Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-29 / 125. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1965. május 29. VIETNAM HETE A z örökösen zakatoló telexgépek csak úgy ontják a tömör, de mégis sóikat mondó távirati je­lentéseket: Olaszországban sikeresen halad a neves orvosprofesz- szorok által kezdeményezett gyűjtés egy vietnami tábori kórház javára. Eddig már százmillió líra gyűlt össze... Ausztráliai diákok nagyarányú tüntetést szerveztek a sid- ney-i kikötőben, amikor .expedíciós csapatokat hajóztak be, hogy Saigonba küldjék őket... A müncheni amerikai könyvtár előtt a nyugatnémet békeharcosok tartottak néma demonstrációt, a Vietnammal való szolidaritás jelszavait emelték magasba •... Szófiában a keresztény egyházak ve­zetői elítélték a békés lakosság elleni bombatámadásokat. . . Londonban rendkívüli értekezletet tartott a. tűzoltók szak- szervezete, és nevéhez híven, a vietnami tűzoltás mellett . szállt síkra ... Magában az Egyesült Államokban is mindjobban széle­sedik a felvilágosítási mozgalom, amely állást foglal a vietnami kaland ellen . .. A szovjet tudósak nagy tekintélyű kollégáikhoz fordul­tak: emeljék fel szavukat a vietnami agresszió megszün­tetéséért. Párizsban csaknem három tucat ország ifjúsági szerve­zetei arról tárgyalnak, hogyan segítheti a jövő nemzedéke a vietnami nép bátor függetlenségi harcát... szocialista országokban tömegével jelentkeznek az önkéntesek, hogy szükség esetén vállvetve ■*- T® harcoljanak a vietnamiakkal... Akármerre te­kintünk is földgolyónkon, a kontinensek a Viet­nam iránt érzett rokonszenvtől és együttérzéstől visszhang­zanak. A szolidaritásnak ezek a megnyilvánulásai természete­sen nem szűkülnek le egyetlen hétre. Amióta csak megin­dult a vietnami háború, az imperialisták szelet vetnek, és vihart aratnak. Ezekben a napokban azonban különösen erőteljes a felháborodott tiltakozás hangja. A Béke-világ- tanács kezdeményezésére ez a hét ugyanis a Vietnammal való szolidaritás hete. Egyben nyitánya annak a megújult békekampánynak, amellyel a világ a finn fővárosba, Hel­sinkibe július elejére összehívott nagyszabású béke-világ­kongresszusra készül. Ha valamikor, ma különösen nagyok a békemozgalom feladatai. A nemzetközi események olyan szakaszukhoz ér­keztek, amikor az imperializmus veszett támadásokat intéz a népek szabadsága, a békés egymás mellett élés ellen. Vietnam és Dominika a világ két különböző pontján doku­mentálhatja ennek a politikának visszataszító és veszélyes voltát Mi pedig megtanulhattuk tapasztalatainkból, hogy óz agresszort sohasem lehet virágokkal megállítani. Az amerikai imperializmus is csak akkor mond le kalandjai­ról, ha érzi a vele szemben fel tornyosuló erőt; elszigetelt­séget; próbálkozásainak biztos kudarcát Így sikerült az el­múlt évtizedekben megfékezni a koreai háborút, eloltani a francia imperializmus által gyújtott tüzeket Vietnamban és Algériában, így sáikerült rákényszeríteni az imperializmusra bizonyos megállapodásokat, részmegegyezóseket a békés együttélés érdekében. V ietnam népének hősi küzdelme és a világ szolida­ritása is meghozta már az első eredményeket Amerikai polgári személyiségek egymás után is­merik el, hogy katonailag nem tudják legyűrni a dél-vietnami nép ellenállását, és nem vezethet eredmény­re a déli vereségekért végrehajtott úgynevezett »északi re- vans« sem. Washington képtelen politikai szénáját rendbe­hozni, a saigani rezsim belső torzsalkodásai, az államcsíny- körhinták visszatérő karikatúratémát jelentenek. Az ameri­kai politika számos szövetségesétől is elszigetelődött ebben a kérdésben, elsősorban Franciaország — pedig Párizsnak igazán vannak vietnami tapasztalatai — tartja esztelennek az Egyesült Államok kalandját. Ezért hiába a tengerészgya­logosok ezreinek, a korszerű harcászati eszközöknek, a dol- lár-százmillióknaík áramlása Saigon felé — egyetérthetünk Morse szenátor velős megállapításával; »Az Egyesült Álla­mok helyzete még soha nem volt olyan rossz Vietnamban, mint most.« Vietnam hete kiemelkedő eseményt jelent a nemzetközi szolidaritási kampányban, a harc azonban nem ér véget. A világpolitikában vietnami napok lesznek mindaddig, amíg nem sikerült végképp csapást mérni a támadó impe­rializmusra, s biztosítani, hogy a hős vietnami nép, saját akaratának megfelelően, békésen építhesse országát. Alekszej Koszigin szovjet kormányfő pénteken fogadta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság katonai küldött­ségét, amely Coj Hvam had­seregtábornok, nemzetvédelmi miniszterhelyettes és vezérka­ri főnök vezetésével érkezett a Szovjetunióba. Péter János külügyminisz­ter, a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatása és rövid prágai tartózkodása után hazaérkezett Budapestre. Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke és Nyikolaj Meszjacev, a Szov­jetunió Állami Rádió és Tele­vízió Bizottságának elnöke pénteken délután Moszkvában öt évre szóló rádió és televí­zió együttműködési szerződést írt alá. Bruno Kreisky osztrák kül­ügyminiszter négynapos finn­országi látogatásra pénteken Helsinkibe érkezett. Fellőttek egy Atlas típusú amerikai rakétát, amelynek belsejében egy 40 kilogramm súlyú »Torso Tom« elnevezé­sű műanyag űrhajósbábut he­lyeztek el. Két perccel a fel­lövés után a rakéta felrob­bant, és a tengerbe zuhant. A hadikiadások előirányza­tait az amerikai kongresszus minden halogatás nélkül olyan összegben hagyta jóvá, amely 105,6 millió dollárral haladja meg a hadügyminiszter által előzetesen kért összeget. Az USA 15 milliárd dollárt költ fegyverkezésre. Mihail Solohovot díszdokto­ri oklevéllel tüntette ki pén­teken a lipcsei Marx Károly egyetem filológiai kara. Oslóban megnyílt a Norvég Munkáspárt XL. kongresszu­sa. Gerhardsen miniszterel­nök, a párt elnöke mondott beszámolót. A kölni bíróság pénteken 15 évi kényszermunkára ítél­te Otto Kaiser volt SS-őrmes- tert, akit azzal vádoltak, hogy a sachsenhauseni koncentrá­ciós táborban több mint száz foglyot halálra kínzott. Tanzania küldöttsége hatá­rozati javaslatot terjesztett a gyarmati rendszer megszünte­téséről tárgyaló 24 tagú ENSZ-különbizottság elé. A javaslat felhívja Angliát, te­gye lehetővé, hogy albizottsá­got küldhessenek Dél-Rhode- siába, hogy tanulmányozza a gyarmat helyzetét, a lakosság különböző rétegeinek állás­pontját. Izraeli támadás Jordánia ellen A Reuter jelentése szerint a Jordániái—izraeli fegyverszü­neti vegyesbizottság pénteken Jeruzsálemben tartott rendkí­vüli ülésén, amelyet Jordánia kérésére tartottak, megfigyelő bizottság küldését határozták el az izraeli csapatok által csütörtök későn este jordániai terület ellen elkövetett táma­dás körülményeinek kivizsgá­lására. A jordániai fegyveres erők parancsnoksága Husszein rály elnökletével a támadás hírére szintén rendkívüli ülést tartott. Nasszer, az EAK elnöke és a kairói csúcsértekezleten részt vevő Vaszfi Teli jordániai mi­niszterelnök pénteken több ízben megbeszélést folytatott a jordániai terület ellen elkö­vetett izraeli támadásról. Az angol adó javaslatok al­sóházi vitájában három ízben csak hajszálon múlt a kor­mány veresége. A késő éjsza­kába nyúló rendkívül heves vita során a tory ellenzék el­keseredetten harcolt a kor­mány javaslatainak minden szakasza ellen. A szavazások alkalmával a kormány több- lége két ízben egy-egy, a har­Jordánia megbízottja pénte­ken közölte az ENSZ Bizton­sági Tanácsával, a jordániai fegyveres erők parancsot kap­tak, hogy »a legkeményebben és eltökéltebben« verjenek vissza minden újabb izraeli agressziót. Rusk amerikai külügymi­niszter pénteken magához ké­rette az izraeli nagykövetet, Az arab kormányfők kairói értekezlete egyhangúlag elfo­gadott egy határozatot, amely erélyesen elutasítja Burgiba madik esetben két főre apadt a többi párttal szemben. A ve­reség elkerülhetetlenné tette volna a kormány lemondását. A későbbi szavazásokon a kormány többsége fokozatosan emelkedett és végül elérte a tizenkettőt annak következté­ben, hogy a liberálisok támo­gatták az adójavaslatok bizo­nyos szakaszait. (MTI) hogy felvilágosítást kérjen az izraeli—jordániai határon tör­téntekről. A megbeszélés után az izraeli nagykövet újság­íróknak elmondta, közölte Ruskkal, hogy »az izraeli rész­ről jordániai terület ellen csü­törtökön este elkövetett táma­dás megtorlás volt jordániai szabotőrcsoportok korábbi tá­madásaira«. (MTI) tunéziai elnöknek az Arab Li ga és Izrael közti tárgyalások megindítására vonatkozó ja­vaslatát. A miniszterelnökök megerősítették azt az állás­pontjukat, hogy tiszteletben tartják az eddigi arab csúcs- értekezleteken Palesztina fel­szabadításával kapcsolatban hozott határozatokat. Sukeiri, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet elnöke előzőleg előterjesztette azt a követelését, hogy Tunéziát zárják ki az Arab Ligából. Amikor az értekezlet ezt a ja­vaslatot elutasította, Sukeiri bejelentette, hogy lemond tisztségéről, de a kormányfők a lemondást nem fogadták el. (MTI) Bz arab kormányfők elutasítják Burgiba javaslatát Majdnem megbukott az angol kormány V. Város a deltában A női egyenjogúság Délután —< amikor már jártunk a 10 000 személyes tornater­mi gyapottermés egynegye­dét. 120—150 millió méter gyapjúáru kerül ki évente az itt dolgozó 22 000 munkás ke­ze alól. Mehalla el Kubra gyártmányai, gyapjú- és kam- garnszövetei, modern és ősi hieroglifás, Nefretete mell- alakjával, szfinxekkel díszí­tett ruhaanyagai az egész vi- LAKATOS ERNŐ EGYIPTOMI ÚTINAPLÓJA lágon jól ismertek, kelendők. Jártunkban-keltünkben be­tértünk egy hatalmas áru­házba, ahol a gyár termékeit a munkások és családtagjaik kedvezményesen v vásárolhat­ják. Ember ember hátán to- A múlt I Az alexandriai au- halla el Kubrát. ütünk egyik longott az üzletben. Ügy ta- öröksége I főúton Mohamed, állomását jelezte. Az egyszerű láttuk, nem is volt mind vá­--------------' a huszonegynéhány emberi vagy állati erővel sárló. Egy középkorú férfi é ves gépkocsivezető jóvoltá- hajtott vízkiemelő masinák, a népes családja körében, egész bél 80 mérföldes tempóban keskeny öntözőcsatornákban vég anyagokat ide-oda rakva hagytuk magunk mögött Kai- álló, földecskéjüket locsoló magyarázta, ez itt az ő gó­ró szélső házait. Zöldessárga fellahok már nem kötötték le pén készült. Büszkén tekin- színben pompázó narancslige- figyelmemet. Egyre az járt az tett körbe, a család pedig tek között vezet az út a eszemben, amit Mohamed, a meghatottan nézett föl rá, ar- Földközi-tenger irányába, a sofőr mondott: »Mi sem kul- ra az’emberre, akinek paran- Nílus-deltához. A sivatagi lóghatunk«. csát már nemcsak a teve és utakon megtett sok száz kilo- Beértünk a városba. Óriási a. szamár, de a gép is teljesí- méter után mintha idegen vi- bekerített telep előtt halad- t!- lágba csöppentünk volna. A tunk el. Vasúti szerelvényről Nílust száz és száz kilométe- és tevék tucatjainak hátáról ren át övező, valószínűtlenül rakták le szakadatlanul a keskeny zöld sáv — amely- gyapotbálákat. Az egyiptomi gyáróriás nek szélétől kezdődnek a vég- textilipar fővárosába érkéz- sportstadionjában télén, porzó homoktengerek — a Nílus deltában, a Kairó— Alexandria—Port Said három­szögben kiszélesedik. Ez a háromszög talán egész Afrika legszebb része Dúsan termő, haragoszöld mezők, búza-, kukorica-, gyapot- és rizsföl­dek, datolya-, narancs-, cit­rom- banán- és pálmaligetek, ameddig a szem ellát. Az autóúton személy- és te­hergépkocsik százai vágtáz­nak — szédületes, talán csak Afrikában létező tempóban — céljuk felé. Az út szélén — csakúgy, mint ezer éve — te­herhordó tevék, szamáron baktató fellahok, utánuk tal­pig feketében, hosszú fátylu­kat fogaik között összefogó, ringó járású asszonyok, egy- két-három feleség. — A múlt — int fejével a családfő után gyalog baktató asszonyokra Mohamed, a kai­rói sofőr. — Kellett a fellah- tünk, a kontinens legnagyobb meiben, óvodájában, uszodá­nak régen a munkáskéz, hogy textilgyárába. jában, színháztermében, kór­talpalatnyi földjén megéljen, Barátságosan, s meglepetés- házában, munkásklubjában és s az urasé- birtokán is helyt- re, németül köszöntött ben- ipari középiskolájában is — a álljon. Allah — a Korán sze- nünket a gyár egyik főmérnö- 6Ö00 fős önkiszolgáló étte- rint legalábbis — megengedte ke. S nyomban magyarázattal remben, ahol 2 piaszterbe ke- a többnejűséget. De én azt is szolgált. rül egy üzemi ebéd, Musztafa hiszem, nem a Korán miatt, __ Sokat segített és segít Habibbal beszélgettünk. ö a betevő falat előteremtésére nekünk a Német Demokrat!- mondotta számunkra az egyik kellettek a fellahnak az kus Köztársaság. Én is két- legérdekesebbet: egy textil­igénytelen. szorgos asszonyok, esztendős tanulmányúton vol- *Pala óriásüzem 22 000 dolgo- s a gvermeksereg. Szerencsé- , _ zójából mindössze 500 a nőt re. a forradalom győzelme óta tam naluk' Berlinben, Drez- A többi mlnd férfi. változnak a körülmények, az dában, Lipcsében s másutt Csodálkozásomat látva, emberek, a szokások. A tör- Nagy szükség van most ná- Musztafa ugyanúgy válaszolt, »’oTíy J<? spirit mcsíoldcmi. lünk a jó szakemberre, első- mint délelőtt az alexi úton Magyar hű- sorban itt, hiszen hazánkban Mohamed. _ tőkocsik! — , ,, . . — A múlt örökségé. De szakítottam fél- a textil- es az élelmiszeripar higgye el, nem tart már soká. Szállítmány a Német Demokratikus Köztársaságnak. Mehalla el Kubrában be gyorsan Mohamedet, — a adja az ország ipari termeié- Persze a megoldás nem egy- mi Csepeljeink — mutattam sének háromnegyed részét. S szerű. Hiszen ezeket az asz- büszkén az ízlésesre festett, nemzetünk most olyan úton szonyokat lányokat is szinte ióformáiú modern autókra, . . .. , . . , a háremekből hoztuk a gyar­— Sokat látni már belőlük, lndult el> melyet sokan nem ba De 6k már fölemelt fej­valóban szépek, s úgy hal- néznek jo szemmel, nem is jel járnak, s bizonyítják: a lom, jók is — nézett a sor- segítenek. Pedig volna miből, nő a férfi teljes értékű társa, teán haladó teherautókra Mo- s volna mit törleszteni, pél- ®.s ,ez nagyon jelentős az arab hamed dául az angoloknak. De mi ' Letértünk az alexandriai , . ,_. Mehalla el Kubra magyarul ú tról, a jelzőtábla már Me- bízunk magunkban, s bara- >.nagyhelyet« jelent. Valóban tainkban. Mert sok barátunk nagy hely, hiszen az EAK van. Nézze — invitált —, lás- »textilfővárosában« százezer sa a saját szemével, mire ju- ember él a gyapot feldolgozá- tottunk eddig ... sából, a kombinátból. 500 ki­na- lométernyi textília hagyja el Húsz év után megtalálta az an\f\át Az auschwitzi koncentrá­ciós tábor százezer egykori gyermekfoglya közül egynek ismét sikerült megtalálnia édesanyját. A 25 esztendős E. Gruszczinski (bal karjára tetovált száma 149.850) édes­anyja, Zinaida Muravjova, aJci szintén az auschwitzi tá­bor foglya volt, ma a Szov­jetunióban, Minszkben él. A fiú vezetéknevét elfelej­tette, csupán becenevére em­lékezett. A felszabadulás után Halina Gruszczinska fogadta magához a szüleit elvesztett gyermeket. A fiatalember Szczecinben elvé­gezte a műegyetemet, és mérnök lett ebben a város­ban. Az anyát megtalálták: Zi­naida Muravjova 20 év után sem felejtette el a kisfia kar­jára tetovált számot, sőt bi­zonyos gyermekbetegség után visszamaradt külső je­lek nyomaira is emlékezett. Gruszczinski a napokban telefonon beszélt édesanyjá­val. Anya és fia a közeljövő­ben találkozik. (MTI) 22 000 ember a gyáróriásban Egész pon át jár- naponta az óriási gyár kapu- tuk a gyár- iát S ebben a fellegvárban város utcáit épületeit, tereit hatalmas hadsereg ková­Izgalmas, erdekes világ tárult ., , . _ a szemünk elé. A kombinát - csolodik, a munka hadserege, üzemrészeivel és szociális in- amely képes hihetetlennek tézményeivel — 500 holdnyi vélt magasságokba emelni területen épült fel. Több mint egy népet, nemzetet, harmincezer tonna gyapotot dolgoz föl évente, az egyipto- . (Folytatjuk) I Figyelem! A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnöksége értesíti a lakossá­got, hogy június 1-én a Kapos-csator- na bal partján, a cseri hídtól a keceli hidig terjedő szakaszon vegyszeres gyomirtást végez. A vegyszerrel kezelt területen legel­tetni és füvet szedni tilos! (4182)

Next

/
Thumbnails
Contents