Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-14 / 112. szám

„A szép kezedet add!” Amikor egy gyermek bal kezével kap a labda után, vagy azzal kezd rajzolgatni, a szülők — megijedve a balke­zességtől — erőszakkal pró­bálják őt a jobb kéz haszná­latára szoktatni. Ez az igye­kezet azonban legtöbbször nem jár eredménnyel, és a gyermek, bárhogy erőltetik is, mégiscsak balkezes marad vagy rosszabb esetben az erőltetés miatt mindkét ke­zére ügyetlenné válik. Rossz szokás ? Sokan azt hiszik, hogy a Jobb kéz használatát a gyer­mekek csupán ellesik szü­leiktől, és innen ered az a tévhit, hogy a balkezesség nem más, mint rossz szokás. A dolog azonban korántsem Ilyen egyszerű. Az antropoló­giai mérések eredményei mu­tatják: az emberek túlnyomó többségének jobb karja na­gyobb a balnál, és az ásatások során feltárt csontok vizsgála­ta hasonló adatokat szolgálta­tott. E jelenség magyarázatára sok elmélet született. Föltéte­lezték, hogy a jobb felső vég­tag vérellátása bőségesebb a balénál, mert erei közelebb vannak a szívhez. Megfigyel­ték azt is, hogy azok, akiknek belső szerveik fordított elhe- lyezkedésűek (májuk balol­dalt, szívük és lépük jobb­oldalt van), mind balkezesek. Rendkívül érdekes a másik megfigyelés: ha valakit Bal­oldali gutaütés ér — tehát jobb karja és Iába bénul meg —, akkor rendszerint be­széde is zavarttá válik, míg jobb oldali szélütés esetén — — vagy ha az illető balkezes volt — az nem kövekezik be. A jelenség egyrészt azt mu-' tatja, hogy a finomabb tevé­kenységet végző kéz és a be­széd agyi központjai között for­bal­szerint a bűnözők és bizonyos kezesség. A természetes elmebetegek között az átlagos- ma öröklődik, az ilyen nál gyakrabban fordul elő kezesek intelligencia és ügyes- balkezesség Ismeretes az is, ség szempontjából a jobbke- hogy kiváló művészek és zse- zesekkel egyenértékűek. Kó­niális tudósok között is voltak jó néhányan, akik bal kézzel alkották meg halhatatlan mű­veiket Sokan azt állították hogy az olyan rendellenessé­gek, mint a kancsalság a da­dogás, egyes fejlődési rendel­lenességek, sőt még a morális csökkentértékűség is balkeze­seknél gyakrabban figyelhető meg, mint jobbkezeseknél Megfigyelték, hogy a dado- góknak csaknem a fele bal­kezes, sőt mások szerint a jobbkezes dadogok is általá­ban »átképzett« balkezesek, akiknek a beszédhibájuk ép­pen a számukra természetel­lenes kézhasználat erőltetése következtében alakult ki. Üjabb vizsgálatok magyará­zatot adnak a balkezesség és a szellemi képességek kapcso­latában mutatkozó ellentmon­dásokra. Föltételezték, hogy a balkezesség akkor jár együtt szellemi csökkentértékűséggel, ha a magzati életben vagy a szülés közben a bal agyfélte­ke megsérül. Ilyenkor a jobb kéz kóros ügyetlensége »vi­szi rá« a gyermeket a bal kéz fokozott használatára Ha ikerpároknál a jobbkezes nor­mális, a balkezes pedig szel­lemileg visszamaradott, akkor mindketten jobbkezesek vol­tak, de a balkezes agyának baloldala az említett módon sérült. Mikor a jobb, mikor a bal Az eddigiekből következik: van természetes és kóros bal­ros balkezesség esetén viszont tulajdonképpen jobbkezesről van szó, aki a többi emberrel szemben kétszeresen hátrány­ba került: egyrészt agysérülé­se miatt, másrészt pedig azért, mert bal kezének használatá­ra kényszerült, amelyik ter­mészeténél fogva ügyetlenebb. Ez a fölismerés magyarázatot ad arra az ellentmondásra, hogy bár a balkezesek között soknak van szellemi sérülése, mégis számos olyan kiváló tu­dóst és művészt ismer a tör­ténelem, akik balkezesek vol­tak Ideggyógyászok megfigyel­ték óvodás körű gyermekek kézhaszhálatának kialakulását, Vizsgálták a kéznyújtást, az evőeszköztartást, a tárgyra mutatást, a középre helyezett csokoládé után nyúlást, a tárgyak földről való föl­vételét, a kockaépítést, olló­val vágást. Az eredmények szerint a kisóvodások általá­ban váltakozva használják a jobb és a bal kezüket, s a jobb kéz használata csak négyéves kor után jut előtér­be. Az iskolai oktatás hatá­sára a balkezesek többsége íráshoz a jobb kezét használ­ja, de egyes országokban ma már nem erőltetik a balkeze­sek megtanítását a jobb kéz használatára. . Dr. S. R. Amikor kisüt a nyári nap... Minden nő, akinek fény érzékeny a bőre, a szeplőt tartja legnagyobb ellenségé­nek S amikor a barna pöty- työk megjelennek az orron, homlokon, kisebbségi érzése támad. Ma még keveset tudunk ar­ról, hogyan, miért képez bőr pigmentje — amely nap ibolyántúli sugarainak hatására gyarapodik — ki- sebb-nagyobb szeplőket. El­lenük nehéz védekezni. Ügy kell előkészíteni bőrünket, hogy minél kevésbé legyen ér zékeny a nap ibolyántúli su­garainak hatására. Akik szep­lős bőrűek olyan krémekkel védekezzenek melyek elnyelik az ibolyántúli sugarakat, s megakadálvozzák a szeplők előjöttét. Ilyen védőanyagok például a kinin és a vadgesz­tenyéből kivont eszkulin. A szeplő elleni krémek tartal­mazzák ezeket az anyagokat. Hasznos a megszokott fény­védő krémréteg fölé sötétebb árnyalatú púdert használni, mert ez is véd az ibolyántúli sugaraktól. Ha már megjelentek szep- lőink, halványító krémeket használhatunk, ezek tompít­ják a szeplők színét. Hal­ványításra használhatunk há­romszázalékos hydrogén hy- peroxidot is. Ezzel este, reggel kenjük be bőrünket, s né­hány percig hagyjuk rajta a bőrön, majd mossuk le. Ne feledkezzünk meg egyes gyü­mölcslevek jótékony fehérítő hatásáról sem. Ilyen a cit­rom, az uborka, az eper, a ribizke és a paradicsom leve. Ezekhez a levekhez három- százalékos bórvizet adjunk. A széndioxiddal, hámlasz- tással vagy dermabrazorral végzett szeplőeltávolítás szak­ember feladata. szoros kapcsolat van, más­részt pedig, hogy a kézhasz­nálat nem csupán szokás dol­ga, hanem szervezetünk be­rendezéséből származó adott­ság. Balkezes bűnözök, balkezes zsenik Nagy visszhangot keltettek azok a vizsgálatok, amelyek IRÁNYÍTOTT „RA Háztartási újdonságok Az American Mercury cí­mű, New Yorkban megjele­nő polgári folyóirat na­gyobb szociológiai tanul­mányt közöl a középkorú amerikai hölgyek kalapjai­ról. Igen, a missisek fejét díszítő, különleges szabású — és mondhatni, architek­túrájú — kalapokról, ame­lyek — mint az amerikai PIROS GYÖNGYSOR »Szeretnék egy gyöngy­sort'.- — hajtogatta Liliké. »Sajnálom, nem vehetem meg« — felelte a mama. Liliké mélyet sóhajtott, mert tud­ta, ha mama azt mondja: »nem-, az úgy is lesz. Vasárnap nagymamához látogattak, de Liliké még akkor is bánatos volt. »Mi bánt kisleányom?« — tuda­kolta nagymama. Liliké el­beszélte búját, baját. »Ha csak ennyi a baj, könnyen segíthetünk.'- Fürgén té­rült, fordult és egy szakaj­tó szárazbabot hozott a kamrából. »Minek a bab?­— érdeklődött Liliké, »Majd meglátod- — válaszolta ti­tokzatosan nagymama. Ki­válogatott egy csomó egy­forma nagyságú, szép fehér babszemet. Fazékban vizet tett a tűzhelyre, és amikor felforrt, beledobta a babot. Néhány perc múlva leszűr­te a vizet, s nagy hegyes tű­vel lyukakat fúrt a bab­szemek közepébe. Szekré­nyéből egy üveg piros lakk­festéket és két kis ecsetét vett elő. »Te is segíthetsz!­— biztatta Lilikét, és ügye­sen, szépen befestették a babot. Száradás után nagy­mama erős fonálra fűzte a babszemeket, és unokája nyakába akasztotta. Liliké szaladt a tükörhöz: »De gyönyörű!- — lelkendezett. »Köszönöm, köszönöm !- — és összevissza csókolta örö­mében. A következő szombaton Liliké barátnőihez ment frissen mosott, vasalt fehér ruhában, nyakán a piros gyöngysorral. Barátnői mind­járt körülfogták. »Milyen szép gyöngyöt kaptál- — szólt Klárika. »Ez nem gyöngy, nézzétek csak meg alaposan- — nevetett Lili­ké. A többiek közelebb hú­zódtak. »Hiszen babból van!- — kiáltotta a szemfüles Ju- lika. »Igen, nagymamával készítettük- — magyarázta Liliké. »Én is szeretnék ilyet- — mondta Juditka. »Gyertek el nagymamához holnap délután- — hívta őket Li­liké. Nagymama szívesen látta a vendégeket. A kislányok igyekeztek, szorgoskodtak, és gyártották a sok gyön­gyöt, egyik szebb volt, mint a másik. Készítettek kéket, pirosat, sárgát, zöldet, ki­nek milyen illett hajszíné­hez, ruhájához. Hálásak voltak mind a nagymamának, és nagy cso­kor virággal kedveskedtek neki. Sz. M. lap megállapítja — »ékesen bizonyítják azt, hogy Sin­clair Lewis-nak, a kitűnő amerikai írónak mennyire igaza volt, amikor a Bdbbit- ban megrajzolta az ameri­kai átlagpolgár alkaját.« A »babbitizmus« — folytatja tovább fejtegetéseit, az American Mercury — azt jelenti: az amerikai át­lagpolgár és neje kínosan- keservesen törekszik arra, hogy túllicitálja azt, ami éppen divatban van. Alkal­mazkodása a divathoz, a társasághoz nem kényelmes­séget jelent számára, ha­nem kényelmetlenségek vál­lalását. Amikor az volt di­vatban, hogy a középkorú amerikai hölgy, a Mom há­zias, és gyermekeit neveli, a Mrs. Babbitok százezrei ki sem mozdultak otthon­ról, és huszadszor is meg­stoppolták ugyanazt a haris­nyát ... Most a nagyvilági kalapok vannak éppen di­vatban. Az American Mercury ta­láló s az amerikai élet mély­ségeibe világító cikke nyo­mán a L’Europeo című olasz hetilap fotósai odaálltak a New York-i St. Patrick- székesegyház elé, hogy meg­lessék, lencsevégre kapják a vasárnapi nagymisére ér­kező hölgyeket. De az ame­rikai kisvárosok templomai előtt ugyancsak ilyen kalap- »csodák«-at leltek. Hans Ha­be magyarul is megjelent, izgalmas könyvéből, a Ha­lál Texasban-ból is megtud­hattuk, hogy a mindenkori divatáramlatokat mérték­telenül, ízléstelenül túlhajtó s raff inált reklámhadjára­tok által irányított »babbi­tizmus« arra szolgál, hogy az amerikai átlagpolgárok érdeklődését elvonják attól, mit is kotyvasztanak a po­litikai boszorkánykonyhák­ban. Arthur Miller egy nemrégiben tett nyilatkoza­tában »az ügyesen megszer­vezett szolgalelkűség- sajá­tos amerikai megnyilatkozá­sának tartja a »babbitiz­mus«-! Azok a hölgyek, akik a medlékleten látható kalapokkal »kápráztatják el« önmagukat és környeze­tüket, nem figyelnek oda, mi történik* Vietnamban, mi tör­ténik Dominikában, mi tör­ténik — Amerikában. * * 3 * 5 * 7 iA {á a\ B. úr, aki közismerten jó apa, egész vasárnapját a gyermekeivel tölti. A követ­kező napirendet állította össze: 8 óra — séta az első há­zasságomból való gyerekkel. 10 óra — séta a második házasságomból származó gyerekekkel. 12 óra — séta Klárika gye­rekeivel. Fél kettő — ebéd Zsófi­nál, lecketanulás a gyere­kekkel. 3 óra — cukrászda a har­madik házasságomból szár­mazó gyerekekkel. 5 óra — séta a jelenlegi házasságomból származó gyerekekkel. 7 órától — bábszínház a többi gyerekkel. (A Magazin Polskiból.) A vas- és edényboltok szin­te havonta szolgálnak újabb és újabb háztartási cikkekkel, amelyek megkönnyítik a házi­asszonyok munkáját, vagy praktikus használhatóságuk miatt teljesebbé teszik a kész­letet. Verandára, erkélyre, ablak­párkányra állítható a mű­anyaggal bevont dróthuzalból készült virágkosár. Különösen nagy cserepes , növényeknek, filodendronnak, leandernek al­kalmas. Kétféle méretben ke­rül forgalomba, a kisebbet nagyszerűen lehet használni gyümölcskosárnak is. Sokan kifogásolták, hogy olcsó fémtálca nem kapható. Azóta litografált, cizellált mintával kerek fémtálcát gyárt az ipar. Olcsó, s jó szolgálatot tesz sütemény vagy ital kiná- uása kor. A kenyérszeletelő gép az NDK gyártmánya. Ott, ahol na­gyobb létszámú a család, hasznos háztartási kisgép. De még nagyobb hasznát vehetik a bölcsődék, étkezdék, nagyobb intézmé nyék. Kirándulókra, campingezőkre gondoltak akkor, amikor prak­tikus dobozcsomagolásban több személyes műanyag étkező­készletet hoztak forgalomba. A kék, fehér, sárga, zöld szín­ben kapható étkészlet hntszemélyes, s három ételdobozt, la­pos és mély tányérokat, tálcát és mártástartót tartalmaz. KIS KÖNYVESPOLCUNK Dt. Hirschler Imre: A NŐK VÉDELMÉBEN Két év leforgása alatt négy- ízben jelent meg ez a könyv összesen 350 000 példányban, s rövid idő alatt elfogyott Ez a tény is bizonyítja, hogy a műben fölvetett orvosi és tu­dományos magyarázatok tár­sadalmi igényt elégítenek ki. Ajánljuk különösen a fiata- házasoknak, mert sok problé­ma megoldásában segíthet. A könyv a Medicina kiadásában jelent meg. AZ ORVOS VÁLASZOL című hasznos füzetsorozatra is szeretnénk fölhívni olva­sóink figyelmét. Írói orvosok, akik különféle közérdekű kér­déseket vizsgálnak orvosi szemmel. A füzetsorozatban feldolgozták a »Lakás és egészség«, »Az öltözködés, di- 'vat, egészség« kérdését, vala­mint hogyan éljen a cukorbe­teg, a gyomorbeteg stb. A so­rozatnak eddig hat füzete je­lent meg 3—3,20 forintos áron. FÜRGE UJJAK KÖNYVE Bizonyára örömmel fogad­ják a kézimunkát kedvelők a Fürge Ujjak című kézimun­kalap évkönyvét. A mű •—• megjelenése már hagyomá­nyos — ez évben csupa új, még meg nem jelent mintá­kat ad közre. A horgolás mel­lett más kézimunkákat —kö­tést, hímzést — is tartalmaz. KONYHAMŰVÉSZET Rákóczi János receptjei A könyv az egyik legjobb mav-ar szakács életműve. A kötet anyaga gazdag kincses- bánya mind a sütés-főzés szakembereinek, mind a fi­nom falatokat kedvelő házi­asszonyoknak. Nemcsak ha­gyományos magyar, hanem francia ételek gazdag válasz­tékát is nyújtja. A leírások alapján elkészített ételek min­den ünnepi asztalon elisme­résre számíthatnak. i

Next

/
Thumbnails
Contents