Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-09 / 108. szám
I Borsi Darázs József: Játszik a Balaton Mekkora víz! Igaz ez? Hulláma hogy lengedez; Szelet sóhajt, Bakonyit. Leszállt már az alkony itt. Most repül egy vitorlás, Szép, mint gyermckálmodás, Fehér szárnyon illan el, Az égre a Hold jő fel: Az aranyhíd már ragyog, Oly fényesek a habok, De hirtelen beborul, A tótükör komorul; A viharnak vak árnya Ereszkedik a tájra. Fekete lesz a tájék, Félelmetes a játék.. v Csak egy betűn múlik! Három képrejtvényt láthattok itt Ahogy a cím is jelzi, egyetlenegy betű megváltoztatásával el lehet jutni a megfejtésig. Azt is eláruljuk, olyan rejtvény ez, amin érdemes a fejet törni, mert nevetni is lehet rajta! L P=V fotográfiája nem kopasz N=M Ali tekint (Helyes megfejtés: 1. Fénykéve. 2. Vaj van a fején. 3. Törökméz.) PÓTLÓREJTVÉNY Kinn az erdőn, kinn a réten, Itt a földön, fenn a légben, Minden, minden ezt kiáltja: Gyere hozzánk nap sugára! Nevess le ránk arany arccal, Ne fordulj el tőlünk daccal, Sok volt már, ó, sok az eső, Napocska hát ..................! A vers végéről valami hiányzik. Hogy mi, azt nektek kell kitalálni! — unár — oghurt — rdő — épa — szmény — gér — ohad — reg Pótoljátok a hiányzó betűket! Ha jól végeztétek éj a feladatot, megkapjátok azokat a szavakat, melyek a vers végéről hiányzanak! * * * Itt válaszolunk Gyöngyösi Vera Kaposvár, Dobó utcai kis olvasónknak. A legutóbbi »Pótlórejtvényre« küldött válaszodnak örültünk. A feladatot jól végezted el, a hiányzó szó: évvége — volt. cA tujtíl fa cl kereskedő (Tibeti mese) A nyúl meghívta egyszer a madár szomszédait — a rigót, az arany hangú oriolát és a nagyfejű varjút az otthonába. Daloltak, borozgattak boldogan és csevegtek. A nyúlnak hirtelen eszébe jutott egy ötlet, ezért így szólt: — Nagyon jól érezzük ma magunkat, de ez még mindig nem a legnagyobb vidámság. Tréfáljunk meg valakit. — Kendben van! — válaszolták a többiek. A nyúl ekkor azt mondta a varjúnak: — Két kereskedő ül a domb alján egy jakszőr sátor előtt, egy kövér és egy sovány. Ezek kapzsi kereskedők, minden évben eljönnek a mi füves vidékünkre, hogy megszámolják a pénzüket. Nézzétek, milyen keményen dolgoznak most is a számológépükkel! Azon törik a fejüket, hogyan szerezhetnének még több pénzt. Varjú pajtás, rá mernél-e szállni a kövér kereskedő fejére? Gondolta magában a varjú, hogy ez ugyan nem nehéz dolog, és így szólt: — Hát persze. Semmiség az egész! — Ha megcsinálod, nagyszerű móka lesz számunkra — folytatta a nyúl. Jól vésd a fejedbe, ha a kövér kereskedő fejére szállsz, ő ezt fogja mondani: »Ö, micsoda szerencsétlenség! Egy varjú szállt a fejemre. Kergesd el gyorsan!« Ha a sovány kereskedő a közeledbe jön, repülj gyorsan el. Aztán menj vissza újra, és szállj rá a kövér fejére másodszor is. A sovány kereskedő biztosan megpróbál majd agyonütni a számológéppel. Ekkor nagyon gyorsan repülj el. Meglátod, micsoda szórakoztató mulatságban lesz részünk.« Mindnyájan közelebb mentek, hogy jobban lássák a tréfát, a varjú pedig elrepült, és rászállt a kövér kereskedő fejére. A kövér föltekintett, és így kiabált: — Ó, micsoda rossz szerencse, egy varjú szállt a fejemre! Segéd, kergesd el! A sovány kereskedő fölemelte a számolókönyvét, és elkergette a varjút. A varjú károgva körözött a kereskedő feje fölött. A kövér kereskedő összevonta a szemöldökét, arrébb ment a sovány mellé, és figyelmesen dolgozott tovább a számológépén. Néhány perc múlva a varjú visszarepült, és másodszor is rászállt a kopasz fejére. A kereskedő újra így kiabált: — Ö, micsoda szerencsétlenség! Újra rászállt a fejemre a varjú.- Vak vagy, te segéd? Miért nem ütöd agyon? Üsd meg úgy, hogy belepusztuljon! A sovány fölemelte a számológépet, és a varjúhoz vágta. De nem a varjút találta el, mert a varjú elrepült, a csapás egyenesen a kopasz kereskedő fejét érte. A kopasz feje azonnal vérezni kezdett. A madarak, akik figyelték a tréfát, annyira hahotáztak, hogy csaknem leestek a fáról, a nyúl pedig bukfencezni kezdett a földön a vidámságtól. Amikor a varjú visszajött, újra visszatértek mindnyájan a nyúl otthonába, és folytatták a mulatozást, daloltak és boroztak tovább. A két kapzsi kereskedő pedig nem tudott tovább dolgozni a számológépen. Egy egész hónap telt el, amíg a kövér kereskedő sebe meggyógyult. Fordította: Somfai Ferenc Móka Matyi, az ,,erontűvész" Matyi a sportolók dicsőségére vágyik, de hiába erőlködik, meg sem tudja mozdítani a hatalmas súlyzót. Egyszer azonban furfangos ötlete támad. Elő a fényképezőgéppel! Kézenállás ... és íme itt a fotó: Matyi, az »erőművész«. FILMEK 1 2 3 _1 R V BBBB BBBB BBBB BBBB 4 5 6 BBBB I BBBB I BBBB 1 BBBB 1 7 8 9 BBBB BBBB BBBB BBBB 10 11 BBBB BBBB BBBB BBBB 12 13 BBBB BBBB ■ ■■■ BBBB 14 BBBB BBBB BBBB BBBB 15 16 BBBB BBBB BBBB BBBB 17 BBBB BBBB BBBB BBBB BBBB BBBB BBBB BBBB 1 8 BBBB BBBB BBBB BBBB 24 19 20 BBBB BBBB BBBB BBBB 21 22 BBBB BBBB BBBB BBBB 23 25 26 27 C 28 BBBB BBBB BBBB BBBB 2 9 BBBB BBBB BBBB BBBB 30 31 32 BBBB BBBB BBBB 33 34 BBBB BBBB BBBB BBBB BBBB HH ■ ■■a 35 BBBB BBBB BBBB BBBB 36Vízszintes: 1. Népszerű szovjet ifjúsági film. 4. Maró folyadék. 8. Szelíd természetű. 10. Testrésze. 12. Iskolai évfolyamok (A 6. kockába kettősbetűt írj!) 14. Ezt a dolgot. 15. Az üvegzáró. 16. Bíró mássalhangzói. 17. Fa részié. 18. Kiejtett mássalhangzó. 19. A közlekedési terület. 21. Azonos mássalhangzók. 23. Néha mássalhangzói. 25. Népszerű szovjet ifjúsági film ez is. 28. Benjámin László névjele. 29. A 14. sz. párja. 30. Alkonyat. 31. Becézett fiúnév. 33. Nem használ. 35. Kutya. 36. A fájdalmas hangot hallató. Függőleges: 1. Lánybecenév. (Ibolya) 2. Kiejtett mássalhangzó. 3. Csinál, létrehoz. 5. Személyed alá. 6. Allatítatók. (3. kockába kettősbetűt írj!) 7. Elveszítette a színét. 9. Kettősbetű. 11. Ifjúsági fikn, egy kedves kutyáról szól. 13. Kettőzve: Bányavárosunk. 14. Ékezettel: esze. felfogó képessége. 16. Salten regényéből készült rajzfilm. 20. A leggyakoribb kötőszó. 21. Mesebeli lény. 22. TU. 24. Féltucat kavics. 26. Azonos mássalhangzók. 27. E nélkül nincsen ház. 32. A 16. sz. fordítottja. 34. HY. K. J. * * * Beküldendő a vízszintes 1., 25. és a függőleges 11., 16. Beküldési határidő 1965. május 14-e, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s feltűnően írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: A munka ünnepe; Májusfa; Felvonulás; Majális. A nyertesek nevét Hírek című rovatunkban találjátok. Számjáték Három háromjegyű számot írtunk egymás alá, bennük előfordul 1—9-ig az HBHH összes szám. Ha jól megfigyelitek, azt is ész- reveszitek, hogy a második sorba írt szám kétszerese, a harmadik sorba írt pedig háromszorosa az első sorba írt számnak. Az 1-től 9-ig terjedő számjegyek átcsoportosításával háÉRDEKE — Egy japán nyomda állította elő a világ legkisebb könyvét. A 2,8x4 milliméteres, egy milliméter vastagságú könyv 24 lapból áll, és száz ősi japán költeményt tartalmaz. A szöveget — természetesen — csak erős nagyítóval lehet elolvasni. * * * — Kevesen tudják, hogy latin eredete van a kertes csarom másik változat is képezhető, amely ugyancsak megfelel a fenti rendszernek: tehát a második szám minden esetben kétszerese, a harmadik háromszorosa az első számnak. A másik három variáció a következő: 219 273 327 438 546 654 657 819 981 SSÉGEK ládi házat, nyári lakot jelentő villa szónak. Hajdan a rómaiak nevezték így el a városon kírrül épített nyaralóházakat. * * * — Tizenöt éves az első magyar kombájn. 1950. május elsejére készítette el az EMAG- gyár az első magyar kombájnt. . 19 2 3 8 4 5 7 6 A GYŐZELEM NAPJÁN Vízszintes: 1. Ma húsz éve fejeződött be a II. világháború Európában; ez volt legfontosabb eredménye. 13. Sütőipari dolgozó. 14. Zaj. 15. Katonai alkalmasságot állapit meg. 16. Rövidítés zeneművek előtt. 17. Huncut. 18. Kiváló sportlövőnk (Szilárd). 19. A függ. 3. sz. fordítottja. 20. Bolívia fővárosa. 21. Keservesen sír. 22. Elveszti nemességét. 24. Mer. 25. B. Z. 26. Férfinév. 27. Orosz város. 28. Francia üdülőhely. 29. Rokon. 30. Község Nógrádban. 31. B- O. L. Z. 32. Boráról ismert község. 33. Pettyes mintájú. 34. Diadalkiáltás. 35. Felvigyázó. 36. Orosz realista festő. 37. A »Kormos ég« írója. 38. Kiegészít. 39. Borbála egyik becézése. 40. Gladiátor. 42. Község a monori járásban. 43. Lóerő. 45. Férfinév. 46. Élettelen valami. 47. Seben képződik. 48. Nemes gáz. 49. Sorozat, klasszikus nyelven. 50. Skálahangok. 51. Azonos betűk. 52. Oktat. 53. Hő. 54. Ebben a francia városban írták alá a németek az első fegyverletételi okmányt 1945. május 7-én, 55. Május 8-án e városban is aláírták a kapitulációs okmányt a fasiszta Németország képviselői. 56. Ennél a folyónál találkoztak 1945 áprilisában a szovjet csapatok a nyugati szövetségesekkel. Függőleges: 2. Nemzet. 3. Kos- suth-díjas festő. 4. Kiszárad. 5. Keletkezik. 6. Szegélylemez a parkettpadlónál. 7. AMS. 8. S. A. 9. A Szovjetunió marsallja, a háború idején több arcvonal parancsnoka volt. 10. Járási székhely Pest megyében. 11. Megszólítás. 12. Számos. 13. Német város, itt tartottak értekezletet a Szovjetunió, az USA és Nagy Britannia kormányfői 1945 nyarán. 17. Madár. 18. Medret tisztít. 20. Mosdóedény (—,) 21. Csukás. 23. Nyári csapadék. 24. Bölény. 25. Irány. 27. Berber törzs. 23. Község a zirci járásban. 30. Fűszernövény. 31. Angol politikus, író és esztéta (1729—97). 33. Építési anyag. 34. . . .-tárcsa; rugalmas tengelykapcsoló a gépkocsin. 35. Ennyi millió áldozata volt a II. világháborúnak. 56. Francia szobrász. 37. Hordó része. 38. Ismert olasz kávéfőzőgép. 39. Drágakő. 41. Irén idegen változata. 42. Sokszoros gépiróbajnoknö. 43. Szíriái város. 44. Baráti főváros, a győzelem napján szabadult fel. 46. A sivatag hajója. 47. Testrész. 49. Sérülés. 50. Tábornok az amerikai polgárháborúban. 52. N. S. 53. Egymást követő betűk. Rajai Ernő * * * Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1., 54., 55., 56. és a függőleges 9., 13.. 35., 44. Beküldési határidő 1965. május 14-e, péntek délig. Kérjük olvasóinkat, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjék be, s feltűnően írják rá: »Rejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Míg a világ világ, még soha senki nem készített ennél szebb ünnepet. A nyertesek nevét Hírek című Honnan ered a „cukor” elnevezés? Akármilyen különösen hangzik is, a mi cukor szavunk őse az indiai »szarkara« szó, hazai változatával először egy XVI. századbeli okiraton találkoztunk. — Szerte a világon sokan készülődnek a IX. Világifjúsági Találkozóra. Hazánkból négyszáz tagú delegáció vesz részt a július 28-án Algírban kezdődő VIT-en. ezzel a névvel illették azt azrr édesítőszert, melyet Nagy Sándor indiai hódító útjáról hozott Európába. Az indiai szó azután görög nyelven »sackharon«-ra módosult, latinosán pedig »saccharum«-nak nevezték az indiai cukorból nyert »orvosságot«. (Tudvalevő, hogy földrészünkön egészen a középkor derekáig az általános édesítőszer a méz volt.) Európában a méz versenytársaként csak kb. 10C0 táján kezdett elterjedni az indiai cukornád. Terjesztői az arabok voltak, akik Perzsia elfoglalásakor ismerkedtek meg a cukornáddal. s Egyiptom földjén mintaszerű nádültetvényeket létesítettek. Ennek a keleti édesítőszernek a népszerűsítéséhez a kereszteshadjáratok kalandorai is hozzájárultak. Valószínű, hogy hazánkban is akkor vált általánosan ismertté, amikor II. Endre visszatért Palesztinái kalandjáról. A mind általánosabbá vált! édesítőszer neve azonban már nem »sakharon« vagy »sacha- rum« volt. A nádcukorkereskedelmet szinte monopóliumként folytató arabok az indiai »szarkara« szót »szukkár« nevezetre változtatták, "s ebből lett aztán a francia sucra, az olasz Zucchero, az angol sugar, a német zucker, végül a magyaros cukor, amelynek Mese a buta egerekről Német mese Két egér egyszerre talált egy szép kövér búzaszemet. Mindketten magukénak mondták, de végülis megegyeztek, hogy megkérik az első állatot amelyikkel találkoznak: döntse el, kié legyen a búzaszem. Csakhamar megpillantottak egy lepkét. — Kicsi lepke! Légy bíránk: melyikünké legyen az a búzaszem, amit egyszerre találtunk. Egy morzsányit te is kaphatsz belőle. — Egy - búzaszem ..., hogy lehet amiatt veszekedni? Még ha egy csöppnyi méz lenne! Tovább mentek az egerek, és találkoztak a vakonddal. — Nem tudunk megegyezni egy búzaszemen ... — mondták neki. — Tégy igazságot, és egy morzsányit kaphatsz te is belőle! — De buták vagytok! — mormogta a vakgnd — Ki vitatkozik egy búzaszemen? Még ha legalább egy giliszta lenne! Az egerek tovább futottak, és egy verébbel találkoztak. — Ezért a búzaszemhez — mondta az egyik egér, aztán megkérték a verebet is, legyen bírájuk. — Vezessetek arra a helyre, ahol a búzaszem van. Ilyen messziről nem tudok dönteni, — mondta nekik a veréb. Elvezették a búzaszemhez. A veréb akkor így szólt: — Egyik is, másik is a felét-félét kapja ... Az egerek nagyon csodálkoztak, hogy ez milyen egyszerű, és mérgelődtek, hogy nekik nem jutott eszükbe, hanem civakodtak. Hozzá akartak látni az osztozkodáshoz, de a veréb rájuk szólt: — Hohó! És mi lesz az én jutalmam? — Egy morzsányi a búzaszemből... — mondták az egerek. — Egy morzsányi? Nahát az nekem nem elég! — kiáltotta felhábo- rodtan a veréb, és mire az egerek felocsúdtak, már felis kapta a szép búzaszemet, és elröppent vele. A póruljárt egerek még jobban bosszankodtak, és elhatározták, hogy ezután inkább megegyeznek egymással, mintsem, hogy a lepkét, a vakondot, vagy különösen a verebet hívják míg döntőbírónak! Fordította: Antalfy István
