Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-09 / 108. szám

VIIaAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) Arái 80 FILLÉR XXII. ÉVFOIYBM 108. SZÁM ★ VASÁRNAP 1965. MÁJUS 9. Munkával szerzett elismerés (3. o.) Kulturális melléklet (7—8. o.) Gyermekeknek (9. O.) Egy iskola indulása (12. o.) Mai számunk tartalmábóh MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János nyilatkozata a Pravdában A Fravda vasárnapi számá­ban közli Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökének a győzelem napja alkalmából adott nyilatkoza­tát. A nyilatkozat a többi kö­zött megállapítja, hogy a Hitler-fasizmus fölött húsz évvel ezelőtt aratott győze­lem történelmi jelentőségű, és az egész emberiség sorsára kihatott. A második világ­háború befejezésének husza­dik évfordulóján minden ha­landó, békeszerető ember mély tisztelettel adózik az an­tifasiszta küzdelem fő erejé­nek, a Szovjetuniónak, amely­nek népe a legtöbbet áldozta a fasizmus fölötti győzelemért, a népek szabadságáért, a bé­kéért. A régi magyar uralkodó osztályok a magyar népet is belesodorták a hitleri rabló­háborúba. A fasizmus szétzú­zásával azonban népünk szá­mára is eljött az alkalom, hogy annyi szenvedés és küz­delem után új történelmi ös­vényre lépjen, megteremtse békében éljen. A szovjet had­sereg katonái, hősei nagy ál­dozatokkal, vérük és életük árán nyitották meg népünk számára az új társadalom fe­lé vezető utat. — A háború borzalmainak és szenvedéseinek emlékét el­moshatják az idők, de tanul­ságait bűn lenne elfelejte­nünk. Igaz, az emberiség ma nyugodtabban élhet, mert a Szovjetunió hatalmas, a szo­cialista országok erősek, és a békéért vívott harcban velük együtt lépnek föl Ázsia és Afrika független országai, a világ összes békeszerető né­pei. A háború veszélye azon­ban most ismét megnöveke­dett. A népeknek — hangzik a nyilatkozat — szívósan kell küzdeniök, hogy megakadá- lyc*-ák egy új világháború kirobbanását, és rákénysze- rítsék az imperialistákra a békés egymás mellett élés politikáját. Valamennyi hala­dó, békeszerető erőnek egyet­értésben kell harcolnia a vi­tás kérdések tárgyalások út­Hazánkba látogat Á. Á. Grsmiko Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének meghívására a közeli napokban baráti látogatásra Budapestre érkezik A. A. Gro- miko, a Szovjetunió külügy­minisztere. (MTI) Jegorov és Marija Berlin díszpolgára Abból az alkalomból, hogy a német nép 20 évvel ezelőtt saját társadalmi rendjét, és ján való megoldásáért. több szovjet állampolgárnak a Berlin díszpolgára címet ado­mányozták. A kitüntetettek között van Csujkov, Szoko- lovszkij, Kagiyev és Katukov marsall, Szolomatyin vezérez­redes, Bokob tartalékos al­tábornagy, Kotyikov tartalé­kos vezérőrnagy, Szemjonov külügyminiszter-helyettes, va­lamint Jegorov és Kantanja, a Szovjetunió Hősei, akik ki­tűzték a győzelmi zászlót a Reichstag épületére. A hitleri Németország fö­lött aratott győzelem ünnepe a legragyogóbb és a legfe­lejthetetlenebb napként vo- , , , . . ,., nult be szocialista államunk szabadult fel a fasizmus alól, történetébe — jelentette ki Leonyid Brezsnyev beszéde a hitleri fasizmus fölötti győzelem 20. évfordulójának tiszteletére rendezett moszkvai nagygyűlésen Moszkva kitüntetése Május 8.: munkaszüneti nap A bresztiek dicsőségére Szombaton a moszkvai Kreml kongresszusi palotá­jának hatezer személyes Üléstermében megnyílt a fasiszta Németország fölött aratott győzelem 20. év­fordulójának szentelt ünnepi gyűlés. A gyűlést Mihail Szuszlov, az SZKP elnökségének tagja, a központi bizottság titkára nyitotta meg. Az ünnepi beszédet Leanyid Brezsnyev, az SZKP elnökségi tagja, a központi bizottság első titkára tartotta. Mi búcsúzunk és elmegyünk... 99 99 Virágerdőhöz hasonlított négy kaposvári iskola ezen az enyhén borongás szombat dél- előttön, a diákok kedves, meg­hitt ünnepén. Érettségizők bú­csúztak tegnap Kaposváron és a toponári mezőgazdasági tech­nikum épületében... A hagyományos ünnepség sa­játos hangulatú percedről szól munkatársaink tudósítása. A Táncsicsban százhetvenhárom sötét ruhájú gimnazista indult el tarisznyá- san »vándorútra« ... Az osztá­lyokból a folyosóra ballagtak, majd az iskola ódon épületétől vettek búcsút a diákok. Ezután a Latinka Művelődési Ház színpadán sorakoztak fel. A hagyományos bácsiddal, a Bal­lag már a vén diák ..., a Him­nusz és Miczíkievicz Oda az if­júsághoz című költeménye, majd a zászlóátadás után Me­rő Béla igazgató, a szülői mun­kaközösség nevében pedig Ver­mes Imre búcsúzott el a ne­gyedikesektől. A Munkácsy Gimnázium üvegpalotáját a hozzátartozók tömege gyűrűzte körül már a kora délelőtti órákban. »Gau­deamus igitur...«, »Mi búcsú­zunk és elmegyünk«... öt osz­tály, kétszáztizenegy matrózru­hás lány kedves, szomorkás éneke fonódott egybe a hatal­mas zsibangócsarnokban az ün­nepség kezdetén. Egy vers, majd a) kamarakórus hangjai után Bencs Ilona IlI/b osztá­lyos tanuló lépett a búcsúzók elé: — Nem akarok, nem is tu­dok bölcsességeket mondani, de ami most jön számotokra, egészen más, mint eddigi éle­tünk volt. Egyszer el kell kez­deni ... Kérünk, hogy ott, a nagybetűs Életben néha gon­doljatok az itt maradókra is... Kívániuk, hogy terveitek va­lóra válianak — mondta, majd egv negyedikes kislány, Som- lyai Klári búcsúzott el az érett­ségizők nevében. — Ez a hely, ahol szorongva vártuk a csengőszót, valóban második otthonunk volt. Éle­utünk egyik Lgs»eKb szakasza most lezárul. Köszönet szü­léinknek, az igazgató úrnak, ta­nárainknak ... Búcsúzunk tő­lük és társainktól is. Elme­gyünk, de nem szakadunk el mindattól, amit az iskola adott nekünk, amit megtestesített számunkra. A zászlóátadás ünnepélyes pillanatai után hóczi István igazgató köszönt el az iskola öregdiákjaitól i — ... Boldogok vagyunk, hogy ebben az évben 211 fia­tallal több segítőtársunk, mun­katársunk, barátunk lesz. Azon­ban négy év együttes munka bennünk is maradandó nyomo­kat hagy: kétszáztizenegy me­legszívű, vidám, jókedvű fiatal hatását, emlékét... Becsülettel helytálltatok a tanulásban, a sportban, a kultúra fejlesztésé­ben és a fizikai munkában egy­aránt ... Kívánunk sok sikert nektek, és szeretettel várunk, vissza hívunk benneteket mint látogatókat, kedves vendégün két, mint munkatársakat... A technikumokban is ezen a napon bonyolították le a ballagást. Orgonavirág a lépcsőkön, a padokon, az ajtókon ... S min­denütt szülők, testvérek, hoz­zátartozók, tanárok, diákok. Ez a látvány fogadta a belépőt a Noszlopy Gáspár Közgazdasági Technikumban, ahol százhar­minc diák köszönt ed tegnap délelőtt. Ünnepségük a Vörös Csillag Filmszínházban folytatódott. Itt a negyedikesek nevében Vé­tele József, a tanulóifjúság ré­széről pedig Ninkó Gabriella, majd az iskola igazgatója, Pin­tér József mondta el búcsúgon- dolatait. Ballagási ünnepük es­te műsoros rendezvényen foly­tatódott az Ifjúsági Házban. A cukoripari és a mezőgaz­dasági technikum épületében is egy-egy osztály érettségiző fiataljainak léptei nyomán csendült fel a hagyományos dal: »Ballag már a vén diák...« Az ünnepségek után az öt iskola tizennégy érettségiző osztályának fiataljai együttesen felvonultak, és ünnepélyesen megkoszorúzták a Szabadság parki szovjet hősi emlékmű­vet. Leonyid Brezsnyev. Hangoz­tatta: Nagyra értékeljük más népek hozzájárulását a hitle­ri Németország ellen vívott felszabadító harchoz, vala­mint az antifasiszta koalíció részvevőinek érdemeit. A há­ború fő súlya azonban a Szovjetunió népeinek vállára nehezedett. A szovjet nép győzelme meggyőzően bizonyította a szocialista rendszer hatalmas életerejét — folytatta a to­vábbiakban Brezsnyev. — A győzelemben a következő főbb tényezők játszottak közre: a szocializmus a maga gazdasá­gi és szervezeti lehetőségei­vel, a társadalom eszmei és politikai egysége, a szovjet hazafiság és a proletár nem­zetköziség, a szovjet népek barátsága, egységük a kom­munista párt körül, a hadse­reg példátlan hősiessége és bátorsága. A szovjet harcosokkal váll­vetve küzdöttek a csehszlovák és lengyel alakulatok, segítsé­get nyújtott a szocialista Mon­gólia is. Brezsnyev a szovjet és a francia nép harci szolidaritásának példájaként említette a Normandia—Nye- men francia légiezred küzdel­mét. Méltatta a szlovák és a prágai, a varsói, a bolgár és a román Hitler-ellenes felke­lések jelentőségét. Megemlé­kezett a jugoszláv népi fel­szabadító hadsereg hősi har­cáról, az albán és a görög nartizán hadseregek küzdel­méről, majd kijelentette: a fasizmus szétzúzásához a bol­gár, a román, a magyar, a finn csapatok is hozzájárul­tak. Nagy jelentőségű volt az olasz, a francia, a norvég el­lenállási mozgalom. Németor­szágon belül is a kommunis­ták vezetésével harcoltak a nép legjobb fiai a hitleristák ellen. Meleg érzésekkel emléke- kezünk az Egyesült Államok, Franciaország és a többi szö­vetségesünk népének harcáról — folytatta Brezsnyev. — A Szovjetunió lerója háláját Roosevelt, Churchill, De Gaulle előtt. Brezsnyev megállapította, hogy a fasizmus fölött aratott győzelem mélyreható változá­sokat hozott a világpolitiká­ban, a gazdaságban, az ideo­lógiában, milliók tudatában. Ma a kommunizmus a legbe­folyásosabb politikai erő, amely valódi szabadságot, egyenlőséget, testvériséget és békét hoz az embereknek. Kijelentette, hogy a szovjet külpolitika célja: békés kö­rülményeket biztosítani a szocialista országokban a szo­cializmus és a kommunizmus fölépítéséhez, megvédeni a békét és a haladást. A Szov­jetunió eddig is, a jövőben is mindent megtesz a szocialista országok egységének megerő­sítésére, támogatja a felsza­badító és forradalmi mozgal­makat, sokoldalú együttműkö­dést alakít ki a szabaddá vált ázsiai, afrikai és latin-ameri­kai államokkal. A Szovjetunió következetesen védelmezi a békés egvüttélés elveit, és mindent megtesz, hogy meg­hiúsítsa az imperialista ag- resszorok terveit, megszaba­dítsa az emberiséget az új világháborútól. Mi azt akarjuk, hogy az Egyesült Államokkal fenntar­tott kapcsolataink fejlődjenek és javuljanak — folytatta Brezsnyev. — Ám sohasem fo­gunk egyetérteni azzal, hogy a békés együttélés eszméjét csupán két állam kapcsolatai­ban kell alkalmazni. Bolygón­kon több mint 120 állam fog­lal helyet, és mindegyikük szent joga megkövetelni, hogy tiszteljék szuverénitását, füg­getlenségét, területi épségéti hogy ne avatkozzanak be bel­ső ügyeibe. A német militaristákról szól­va Brezsnyev kijelentette, hogy az NSZK politikai és katonai vezetői ki akarják csi­karni a nukleáris és a raké­tafegyvereket, majd ezekre tá­maszkodva akarják felülvizs­gálni a második világháború eredményeit. Bonn tagadni akarja az NDK létének té­nyét, ma azonban lehetetlen elképzelni Európát a Német Demokratikus Köztársaság nélkül. Az NDK utat tör az egész német nép számára egy békés, boldog jövendő felé. Brezsnyev a továbbiakban így folytatta: az utóbbi idők nemzetközi eseményeinek egész menete igazolja a vi­lág kommunista pártjainak azt a következtetését, hogy napjainkban a legfőbb hábo­rús és agressziós erő az ame­rikai imperializmus. Az utób­bi időben az Egyesült Álla­mokban egyre gyakrabban emlegetik »fölényüket« a ra­kéta- és nukleáris fegyverzet területén. Senkinek sem sike­rül azonban megfélemlíteni a a szovjet embereket, a többi szocialista ország népeit. Mi (Folytatás a 2. oldalon) Jelentés a földekről A kukoricának több mint a felét elvetették szövetkezeteink A múlt hét néhány munkára alkalmas napján — látva az eső okozta hátrányt — nagy szorgalommal, igyekezettel ve­tették szövetkezeteink a kuko­ricát. Ennek eredményeként KORSZERŰSÍTETTÉK A TABI TÉGLAGYÁRAT A gyár területét körpályásították, három sínkulit és harminc kocsit helyeztek üzembe, ezekkel szállítják a nyers téglát a préstől a szárítókig. A gyárban kis méretű tömör, magasított lyukas és dupla magasított lyukas tég­lát készítenek. A télen kitermelt földet a bányából a keverőbe szállítják (1. kép.) Naponta 55—60 000 darab nyers téglát készítenek, ennek elszállításához most már elég egy ember is. (2. kép.) május elejétől harminc száza* lékkai nőtt a kukoricával be­vetett terület. A hét végéig összesen több mint 59 000 hol­don, a tervezett terület 51 szá­zalékán földbe került a mag. A legnagyobb előrelépés a marcali járásiban tapasztalha­tó: a héten csaknem négy és fél ezer hold kukoricát vetet­tek el. Hét százalékról 41-re nőtt a bevetett terület. Hason­ló igyekezet jellemezte a csur­gói és a barcsi járás szövetke­zeteinek munkáját. A csurgói járásban a 7900-ból 3580, a bar­csi járásban a több mint 12 000-ből mintegy 5460 holdon végezték ezt a tennivalót. Az első helyen a siófoki já­rás halad. Jóval a megyei átlag fölött, 77 százalékig végeztek a kukoricavetéssel, mintegy 2200 hold vetetlen még náluk. A legnagyobb területtel rendel­kező kaposvári járást illeti a második hely. A több mint 35 600 hold kukoricából 19 300 holdat vetettek el. Néhány ter­melőszövetkezet — a mosdósi, á szentgáloskéri, a töröcskei, a ráksi, a somodori és a So­mogy geszti — minden tavaszi vetést befejezett. Nagyon sok gazdaságban, ha az idő engedi, vasárnap is dol­goznak, hogy a nagy lemara­dást pótolják, és minél előbb földibe kerüljön a kukorica.

Next

/
Thumbnails
Contents