Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-18 / 142. szám

A beteg segítse az orvost írta: dr. I. N. Ripa EZ A CÍM egy kissé külö­nösen hangzik, de ha jól meg­gondoljuk, mégis jogos, mint­hogy az orvos nem rejtvény­fejtő, ezenkívül gyakran bizo­nyos irányban specializálódott, és így a beteget hajlamos csu­pán annak a szervnek a priz­máján át tekinteni, amelyről panaszkodik, és amelyben az orvos magát szakértőnek tekin­ti. Hogy jobban megértsük a beteg és az orvos közötti kap­csolat alapjait, lássuk először, hogyan lesz valaki beteg. Az emberi test roppant el­lenálló gépezet, amely éveken át a legrosszabb körülménye­ket tűri el anélkül, hogy tilta­koznék, jóllehet ennek kelle­metlenségeit bőven érzi: nem él tiszta levegőben, hiányt szenved oxigénben, megmér­gezte a dohányzás, nem kap megfelelő táplálékot, egyszó­val: gyorsan siet a korcsulás felé, vagy pedig nagyon alkal­massá válik, hogy benne a mikrobák otthont találjanak és kifejlődjenek. A test egy nap azután riadót fúj: jelentkezik az első fájdalom. A beteg ro­han az orvoshoz, és segítségét kéri. De az orvos miként írjon elő neki gyógyszert, amely őt meggyógyítja azoktól a bajok­tól, amelyek az éveken át el­követett hibák során keletkez­tek, és amelyek megingatták egészségét? És mégis az orvos egy se­reg gép segítségével hozzáfog a beteg megvizsgálásához. A röntgengép elé állítják, és megtekintik a tüdejét. A mik­roszkóp alaposan kutat a baci- lusok után. Az emésztőszervek­kel van baj? Ledugnak a szá­ján egy csövet a gyomrába, amely esetleg vegyi átalaku­lásról hoz fel bizonyítékokat. Panaszkodik a veséjére? Szí­nező anyagot, esetleg radioak­tív izotópot próbálnak ki ná­la, amely nem túl kellemes művelet. Fáradtságról panasz­kodik? Többször vért vesznek tőle, és azt kielemzik. Az orvos ezután lát egy cso­mó adatot, de nem látja a ma­ga teljességében a dolgokat. ÉS A DIAGNÓZIS? És a ke­zelés? Az orvos kétségkívül elő fog írni valamilyen gyógyszert, amely csillapítja a betegség legriasztóbb jelenségeit; gon­doskodni fog róla, hogy ezek a jelenségek eltűn ienek, de rö­vid időn át tartó »-nyugalom« után ugyanezek a jelenségek újból megmutatkozhatnak, csakhogy még súlyosabb ará­nyokban. Lehet, hogy még más jelenségek is járulnak a régiekhez. Ily módon az em­beri szervezet korcsosul, korán megöregszik. És ha még arra is gondolunk, hogy a biológiai károsodás a gyermekekre is átszármazhat! Kétségtelen, hogy vannak protézisek: a fo­gak, a hallás, a vese, a szív egyes részei számára, de ki ne szeretné elkerülni azt, hogy ilyen helyzetbe jusson? Mind­ezt el lehet kerülni (a balese­tek kivételével) minél tökéle­tesebb és minél változatosabb orvosi vizsgálat útján, ha ezt sűrűn megismétlik, vagyis ha nemcsak a betegséget, hanem az egészséget is felülvizsgálják, és a látszólagosan jelentéktelen szimptómákat is elemzik. Íme, miért: A modern orvostudomány jóllehet már alaposan szako­sítva van, mégis az embert mint egységet fogja fel, amely vagy normáhs, vagy patologi­kus állapotban van. A szervek szoros összefüggésben és köl­csönös ráhatásban állanak; bármilyen távol esnek is egy­mástól, az ideghálózat és a véredények útján anatómiailag szoros kapcsolatban vannak egymással. Ez az összefüggés idézi elő, hogy egy-egy beteg szerv a legkülönbözőbb tünete­ket mutathatja és megfordítva: azonos jelek különböző szer­vek elváltozásait jelenthetik, és mindez más-más embernél másképpen jelentkezik, sőt ugyanannál az embernél is, ha ez az ember váratlan körülmé­nyek közé jut, amelyek a lap­pangó elváltozásokat felszínre hozzák, vagy egy régi beteg­ség maradványait ismét fel­újítják. Ezekből a különféle indokokból teljes joggal írta a nagy Pavlov: »A betegség meg­jelenése jellegzetes szimptó- máival nem jelenti a kezde­tet, hanem egy bonyolult és hosszadalmas fejlődésnek ké­sőbbi szakaszát.« SZÜKSÉG VAN tehát arra, hogy a beteg segítse az or­vost, mert a szimotómák együttes feltárása és felkuta­tása vezethet csak reális és alapos eredményre. Vegyék figyelembe azok, akik önmagukat »tkezelik«, ■> mert »nincs idejük«, hogy or­voshoz menjenek, és magukat megvizsgáltassák, vagy pedig meg vannak elégedve azzal, hogy az előző évben történt laboratóriumi vizsgálat jó eredményt mutatott ki, hogy maguknak kell segíteniük az orvost abban, hogy meg tudja őket gyógyítani. (Ford.: Hegedűs Nándor) Miért nincsen rózsa tövis nélkül? A címben szereplő kérdésre a szakember első válasza az, hogy rózsa csakis tövis nélkül van. Tövises rózsa nem léte­zik. Hiába a népnyelvből fa­kadt bölcs és általánosan is­mert közmondás, a rózsának nem tövise van, hanem tüské­je. A különbség a kettő között — legalábbis a botanika szem­pontjából — igen nagy. A tövis ugyanis magából a (fából, a nö­vény fás szárából nő ki — mint például a galagonya­vagy a kökénybokron —, a tüs­ke viszont elsősorban a bőrszö­vetnek a képződménye, s így könnyen el is távolítható. De ha helyesbítjük a kér­dést, s immár úgy tesszük fel, hogy miért nincsen rózsa tüs­ke nélkül, akkor is csak meg­közelítő válaszokat kaphatunk. Az első az, hogy van rózsa tüske nélkül: a számos vadró­zsafaj egyikének, az alpesi ró­zsának a szárán csak a tüské­nél kisebb, puhább sörtéket ta­lálni. Az a mintegy húsz vad­faj azonban, amelyből a neme­sített rózsafajtákat alakították ki, mind tüskés. A tüskék va­lószínűleg a védőpajzs szere­pét töltik be. Ez természetesen még nem magyarázza meg, hogy miért csak a rózsának és néhány más növénynek — így az akácnak — van tüskéje. Mi­nél szebb, értékesebb egy ró­zsafajta, általában annál több és nagyobb a tüske rajta. A nemesítők sehol sem foglalkoz­nak tüske nélküli rózsafajták létrehozásával. A »virágok ki­rálynőjének« igazi rajongói meggyőződéssel vallják: a szép rózsának még a tüske is dísze — főként, ha a tüske eléggé nagy és erős. A só és a vérnyomás Vaszilij Parin szovjet professzor, a - jeles fiziológus szerint a mér­téktelen sófogyasztás magas vér­nyomást idéz elő, a nátriumklorid hiánya viszont fiziológiai hipo to­rnához (alacsony vérnyomás) ve­zet. így például a grönlandi esz­kimók. akik viszonylag kezdetle­ges körülmények között élnek, s az élelemmel minimális mennyisé­gű, napi 5 grammnál kevesebb sót vesznek magukhoz, rendszerint ala­csony vémyomásúak. Ezzel szem­ben Japánban, az Akita prefektú- rában, ahol a lakosok nagy meny- nyiségű, napi 20—25 gramm nát- riumkloridot vesznek magukhoz, az elhalálozások fő oka az agyvér­zés. Parin professzor rámutatott, hogy a sófogyasztás ésszerű kor­látozása a hipertónia megelőzésé­nek egyik fontos tényezője. Milyen a nyári nöiruha-divat? PIKÉSZEGÉLY ÉS MASNI, ROLNI — VIRÁG... dézhetnénk a ruhabemu­tató konferanszi éj át: az idei nőiruha-divat könnyű és színes, a szabás lazán követi a testvona­lat. Nem kedvelt a szoros de­rék, de kellemes az elöl ma­gasabb, hátul mélyebb hátkivá­gás, s a szoknyák valamivel rö- videbbek, ki villan a térd . . . A bemutatók ruhakölteményei azonban a mindennapi viselet­hez idomulnak. Mindenki a saját ízlése szerint válogathat a ruházati boltok vagy áruhá­zak konfekcióosztályán. Az ál­talános divatvonalak ismerete mellett elsősorban azt kell el­döntenünk, milyen alkalomra kelt az vij nyári ruha. Hétköznapra kartonból, piké- böl, zefírből készülhet. Szabás­vonala laza princessz, egybe­szabott, derékvarrás nélküli. Felső része ujj nélkül vagy kis ujjal készült. Újdonság, hogy a ruha nyakkivágása, esetleg alja is más színű anyag­gal szegett. A ruhát fehér pi- kémasnival, »fecskefark«-gal- lérral, rolniból készült virágok­kal díszítik. A kartonanyagok­ból állandóan divatos a pöttyös, szaténkartonból az elmosódott virágmintás, az import zefír­ből pedig a csikbän rózsás a legdivatosabb. Mellékelt fényképeink >*kis- ruháról«' készültek. A fekete­fehér pöttyös szaténkarton ru­hát fehér pikészegély és piké- masni díszíti. (Első képünk.) A tarka kartonruha — a di­vatnak megfelelően — virág­mintás. Fehér alapon barna és narancs árnyalatú mintákkal. A ruha érdekessége, hogy roll- nivirág díszíti. (Második ké­pünk.) Ünnepi alkalom gyakran akad, érthető, ha mindenki sze­retne ilyenkor jól öltözött, ele­gáns lenni. Nos, a nyári divat az alkalmi öltözködésben is hozott újat, bár a szabás nem A KORSZERŰ KONYHA Városi kásban, kásban, otthonban, ahonnan a há­ziasszony is el­jár dolgozni, a konyha szere­pe megválto­zott. A napi feladatokhoz mérten jelen­téktelen mun­ka folyik ben­ne: két-három- szori gyors éle­lemkészítés A beépített konyhabútor a jó helykihasználást szol- S gátja. Ebben az esetben a konyha már valóságos labóratóriumszerü munkahely. A technikai berendc- esetieg ugyan- zés — a jégszekrény, a gáz- vagy villanytűzhely és hideg-, melegvizes mosogató — beépített. ennyi étkezés. Megmaradt azonban a konyha fontos szerepe azok­ban a lakásokban, ahol a há­ziasszony otthon — a házban és a ház körül — tölti nap­ját. A konyha itt munkahely. A régivel összehasonlítva azonban jelentős változást ta­pasztalhatunk. Változott a berendezése. Nemcsak azért, mert a régifajta tűzhelyet sok helyen kiszorítja a villany vagy a gázüzcmelésű, hanem mert a korszerű ipar olyan szerszámokat és munkaeszkö­zöket gyárt, amelyek erősen megváltoztatják a konyhai munkát, a főzést, az előkészí­tést és a takarítást. Tűzálló műanyag lapok bo­rítják a modern konyhabú­tort, amelyek mindenkor moshatók, és a festéknél ko- pásállóbbak. Formájukban legtöbbször a beépített bútor elvét követik, ami elsősorban gazdaságos helykihasználást jelent. Méretezésük tudomá­nyos számításokon alapul és azon az elképzelésen, hogy nagy családokban is lényegé­ben kis alapterületet elfogla­ló (egymásba rakható) tálak­ból, lábasokból és fazekakból áll az edénykészlet zöme. A konyhakredencek régi, reprezentatív szerepe meg­szűnőben van, bármennyi hely van is egy konyhában, hiszen a díszítő elemeknek, cirádáknak, díszeknek, sőt az üvegablakocskáknak a tiszr tán tartása munkatöbbletet jelent. A korszerű konyhabú­tor sima és minden részében jól kihasználható. Az az elv, hogy mindenki tetszése, szük­sége szerint válogassa össze konyhájának berendezését, az új gyártmányok túlnyomó ré­szénél megvalósul. A konyhaasztal és az ülő­bútorok alapjában véve vál­tozatlanok. Nagyobb kony­háiéban, étkezőkonyhákban nélkülözhetetlenek, olyan la­kásban viszont, ahol kicsi a konyha, és a család a szobában étkezik, meggondolandó, hogy szükség van-e beszerzésükre. Üj típusú bútordarab a for­gatható konyhai munkaszék. Aki megszokja, hogy egy sa­rokba csoportosítsa vala­mennyi tennivalóját, kitű­nően ki tudja használni ezt a bútordarabot. i Az edények, szerszámok és eszközök elhelyezéséhez lé- nyegében kétféle bútorrész áll rendelkezésre. Egy alsó szekrényasztal (amelynek lap­ján minden konyhai munka elvégezhető) s egy falra sze­relhető polc, amely a régi kredenc felső részének szere­pét tölti be. A falipolc az al­só résztől teljesen független. Szerelhető ugyan — kredenc- szerűen — a szekrényasztal fölé, de kerülhet étkezőasztal szomszédságába, sőt a moso­gató mellé is. különbözik a hétköznapitól. Itt azonban az ünnepi jelleget a drágább anyaggal, a díszíté­sek finomságával jelezhetjük. A könnyű alkalmi nyári ruha anyaga selyem. Egyaránt diva­tos a müselyem, a twill és a tiszta selyem. A minták azon­ban elmosódottabbak, mint a kartonanyagoknál. Az alkalmi ruháknál a hát kivágása me­részebb. Sok bemutatott mo­dellnél a kámzsagallér hátul hátközépig érő, sálgallérszerű kivágásban folytatódott. Ilyen a harmadik képünkön bemuta­tott modell. 18 19 A nyári ruhákat könnyű Sa- lome-anyágból készült bő kö­peny egészíti ki. Konfekcióban bélelve olcsón kapható. Leg­szebb színei: türkizkék, vaní­liasárga, de van meggypiros és fekete Is. A nyári divat idősebb nők­nek a nehezebb selyemből ké­szült kétrészes klasszikus kosz­tümöt, fiatal leányoknak a pasztellszínű vagy fehér ma- deriából készült anyagot ajánl­ja. Nagyon szép a fehér alapon kék, fekete vagy piros pöttyös selyemruha plisszirozott szok­nyával és kis ujjal. Művelődés — szórakozás 18- án, pénteken VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Egy krumpli, két krumpli. A jog és a szeretet harca egy gyermekért. Magyarul be­szélő, szélesvásznú amerikai film. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 5 és 7 órakor. (Június 20-ig.) SZABAD IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ Az életbe táncoltatott lány. Szélesvásznú magyar tánc­film. Korhatár nélkül. Kísérő műsor: A közlekedés román­ca. Az előadások kezdete 4, 6 és 8 órakor. (Június 18-ig.) DÓZSA KERTMOZI Egy nyáron át táncolt. Svéd filmfelújitás. Az előadások kezdete 4, 6 és 8 órakor, 19- én, szombaton VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Egy krumpli, két krumpli. A jog és a szeretet harca egy gyermekért. Magyarul be­szélő, szélesvásznú amerikai film. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 5 és 7 órakor. (Június 20-ig.) SZABAD IFJOSÁG FILMSZÍNHÁZ Ének az esőben. Színes amerikai revüfilm Gene Kelly főszereplésével. Korhatár nél­kül. Kísérő műsor: 65 9. sz. világhíradó. Az előadások kezdete 4, 6 és 8 órakor. (Június 20-ig.) DÓZSA KERTMOZI A Tenkes kapitánya. I-II. Magyar film. Az előadások kezdete 4, 6 és 8 órakor. BALATONI MOZIK MŰSORA 18-án, pénteken BALATONFENYVES Szélesvásznú: A kőszívű ember fiai I—II. Jókai Mór regényének színes, kétré­szes, szélesvásznú magyar filmvál­tozata. Korhatár nélkül. FONYÓD Szélesvásznú fedett kert: Harc a banditákkal. Kalandos, szélesvásznú szovjet film. BALATONBOGLÄB Szélesvásznú: Ki volt dr. Sorge? Szélesvásznú francia—olasz—japán film. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. (Csak az első előadáson.) Kellemetlenkedők. Noel-Noel francia filmszatírájának felújítása. Korhatár nélkül. Kísérőmúsor: Bosszú. (Csak a második előadá­son.) BALATONLELLE Szélesvásznú fedett kert: Kellemetlenkedők. Francia film­szatíra. BALATONSZEMES Szélesvásznú kert: A tizedes meg a többiek. Széles­vásznú magyar film. balatonszArszö Szélesvásznú: Nem. Szélesvásznú magyar dm. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. Kísérőműsor: 65/9.“vi^hirad0. Rillai tavak. BALATONFÖLDVÄR Szélesvásznú fedett kert: Riói kaland. Színes, szélesvásznú francia film. ZAMÁRDI Szélesvásznú kert: Cherbourgi esernyők. Színes, szé­lesvásznú francia film. SIÖFOK Szélesvásznú terem: A Tenkes kapitánya I—n. Széles­vásznú magyar kalandfilm. SIOFOK Szélesvásznú kert: Cherbourgi esernyők. Színes, ze­nés francia film. 19-én, szombaton BALATONFENYVES Szélesvásznú: Hamlet I—II. Szélesvásznú szov­jet film. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. FONYÓD Szélesvásznú terem: Nem. Szélesvásznú magyar film. FONYÓD Szélesvásznú fedett kert: Kellemetlenkedők. Francia film­szatíra. BALATONBOGLÁR Szélesvásznú: Cherbourgi esernyők. Az 1964-es cannes-i fesztiválon díjat nyert színes, zenés, szélesvásznú francia film. Korhatár nélkül. Kísérő mű­sor: Nyitány. BALATONLELLE Szélesvásznú fedett kert: Ki volt dr. Sorge? Szélesvásznú francia—olasz—japán film, BALATONSZEMES Szélesvásznú kert: A Tenkes kapitánya I—n. Széles­vásznú magyar kalandfilm. balatonszArszö Szélesvásznú: Nyugtalan nyár. Jugoszláv film. Korhatár nélkül. BALATONFÖLDVÄR Szélesvásznú fedett kert: A kőszívű ember £iai I—II. Jókai Mór regényének színes, kétré­szes. szélesvásznú magyar filmvál­tozata. Korhatár nélküL zamArdi Szélesvásznú kert: Riói kaland. Színes, szélesvásznú francia film. SIÓFOK Szélesvásznú terem: Harc a banditákkal. Kalandos, szélesvásznú szovjet film. SIÖFOK Szélesvásznú kert: Nyári intermezzo, szlovák film. Zenés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents