Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-14 / 112. szám
f Péntek, 1965. május 14. 3 SOMOGYI NÉPtAP Hit kell tenni 60 millió forintért? A termőföldek megóvására v-zügyi ti ts'ajvéde’mi társulat alakult a siófoki járásban (Tudósítónktól.) A siófoki járás termelőszövetkezeteinek, a járási tanács mezőgazdasági osztályának és a vízügyi hatóságoknak a szakemberei néhány nappal ezelőtt alakuló közgyűlésre jöttek ösz- sze, s létrehozták a járás vízügyi és talajvédelmi társulatát. Szüts Sámuel, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője ismertette az évről évre ismétlődő problémákat: a talajpusztulással járó károkat, amelyeket eddig ki-ki saját erejéből és a maga módján próbált elhárítani — általában kevés sikerrel. A helyzet megjavítására kezdeményező lépésre és hatékony intézkedésekre van szükség, s ezeket csak társadalmi összefogással tehetik meg. Ezért indokolt a szakemberekből álló csoport létrehozása. A társulat programját Lévai János főmérnök ismertette. Elmondta, hogy tízéves vízrendezési és talajvédelmi tervet állítottak össze. Ennek megvalósítására 123 000 000 forintra van szükség. A ráfordítás azonban négy-öt év alatt megtérülne, hiszen a rendezési munkák eredményeként tíz év alatt csupán a terméstöbblet több mint kétszázmillió forintot hozna a termelőszövetkezeteknek. A vízgazdálkodási és talajvédelmi társulat megalakulása nemcsak szükségszerű, hanem gazdaságos vállalkozás is. Az első közgyűlésen kimondták, hogy nem engedik a termőföldeket tovább pusztulni, nem nézik tétlenül a talaj romlását. A hozzászólások után megválasztották a társulat vezetőit és az intéző bizottságot. Uj nagyváros épül az EAK-ban Elkészült Nasszer egyiptomi város terve. Az új várost, amelynek lakossága a tervek szerint el fogja érni az 500 000 főt, Alexandriától nyugatra építik föl. Nemzetközi repülőtér, villamos erőmű, számos iparvállalat és egyetem is működik majd a városban. Az építkezést hat év alatt fejezik be. ENNYI PÉNZÉRT, pontosabban a megye termelőszövetkezeti állatállományának megfelelő takarmányozásáért bizony nagyon sokat kell tenni a következő években. A harmadik ötéves terv időszakában elvégzendő rét- és legelőjavítás részletes előirányzatai már megvannak, tehát van mihez igazodni a szövetkezetekben. 1970-re a tavalyinál 6600 vagonnal nagyobb hozamot adnak a gyepterületek, ha nem maradnak el a fejlesztés munkájával. Ez a hozamtöbblet 60 millió forint értékű szénát jelent, amely elősegíti a mostaninál nagyobb létszámú közös és háztáji állatállomány takarmányozását. Tóka Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főelőadója tájékoztatott bennünket arról, hogy milyen anyagi eszközökkel fognak hozzá a nagyarányú javítási munkákhoz már ebben az évben a mintegy 120 000 hold réten, illetve legelőn. A csaknem teljesen termelőszövetkezeti használatban levő gyepterület hetven százalékán a víztelenítést jelölték meg elsőrendű feladatként. Itt ugvanis a talajvíz miatt csak savanyú füvek teremnek, a hozamok nem ki- elégítőek. A nagyobb patakok rendezését a Vízügyi Igazgatóság, az árkok tisztítását, szabályozását pedig a vízgazdálkodási társulatok — ezeknek a tsz-ek is tagjai — végzik. A víztelenítésre a tavalyi hétmillióval szemben az idén nyolcmillió forintot ad az állam. Pontos ütemterv szabja meg, hogy egy-egy patak melyik évben kerül sorra. A GYEPTERÜLET harminc százalékán kielégítő ugyan a íűállomány, a hozamok azonban itt is jelentékenyen növelhetők. A gyepfejlesztéshez megyénkben ötmillió forinttal járul hozzá az állam, ennek az összegnek a felhasználására külön terv készült. Negyvennyolc közös gazdaság osztozik az idén ezen a pénzen: holdanként ezer forintot kaptak. A javításra szánt terület ezekben a tsz-ekben nem lehetett kevesebb száz holdnál. (A befektetések így térülnek meg jobban, ezért a terület felapró- zása nem gazdaságos.) A leg- ■ nagyobb összeget — egymillió forintot — a kaposvári járás kapta. Itt kilenc tsz és egy legeltetési bizottság területén valósíthatják meg a szakszerű legeltetést a beruházások révén. Az ily módon támogatott termelőszövetkezetek Uf'vanis kizárólag a fűhozam növelésére fordíthatják a kapott pénzt. Kutakat, karámokat építhetnek a legelőn, rendbe hozhatják a jószág kihajtására szolgáló utakat és hidakat, villanypásztort létesíthetnek, vegyszert és műtrágyát vásárolhatnak a rétre és legelőre, bővíthetik ezeken a területeken az öntözőberendezést, és fedezhetik az üzemeltetési költséget az állami segítségként juttatott összegből. A pénzt nagyrészt a legelők javítására és oda adták, ahol jó ugyan a gyepterület, de az állatlétszámhoz képest túl van terhelve. Az állam pénzéből támogatott gazdaságoknak külön fejlesztési tervük van a rét- és legelőgazdálkodásra. A pénz rendeltetésszerű fel- használását a járási tanácsok mezőgazdasági és pénzügyi osztályai, valamint a bankfiókok illetékes szakelőadói ellenőrzik, és felelősek is érte. Nagy feladatok előtt állnak a termelőszövetkezetek, s legfőbb ideje, hogy azokat megoldják. Ha azt tekintjük, hogy az utóbbi években általában 3000 vagon széna hány- zott a tsz-ekben, naev lépés előtt állunk most. Az ötéves fejlesztési program megvalósulása után annyira növelhetők a hozamok, hogy a közös és a háztáji szarvasmarhaállomány kedvezően gyarapodhat. Az egységnyi területen termett nagyobb hozam eredményeként sor kerülhet művelődési ágváltozásra is: legelőket szántóföldként hasznosíthatnak. ahol erre alkalmas a talaj. HOL TARTANAK megyénk közös gazdaságai a rét- és legelőjavítással, hogyan élnek az államtól kapott segítséggel, s mit tesznek a hozam növeléséért a maguk erejéből? A marcali járásban máris szépek az eredmények a résztervek végrehajtásiban. Két- helyen, Somogysámsonban, Boronkán kiemelkedően jól, másutt megfelelően haladnak ezzel a munkával. A járás tsz-ei elsőként készítették el a fejlesztés terveit. Kéthelyen például már tavaly vegyszerrel kiirtották a gyomokat a legelőről, megfelelő adagban szórták ki a műtrágyát, s az idén körülkerítették a szakaszos legeltetésre kijelölt 120 holdas területet.' Említésre érdemes a mesztegnyöiek kezdeményezése. Itt a részes rétet évekre szólóan jelölik ki a szövetkezeti gázdáknak, s rendszeresen gondozzák, szerves és műtrágyával szórják be ezt a területet. Ök tisztítják a réten áthúzódó árkokat is. Ez a szövetkezetnek is jó, és nekik külön-külön is hasznos: több és jobb takarmány jut a közös és a háztáji jószágnak. A marcaliakat a nagyatádiak követik, a kaposvári és a csurgói járásban viszont nem kielégítő a javítás üteme. Előfordul, hogy helyenként úgy kezelik a szövetkezeti vezetők az államtól kapott pénzt, mintha az a munkaegység értékének közvetlen növelését szolgálná. Ezekben a tsz-ekben késlekednek a fűhozamot növelő beruházásokkal és más. ezekkel kapcsolatos tennivalókkal. A barcsi és a nagyatádi járásban a tanács a helyszínen ellenőrzi; hogy az erre a célra kapott műtrágyát valóban a gyepterületen hasznosítják-e a tsz- ek. Szükséa van erre, hiszen a múlt hét végi adatok tanúsága szerint a 236 vagon műtrágyából mindössze 97 vagonnyit szórtak ki a rétekre és a legelőkre a megye termelőszövetkezeteiben. Mit kell tenni a hatvan- millió forint értékű hozamnövekedésért? MINDENEKELŐTT ÉLNI KELL az államtól kapott segítséggel, de az eddiginél több saját erőre is szükség van. A műit év végén rendeletet adott ki a megyei tanács a rét- és legelőgazdálkodási operatív bizottságok megalakításáról. Ezeknek a bizottságoknak a jó munkája előmozdíthatja a terv teljesítését. És ami rövidesen napirendre kerül: a tsz-eknek a maguk erejével kell letakarítani a réteket. Ettől is függ, milyenek lesznek a hozamok, hiszen a május végén lekaszált rétek iobb minőségű szénát adnak, korai kaszálással elkerülhető az egyéb munkák torlódása, előbb kasza alá nőhet a sar- jú, és korábban kezdődhet majd az őszi legeltetés a réteken. Ezzel is közelebb kerülhetünk a hatvanmillióhoz. Hernesz Ferene A faipari előtológép munka közben. DCnizti m&g. tőé biek A KIVITELEZÉS MESTERE M egmutat néhány fogaskereket. — Ezen az esztergapadon készültek — mondja. — Esztergapadon; fogaskereket készíteni? Ki hallott ilyet? — Nézze meg ezt a kis szerkezetet. Ezzel készülnek a kerekek — mutat az esztergaQadra fölszerelt vasdoboz- félére. — Talán nem bízik meg a nagyszerűen bevált fo- gaskerékmarő gépekben? — A fogaskerékmaró gépek jól dolgoznak — mondja. — Elégedett vagyok Jakab Ferenc. Kezében a fagymentesítő. nos azonban, nincs elegendő belőlük. Néha kapacitáshiány miatt sokat kell várni egy-egy fogaskerékre. Olyan olcsó szerkezetet kellene fabrikálni — gondoltam egyszer. —, amely sok helyen megtalálható munkagépre fölszerelve alkalmas fogaskerékmarásra. Mint látja, az elképzelés megvalósult. Azokban a műhelyekben, amelyekben esztergapad van, ennek a mintegy ezer forint értékű szerkezetnek a megvásárlása után lehet fogaskereket készíteni. Gondolom, hogy sok üzemben örülnek Jakab Ferenc újításának. Ahhoz, hogy mahívta föl a figyelmemet arra — magyarázza —, hogy a faipari üzemekben sok balesetet okoznak a fűrészek Ügy gondolta, hogy olyan masina alkalmazásával, amely a fűrészhez tolja a felvágandó deszkát, megelőzhető a baleset. Elképzelését rajzban rögzítette. A kivitelezés azonban nem sikerült neki. S az előtológép — amely azonkívül, hogy kiküszöböli a baleset veszélyét, a termelékenységet is növeli — már gyártható. A másik újítás története hasonló az előbbiéhez, öttevényi Tibor elhatározta, hogy egy olyan ratni tudjanak, nem kell nyolcvanezer forintos gépeket Vásárolni. Elég, ha megveszik Jakab Ferenc ötletes kis szerkezetét. Ez a szerkezet azt mutatja, hogy Jakab Ferenc, a Siófoki Szolgáltató Ktsz autószerelője jó újító, van ötlete. Ügyesen meg is valósítja elgondolásait. És nemcsak a saját, hanem mások ötleteit is nagyszerűen valóra váltja. Kiváló kivitelezőkészséggel rendelkezik, jó a formaérzéke. Ez egy újítónál rendkívül jó tulajdonság. Sajnos, sokan nem tudják úgy elkészíteni újításukat, hogy gyárthassák is, megfeleljen a követelményeknek. Emiatt gyakran jó ötletek vesznek kárba. Jakab Ferenc legutóbb két idegen ötletet valósított meg. — Rózsás Sándor asztalos szerkezetet készít, amely megakadályozza a vízvezeték befagyását. Szerkezete azonban alkalmatlan volt a sorozat- gyártásra. Az újító kérésére én csináltam meg a fagymentesítő prototípusát. Ennek alapján készül ma is ez a hasznos kis szerkezet. Elhallgat. Kezével a faipari előtológép csinos állítófogantyúin babrál. Ügy látom, folytatni szeretné a munkát. Kezet szorítunk. Úgy érzem, hogy Jakab Ferencnek máskor is kell még ilyen időveszteséggel számolnia. Ha ugyanis továbbra is törekszik, keresi, kutatja az újat, minden bizonnyal ismét készít olyan szerkezeteket, amelyeket érdemes lesz bemutatni az olvasóknak is. Szegedi Nándor „Maguknak Mire Tabra ért a Siófoki Tejüzem áruszállító kocsija, jóformán kiürült. Így az ABC élelmiszer-áruház vezetőjének megint csak az erősen áthúz- gált szállítójegyzéket nyújtották át. Nem hozták meg az idejében megrendelt 50 kiló túrót és a 180 pohár tejfölt sem. Amikor az áruház vezetői# telefonon érdeklődött, hogy miért nem küldték, így válaszoltak a tejüzemből: — Magoknak már nem jutott, elosztottuk . . Április -án n últ meg az új élelmiszer áruház Tabon. A vásárlók keresik ía tejterméket, s hiányolják, ha nem nent jutott../’ kapnak. Egyik sem olyan cikk, ami hiányzik az áruházból, mert nem kapható, hanem azért, mert a Siófoki Tejüzemben baj van az elosztás, illetve a rendelések figyelem- bevétele körül. Megnyitása óta legalább tíz esetoen nem érkezett' meg a tabi élelmiszer-áruházba a Siófokról rendelt tejtermék. Minek kérik akkor a megrendelést, s miért nem mondják: majd ha lesz, illetve jut, akk"r anélkül is szállítunk? Nem kellene ezen az elosztási módszeren változtatni? Sz. L. — A kis Tóth Erzsi eltitkolta, hogy eljegyzése volt, de mi már annyira ismerjük egymást, annyira összeszoktunk már, hogy azonnal észrevettük rajta... Vele örültünk. A »brigádfőnök«, Hardy Irén szavai ezek, de a gyűrűs fonó I. A műszakjának minden dolgozója tudja, hogy a Há- mán Kató ifjúsági brigádról példát lehet venni egymás megértéséből, a jó, kollektív szellemből. A szinte családias légkör csalogatta ide a brigád legfiatalabb tagját, Tóth Krisztit is. Nemrég még ipari tanuló volt. Vele együtt most tízen vannak a brigádban, valamennyien fiatalok, KISZ-, illetve párttagok. Akárkit kérdeztem meg a Pamutfonó-ipa- ri Vállalat Kaposvári Gyárában, mindenki tudott valami jót mondani róluk. Nánai Zoltánná, az üzem KISZ-titkára azt hangsúlyozta, hogy szorgalmas, remek társaság a brigád, már háromszor nyerték el a szocialista címet. A KlSZ-veze- tőségi tagok és Fenyvesi Sándor művezető arról beszélnek, hogy »-tudós lányok« a brigád fonónői, mert mindegyik tanul valahol. Mások azt említették meg, hogy a Hámán Ka- tó-brigád teljesítménye az egész műszaké fölött van. Nem akartam munka közben beszélgetni a lányokkal, de Varga Marika megnyugtat: — Amíg egyikünk beszélget, a többiek viszik, a fiépet. Máskor is előfordul ilyesmi. Én vagyok a műszak KlSZ-titká- ra, gyakran kell értekezletre, megbeszélésre mennem. Ilyenkor a többiek pótolnak a helyemen. A lányok barátnők, munka- és iskolatársak. Évék óta együtt dolgoznak, csak Krisztinek sikerült »-betömi-« közéjük. Tudják jól, hogy kitől mit várhatnak az üzemben, a magánéletben. összeforrott társaság, ez a titka eredményeiknek is. 1961 óta brigádvezető Hardy Irén. Csinos, fekete, kék szemű lány. Ami legelőször felhívja rá az ember figyelmét, az az, hogy nagyon határozott. Szeretettel beszél a lányokról. Tudja, hogy számíthat rájuk, még sohasem hagyták cserben a munkában. — Munkaverseny indul az üzemben az alkotmány ünnepe tiszteletére — mondja. — Elhatároztuk, hogy benevezünk. Nyugodtan megtehetjük, nincs o’yan fanónőnk, aki ne állná a sarat... Amikor vezetési módszeréről érdeklődöm, csak annyit mond, hogy nincs különösebb módszere. Mindig arra kéri a lányokat, hogy annyit és úgy dolgozzanak, amennyit elvárnak tőlük. — Természetes nálunk, hogy mindenki sokat dolgozik. Senki sem akar lemaradni a másiktól. egymás teljesítménye nagy húzóerő. Fontos azonban az, hogy lássák: én sem engedem el magam, ugyanolyan követelményekéit támasztok önmagámmal szemben is, mint a többiekkel. Ennél a «módszernél", az egyéni példamutatásról jobbat nem is kell találni. — Nagyon szeretek a brigádban dolgozni — mondja Tóth Erzsi —, szeretem a munkahelyemet is. Hat éve vagyok az üzemben. Nem unhatja meg ezt a helyet az, aki szereti a szakmáját. Nem lépek ki akkor sem, ha férjhez megyek... Jó érzés, hogy annyit törődnek itt velem. Segít a brigádvezető, a munkamódszeres, a művezető, mindenki... Tóth Kriszti, a brigád legfia- talabbja 19 éves, dundi, fekete lány. Fél éve dolgozik a Hámán Kató-brigádban. — Amikor ide kerültem, az lepett meg legjobban, hogy milyen összetartóak. Egy kicsit tartottam is tőle, hogy rém tudóik majd közéjük illeszkedni ... De sikerült. Sokat segítenek. Amikor rossz volt a minősítésem, gyakoroltattak, hogy kijavítsam... Közös programjuk a munkaidőn kívül is van. Nemcsak a közös szórakozásra gondolok, mint a színház- és mozilátogatás. Egviitt végeznek társadalmi munkát is. Az év első nedvedében 32 társadalmi munkaórát téliesítettek. Varga Marika mond'», hnov a brigád ~rrv idős nén’i ^ Keesi-tiogvben. Itt volt takarítónő az üzemben, most nyugdíjas. — A jövő héten látogatjuk meg ismét Jozó nénit — jegyzi meg —, a múltkor a virágoskertjét meg a faházát tettük rendibe... Szívesen vállalnak KISZ- munkát is. Kilencen vesznek részt az Ifjúság a szocializ- musért-mozgalomban, heten már az ötödik fokozatot, ketten a negyediket szerezték meg. Miért csak kilencen? Mert a tizedik brigádtag már túlhaladta a KISZ-es korhatárt: Kovács Józsefné, a bri- gád-»mama", bár alig kerülte el a harmincat. Ö a munkamódszeres az egész műszakban, de a Hámán Kató-brigád- hoz tartozik. — Azért választottam őket, mert mindegyik nálam volt tanuló. Jól ismerem a lányokat. A legjobb munkafogások elsajátítására nevelem őket, s ellenőrzőm, hogy úgy csinálják-e. De a mozgalmi munkában is tartom velük a kapcsolatot. Az A műszak pártszervezetének vezetőségi tagja vagyok. A brigádban három párttag dolgozik, velük itt is találkozunk. Nagyon jó összetételű brigád a miénk, a lányok kiegyensúlyozzák egymás munkáját. Hallottam, hogy új módon értékelik ezután a szocialista brigádok tevékenységét Azok, amelyek öt éven keresztül elnyerik a címet, bronz-j akik hét éven át, ezüst-, akik tíz éven át arany érmet kapnak. Szeretném, ha lányaimnak mindegyik <»v~r~';ir1o .. ■ StrubI Márta
