kellemes meglepetés fogad­ta viszont Balatonszárszón a Véndiófa Étterem vendégeit. Befejeződött az egymillió­kétszázezer forintos átalakí­tás; elkészült az ötszáz sze­mélyes kerthelyiség és a magyaros motívumokkal dí szített nagyterem is. Az étter­met egy nyolcvan tagú oszt­rák turistacsoport vette birto­kába; három napig élvezik a kitűnő konyha ínyencségeit. Nem kedvezett az idő a ha- ’óforealomnsk sem; a siófoki kikötőben elég sok kiránduló várakozott ugyan az indulás­ra, a forgalmi irodában azon­ban elmondták, hogy jóval több utasra számítottak. Nem beszélhettek csúcsforgalomról a komposok sem: mintegy há romszáz személygépkocsit, harminc autóbuszt és körül­belül kétezer embert szállítot­tak Szántódrév és Tihanyrév között. Megnyíltak a melegvizű fürdők Fedett medence Csisztapusztán — Bővítés Igáiban — Gázleválasztó Visontán (Tudósítónktól.) A termálvizes fürdők a na­pokban megnyitották kapuikat a fürdőzők és a gyógyulni vá­gyók előtt. A fürdőket a tanácsok igye­keztek rendbe hozni, a beren­dezési tárgyakat felújítani, • s jól felkészültek a várható nagy forgalomra. Csokonyavisontán szinte nem is volt szezonnyitás, hiszen a fedett medencét szép számmal látogatták egész télen át. A nagy műltű fürdőhelyen gáz­leválasztó berendezés épült a télen csaknem kilencvenezer forintért, ezáltal sikerült meg­javítani a fedett medence le­vegőjét. Salakkal borították be a bekötő utat, mellé árkot vág­tak; rendezték a fürdőtelepet. Kellemes látvány a színes mű­anyag tető a nagy medence fö­lött. Igái: Frissen festett padok, tarkára meszelt épületek virí­tanak, a 3" fokra hűtött víz ben már sokan fürödnek. Ki­cserélték a vízvezető vályúkat: most már csőben jut a víz a medencékbe. A négy medence közé ülepítőtartályt szereltek, kicserélték a szemétkosarakat, 15 műkő virágállványt helyez­nek ki. Csisztapusztán űj fedett me­dence épült. Igaz, hogy kicsi — 18 négyzetméteres —, de egész éven lehet fürödni benne; rö­videsen két öltözőhelyiséget is átadnak. A nyitás utáni első napokon német és osztrák ven­dégek keresték föl Csisztapusz- tát A másik három kisebb me­leg vizű strand — a barcsi, a babócsai és a nagyatádi — is kaput nyitott. Vasárnap ünnepélyesen át­adták rendeltetésének Len­gyeltótiban a község űj könyvtárhelyiségét. Korábban a művelődési otthonban volt a könyvtár, a hely azonban már kicsinek bizonyult, ezért a termelőszövetkezet egykori irodáját alakították át mint­egy tizenhétezer forintos költséggel olvasó-könyvtárte­remmé. Lengyeltóti lakosai mintegy ötezer forint értékű társadalmi munkát végeztek az építés során, s nemcsak a költözködésben segített a falu apraja-nagyja, hanem a he­lyiség csinosításában, a füg­gönyök meg varrásában is. A körzeti földművesszövet­kezet a könyvtáravató alkal­mával ötezer forintot biztosí­tott űj könyvek vásárlására. Orvostörténeti múzeum nyílik Semmelweis halálának 100. évfordulóján Apród utca 1—3. Semmel­weis Ignác szülőháza. A nagy tudós halálának századik év­fordulóján, augusztus 13-án a megfiatalított külsejű öreg házban Orvostörténeti Múzeum nyitja meg kapuját a közön­ség előtt. A kapun át a kertbe lépőt a szemközti falon felirat, előtte szobor fogadja. Semmelweis SZÚNYOGIRTÁS A SIÓFOKI MÓLÓNÁL ;í: sokat hányatott földi marad­ványait ezután a felirat mö­götti falrész őrá. A nagy tu­dós életművének pedig a ko- lumbárium előtt felállított szobor, Borsos Mihály szob­rászművész Anya című alko­tása állít emléket. A szülőház, a múzeum egyik helyisége Semmelweis-relik- viáikat tár a látogatók elé. Egy- ijii£»ri dolgozószobájának erede- U 3 bútorai — köztük íróasztala — kerülnek itt kiállításra, úgyszintén a nagy tudósról és szüleiről készült festmények. A múzeum egyik érdekessé­gének ígérkezik az egykori Ki­rály utoad Görnöry-, később Tö­rök-patika 1819-ben készült, ma már iparművészeti műem­léknek számító berendezése. A patikaberendezés történelmi és irodalmi. tekintetben is kurió­zum: receptfiókjainak felira­tai Kossuth Lajos és Petőfi Sándor nevét is őrzik tanúsít­va. hogy gyógyszereiket e pa­tikában készíttették el. A muzeális gyógyszertár kü­lönben állandó patikaedény- kiállításnak nyújt majd kere­tet. amelynek legrégibb darab­ja 1524-ből származik. A mú­zeumban kap majd helyet a földkerekség harmadik legna­gyobb értékű orvostörténeti éremgyűjteménye, amelynek alapja a Faludy-féle érem­gyűjtemény. Megtekinthető lesz a múze­umban a többi között a ma­gyarországi orvostörténeti kó­dex- és könyvgyűjtemény szá­mos érdekes példánya is. köz­tük mindaz a magyar és ide­gen nyelvű kódex, amely Semmelweis munkásságát tár­gyalja SOR.OK Tanmesék írta: M. Azov és V. L. Tyihvinszkij ELŐSZŐ HELYETT A szekér az úton találkozott a kerékkel. — Vigyél magaddal, szekér, hasznomat veszed majd. — Gurulj odébb! — nyikor- dult rá a szekér. — Nem is­mered azt a közismert igazsá­got, hogy minek a szekérnek ötödik kerék? A kátyúban aztán összetörött az egyik kerék, s az úton he­verve így tűnődött: — O, ezek a közismert igaz­ságok, meddig vehetjük hasz­nukat? Az első kátyúig . .. ... A szög így tűnődött: — Minden űj nehezen tör magának utat. Én pél­dául fejjel próbálom át. törni a falat. Már meggör­bültem, összetörtem, de hol az eredmény? Tanulság: Aki ütődött, az veri fejét a falba. * * * A nyúl felszólalt a gyű­lésen: — Hogy mi történik itt nálunk az erdőben! Egyes állatok vadállatként vise­lik magukat: a róka pél­dául széttépi a tyúkot, a farkas szétszaggatja a bá­rányt, az oroszlánnak pél­daképnek kell lennie, de 5 is mindig széttép valakit. Intézkedéseket kell hozni! Intézkedéseket hoztak: széttépték a nyulat. Hogy ö ne tépjen szét senkit A medve ráült a sün­disznóra, és alaposan ösz- szeszurkálta magát. De nem haragudott meg. El­lenkezőleg, így szólt: »Hogy miért is szerettem a megboldogultat? Az alulról jövő, bátor kritika miatt!« A kakas és a nyúl egy­szer találkoztak a farkas­sal. A farkason szájkosár volt. — Mit motyog ez a far­kas? — kérdezte a nyúl. — Békét hirdet, vagy reván- sot akar? — Vedd le róla a száj­kosarat — javasolta a ka­kas —, akkor majd meg­magyarázza. A nyúl le is vette a far­kasról a szájkosarat Az pedig ismét érthetetlenül kezdett morogni. A kakas föltette a kérdést: — Herr Farkas, legyen szives, fejtse ki pontosan az álláspontját! — Mindjárt kifejtem — csámcsogta —, csak lenye­lem még az utolsó falatot nyúlból. * * * Az első bolha húsz kilo­métert, a második bolha pedig egy kilométert tett meg. Az első bolhát meg­dicsérték, a másodikat azonban nem. Pedig szá­mításba kell venni a ter­mészeti körülményeket is: a második bolha homokos talajon, az első pedig lo­von tette meg az utat. (Ford: Csontos Rozália) Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 3. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem aljúnk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka Sándor utca (. \

Next

/
Thumbnails
Contents