Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-30 / 126. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1965. május 3®. Takárékosság;! őrjárat Ellenőr szemmel Manapság egyre több szó esik a takarékosságról. De vajon követik-e tettek a szavakat? Még a múlt évben jegyeztem föl a Kefeanyag-kikészítő Vállalat kommunistáinak taggyűlésén az egyik munkásnő véleményét: »Lehet és kell takarékoskodni. Persze okosan. Ha mindannyian lelkiismereti kérdést csinálunk belőle, és úgy dolgozunk, hogy örömünk teljen benne, akkor mindennap gazdagabbak lehetünk. Persze ez nemcsak a mi üzemünkre vonatkozik, de nekünk először a saját portánkon kell körülnéznünk...« Most, pár hónappal utóbb, kíváncsi voltam, hogy körülnéztek-e. Egymillió a padláson Az utóbbi években kereken háromszáz mázsa hulladék szőr gyűlt össze a kefeüzem padlásán. A vállalat korábbi vezetői a termelési mutatók kedvezőtlen alakulásától tartva elnézték az anyagfelhalmozódást. Mi történt azóta? — Igaz, hogy egy kicsit félve, de azért megtettük az első lépéseket — tájékoztat Kelemen Ferenc igazgató. Kiszámították, hogy a padláson heverő hulladék szőr feldolgozás esetén egymillió forint termelési értéket jelent. Már az év elején hozzáláttak a munkához. Azóta mintegy száz mázsa hulladék szőrt dolgoztak fel. Igaz, hogy a hulladék anyag feldolgozása rontotta és rontja az egy főre jutó termelési értéket, viszont jelentősen javul az önköltségi mutató. A hulladék anyag feldolgozása nagyon munkaigényes. A számok azt bizonyítják, hogy mégis megéri. Az üzem tmk-mű- helye most egy kísérleti hul- -ladékfeldolgozó gépet készít. A jövőben folyamatosan kívánják feldolgozni a hulladék anyagot. Nem hagynak a padláson heverni egymillió forin- j tot. Miért jár fegyelmi ? A Somogy megyei Sütőipari Vállalatnál a lehetőségek fölmérése után kiderült, hogy csak a fogyóeszközök ésszerű felhasználásával negyvenezer forint takarítható meg. Lehet spórolni a villamos energiával is. A nagyobb üzemekben fázisjavító kondenzátorokat iktattak be minden munkagépbe. Így havi nyolcezer forinttal csökkent a számlák összege. A vízzel, az olajjal és a szénnel való takarékosság az év végére ötvenezer forintot julent majd. A balatonfeny- vesi és a siófoki üzem re- kontsrukciójának eredményeképpen tízezerrel csökken a túlórák száma a múlt évihez képest. Ami ezen túlmenően a legfontosabb, arról ezt mondták: — Egy évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy pocsékolás esetén egyik munkás rászóljon a másikra. Ma már megváltozott a helyzet. A sütőipar dolgozóinak többsége szívügyének tekinti a lelkiismeretes munkát... Az eddig elért és várható eredmények minden elismerést megérdemelnek. Van azonban egy dolog, ami meg. zavarja az embereket. A vállalatnak két személygépkocsit kell leadnia a napokban: egy Moszkvicsot és egy most felújított Pobedát. Kapnak a kettő helyett egy rossz War- szawát A Pobedára az első negyedévben harmincezer forintot költöttek. A Warszawa felújítása hozzávetőlegesen ötven-hatvanezer forintba kerülne. Az igazgató úgy döntött, hogy a rossz Warszawát leadja, a jó kocsit pedig megtartja. Ezzel' sok pénzt takarít meg. Igen ám, de ez szabályellenes. És mi jár a szabályellenes takarékosságért? Dicséret? Az igazgató így mondta: Az asztalon orgonacsokor illatozott... A tabi járás legtisztább cigánytelepén Horváthné a kisfiával. Szelíd lejtőn kanyarog a gyalogút a kisbár- apáti cigányokhoz. Fehérre meg sárgára meszelt falak virítanak a partoldalon. A vályogépületek: átmenet a ház és a kunyhó között; kátránypapír fedi a tetőt, ahonnan rádióantenna vezetéke leng alá. Hét család lakik a telepen, szorgalmas rendes emberek valamennyien. Évek óta elsők a járási tisztasági versenyben, tavaly a megyében is az élen végeztek, másodikak lettek. — Adj isten, Feri bácsi! — üdvözlik messziről régi ismerősüket, Lavandha Ferencet, a járási egészségört. Csak néhány öregembert meg apró gyereket találunk itthon, a többiek dolgoznak. Mikolics József — közel a hetedik »tízeshez« — invitál befelé bennünket. Váratlanul érkeztünk, mégis példás —md van a szobában, az as?. Ion friss orgonacsokor illatozik. Terített ágy, habfehér lavór, a falon tükör, fésűtartó. A egészségőr csodálkozó arcunkon méri le az eredményt. — A járásban régóta »verhetetlenek«. Az idén a megyei versenyt is megnyerhetik. Az öreg drótos jólesően hallgatja a dicséretet. — Azért van a nagylány a családban, hogy tisztaság legyen a házban. Persze kisöp- rök én magam is, ha a Kati korán elmegy dolgozni — mondja. Egy csontos, barna asszony, Horváthné nyit be, karján göndör fürtű kisfiú. Férje nincs itthon, Kaposváron dolgozik, építőmunkás. — Két hete vágtunk disznót, tudok csomagolni az embernek. Meg is érdemli, mert sok pénzt keres — újságolja. A telepről minden tanköteles gyerek elvégzi az általános iskolát, l.< M. ' akar tanulni. Fertőző betegség évek óta nem fordult elő. Tiszták, rendesek a kisbárapáti cigányok. A férfiak az erdészetnél és egyéb munkahelyeken dolgoznak. Három rádiójuk van, állatot tartanak, vetemé- nyek zöldellnek az épületek körül. N. S. — Biztos vagyok benne, hogy fegyelmit kapok. Legalábbis minden jel erre mutat ... Körültekintő intéskedések Az Üjpesti Cérna gyár nagyatádi telepén a pártszervezet, a szakszervezeti bizottság és a gazdasági vezetés közös tervet készített a jobb munka- szervezés, a takarékos anyag- gazdálkodás előmozdítására. Mit jelent ez a gyakorlatban? — A hulladékcsökkentésben már az első negyedévben szép eredményt értünk el — adja meg a választ Bartus Gyula üzemvezető. — A napokban készített fölmérések azt mutatják, hogy még mindig van lehetőség a hulladék anyagok csökkentésére. Ebben az évben a munka- folyamatok ésszerűbb megszervezésével háromezer túlórát takarítanak meg. Állandóan figyelemmel kísérik a normakarbantartást Július elsejétől a ma még órabéres cémázók is teljesítménybérben dolgoznak. Ez nemcsak az üzem, hanem a munkások érdeke is. A várható eredmény: több termelés, nagyobb fizetés. Nagy javulást várnak a januárban bevezetett új festési eljárástól. A íestékmegrende- lést kádnagyságra bontják, a festékfürdőket így optimálisan kihasználhatják. Ha a festéknek csupán tíz százalékát takarítják meg, akkor is egy év alatt több százezer forint a haszon Németh Sándor — Arra voltunk kíváncsiak, | hogyan dolgoznak a vendéglők, a cukrászdák alkalmazottai. Márkus Lajos főellenőr, | Somogyvári László és Krehán Ferenc ellenőrök társaságában több estén át figyelemmel kísértük a Vendéglátó Vállalat szórakozóhelyeit. Ragad a pohár A Tanácsház utcai Kedves Cukrászda most igen nagy forgalmat bonyolít le. A lezárt Belvárosi Eszpresszó vendégei közül nagyon sokan ide térnek be, ha éppen az asztalok mellett félnapszám üldügélő »munkanélküli« fiataloktól helyet kapnak. Egy asztaltársaság féldeciket rendel. Fodor Tamásné pultos tölti az italt a poharakba. Előkerül a mérce: az ellenőrzés szűk mérést tapasztál. A három féldeci: 0,39, 0,40 illetve 0,41 milliliter volt 0,5 helyett. — Ragad a pohár ... Ha egy fél decit kitöltők, már nehéz utána pontosan mérni... A szemem is rossz ... Meg miért nincs elég hiteles féldecis pohár? — hangzik a magyarázkodás. Valóban, nemcsak itt, hanem másutt is tapasztalni: kevés a hitelesített féldecis, a rövid meg az édes italt dec is poharakba töltögetik. Persze, ez senkit sem jogosíthat fel arra, hogy a vendégeket megkárosítsa. Rossz a mérce, rossz a mérés . Liget Kisvendéglő. A felszolgálónak, a csaposnak szinte szusszanni sincs ideje: bort, sört, fröccsöt, féldecit kémek, s a legtöbb vendég siet haza- ! felé. A vállalat egy másik ellenőre a söntéspult végében iratokat vizsgálgat, közben Horváth Lajosné kiméri a. felszolgáló által kért italt. Nem a legpontosabban. Az egyik féldeci 0,43, a másik 0,45 milliliter volt. Az egyik gyárilag hitelesített féldecisről kiderült, hogy rossz: hiába tölti a hitelezést jelző vonalig a csapos, haj- szálpontos mérés alkalmával is csak 0,47 milliliter a 0,50 helyett. Miért engedték így forgalomba hozni? Talán azért, hogy így védjék az italozókat az alkohol káros hatásától? A hamis mércét összetörték. De hol vegyenek másikat és pontosat, amikor nem lehet kapni? „A fagylalt elfogyott...“ Ezt olvasni egy papírdarabon a Széchenyi téri Nefelejcs Cukrászda fagylaltosté- gelyei fölött. Igen sok gyermek és felnőtt távozik csalódottan. Szódavíz sincs. — Két napja nem szállítottak, hiába kértünk. A hűtővitrinben igen kevés a sütemény, kicsi az üdítőitalválaszték, s nem lehet ürmöst sem kapni. — Kétféle üdítő ital tartására vagyunk kötelezve, ebből van is — mondja a cukrászda dolgozója. Amikor ezt a kategóriát felállították, még működött a Belvárosi Eszpresszó. Bővíteni kellene most a választékot, hogy málnát, limonádét, többféle hűsítő italt, fagylaltot és süteményt még a késő esti órákban is kapjon a vendég. Egy rendelkezés következtében a cukrászda ezentúl szerdán nem tart szünnapot, de 22 óra helyett már 20 órakor bezár. Nem lehetne másként intézkedni, hogy egy nagy városrészben legyen a késő esti órákban is nyitva tartó cukrászda? „Bocsánat, elnéztem Ábrándozva nézi a vendégeket Kovács Ferencné, a Kapos Vendéglő (Zalka Máté utca) csaposa. Annyira, hogy a kezébe adott blokkra csak egy futó pillantást vet. Következménye: fél deci helyett 3 centilitert mér. Állok egy darabig a pult előtt, hátha ráeszmél tévedésére. De nem, csak akkor lepődik meg, a mikor a blokkot visszakérem. — Bocsánat, elnéztem ... Azt hittem, három centre szód ... magyarázkodik. A pénztáros írása tisztán olvasható: »5 centiliter konyak 5,50.« — Aki dolgozik, az tévedhet is ... Nem volt háromcentes poharunk a múlt héten, és bizonyára ezért nézte el... Higgyék el, máskor nem fordult elő — védi munkatársát az üzletvezető. Lehet pontosan is... Harmadik napja áll a Kék Egér italbolt pultja mögött Kovács Sándorné csapos. Igaz, dolgozott már máskor is a szakmában, de csak nyaranta néhány hónapot. Ez azonban nem látszik munkáján: a kért konyak pontos, ugyanúgy a többi vendégnek kiadott ital is. Hiba viszont, hogy a vendéglőben sem csapolt, sem pedig üveges sör nincs. Másutt is tapasztalták az ellenőrök, hogy a nagy forgalom ellenére sem rövidítették meg a vendégeket: a Béke Eszr[)hitek OlqiL n a gy e£nldd(a Olgán nincs semmi feltűnő, Olyan, mint a többi tízéves kislány. Szeret nevetni, játszani. Négy éve lakója a kaposvári Zója Állami Gyermek- otthonnak. Szüleiről sem tud semmit, nem ismeri őket. 1961- ig Böhönyén volt nevelőszülőknél. Aztán jött egy húsvét, amikor a piros tojásokon és az édességeken kívül mást is kapott. Többet, mint a többi kislány az intézetben: tizenkét anyukát. — 1962. március 13-án mentünk ki a Zójába — emlékezik vissza Csere Lászlóné, a Kaposvári Ruhagyár B műszakjának 4-es szalagján dolgozó brigádvezető. — Elhatároztuk a brigáddal, hogy kislányunkévá fogadunk egy állami gondozottat. Péntek volt és tizen- harmadika. De mi nem vagyunk babonásak . . . Az igazgatói irodába bevezettek egy vékony, szőkésbarna kislányt. Szépen bemutatkozott: Péntek Olgának hívták. Öt választottuk. Húsvétkor hoztuk ki először. Nagyon megszerettük. »Megosztoztak« a kislányon. Minden hónap első vasárnapján van látogatás az intézetben, s ilyenkor mindig másmás anyuka megy érte. Nem feledkeznek meg a születésnapokról, névnapokról sem. Takarékbetét-könyvet váltottak neki, a brigádtagok megtakarított pénzüket rakják be, hogy évek múlva, »az indulásnál« ne legyenek anyagi gondjai. Az egyik brigádtag, Jurcsek Lászlóné szívesen magához venné a kislányt, ha megoldódna a lakásgondja. Sok szeretett kapott Olga az anyukáitól, ezt érzi ő is. — Nagyon szeretem őket, mind a tizenkettőt együtt is meg külön-külön is. Ilonka nénihez azért jó elmenni, mert sokat beszélgetnek velem. A nagymama finomakat főz .. . Mindig a kedvenceimet. Mária néni a Balatonra szokott elvinni, megad mindent, amit kérek. A másik Ilonka néninél, a Bárány néninél két gyerek van. Sokat játszanak velem. Az ottani nagymama elvisz a hegyre, ott van szőlőjük. Rofritcséknál sokat kerékpározhatok. Az csuda jó dolog ... Az embernek csak jár a lába egymás után, aztán gurul előre. Egyszer az egyik kezemmel fogom a kormányt, máskor a másikkal. Budaiék- nál van egy nagylány. Már nem használja játékait, mindent én kaptam meg. Nagyon vigyázok ám rájuk! Az első vasárnapokat kevés gyerek várja annyira, mint Olga. Ilyenkor mindent csinálhat, amire az otthonban nincs lehetősége. Segíthet a házimunkában, büszkén emlegeti, hogy főzött is. Nagyon finom volt... A Béke-brigád tagjai azt tervezik, hogy ha elvégzi az általános iskolát, s kedve lesz hozzá, ipari tanuló lesz az üzemben. — Én fodrász szeretnék lenni — böki ki. — Miért? Felnőttesen válaszol: — Mert a fodrász soka rés, jó szakma. — Ezt kitől hallottad? Jurcsek Ilonka néni test ■tevére íodrászüzlet-vezető, ő mondta. Ö már felnőtt, biztosan jól tudja. — Már hallottam, hogy van pénzed a takarékban . .. S ha sokat keresel, biztosan gyűj- tesz is hozzá. Mit szeretnél venni? Gondolkodás nélkül sorolja: — Természetesen lakást. Aztán rádiót, televíziót, hűtő- szekrényt. S akkor mindegyik anyukámat meghívom vendég-, ségbe, mint ahogy most ők en- j gém . . . Meg a nagymamákat is. Én fogok főzni, mindenkinek azt, amit szeret. Ez azonban még nagyon messze van. Olgának addig el kell mennie Nagykanizsára, egy másik intézetbe, mert Kaposváron csak az alsós állami gondozottak maradhatnak. De a brigád ott is figyelemmel ki- ' ’ ‘ ' lo’Tplo"" ok VPl'? meglátogatják, s minden szünidőre elhozzák. — Ha kijártam a nyolcat, szeretnék visszajönni Kapos várra. És visszajövök, hiszen itt vannak az anyukáim. Strubl Márta presszóban Bácsics Jánosné, a Corso Cukrászdában Fehér Józsefné pontosan mérte a fagylaltot, s elégedetten távozhattak a vendégek a Diófa Borozóból is: mind a számolás, mind a mérés kifogástalan volt. Jólesett látni a rendet, a tisztaságot a bisztróban, ahol a nagy melegben példás munkát végeznek a dolgozók. Szalai László Mindent a helyére! Csodálkozhat nagyon az az üdülővendég, aki Siófokon a felállított jelzőtáblák alapján próbál tájékozódni. Tréfás kedvű rontópálok ugyanis összevissza forgatták az üdülőhelynek szinte valamennyi útmutató tábláját, s így bizony, aki történetesen a köicsönzőboltot keresi, könnyen a szabadtéri színpadnál találhatja magát, aki pedig a strandra indul esetleg a kikötőben »köt ki-«. Ha már fent vannak ezek a jelzőtáblák, érdemes lenne a csavarokat egy kissé jobban megszorítani, avagy az sem lenne baj, ha ponthegesztéssel illesztenék őket az oszlopokhoz. Mert így csak vannak, de nem érnek semmit! P. Gy. Most aktuálisé, most olcsóbb! Június 5-ig I I I I I I Pamut és pamuttípusú, műszál- és tarkán szőtt és nyomott kivitelben. Len nyári tarkán szőtt, sim i santung női ruhaszövetek. selyemáruk sima, és filmnyomott Női-, bakfis-, lányka-, bébiruhák, komplék, pongyolák egyszínű, tarkán szőtt, nyomott pamut, len és selyem alapanyagból. Férfi-, női, gyermekfürdőruhák és fürdőnadrágok, női és lányka shortnadrágok, h ilásznadrágok, gyermeknapozók. Női nylon-, cérna-, csipke-, simplexkesztyűk, gyermek karlsbadi és banlonkesztyű c. Férfi-, női félcipők és szán ’ ilok, magasszári* arvermek- cipők, félcipők, szandálok. Sokféle ruhása ti cikk--os árengedménnyel a kijelölt áruházakban és boltokban. 30—40—50 (1695) V
