Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-07 / 106. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1965. május T Huszonnyolcezer amerikai katona Dominikában (Folytatás az 1. oldalról.) elismertek, hogy Caamana egyáltalán nem kommunista, azt állították, hogy a kommu­nista elemek »döntő befolyást gyakorolnak« a felkelés poli­tikai irányítására. A New York Times csütör­töki száma vezércikkében ugyancsak az amerikai beavat­kozás várható következményei­vel foglalkozik. »Ha van valamiféle jelenté­se egyáltalán, a Johnson-dokt- rina azt jelenti, hogy ezentúl a kommunizmus előretörésé­nek világszerte inkább kato­nai erővel vetünk gátat, sem­mint hogy megkíséreljünk kü­lönbséget tenni a kommuniz­mus különböző fajtái között, és megpróbáljunk egyikükkel együtt élni. Az Egyesült Álla­mok azt a benyomást kelti, hogy a nemzetközi csendőr egyáltalán nem irigylésre mél­tó farizeus és végső soron sa­ját érdekeivel is ellenkező sze­repét kezdi átvenni. A Domi­nikai Köztársaság gyenge or­szág, de problémáit nem lehet katonailag megoldani. Az Egyesült Államok elfoglalhat­ja Dominikát, de Dominika nem fogadja el, hogy az Egye­sült Államok szabja meg szá­mára a törvényt. Az Amerikai Államok Szer­vezete négyórás heves vita után az Egyesült Államok nyomá­sára csütörtökön a kora haj­nali órákban határozatot fo­gadott el, amelynek értelmé­ben ameri kaközi fegyveres erőket küldenek a Dominikai Köztársaságba a »béke hely­reállítása érdekében«. A határozat mellett 14 ál­lam szavazott, ellene Mexikó, Chile, Peru, Ecuador és Uru­SANTO DOMINGO: Az amerikai ejtőernyős járőr o^yik tagja be­rúgja a ház ajtaját, hogy rejtőző felkelők után kutathasson. (Kádiótelefotő — MTI Külföldi Képszolgálat) guay. Venezuela képviselője tartózkodott a szavazástól. Az AÁSZ csütörtökön haj­nalban elfogadott határozata hangoztatja, hogy o Dominiká­ba küldendő amerikaközi had­erő nem egyetlen államot vagy államok csoportját képviseli, hanem az AÁSZ egészét. Az amerikaközi haderő egységes parancsnoksága az AÁSZ-nak tartozik felelősséggel. A ki­küldendő haderőnek »demok­ratikus pártatlansággal« kell eljárnia. A haderő egységes parancsnoksága határozza meg azt az időpontot, amelytől kezdve az amerikaközi haderő vállalja a teljes felelősséget Dominikában a béke biztosí­tásáért. (MTI) Válság fenyegeti a SEATO-t Waszilij Harkov, a TASZSZ szemleírója írja: A SEATC miniszteri taná­csának londoni ülésszaka még jobban kiszélesítette és elmélyítette az Egyesült Álla­mok által Délkelet-Ázsiában összetákolt katonai tömb bel­ső repedéseit. Az amerikaiak vietnami agressziója azokat az alapokat is megbontotta, amelyekre a néhai John Foster Dulles 11 évvel ez­előtt a SEATO épületét emel­te. sem írta alá, gyakorlatilag bojkottálta a SEATO minisz­teri tanácsának mostani ülés­szakát. Pakisztán nyíltan ki­jelentette: nem ért egyet az Egyesült Államok vietnami politikájával és ellenzi a há­ború folytatását. Az ülésszakon két kérdést vitattak meg: a vietnami problémát és a malaysiai helyzetet. Mindkettőt a gyar­matosító hatalmak — az F esült Államok és Anglia — szemszögéből vizsgálták. E nyebb támogatást szerezni politikája számára más SEATO-országok részéről. A szóbanforgó kérdések felveté­se már egymagában is meg­mutatta, kinek az érdekeit szolgálja ez a katonai tömb. Hiszen sem Vietnam, sem Malaysia nem tagja a SEA- TO-nak, és a délkelet-ázsiai katonai tömbnek semmi joga sincs arra, hogy beavatkozzék az említett országok ügyeibe. (MTI) Újabb 700 millié dollár a vietnami háborúra Az AP Saigonból keltezett jelentésében részleteket közöl a VDK ellen szerdán végre­hajtott amerikai terrorbombá­zásról. A 7. flotta hat repülő­gépe a VDK partvidékén vas­útvonalakat bombázott. Ké­sőbb hat másik gép fedélzeti fegyvereivel vasúti szerelvé­nyeket lőtt. Tíz dél-vietnami repülőgép hidakat lőtt rakétá­val. Washingtonban McNamara amerikai hadügyminiszter nyi­latkozott a dél-vietnami kato­nai helyzetről. Bevezetőben elégedetten állapította meg, hogy a képviselőház megsza­vazta a vietnami háború fo­Makariosz ciprusi köztársa­sági elnök — mint a TASZSZ jelenti — csütörtökön Kipria- nu külügyminiszter és Geor- gadzsisz hadügyminiszter kí­séretében Athénbe érkezett. Megérkezésekor adott sajtó- nyilatkozatában Makariosz ki­jelentette, hogy a ciprusi prob­lémát az ENSZ kereteiben és az önrendelkezési jog alapján Az auschwitzi haláltáborok SS-pribékjei ellen a frankfur­ti esküdtbíróság előtt immár tizenhetedik hónapja folyó perben csütörtökön befejezték kozására szolgáló, Johnson ál­tal igényelt 700 millió dollárt. A hadügyminiszter hozzáfűz­te, hogy ma kedvezőbbnek ítéli meg az amerikaiak dél­vietnami katonai helyzetét, mert a partizánok harci tevé­kenysége lanyhult. Megjegyez­te azonban, lehetséges, hogy a harcok hevessége azért csök­kent, mert a partizánok át­csoportosítást hajtanak vég­re, nagyszabású újabb táma­dásokra tömörítik erőiket. Morse demokrata párti sze­nátor ismét nyilatkozott, és újból helytelenítette, hogy Johnson a katonai kiadások megemelését kérte. Az Egye­kell rendezni, s Ciprus nem enged! semmiféle nyomásnak. Az elnök — az AFP jelentése szerint — újólag megvádolta a török kormányt, hogy fe­nyegetésekkel és zsarolással próbálja a ciprusi kérdést ki­vonni az ENSZ hatásköréből. Makariosz megérkezése után tárgyalt Papandreu görög mi­niszterelnökkel. (MTI) a bizonyítási eljárást és pén­teken sor kerül az első vádbe­széd megtartására. Az ítélet kihirdetésére előreláthatólag csak júliusban kerül sor- (MTI) A Duna magas vízszintje miatt a folyam több helyen nem tudja befogadni a mellék­folyók vizét. így a Vuka kilé­pett medréből és Vukovár egy részét vízzel árasztotta el. Lu- zsa külterülete szintén víz alá került. Jugoszláviában aggodalmat okoz a Száva magas vízszint­je is. A folyó Jaszenovacnál elérte a kritikus 610 centimé­ter szintet. (MTI) megváltoztatja röppályáját, és új helyzetet foglal el. Az UPI hírügynökség rámutat, hogy a rakétával manőverezési kísérletet végeznek, mert a Titán—3 rakétacsalád katonai rendeltetése ezt teszi szükségessé. A rakéták feladata: mesterséges égitestek el­fogása, felderítés, illetve — a ké­sőbbiekben — űrállomások készle­teinek kiegészítése. (MTI) sült Államok »hadüzenet nél. küli háborút visel Ázsiában« — mondotta. »A nemzetközi banditizmus politikáját kö­vetjük. Kormányunkra úgy te­kint a világ, mint amely mcg- ittasult a katonai hatalomtói« — hangoztatta. A szenátus külügyi bizott­sága jóváhagyta Johnson el­nöknek egy másik pénzigény­lését is, nevezetesen azt, hogy egymillió dollárt fordítsanak a saigoni amerikai nagykövetség új épületének felépítésére. Az építkezésre azért van szükség, mert a dél-vietnami hazafiak a régi épületet felrobbantot­ták. Csütörtökön Saigonban be­jelentették, hogy feloszlott a fegyveres erők tanácsa, amely az elmúlt másfél évben gya­korlatilag kezében tartotta a hatalmat a dél-vietnami ál­lamgépezet fölött. A tanács fel­oszlatását Nguyen Van Thieu tábornok, miniszterelnök-he­lyettes és hadügyr/.iniszter je­lentette be. A tanácsban részt vevő tisztek ezentúl minden erejüket a kommunisták elle­ni harcra fordítják — hangoz­tatta a miniszter. Thieu tábornok később be­jelentette, hogy lemond a kor­mányban viselt mindkét tiszt­ségéről. Ugyancsak saigoni jelentés szerint a dél-vietnami fővá­rosban közölték, hogy 50 ame­rikai repülőgép csütörtökön Hanoitól 190 kilométernyire délre bombázott a VDK terü­letén egy katonai raktárak (MTI) Lezuhant az Ibéria légitársaság repülőgépe 31 halott Szérdán leszállás közben ki­gyulladt az Ibéria légitársaság Madridból a Kanári-szigetek­re érkező négymotoros repülő­gépe. A negyven utas közül harmincegy életét vesztette, a legénységből ketten élték túl a szerencsétlenséget. Az Ibé­ria légitársaság által kiadott utaslista szerint a gép utasai között angolok, franciák, hol­landok, svájciak, olaszok és németek voltak. A személyzet kizárólag spanyolokból állt. Magyar utas a gépen nem tar­tózkodott. Rövid időn belül ez a má­sodik Ibéria-gép, amely sze­rencsétlenül járt. Az április elején Tangier közelében le­zuhant gép, amelynek ötven utasa életét vesztette, ugyan­csak a spanyol légitársaság­hoz tartozott. (MTI) r Árvíz Jugoszláviában Árad a Duna jugoszláviai szakaszán. Bezdán és Apatin között a Duna vízállása a na­pokban ugrásszerűen emelke­dett. A folyó több helyen ki­lépett medréből. A jugoszlá­viai Baranyának és Szlavóniá­nak egyes területeit — körül­belül 20 000 hektárt — víz árasztotta el. Az ár komolyan fenyegeti az Eszék és Fehér­monostor között húzódó vasút­vonalat, valamint a közutakat is. Amerikában fellőttek egy Titán—3 rakétát Csütörtökön az Egyesült Álla­mokban felbocsátottak egy Titan 3—A rakétát, amely két mestersé­ges bolygót juttat földkörüli röp- pályára. A rakéta a felbocsátás után 11 perccel rátért az első röp- pályára, amelynek földközelsége 185 kilométer, legnagyobb távolsá­ga pedig 2775 kilométer. A tervek szerint földi parancsra később Makariosz Athénban tárgyal Véget ért az Auschwitz-perben a bizonyítási eljárás Franciaország', amely tavaly két ország nem is rejtette a manilai közös közleményt véka alá, hogy célja tévéké­Figyelem 1 Inkunens ajánlat! A PM—OT 144/1965. sz. rendelete alapján az Úrkúti Mangánércbánya és Előkészítő Mű Anyag­ellátási Osztálya eladásra kínálja az alábbi anya­gokat • Csiszolókorongok Gáztömlők Karbidlámpák Vízvezeték-szerelési anyagok Szegecsek, alátétek, csavarok Villamossági szerelvények Villamossági szerelési cikkek Z vas 30-as, fekete vascső lh"-os Olajütésű MO-kapcsolók Különféle gépi tartalék alkatrészek Az eladásra kínált anyagok 100 százalékosan újak, melyeket megegyezéssel, csökkentett áron is értékesít a vállalat. Kérésre ajánlati listát és felvilágosítást a fenti címen Kovács Imre raktárvezető ad. Telefon; Úrkút 1., anyagellátási osztály. (4124) Az Oderától keletre... Világszerte feltűnést keltett a hír, amit az US News and World Report röppentett fel: a Nyugat-Németországban ál­lomásozó amerikai fegyveres erők az idén nem■ ünnepük meg a győzelem napját. Nem akarják megsérteni a bonni vendéglátók érzelm.eit... Így * lesz-e vagy sem, nem tudjuk: mindenesetre tükrözi azt a sajátos szövetségesi vi­szonyt, amely tengeren innen és túl a második világháborút követő két évtizedben kiala­kult. Röviddel az US News érte­sülésének megjelenése után a hírügynökségek közölték: a nyugati hatalmak május 8-án »elvi nyilatkozatot« tesznek a német kérdésben. Az időpon­tot utóbb valamelyest előbbre hozták, miután Párizs — eny­hén szólva — ízléstelennek ta­lálta, hogy a beharangozott ál­lásfoglalás éppen... a hitleri Németország kapitulációjának évfordulóján lásson napvilá­got. Ez a nyilatkozat ugyanis arra hivatott, hogy — ha ne­tán a bonni elképzeléseknél esetleg enyhébb formában is — támogassa a nyugatnémet kormány »kezdeményező ked­vét« a német kérdés saját szájíz szerinti rendezésére. A bonni koncepció közis­mert. Gyakorlatilag az NDK bekebelezését óhajtja. Am nem csupán a Német Demokrati­kus Köztársaságot szeretné felfalni. Nyugat-Németország hivatalos kormánypolitikája még ma is a hitleri Németor­szág 1937-,es határait vallja magáénak. Ezek a határok pe­dig az Oderától jóval keletre húzódtak, mélyen bent Len­gyelország testében. Egy ma- gyarországnyi területen több mint nyolcmillió lengyel él és dolgozik ezeken a végeken, amelyek a náci Harmadik Bi­rodalom összeomlása után visz- szatértek Lengyelország kebe­lébe. Érthető, ha Varsóban ha­tározottan elutasítják a bonni kancelláriában és környékén elhangzó nyilatkozatokat. A határozott elutasítás egyébként nem is elsősorban a határkérdésnek szól. Kézen­fekvő ugyanis, hogy a mai vi­lághelyzetben, a mai erővi­szonyok közepette az Odera— Neisse határt egyszerűen nem lehet megkérdőjelezni. Lengyel barátaink felháborodását nagy­részt egy másik felismerés diktálja. Az a tény, hogy nap­jainkban minden olyan törek­vés, amely Európában a ki­alakult helyzet (tehát jelen esetben az Odera—Neisse ha­tár) erőszakos revízióját céloz­za — egész Európa biztonsá­gát, a világ békéjét veszélyez- ttti. Amikor tehát szolidárisak vagyunk a lengyel testvérnép­pel, amelyhez évszázados tör­ténelmi kötelékek baráti szá­lai fűznek bennünket, saját jól felfogott érdekünkben is cse­lekszünk. Ezen a héten, amelynek utolsó napján a hitleri Né­metország feletti győzelemre emlékezik a világ, különösen időszerű felhívni a figyelmet,- hogy ma egész Európában egy ország van, amely reváns-kö- veteléseivel gyakorlatilag a Harmadik Birodalom ugrásra kész örökösének vallja magát — és ez a bonni állam. Külö­nösen időszerű felhívni erre a figyelmet, hiszen Nyugat-Né- mstország — mint tudjuk — az atomfegyver birtoklására törekszik. S különösen idősze­rű a figyelmeztetés azért is, mert a revansista nyilatkoza­tok éppenséggel nem arra val­lanak, hogy Bonn tudomásul venné a tényeket és vissza­riadna attól a lehetőségtől, hogy akár egy új háborús ka­land árán érvényesítse köve­teléseit. Nem mi vagyunk az egyet­lenek, akik ezekben a napok­ban erre emlékeztetünk. Nyil­ván ez indította a New York Times munkatársát, amikor azt írta: »A kommunisták gyűlölet-hadjáratra akarják felhasználni a győzelem évfor­dulóját Nyugat-Németország ellen.« A New York Times tu­dósítója azonban téved. A gyűlöletet éppenséggel azok hintik el, akik más népek el­len uszítva, területi követelé­sekkel állnak elő, alig húsz évvel a második világháború befejezése után. Ebben a há­borúban — más népek fiai mellett — hatmillió lengyel ál­dozta életét. Az ő vértanúsá­guk is arra int, hogy emlé­kezzünk, amikor a német föld egy részén nagyon ismerős gyűlöletkampányt folytatnak, többek között a lengyelek el­len ... (sp>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents