Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-06 / 132. szám

Sommal Képlap ..tirt MS7MO MÉRVÉI A ES A MEGYE' TAMACS LAPJ A AZ IRAS MŰVÉSZÉTÉ Az UNESCO kiállítása a Togliatti Könyvtárban ABC-áruház épül Az emberiség egyik legna­gyobb adottsága, hogy szót tudunk érteni egymással. S még azokban a történelmi periódusokban is, mikor úgy látszott,'hogy e mondás igaz­sága megdőlt, a szónak mint az emberek egymás közti kö­zeledése eszközének jelentősé­ge nem csökkent. S evvel az adottsággal talán csak egy másik vetélkedhet: hogy az elröppenő szót képesek va­gyunk rögzíteni is. E rögzí­tés — melyet a köznapi nyelv írásnak nevez, holott már rég túlnőtt e manuális tevé­kenységen — rendkívül sok­rétű, bonyolult valami. Tör­ténelmi kialakulásában, kifej­lődésében majdnem annyi va­riációt mutat fel, ahány nép van. Mert igaz ugyan, hogy például a latin ábécé betűi írásmódjukat tekintve azono­sak, mégis erős eltéréseket mutat az azonos betűk kiejté­se. Jól emlékszem egy vitára még fiatal gimnazista korom­ból: azon tanakodott egy francia, egy román, egy ma­gyar, egy olasz és egy angol, hogyan is kell helyesen ejteni Cicero nevét. Mindegyik a maga igaza mellett kardosko­dott, mindegyik saját mai, élő nyelvének hangzását vélte az igazinak. S minthogy akkor­(HUnfUa — csak g-a<zda^aUnak a film, a zene és a képzőmű­vészeti ágak részvételével. Egy-egy «-versenyidőszak-« — ellentétben az olimpia két he­tével — tizenkét hétig tartana. Az optimista szerző annyira komolyan gondolja tervét, hogy már közzétette az ünnepélyes megnyitó illusztris részvevői­nek névsorát is. Itt nem ki­sebb személyeket kíván felvo­nultatni, mint Sophia Lorent, Marcello Mastroiannit, Eliza­beth Taylort, Chaplint, vala­mint Kim Novákot. Azaz — hogy a sportnál maradjunk — csupa »►profit-«. Hogy mik lesznek a részvé­tel szabályai, kit miért lehet győztesként kikiáltani vagy esetleg diszkvalifikálni, erről még nincs szó. Az azonban már sejthető, hogy a rekordokat dollárban jegyzik, lévén az egyetlen mérhető — a nézőse­reg zsebe. Különben az első akadály is ekörül merült fel: egyáltalán ki fedezze a költségeket?! K. E. Megint olimpia?! Bármilyen furcsán hangzik is, Tokió káp­rázatos sportversenyei után akadt vállalkozó szellem, aki határozottan kimondta: Igen, ezentúl számon kell majd tar­tani a világnak egy másik olimpiát is: a művészetek olim­piáját. Ez az ember Antony Quinn — akit többek között az Országúton című filmből is­merünk —, és aki annyira ko­molyan veszi elképzelését, hogy a közelmúltban egy olasz építész társaságában már a ki­szemelt állandó olimpiai falu helyét is meglátogatta. Ez Gö­rögországban van, s a terv végrehajtása majdnem akkora munkát jelent, mint egy közép­szerű újkori olimpia megren­dezése. Mert színházak, mozik, bemutatótermek kellenek, azonkívül szállodák a szereplő- gárdának és természetesen a nézőközönségnek is. Az ötlet gazdája közzétette hozzávetőleges tervét is a prog­ram lebonyolításáról. Eszerint a művészetek olimpiáját esz­tendőnként tartanák a színház, A tárgyalóteremből Nyugdíjesaló A korábban érvényben lévő rendeletek értelmében terme- lőszóveokezetben vállalhatott ugyan állást a nyugdíjas, de munkaegységeinek száma nem haladhatta meg az évi kétszáz­ötvenet. Ha ennél több mun­kaegységet szerzett, akkor je­lentenie kellett az Országos Nyugdíj Intézetnek, hogy nyugdíját a nagyobb kereset időtartamára szüneteltessék. Ismerte ezt a szabályt Var­ga János gadányi lakos Is, hi­szen amikor betegsége miatt leszázalékolták, és nyugdíjba ment, közölték vele. 1959-ben azonban, amikor a községben a tsz főkönyvelője, később pe­dig könyvelője lett, megfeled­kezett erről. Mint főkönyvelő az elnök jö­vedelmének nyolcvan, beosz­tott könyvelőként pedig annak hetven százalékát kereste. 1960-ban 460, 1961-ben 575, 1962-ben 704, 1963-ban pedig 800 munkaegység után része­sült a tsz jövedelméből. Ezen­kívül szemrebbenés nélkül föl­vette nyugdíját is. Amikor az SZTK alközpont­ja és az Országos Nyugdíj Inté zet is több bejelentést kapott, hogy Varga jogtalanul vesz föl nyugdíjat, a vizsgálatok min­dig eredménytelenül végződ­tek. Varga készítette ugyanis a tsz-nyugdíjasok keresetéről szóló kimutatásokat, kezelte a munkaegység-nyilvántartáso­kat, és olyan okmányokat mu­tatott meg az ellenőröknek, amelyekből a visszaélés, a csa­lás nem derülhetett ki. Később egy újabb, alapos vizsgálat aztán bebizonyította, hogy ^arga először a felesége, majd — amikor elvált — élet­társa és több kitalált névre számolta el saját munkaegysé­gét, gondosan ügyelve arra, hegy nevén kétszázötvennél több ne szerepeljen. A Marcali Járásbíróság dr. Gyöke Sándor-tanácsa a na­pokban felelősségre vonta a nyugdíjcsalót, és egy év há­rom hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az Országos Nyugdíj In­tézet pedig máris megkezdte a harminc hónap alatt jogtala­nul felvett 25 000 forint, levo­nását. — Szálai — tájt még sem hanglemez, sem magnetofonszalag nem volt a kiejtés rögzítésére, nehéz el­dönteni, kinek is van igaza. A lényeges azonban ezúttal is az, ami összeköt, s nem az, ami elválaszt: mindnyájan — az eltérő hangzás ellenére is ugyanazt az au tort értették alatta, kinek beszédein diák­korunkban a latin nyelv klasszikus stílusát tanultuk. Ez az alapvető, s e kiállítás­nak is ez az alapgondolata: az írás — a fejlődés elenged­hetetlen eszköze — összeköti a népeket, mert megismerik egymást, s ennek alapján megtanulják egymást becsülni. Korunk a népek felszabadulá­sának, nemzeti függetlenségük kihívásának kora. Azok a törzsek, melyekről nemrégi­ben mit sem tudtunk, ma nemzeti államukban iskolákat építenek, tanárokat és köny­veket kérnek a fejlettebbek­től, hogy pótolják azt, amit évezredeken keresztül mulasz­tottak. Mindez elképzelhetet­len lenne írás nélkül, a gon­dolatoknak mások részére hozzáférhető egyértelmű rög­zítése nélkül. A világ megváltoztatása el­képzelhetetlen annak megis­merése nélkül. A világ meg­ismerése pedig elképzelhetet­len az írás elsajátítása nélkül. Ezért szervezett Lenin a fia­tal szovjet államban iskolá­kat az írástudatlanság leküz­désére; ezért tanította meg a Kínai Kommunista Párt har­coló katonáit . a kínai írás ezernyi jelére; ezért kutatják tudósok a még meg nem fej­tett etruszk írás titkait, ezért faggatják a Húsvét-szigetek »■beszélő fáit«, ezért keresik a krétai Minos-palota ezüstle­mezének megfejtését. Az írás — értve ezalatt a gondolat rögzítésének eszkö­zét — elválaszthatatlanul ösz- szeforrt életünkkel. S ha az utóbbi időben a gépi eszkö­zök — a telefon, a mozi, a rádió, a tv, a magnetofon — a kézírást kezdik is kiszoríta­ni korábbi fontos szerepéből, ma is a gyermek életének egyik legnagyobb eseménye, hogy megtanult írni-olvasni, mint ahogy nagy eseménye, mondhatnék fordulópontja volt ez az emberiség törté­nelmének is. Erre emlékszik e kiállítás, ezt kívánja nézői elé tárni, s evvel is szolgálni az emberek közeledésének e mind kisebbé váló glóbuszon elkerülhetetlenül szükséges együttélésének gondolatát. Láncz Sándor * * * Pénteken este ünnepélyes keretek között megnyitották a megyei könyvtárban Az írás művészete című kiállítást. V Nem (*) versenytars — Hova rohan, sógor? — A piacra. — Minek? A tsz gyümölcsét csak délfelé a bélatelepi camping lakói és a környékbeliek ellátá­sának megkönnyítésére. Használati utasítás mellékelve nincs Egyre több külföldi vegyi áru kerül üzleteinkbe, örö­met szerez ez a háziasszo­nyoknak, mert nagyobb kész­letből válogathatnak. Az örömbe azonban olykor-oly­kor üröm is vegyül, mert né­hány áru mellett nincs ma­gyar nyelvű használati utasí­tás. Az eladók a vásárlókhoz hasonlóan tanácstalanul for­gatják kezükben a külföldről behozott áru egy részét. Hasz­nálatuk módjáról ők sem tud­ják megfelelően tájékoztatni az érdeklődőket. A Rubes nevű lengyel gyártmányú zsíros krém szép csomagolásban került az üz­letekbe. A lengyel nyelvű használati utasítást azonban kevesen értik, s ezért keve­sen is veszik. Az NDK-ból behozott Dübel-massa gipsz­pótló használatán is törheti fejét a vevő megfelelő utasí­tás hiányában. Az FW sósav­pótló mellé sem küldtek ma­gyar nyelvű útmutatót. A vá­sárlónak keü eldöntenie: rongyra öntse-e, vág)) vízzel keverje-e, hogy rendeltetésé, nek megfelelően tudja hasz­nálni. Sok cikket — a Bölovit par- kettfényesítőt, a Vimalan arc­tejet, az Edelwachs bútorfé- nyesítöt stb. — elláttak ma­gyar nyelvű használati utasí­tással. Jó lenne, ha ezekhez hasonlóan a többi külföldi gyártmányú áru is így kerül­ne üzleteinkbe... F. L. Csak négy felhőtlen nap volt májusban Kaposváron (Tudósítónktól./ összegezték a májusi időjá­rás adatait a kaposvári Bartók Béla általános iskola meteoro­lógiai szakkörének tagjai. A kis meteorológusok megállapí­tásai szerint május az év leg- esapadéikosabb hónapja volt: 108,5 mm eső esett ebben az időszakban. A legtöbb csapa­dék május 6-án hullott a me­gyeszékhelyre: összesen 32 mm eső esett. A nagy hömérséklett-ingado- zás is jellemző volt májusra. A legalacsonyabbra május 8-án szállt, a legmagasabbra pedig május 20-án emelkedett a hő­mérő higanyszála. Az előbbi napon 6 fokot, az utóbbin pe­dig 29 fokot mértek a déli arákban. Két nap múlva, má­jus 22-én ismét csak 12 fok l’olt a hőmérséklet. A levegő bsaiknem minden nap a szo­kottnál páradúsabb volt, és csak négy olyan nap aka3t, amikor egyáltalán nem észlel­tek felhőt az égbolton. Egyébként az idei év eddig rendkívül csapadékos volt, mert az év első öt hónapjában összesen 332 milliméter eső mosta a földeket. Kis galériákkal tegyük elevenné a képzőművészeti életet Pénteken este tartotta meg az 1964—65. művelődési évad utolsó előadását a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat művészeti szakosztálya. A kép­zőművészet mai problémáiról beszélt Bencze Gyula, a Kép­zőművészeti Főiskola főigazga­tó-helyettese. »Nem minden belső izgalom nélkül fogok hozzá ehhez az előadáshoz — kezdte Bencze Gyula —, mert hallottam leg­utóbbi vitájukról, amely tar­talmában hasonló volt a mos­tanihoz. Amit most elmondok, az kizárólag a saját vélemé­nyem. meg sem fordul a fejem­ben, hogy lezárjak bármit. Egy sereg kérdésben magam is sok problémával állok szemben. Ellentmondásos a helyzet el­méletileg, mert ellentmondá­sos gyakorlatilag — és meg­fordítva . . Amit elmondok, az nem az utolsó szó igényé- .vel hangzik eL« őszinte és tartalmas elő­adást hallottunk. Szóba került, hogy a legtöbb képzőművészeti vita nem magáról a művészet­ről folyt, hanem a szövetség életéről: milyen a zsűri össze­tétele, mit fogadtak el, mit nem . . . Mostanában egyre in­kább előtérbe kerül a művé­szettel foglalkozó vita, formá­lódik a képzőművészeti élet. Az előadó cáfolta azokat a kijelentéseket, hogy haldoklik a magyar képzőművészet, és úgy, ahogyan van, ki kéne ha­jítani az ablakon ... A látszó­lagos haldoklás és zsákutca oka az, hogy kevés a lehetőség bizonyítani a képzőművészet létét. A kiállítótermekben a művészeknek csak kis hánya­da jut bemutatáshoz. Javasol­ta a külföldön oly népszerű kis galériákat. Egyszerre pezsgést, eleven létezést lehetne adni a képzőművészetnek. A legkisebb faluba is el lehetne ezekkel jutni, magyarázni az emberek­nek, amit nem értenek, amit a vizuális élmény kapcsán még nem fogadnak be. A különböző absztrakt és nonfiguratív irányzatokról el­mondta, hogy nem tartalmatla­nok, filozófiák vannak mögöt­te, de ezek a filozófiák irracio­nálisak, »Nehéz áttekinteni napjaink képzőművészetét. De nincs ok aggodalomra, él a képzőművé­szet Magyarországon. Csak kö­zönséget kell hozzá nevelni. Az­zal szeretném lezárni, hogy so­ha még ilyen’ nagy feladata nem volt a festőknek, grafiku­soknak: a mi világunkról kell korszerű eszközökkel őszinte hitet, vallomást tenni. S erre minden lehetőség biztosított« — fejezte be előadását Bencze Gyula. S. N. G mxso/zOK Egy furfangos válasz a nyári szünet előtt Pistit az utolsó tanítási napot megelőző estén bab­főzelékkel kínálja anyu- ' kája. A válogatós gyerek azonban arra hivatkozva, hogy elrontja tőle a gyom­rát, nem eszik a babból. Másnap Pisti két tárgy­ból is beszedett egy-egy 1-est A gyereket dorgálja is emiatt anyukája. Ami­kor már jól összeszidta őkéimét, így szólt a gye­rekhez: — Legalább annyit mondj meg, hogy milyen tanulságot vontál le a két egyesből. Pisti így válaszolt: — Két tányér babfőzelé­ket kellett volna ennem. Ettől már gyomorgörcsöm szokott lenni. Akkor te nem engedsz el iskolába. S ha nem vagyok ott, nem kapok két szekundát... — fi — * * • Robert Welch, a John Birch Society nevű reak­ciós amerikai szervezet el­nöke egy gyűlésen kijelen­tette: — Az Egyesült Államok nem más, mint egy bolon­dokháza, amelyben a leg­súlyosabb ápoltak viszik a szót. Hogy szavainak nagyobb nyomatékot adjon, s iga­zolja állítását, Napóleon­csákóval a fején és a nagy francia diktátor-hadvezér egyenruhájának másában lépett a szószékre. * * * Az amerikai Dél-Karoli­na állam egyik csöndes kis­városának főterén kőből faragott emlékmű áH. Raj­ta az alábbi szöveg: »Ezen a környéken so­ha semmi sem történt.« * * * Alberto Moravia, a hires olasz író korunk törekvé­seiről és irányzatairól nyi­latkozva többek között ezt mondotta a római rádió­ban: — Furcsán hangzik, de igaz: egyszer majd korun­kat is ygy emlegetik, hogy a régi jó idők! * * * Egy belga ú jságíró meg­kérdezte Jean Rostand-t, az ismert francia biológust, mi a magyarázata annak, hogy az utóbbi időben vi­lágszerte egyre több iker születik. — Ha jől körülnéz a föl­dön — mondotta a világhí­rű tudós —, be kell látnia, hogy nem oktalanul félnek az emberek egyedül a vi­lágra jönni. * * * A gyalogjáró párizsi meghatározása: A gyalogjáró olyan autós, akinek sikerült par­kolóhelyet találnia. * * * Hitének áldozata: Egyik barátom a kórházban. A lába gipszben. Komolyan hitt abban, hogy a zebrán a gyalogos van előnyben... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latxnka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem érzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 2506". Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Thumbnails
Contents