Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-08 / 107. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara. 50 FILLÉR Mai számunk tartalmából: XXIL ÉVFOLYAM 107. SZÁM * SZOMBAT, 1965. MÁJUS 8. MIÉRT NEM TANULNAK? (3. o.) Rádió-, URH- és tv-műsor fS. o.) Két évtizede a színpadon (6. O.) AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Drávamenti Egyetértés Tsz tótújfalui üzemegysé­gének kertészetében az idén helyezték üzembe az új, há­rom és fél millió forintos költséggel készült palánta­nevelőt. (1. kép.) Nyolcvan hollandi ágyban nevelik a korai paprika- és paradi­csompalántákat. A tsz egy és fél millió forint bevé­telt tervez az áruértékesí­tésből. Terményeiket a MÉK-nek és a Szigetvári Konzervgyárnak szállítják. Megkezdték a paradicsom kiültetését. 25 holdon terme­lik ezt a növényt. _ intéjt: . . , . ;%ryT^/ A FASIZMUS LEVERESENEK 20. ÉVFORDULÓJÁT Több mint ötven asszony ülteti az ötholdas területen a dughagymát. Magyar párt- és kormányküldöttség Prágában A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának és a csehszlovák kormány meghívására péntek délelőtt Prágába érkezett a magyar párt- és kormányküldöttség, amely részt vesz a Csehszlo­vákia leiszabadulásának 20. évfordulójára rendezett ün­nepségeken. A delegációt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, miniszterelnök' helyettes vezeti. A küldöttség tagjai: Jakab Sándor, a Nóg- rád megyei Pártbizottság el­ső titkára, Makoldi Miháiyné, a Pedagógus Szakszervezet el­nöke és Cséby Lajos, hazánk prágai nagykövete. Asi^ijjyíílé* Berlinben A pénteki nap már teljesen a felszabadulás 20. év­fordulója jegyében zajlott le Berlinben. Délelőtt az NDK reprezentánsai és az ünnepségekre Berlinbe érkezett külföldi vendégek előbb a szocialisták fried- richsfeldei emlékhelyét, majd a treptowi szovjet em­lékművet koszorúzták meg. A koszorúzáson részt vett Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságá­nak első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke, Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke is. A szovjet párt- és kormányküldöttség nevében Alekszej Koszi­gin, a magyar párt- és kormányküldöttség nevében Gáspár Sándor koszorúzta meg az emlékművet. Ezután a Werner Seelenbin- der-Halle-ban ünnepi nagy­gyűlést tartottak, amelyen részt vettek az NSZEP vezetői, az NDK kormányának tagjai, a baráti német állam politikai és társadalmi életének vezető személyiségei és a külföldi kül­döttségek. A nagygyűlésen Willi Stoph miniszterelnök mondott ünne­pi beszédet. Willi Stoph beszéde Willi Stoph visszapillantást vetett az elmúlt két évtized történetére, A német nép háláját fe­jezte ki a testvéri segít­ségért az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjet­unió kormányának és mindazoknak, akik a leg­utóbbi húsz évben segítették az NDK polgárait az új, szo­cialista Németország fölépíté­sében. Gazdasági kérdésekre rátér­ve a miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy az NDK ipari ter­melése 1950-től 1964-ig 3,7­szeresére emelkedett. Az NDK szocialista mezőgazdasága is szép fejlődést mutathat fel. Nemzetközi kérdésekről szólva Willi Stoph hangsúlyoz­ta, hogy az NDK baráti kap­csolatai eredményesen fejlőd­nek a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A két német állam viszo­nyáról megállapította, hogy az NDK kormánya és lakossága mindig a német egység hely­reállításának híve volt, és az is marad, ám tisztában van vele, hogy az egységes és bé­keszerető Németország megte­remtéséhez vezető út se nem rövid, se nem könnyű. »Amíg a Német Szövetségi Köztársa­ságban revansista uszítások és agressziós törekvések határoz­zák meg az állami politikát, addig lehetetlen a két német állam normális kapcsolatai­nak megteremtése« — mon­dotta. Willi Stoph a továbbiakban kijelentette: »Üdvözöljük De Gaulle elnöknek azt a megálla­pítását, hogy semmi sem igazolhatja egy állam belügyeibe történő kül­földi beavatkozást, inter­venciót, és egy állam sem tilthatja meg a má­siknak, hogy az békés kapcsolatokat építsen ki egy harmadik állammal«. A miniszterelnök beszéde végén hangsúlyozta, hogy a demokratikus német állam büszkén és öntudatosan lép a felszabadulás harmadik évti­zedébe, majd ígéretet tett, bogy az új, békeszerető Né­metország a jövőben is a de­mokráciának, a szociális hala­dásnak és a népek barátságá­nak hazája lesz. Koszigin beszéde Ezután Alekszej Koszigin, a Szovjetunió miniszterelnöke lépett a mikrofonhoz. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy má­jus 8-án az antihitlerista koa­líció győzelmének, a német nép felszabadulásának 20. év­fordulóján, Berlinben, az NDK nem­zeti néphadseregének ka­tonáival együtt a szovjet hadsereg egységei is részt vesznek a díszszemlén. Ez a díszszemle is illusztrálni fogja, hogy bukásra vannak ítélve azoknak a tervei, akik a bonni államban arról álmo­doznak, hogy erőszakkal ma­gukhoz csatolhatják majd a Német Demokratikus Köztár­saságot. Jól tudjuk, hogy Nyugat- Németországnak nem minden polgára megszállottja az im­perialista háborús politikának, s a lakosság többsége ott is békében akar élni. De ehhez nem elég az óhaj, tenni is kell érte valamit — hangsúlyozta Koszigin. Aki Nyugat-Német- országban valóban az újra­Egyre több primőr áru van a piacon (Tudósítónktól.) Igazi tavaszi piac volt teg­nap Kaposváron. Az eladók rengetege mellett igen sok' ve­vő kereste föl a vásárcsarno­kot ezen a napon. Primőr áruk­ból is mind többet hoznak fel a termelőszövetkezetek, a MÉK, de a magánosok is. A tavasz virágai — gyöngyvirág, tulipán és orgona — üde szín­foltként hatottak, s ezek iránt is nagy volt a kereslet. A legnagyobb választék a tsz-eknél volt. A somogygeszti Űj Barázda Tsz 1500 darab to­jást, 50 liter tejfölt, 25 kg tú­rót kínált eladásra. A' kapos­vári Latinka Sándor Tsz 900 fej salátát — őszit és tava­szit vegyesen — hozott forga­lomba. A taponári Petőfi Tsz karalábét árusított, holnap pe­dig már uborka is lesz náluk. A MÉK standján újdonságot jelentett a kelkáposzta, melyet kilónként 6,40 forintért adtak. A virágüzlet előtt is nagy volt a tolongás: igen sok cserepes virágot vittek el a Gizellákat köszöntők. Végül egy-két piaci ár: to­jás 1,10—1,30, saláta 0,80—1,—, retek csomója 0,80—1,—, új­hagyma 0,80—1,—, fehér bab 7,50—9,—, karalábé darabja 2,10—2,20, alma 6—12,—, fok­hagyma 6 forint. Palántái ad a háztáji gazdaságoknak a lengyeltóti földművesszövetkezet (T udusítonktól.) A lengyeltóti földművesszö­vetkezet körzetében sok az olyan lakos, aki önmagának nem tudja megtermelni a szük­séges zöldséget. Ezen segít a földművesszövetkezet. A ház­táji gazdaságokkal 8 kh zöld­ség termelésére kötött szerző­dést. A palántát az fensz biz­tosítja. Számos szövetkezeti gazda a saját szükségletére ter­melt zöldséghez is az fmsz-től kért palántát. A földművesszö­vetkezet az öreglaki Kertészeti Tsz-ben 42 000 palántát vásá­rolt. A háztáji gazdaságok pap­rika-, paradicsom-, korai ká­poszta-, kelkáposzta-, karfiol- és zellerpalántát kapnak innen. Az fmsz először a szerződőket elégíti ki, de körülbelül 2500 másik családnak is tud adni jó minőségű palántát. egyesítés reális útjára akar lépni, annak el kell ítélnie az atomfölfegyverzést, támogat­nia kell a két német állam békés tárgyalásainak és az atomfegyvermentes övezet ter­vének megvalósítását. Koszigin ezután arról be­szélt, hogy az amerikai világimperia- lizmus ma átvette a vi- láycsendőr szerepét. Az amerikai agresszorok meg akarják akadályozni, hogy a történelem tovább fej­lődjék a maga útján. Ök voltak azok, akik a belga és az angol imperialisták tá­mogatásával beavatkoztak a kongói nép belügyeibe. Ok azok, akik csapatokat küldtek a Dominikai Köztársaságba, hogy elnyomják e köztársaság népét, amely felkelt, hogy megvalósítsa szuverén jogait. Ök azok, akik tömegterrorral, gyilkosságokkal és más módon etl akarják nyomni Dél-Viet- nam népének szabadságharcát és bombatámadásokat hajta­nak végre a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ellen is. Mindez a nyers erőszak meg­nyilvánulása. Ha az Egyesült Államok ilyen makacsul foly­tatja az értetlenség politikáját, tapasztalnia kell, hogy a viet­nami népnek barátai vannak, akik nem fogják cserbenhagy­ni. Ezt az amerikai elnöknek is előbb vagy utóbb figyelem­be kell vennie. Hadd emlékeztesse ez a mai évforduló az agresz- szorokat arra, hogy szé­gyenteljes vereség vár rájuk. Koszigin rámutatott, hogy a világ húsz év óta jelentősen megváltozott. A szocializmus világrendszerré vált, s a szo­cialista országok a nemzeti függetlenségükért harcoló or­szágokkal együtt síkraszállnak az új világháború megakadó lyozásáért. A szovjet miniszterelnök ez­után felolvasta az SZKP Köz­ponti Bizottságának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak és Minisztertanácsának a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságához, az NDK Államtanácsához, Mi nisztertanácsához, Népi Ka­marájához és a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja országos tanácsához intézett üdvözlő levelét. Kosziéin be szódét a nagygyűlés r nagy tapssal fogadták.' Fordulat Európa szívében H úsz esztendeje, hogy Kei­tel reszkető kézzel a megadási okmány alá kaparta nevét a berlin-karlshorsti szov­jet főhadiszálláson. A szovjet hadsereg győzelme lehetővé tette, hogy Németország egy részén a nép kezébe vehesse a hatalmat, következetesen vég­rehajthassa a potsdami határo­zatokat, megvalósítsa a nácita- lanítást, új, békés alkotó életet kezdjen. Ezen a húsz év előtti napon halálos csapás érte a német imperializmust. A történelemben először nemcsak agresszív Németor­szág, hanem a Szovjetunióval, a szocialista világgal szövetsé­ges német békeállo.m is él és erősödik Európa szívében. s ez mind gazdasági, mind politikai — mind pedig katonai szem­pontból új helyzetet teremt: reménytelenné teszi az impe­rialista reakció európai agresz- szív terveinek megvalósítását. E történelmi fordulat végre­hajtásának jogi alapokmánya a Szovjetunióval 1955 szeptem­berében megkötött államszer­ződés. Ezzel az NDK, mint jog­állam teljes szuverenitást nyert beleértve azt a jogot is, hogy maga dönthessen minden olyan kérdés felett, amely az NDK és Nyugat-Németország közötti kapcsolatokkal, vagy Németország újraegyesítésével függ össze. A német békeállam megerősödése és a szovjet kül­politika előrelátása így kudarc­ra ítélt minden olyan nyugati imperialista próbálkozást, amely a német probléma bár­minő »meaoldását« a Német Demokratikus Köztársaság megkerülésével akarja meokö- zelíteni! Az NDK szocialista külpolitikájának további kitel­jesedését jelentette csatlakozá­sa a Varsói Szerződéshez, rész­vétele a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában. E politikai, történelmi fordu­latnak, amely Európa, sőt az egész világ sorsát érinti, szilárd gazdasági alapjai vannak. A felszabadult német területeken a második világháború befeje­zésétől az ötvenes évek elejéig a demokratikus forradalom fel­adatait oldották meg. 1952-ben tűzték ki közvetlen célként a szocializmus alapjainak lera­kását. Az NDK gazdasági meg­szilárdulásának talán legbeszé­desebb bizonyítéka, hogy 1964- ben a Németország iparilag eredetileg fejletlenebb részén fölépített NDK-ipar annyit ter­melt, mint 1936-ban az egész, az NDK-nál négyszerte na­gyobb »Német Birodalom«. A Német Demokratikus Köztár­saság ma a világ tíz vezető ipari hatalma közé tartozik, európai viszonylatban pedig az ötödik-hatodik helyen áll. A német békeállam felszabadulá­sának huszadik esztendejében a szocializmus átfogó fölépítésé­nek szakaszába lépett. Történelmileg rövid idő, mindössze két évtized küzdel­mei és építőmunkája a Német Demokratikus Köztársaság szi­lárd, nagy erőt képviselő szo­cialista országgá vált. Nemzet­közi tekintélye egyre nő — s ma már a nyugati hatalmak táborában is az elemi politikai józanság mércéje a német bé­keállam létének és kiemelkedő szerepének fölismerése. Ez a felszabadulás után húsz esz­tendővel minden tényleges, al­kotó európai rendezés elenged­hetetlen föltétele.

Next

/
Thumbnails
Contents