Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-29 / 151. szám
Kedd, 1965. június 29. 3 SOMOGTI NÉPtAP ELŐZZÜK MEG A BALESETEKET A fő „bűnös“ a gondatlanság, a fégyelmezetlenség és az ittasság Bizakodó nyugtalanság Hasznos munkaeszköze, segítője a gép az embernek a mezőgazdaságban is. De veszélyekkel is jár ott, ahol gondatlanság és fegyelmezetlenség mutatkozik. Sajnos, a mezőgazdaság állami szektoraiban 1959-től 1964-ig, tehát öt év alatt a tízezer főre jutó halálos balesetek száma 2,25 százalékkal, a balesetek miatt kiesett munkanapok száma 51 százalékkal emelkedett. A termelőszövetkezetekben az 1961-től 1964-ig terjedő 3 év alatt a tízezer főre számított balesetek száma 1,11 százalékkal, a kiesett munkanapok száma pedig csaknem kétszeresére emelkedett. A mezőgazdaságban 1963- ban történt halálos kimenetelű balesetek mintegy 51 százaléka traktorvezetőknél, 11 százaléka műhelymunkásoknál, 8 százaléka segédmunkásoknál, 5,4 százaléka rakodómunkásoknál, a többi egyebütt fordult elő. A baleseteket előidéző okok között első helyen szerepel a gondatlanság, a fegyelmezetlenség, ittasság. Ezek a tényezők a halálos balesetek 73 százalékát tették ki. A halálos balesetet szenvedők 40 százaléka 20—40 év, 26 százaléka pedig 40—50 év közötti ember volt Az említett tények és adatok világosan mutatják, mennyi minden közrejátszik a baleseteknél; milyen fontos a gondolkodás formálása, a mezőgazdasági dolgozók felvilágosítása, oktatása a veszély elkerülésére. Nemrég az egyik gépállomás nagy szerelőműhelyében a művezető — aki egyúttal balesetvédelmi felelős is — elégedetten mutogatta a falakra frissen festett baleset- védelmi utasításokat, jótanácsokat. Ám az egyik gyors fordulatszámú, nagy teljesítményű forgácsológép mellett kupacokban állt a hulladék, és a gép. védőlemezei közül három a földre fektetve hevert. A szakmunkás így dolgozott a gépen. Teljesen nyilvánvaló, hogy a még oly szép feliratok sem, »védik meg» az ilyen körülmények között dolgozó műhelymunkást a balesettől. Egy termelőszövetkezetben a napokban a silózást szemléltük. Itt az történt, hogy apróbb javítás miatt a siló- töltő-gép etetőrészénél levették a védőrácsot, majd enél- kül folytatták a munkát. Még látni is rossz volt, amilyen közel került az emberek keze a gyorsan forgó hengerekhez. A balesetvédelmi felelős érdeklődésünkre nyomban előszedte a kéznél levő és szabályosan fölszerelt mentődobozt. De az ilyenféle baleset- védelem már eső után köpönyeg! Nagy baj az, amikor a mentődobozhoz kell nyúlni. S igazi védekezésnek egyedül a gondosan előrelátó megelőzést fogadhatjuk el. Gyakran lehetünk szemtanúi annak is, hogy termelőszövetkezeti majorokban gyermekek játszadoznak a darálót, morzsol ót, szelektort meghajtó motorok, gépek mellett. Nem szorul különösebb bizonygatásra, milyen tragikusak a felnőttek gondatlanságából eredő gyermek-balesetek. Sok veszélyt rejtenek magukban a mezőgazdaságban egyre rohamosabban terjedő kémiai szerek is. Elég a fele- dékenység, az aprónak tűnő vigyázatlanság, hogy megtörténjék a baj. Megelőzni peA 13. sz. AKÖV rakodómunkásokat vesz föl kaposvári, nagyatádi, csurgói és balatonboglári telephellyel. Felvétel: Kaposvár, Berzsenyi utca 1—3. sz. alatt. __________(95532) d ig csak úgy lehet, ha minden előírást, szabályt nagyon pontosan és — többszörösen ellenőrizve — megtartanak. Mezőgazdasági gépgyártásunk célszerűen törekszik arra, hogy a gépekkel minden hozzáértő ember biztonságosan dolgozhassák. Vétkes könnyelműség hát minden felelőtlenség. Az ilyenre nem fogadhatunk el semmiféle mentséget, magyarázatot. Még azzal sem érhetjük be, hogy utólag a mulasztókat felelősségre vonják, megbüntetik. Önmagunk és embertársaink egészségét, testi épségét csak akkor óvhatjuk igazán, ha minden bajt megelőzünk. És ez nem egyszerűen reszortfeladat — gondja és felelőssége mind a vezetőknek, mind a beosztottaknak, mindnyájunknak! A termelősizövetkezeti építkezések tervezésének kétéves rendszere tavaly óta van érvényben. A jelenlegi helyzetre utalva érzékeltethetjük ennek előnyeit. A kivitelezők az idei építkezéseken dolgoznak, elkészült, lényegében le van zárva a jövő évi létesítményjegyzék; rövidesen, még a nyáron megismerik a járások 1967. évi beruházási' keretüket. Mostantól fogva tehát a tervezést és előkészítést illetően már a következő két év, 1966 és 1967 feladataival kellene foglalkozni. Az új tervezési rendszert éppen ennek a célnak a szolgálatára vezették be; legyen elegendő idő a gondos és alapos előkészítésre; ha a gyakorlata kivitelezésre kerül a sor, aikkor hadd haladjon akadálytalanul és kellő ütemben az építőmunka. Minderre a lehetőség immár egy év óta adva volt, és adva van megyénkben is. Az idei építkezések ütemével mégsem lehetünk elégedettek, s a jövő évi beruházások előkészítésében is történtek szó nélkül nem hagyható mulasztások. A megyei pártbizottság hosz- szú idő óta rendszeresen megszabja az építkezés szervezettsége biztosításának feladatait, és időről időre figyelmeztet a rendellenes jelenségekre. Az idei népgazdasági tervről szólva külön határozatban rögzíti a mezőgazdasági létesítmények határidős elkészítésének tennivalóit. Az érdekelt tanácsi, beruházási, banki vezetők folyamatos beszámoltatásával igyekszik elérni, hogy mindenki mindenkor hiánytalanul hajtsa végre ebbeli kötelességét. Még legutóbb is azt kellett megállapítani, hogy nincs rend ezen a téren, hiányzik a kellő szervezettség, határozottság és következetesség. Ilyen előzmények után és ebben a helyzetben a megyei Társadalmi ellenőrök a kulturált kereskedelemért Mintegy háromszáz társadalmi ellenőr lát munkához a nyári időszakban megyénk területén — elsősorban a Bala- ton-parton —, hogy segítséget nyútjson a kereskedelmet ellenőrző hivatalos szerveknek a visszaélések megszüntetésében és a kulturált kereskedelem fejlesztésében. Több éves tapasztalat, hogy a Balaton-par- ti idényboltok dolgozóinak egy része nem szakképzett, mások viszont azzal az elhatározott szándékkal vállalják a nyári munkát, hogy egy szezon alatt meggazdagodjanak. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség a visszaélések megelőzése, illetve megszüntetése végett éppen ezért nagymértékben támaszkodik a társadalmi ellenőri hálózatra. Ebben az évben több tájékoztatót tai-tot- tak részükre, s ezeken megfelelő útmutatást kaptak az ellenőrzésekhez. Munkájuk hatása máris látszik, mert igen sok jelzést küldtek tapasztalataikról a hivatalos szerveknek. Figyelik, hogy pontos-e a mérés az üzletekben, megfele- lő-e a tisztaság, nincs-e árdrágítás stb. tanács végrehajtó bizottsága ülésének napirendjére tűzte a tsz-építkezések irányítása, szervezése tapasztalatainak értékelését. Ami az idei létesítményeket illeti, körülbelül harminc százalékos készültségi fokon álltak a vizsgálat időpontjában, június 10-én. A szövetkezeti közös építőbrigá- dok igen eredményesen dolgoznak, évi feladatukkal legkésőbb október végére, helyenként még ennél előbb is elkészülnek. Más kivitelezők viszont kisebb-nagyobb mértékben elmaradtak időarányos tervük teljesítésével. A végrehajtó bizottság határozottan állást foglalt abban, hogy a tsz- építkezések évi programját minden részletében okvetlenül 'meg kell valósítani, tehát az idei évre előirányzott épület mindegyikét meg kell építeni. Ebben a tekintetben a legnagyobb elmaradást a Tanácsi Építőipari Vállalatnak kell pótolnia, amely május végéig a reá bízott hetvenkilenc létesítmény közül hatvanegynek a megvalósításához még hozzá sem fogott. A vállalat vezetőit egy hónap múlva beszámoltatja a végrehajtó bizottság Ennyit a folyamatban levő. illetve az idei építkezésekről. A jövő évi beruházások előkészítését is részletesen értékelték. A marcali járás tanácsi vezetőinek előkészítő munkáját a végrehajtó bizottság igen alaposnak, gondosnak minősítette, és ezért elismerését fejezte ki nekik. A fonyódi, a siófoki és a tahi járásban viszont súlyos mulasztásokat követtek el az 1966. évi végleges létesítményjegyzék összeállításában, az építkezések megszervezésében. Az érdekeltek személyi felelősségét megállapítva a vb figyelmeztetésben részesítette őket. A megyei vezetés szigorúan megköveteli, hogy mindenki adjon számot A tahi járást különösen erősen sújtotta a rossz időjárás. Az amúgyis erősen dombos vidéken a csúszós talaj miatt már a növényápolásnál, illetve a kaszálásnál és a szénabetakarításnál sem tudták megfelelően kihasználni a gépeket. Félő, hogy így lesz ez az aratásnál, a gabona betakarításánál is. Ez pedig azt jelenti, hogy a feladatok zömét emberi erővel kell elvégezni. IDEGESEK, DE BÍZNAK AZ EMBEREK... Bogó László elvtárs, a Tabi Járási Pártbizottság első titkára maga is aggódó hangon szól a tapasztaltakról s a kilátásokról is. — Idegesek, de bíznak az emberek ... Elsősorban abban bizakodnak, hogy megjavul az időjárás, kevesebb lesz az eső, dolgozhatnak a földeken, s a gépekre is számíthatnak. r á arról, mit tett a tsz-építkezése- kért. Végérvényesen le kell zárulni annak az időszaknak, amiben a gondatlan előkészítés továbbra is olyan helyzetet idézne elő, hogy a létesítmények számottevő hányadának megvalósítása megkésne, esetenként hosszasan, több évig elhúzódna. A termelőszövetkezetek egy része a már korábban elfogadott, jövő évi létesítmények közül harminckilencről a többszöri tárgyalás ellenére május végén lemondott. Ezeket most más tsz-eknek kell átadná, s ott kezdődhet a munka szinte elölről. Sok zavart és bonyodalmat idéznek elő a visszalépéssel. Ne tegyenek, nem tehetnek ilyent. Valamennyi járásban és tsz-ben tekintsék véglegesnek az 1966. évre összeállított létesítményjegyzéket. Ez a föltétele annak, hogy jövőre zavartalanul haladjon az építkezés. Ismeretes 1965 programja is, 1966 előirányzata is. Építsünk rá, és a megyei szervek határozatainak szellemében építsünk az érdekeltek személyes felelősségére. Így biz- tosítóttabb, biztosítható a termelőszövetkezeti istállók, fiaz- tatók, más állatférőhelyek és egyéb gazdasági létesítmények tervszerű, ütemes megvalósulása. Ez a célja minden szervezeti intézkedésnek, mert a beruházási tervek pontos végrehajtásához igen jelentős szövetkezeti és népgazdasági érdekek fűződnek. A mezőgazdasági termelés anyagi alapjainak szilárdításáról, - bővítéséről, a termelés fejlesztéséről, tehát vele az ország ellátásának további javításáról van szó. Hogyan lehetne helye kényelmességnek, nemtörődömségnek, felelőtlenségnek ebben a dolognak? Kutas József — A hónap elején, illetve a múlt hónap végén minden termelőszövetkezeti és községi pártszervezet — a legtöbb helyen közösen — megtárgyalta az eső okozta rendkívüli helyzetet, s azt is, hogyan küzdhetik le a lemaradást, hogy jól felkészüljenek az aratásra. — Mindenütt érződött a felelősségtudat, beszéltek a várható igen nehéz hetekről, s arról is, hogy csak úgy tudnak felülkerekedni az időjárás okozta nehézségeken, ha minden épkézláb embert mozgósítanak. — Nágocson — ott voltam a taggyűlésen — együtt tanácskozott a falu és a termelőszövetkezet pártszervezete. Itt is különös hangsúllyal esett szóba, hogy a kommunisták járjanak élen a munkában, mutassanak példát valamennyi termelőszövetkezeti tagnak. — Erre van mindenütt szükség: kommunista példamutatásra, helytállásra, s arra, hogy meggyőzzenek minden embert: a munkákkal csak akkor tudnak idejében végezni, ha nem hagyják eluralkodni az embereken az elkeseredést, hanem kihasználják az időt, s ha kell, hajnalban vagy este és vasárnap is dolgoznak a földeken. INDULÁS HAJNALI NÉGY ÓRAKOR A nagy herényi Űj Barázda Termelőszövetkezet irodájában hiába keressük Paska Ferenc elnököt. — A határban van, talán dél felé visszaérkezik ebédelni, illetve reggelizni — mondja az adminisztrátor. Pedig ő irodai munkát végez, bérelszámoló. — Ilyenkor valamennyien kinn vagyunk az emberek között .segítjük a munkát, úgy szervezzük, hogy ne legyen fennakadás. A gépesítésben dolgozók például Csizmadia Imre vezetésével hajnali négy órakor indultak szénagyűjtésre. Odament az elnök is, hogy indulás előtt még beszélhessen az emberekkel. Bizony nem minden termelőszövetkezetben kezdik ilyen korán a munkát. Itt viszont valamennyien — Kelemen József kommunista traktoros és a pártonkívüliek: Tóth Imre és Fonyó Ferenc traktorosok is — zokszó nélkül, szívesen kezdték a hajnali munkát, hogy minél többet végezhessenek. Egy másik kommunista, az állattenyésztésben dolgozó Takács Lajos takarmányos is jóval előbb kezdte munkáját, hogy ő is részt vehessen a takarmány összegyűjtésében, behordásában. (Tudósítónktól.) Kihasználták a vasárnapi jó időt a marcali járás termelő- szövetkezetei. Benépesültek az árpatáblák, dolgoztak az ara- tógépek. A marcali Vörös Csillag Tsz-ben a tábla szélét kézikaszával készítették elő az aratógépeknek. Mesztegnyőn szombaton kezdődött meg ez a nagy nyári munka. Eleinte Pintér József gépkezelőnek, akadt dolga a rendrevágó beállításával, de másnap már zavartalanul dolgozhatott. Hasonló igyekezetét tapasz^ talni a növényápolásnál is. A cukorrépával végeztek, több mint a felét megművelték a burgonyának, s jól haladnak a kukoricával is. Itt Látrányi István, idős Major János és P. Tóth Ferencné jeleskedtek. Ezért is mondja a párttitkár: — Nyugtalanok nálunk is az emberek, de bíznak. Elsősorban saját magukban, s abban, hogy a gépeket is megfelelően tudjuk majd használni. Persze számítunk arra is, hogy szükség lesz kézi erőre. Harminc kaszapárt szervezünk olyan emberekből, akik eljárnak ugyan a faluból dolgozni, de készek arra, hogy segítsenek a termelőszövetkezeteknek. ÖTVENEN RONTJÁK A MUNKAFEGYELMET Kegyetlenül tűz a nap, szemet vakít a foíróság, de a Schmidt Henrik vezette giép szünet nélkül kapálja a sorközöket a kapolyi Űj Élet Tsz Simonmajor melletti öt- venholdas napraforgó táblájában. ö a pártszervezet titkára, s bár hatvanegy éves* csökkent munkaképességű — mindkét lába eltörött három éve — személyes példamutatásával is serkenti a többieket: hajnali fél ötkor kezd* s kint van addig, amíg a Nap le nem megy. — Aggódnak nálunk is az emberek... A rossz hangulatot azonban — amikor az idő engedi — szorgos munka váltja fel... öröm volt például nézni, hogy mennyien dolgoztak a cukorrépában, nehogy az újabb eső ismét akadályozza majd a kapálást* egyelést... Sajnos, a párt- szervezet nem tudja azt nyúja rengeteg feladat elvégzésére — mondja, amikor néhány percre leállítja a gépet Két éve annak, hogy utoljára vettek föl tagjelöltet Nemrégen új elnök került a szövetkezet élére, most meg az agronómus szándékozik elmenni. Az aratásra fölkészültek: a gépek mellé negyven- nyolc kaszapárt szerveztek* ígéret van más segítségre is* s talán nem lesz fennakadás. Most aztán már állandóan napirenden kell tartam a pártszervezet megerősítését, mert a jelenlegi helyzet nem megnyugtató, mivel a pártszervezet tagjainak többsége idős ember. Igaz, hogy a tagság többsége felelősséget érez a közösért, de csaknem ötve- nen eljárnak a faluból más községekbe részért kapálni, s elhanyagolják ottani munkaijukat, rontják a termelőszövetkezet munkafegyelmét. Ezzel pedig nem békélhet meg A határba igyekeztek az emberek Böhönyén is. A néhány kézikasza mellett egy rendrevágó és egy aratógép dolgozott. A gépeknél ott volt Fitos József szerelő is. Arra volt kíváncsi, hogyan működnek, nem maradt-e rejtett hiba a javítás után. Megkezdődött az aratás vasárnap a vésel Üj Élet Tsz-ben is. Tapsonyban viszont még nem elég érett a gabona. Az emberek itt a növényápolással foglalkoztak és a szénát takarították be. H. L. ŰJ GÉPMŰHELY épült a Böhönyei Állami Gazdaságban. A ráfordított költségek meghaladták a kétmillió-kétszázezer forintot. Építsünk Tóth János párttitkárt is útban a határ felé.. állítottuk meg egy kis beszélgetésre. tani, amit kellene. Kiöregedtek a kommunisták... Magam sem érzek már elég erőt a pártszervezet. Szalai László Vasárnap is arattak a marcali járásban
