Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-30 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI ÁRA: 80 FDLliÉR Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. évfolyam 126. szám. 1965. május 30., vasárnap Kaszára vár a fű Nemrégiben megírtuk, hogy megyénkben az utóbbi néhány esztendőben átlagosan 3000 vagon széna hiányzott terme- lősszövetkezeteink szükséges takarmánykészletéből, s ezt bizony megkoplalta a jószág. Hogy az idén ne legyen hiány, erről gondoskodhatnak most szövetkezeti nagyüzemeink a réti fű kellő időben való le­kaszálásával, a széna gyors behordásával. Most a cselekvésen a sor, legfőbb ideje a rétek, árok­partok és más szénát adó te­rületek lekaszálásának: ka­szára vár a fű. Ha most vág­ják, tápértéke még nagy, szá­radás után kitűnő takarmány lesz a jószágnak a közösben és a háztájiban. Megyénkben is néhányszor kemény próbá­ra tette a gazdaságokat a szé­nahiány. Tudunk esetekről, amikor például a lovak előtt — a szarvasmarhákról úgy ahogy gondoskodtak — alom­nak való hulladék feküdt a saroglyábán, vagy éppen ma­guk alól ették meg az állatok a szalmát. Az idén jó fűhozam ígérke­zik a réteken, ez azonban nem azt jelenti, hogy az utak, vasutak, halastavak mentén és az erdőgazdasági területe­ken található fűre senkinek sincs szüksége. Minden olyan kaszálót, amelynek termése takarmányozásra alkalmas, le kell takarítani, s az itt össze­gyűjtött szénának szérűkön, pajtákban a helye. Ezt céloz­za az a miniszteri rendelkezés is, amelv szerint június 5-e után bárki ingyen lekaszálhat­ja a füvet az ilyen területe^ ken. Még ezt a rendeletet meseiőzően a meevei tanács mezőgazdasági osztálya írás­beli felszólítást küldött a ka­szálóval rendelkező állami vállalatoknak (vasút, útfenn­tartó. vízügy) és gazdaságok (tógazdaság erdőgazdaság) a fű lekaszálására. Mégis csak szórványosan találkozni út­menti fűkaszálással, és — ez topp elgondolkoztatóbb — a réteken sem indult meg ide­jében ez a munka. Pedig már mindenhol vágni kellene, hi­szen a fű alkalmas erre. Molnár Imre megyei főag- ronómus szerint súlyos káro­kat okozhat a késedelmes fű­kaszálás. Az első hozam a döntő, ez adja a réti széna nagy részét, a sarjából már kevesebbre lehet számítani. A téli szálas takarmány java a rétről származik, az első ka­szálásból pedig a réti széna legértékesebbje. Hosszú az idő novembertől májusig, s most arra kell törekedni, hogy a telet elegendő szénával vár­ják gazdaságaink, legyen meg a szükséges széna a közös és a háztáji jószágnak is. Ez a kettős feladat azt jelenti, hogy megoldásával a szarvas­marha-állománynak megfelelő téli eleséget tudunk adni, ezenfelül a lovak, juhok szá­las takarmányát is biztosít­ják. A közös és a háztáji tehe­nek sz-ma az év végére a terve’ szerint ötvenezer fölé emelkedik. S ha a tehénállo­mány növekszik, több lesz a szaporulat is, tehát sok takar­mány kell: nemcsak abrak, hanem réti széna is. Ebből következik, hogy nem szabad sehol sem kaszáin finnül hagy­ni a füvet.• ami etetésre al­kalmas. kaszálni kell, utána pedig jó munkaszervezéssel meffoldnni összesvűjtését. be- hordácőt áa szakszerű kazla- zásnt Ttf nr alkalom 0; szénn- hinnii m*aelőzésére, csak hell vele! H. F. Közlemény Kádár János, Apró Antal és Biszku Béla szovjetnnióbeli látogatásáról MOSZKVÁBAN SZOVJET KITÜNTETÉSEKET NYÚJTOTTAK ÁT PÁRTUNK VEZETŐINEK A Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának meghívására május 33—29 között baráti látogatást tett a Szovjetunióban Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisz­tertanács elnöke; Apró Antal, a Politikai Bi­zottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se és Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A moszkvai látogatás során Kádár János, Apró Antal és Biszku Béla eszmecserét foly­tatott L. I. Brezsnyevvel, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának első titkárával, A. N. Kosziginnel, az elnökség tag­jával, a minisztertanács elnökével és N. V. Podgornijjal, az elnökség tagjával, a központi bizottság titkárával. A véleménycserén részt vettek magyar részről: Szipka József, a Központi Bizottság tagja, moszkvai nagykövet és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes; szovjet részről: M. A. Leszecsko és P. F. Lomako, a Szovjetu­nió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak tagjai, a minisztertanács elnökhelyettesei, A. A. Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, külügy­miniszter és L. N. Tolkunov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága kül­ügyi osztályának helyettes vezetője. Kádár János, Apró Antal és Biszku Béla moszkvai tartózkodása alkalmával a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának elnöksége estebédet adott tiszteletükre. Az estebéden jelen voltak: L. I. Brezsnyev, A. N. Koszigin, A. L Mikojan, N. V. Podgomij, M. A. Szuszlov, N. M. Svemyik, A. P. Ruda- kov, továbbá M. A. Leszecsko, P. F. Lomako, L T. Novikov, L. V. Szmirnov miniszterelnök- helyettesek, A. A. Gromiko, R. J. Malinovsz- kij miniszterek és mások. A vendégek között volt Szipka József, a Központi Bizottság tagja, moszkvai nagykövet és Erdélyi Károly kül­ügyminiszter-helyettes. * A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának veze­tői kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocialista és a kommunista társadalom hazá­jukban történő építésének me­netéről, véleménycserét foly­tattak a magyar—szovjet kap­csolatok továbbfejlesztéséről és a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, A magyar és a szovjet nép barátsága és szoros együtt­működése a két nép létérde­keit szolgálja, elősegíti a ma­gyar és a szovjet dolgozók történelmi céljainak megvaló­sítását, a kommunista társa­dalom fölépítését. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy eredmé­nyesen fejlődik a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió testvéri barátsága és együttműködése a politikai, gazdasági és kulturális élet minden területén. A találko­zón újabb konkrét megállapo­dások születtek, amelyek az 1966—1970. évi új ötéves terv időszakában még tovább bővítik a két ország gazdasá­gi együttműködését. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió A művelődési otthonok munkájáról tárgyalt a Marcali Járási Párt-vb (Tudósítónktól.) A művelődésügyi osztály előterjesztésében a községi művelődési otthonok munká­járól tárgyalt pénteken a Marcali Járási Párt-végrehaj­tó Bizottság. A beszámoló — amely a művelődési otthonok épületeinek helyzetét, anyagi ellátottságát, személy föltéte­leit és a tartalmi munkát ele­mezte —, valamint a vita alapján a vb határozatokat hozott az intézmények anyagi, technikai eszközeinek fejlesz­téséről, az otthonok és a KISZ-szervezetek eredménye­sebb együttműködéséről, a pártszervezetek hathatósabb kulturális irányításáról, a tö­megszervezetek és -mozgal­mak felelősségének fokozásá­ról, az épületek rendben tar­tásáról és a művelődési mun- ga gondosabb szervezéséről. Kommunista Pártjának képvi­selői nagyra értékelik a párt­jaik közötti kapcsolatokat. A két testvérpárt széles fronton együttműködik, rendszeres vé­leménycsere folyik közöttük a kölcsönös érdeklődésre számot tartó legfontosabb kérdések­ről. A megbeszélések igazol­ták a két párt nézeteinek tel­jes azonosságát a nemzetközi kommunista mozgalom hely­zetének megítélésében. A fe­lek kinyilvánították azon el­tökéltségüket, hogy a jövőben is következetes harcot folytat­nak a szocialista közösség or­szágainak tömörítéséért, a nemzetközi kommunista moz­galom egységének az 1957. és 1960. évi nyilatkozatban kifejtett marxista—leninista, proletárinternacionalista . el­vek alapján való erősítéséért. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetői­nek véleménycseréje az állás­pontok teljes egységét mutat­ta meg valamennyi fontos nemzetközi probléma megíté­lésében, a népek békéje, füg­getlensége és barátsága erősí­tésének kérdéseiben. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió (Folytatás a 2. oldalon.) KORSZERŰ UTAT ÉPÍTENEK FONYÓDLIGETEN a Somogy megyei Űtépítő Vállalat dolgozói. Az ötszáz méteres szakaszt 50 kandeláber vilá­gítja meg. ^yornitluicLp., 1965 MIKOJANt Magas szinten kell tartanunk a szovjet hadsereg ütőképességét A szombati Krasznaja Zvezda kivonatosan közölte Anasztasz Mikojannak, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa el­nökének beszédét, amelyet a lapnak adományozott Lenin- rend átnyújtásakor mondott Mikojan rámutatott: a múlt háborúban és azt követően az imperializmus sok hadállását vesztette el, és ez a folyamat még mindig tart Az imperia­lizmus természetesen nem akar visszavonulni. Az ameri­kai imperialisták^ most szu. ronnyal és bombával akarják megőrizni a tőke állásait, ily- módon akarják elfojtani a né­pek felszabadító harcát. Magas szinten kell tarta­nunk a szovjet hadsereg ütő­képességét — mondotta Miko­jan —, amíg az imperializmus létezik, és amíg folyik a fegy­verkezési hajsza. Amíg nem kerül sor az általános és tel­jes leszerelésre, a szovjet nép sok fiának kell a hadseregben szolgálnia, kell felkészülnie a haza fegyveres védelmére. A szovjet állam nem sajnálja a pénzt, hogy az elavult fegyve­reket mind újabb és több kor-, szerű fegyverrel pótolja. Ez sokba kerül, de még többe ke­rülne, ha nem ezt tenné. A legfontosabb — húzta alá vé­gezetül Mikojan —, olyan erői seknek kell lennünk, hogy az ellenség ne merjen megtá­madni bennünket. Fegyve­reink ereje — a béke biztosí­téka. (MTI) (Ünnepi k&ni^oklt Könyv, könyv és könyv min­denütt ... Május 29-től június 6-ig or­szágszerte író-olvasó találkozók­kal, könyvvásárral, irodalmi mű­sorokkal, tombolával, becsület­kosárral és színes könyvsátrak­kal a könyvet ünnepeljük. A könyvhét története 1929-ben kezdődött. A magyar könyv válsága a hú­szas évek végén annyira elmé­lyült, hogy a magyar írók nagy része a szó teljes értelmében nyomorgott. Az első könyvnap célja a magyar írók nyomorá­nak és a magyar könyv válságá­nak megszüntetése volt. A könyv­napok gondolatát olasz mintára Supka Géza vetette föl, és lelkes propagálóra talált a nagy könyv­kiadók akkori elnökében, Keéri- Szántó Andorban. 1929-ben az egyesület Magyar Könyvhét cím­mel egy hétig tartó könyváru- sítást rendezett. A vásár tarta­mára a forgalomban leVő ma­gyar könyvek árát tíz százalék­kal leszállították. Az eredmény felülmúlta a várakozást. A kö­vetkező évben megrendezte az egyesület az első könyvnapi vá­sárt. Elegendőnek tartottak er­re három napot, mert az előző évi könyvhét utolsó napjaiban csökkent a forgalom. Ettől kezd­ve minden évben megtartották a könyvnapokat, 1944-ben, sőt 1945-ben is. A könyvnapi köny­veknek kétféle ára volt: könyv­napi és könyvnap utáni. A könyvnapi ár legalább 20—25 szá­zalékkal volt olcsóbb a bolti ár­nál. (Az átlagos könyvárak a mainál jóval magasabbak voltak akkor.) Könyvnapi kiadvány csak ma­gyar író műve lehetett. Minden könyvnapon egy vagy több könyv váratlan sikert ért el. A könyvnapi bizottság tagjai és más könyvszakemberek előzetes jóslásai sohasem váltak be. Kö­zepes sikerek megjósolhatók, az igazi nagy sikert nem lehet el­találni. A könyvnapok történetében legjelentősebb József Attila ösz- szes verseinek 1940-es kirobba­nó sikere volt. József Attila ver­seit addig egy viszonylag szűk olvasótáboron kívül kevesen ke­resték. 1937-ben a könyvnapok­ra megjelent Nagyon fáj című kötetét alig néhányan vásárol­ták meg. Halála után megjelent összegyűjtött müveinek kötete még az első nap délelőttjén e^> fogyott. A felszabadulás után 1945 de* cemberében rendezték meg a* első szabad könyvnapokat. Öt­venhat kiadvány jelent meg, 9 ezek már híven tükrözték a megváltozott politikai-kulturális helyzetet. Ettől kezdve nemcsak a fővárosban, hanem a falvak­ban, gyárakban, hivatalokban* iskolákban és laktanyákban 19 könyvekkel terített asztaloknál vásárolhattak az olvasók . .. Könyvkiadásunk 1945 óta ma­gyar szerzőktől összesen több mint kilencezer szépirodalmi művet adott ki több mint száz­millió példányban ... 1945-ben 0,3 kötet jutott egy lakosra, a mostani átlag 4,5. Harminchatodszor ünnepeljük a könyvet Magyarországon. Budapesten könyvutca várja as olvasókat. * * * Megyénkben tegnap dél­után nyitották meg Fonyódoa a járási könyvtárban az ün­nepi könyvhetet. Fáró József elnöki megnyitója után Var­ga István, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője tartott ünnepi beszé­det. Kellner Bernát, a Palmi- ro Togliatti Megyei Könyv­tár vezetője a könyvbarát- mozgalom részvevőinek ki­osztotta az emléklapokat és -jelvényeket. Ezután Eötvös Károly-emlékműsort rendez­tek abból az alkalomból, hogy a fonyódi járási könyvtár föl­vette az Eötvös Károly ne­vet. Az ünnepély után Baráth Endre író és Vasvári István költő találkozott az olvasók­kal. Irodalmi estek és író-olvasó találkozók követik a megnyi­tót a megyeszékhelyen és vi­déken.

Next

/
Thumbnails
Contents