Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-25 / 121. szám

Somogyi Néplap i-T MSZMP Mr-Vfl F< »JÖTTE Á'ŐA ES A MEGYE' TANACS LAPJ A Dalosünnep — égiháborúval Hatszáz énekes találkozója Balatonbogláron Várnai Zseni 75 éves HAQYOMÄNYOS da­losünnepen találkozott szombaton tíz kisipari szövet­kezeti kórus a balatonbogiári Vikár Béla Művelődési Ház­ban. Szerte az országból hét város és három község csak­nem hatszáz dalosa jött Ba- latonboglárra ezen a napon — nem egy csoport tíz-tizenkét órás utazással —, hogy részt vegyen ezen a »vidám«-nak meghirdetett kórustalálkozón. Ám a Balaton-parti rendezvé­nyek örökös Damoklész-kardja lecsapott: a kora délutáni órák- • tói kezdve szitált, majd öm­lött az eső. Igazi balatoni vi­har fény- és zaj effektusai kí­sérték ezt a kórushangver­senyt, és hogy az ítéletidő a dal ünnepét mégsem tudta szétmosrai, ez a bőrig ázott kó­rustagok fegyelmét, akarat­erejét és- a rendezés jó mun­káját dicséri. A hangverseny tehát sike­rült. Külön örömünk az, hogy a vihar ellenére a terem is megtelt S noha a műsonszá- mók közül a »vidám balatoni dalostalálkozó“ vidám jellegét csupán három-négy kórusmű képviselte, az est kétségtelenül választékos, ünnepi repertoár­ja valóban ünnepi hangulatot kölcsönzött ennek az ese­ménynek. A MÜSORSZÁMOK sorát sikeres, szép kórusénekléssel egy Verdi-operakórus meg egy békedal nyitotta meg a bala­tanboglári és a barcsi kórus egyesített vegyes karának elő­adásában Fasching Ferencné és Bauer Vendel vezénylésé­vel. Ezután minden énekkar három-négy művet adott elő, így néhány általánosabb kö­vetkeztetést is levonhatunk a kórusok teljesítményéből. Mindenekelőtt az együttes éneklés három alapvető föl- * tételére hívnánk föl a figyel­met. A leggyakrabban a tisz­ta éneklés, a ritmikai pontos­ság és az egységes kórushang­zás követelménye terén ma­radtak adósok énekkaraink. Néha az előadott művek ér­telmezését, hangulati árnyalá­sát, színeit jónak, szépnek ! éreztük, de egy-két szoprán­hang »kilógott-« az egészből, mint pl. az egyébként szé­pén, muzikálisan éneklő Zala megyei KISZÖV kamarakórus­nál (Palestrina Drága fény; Kodály Szép énekszó múzsá­jához). Vagy például: szép, meleg színeket éreztünk a sze­gedi vegyes kórusnál, de gya­kori hamis intonációval (Sugár: Altató). A hajdúszoboszlói fér­fikórusnál is főleg a tisztasá­got, az egységes hangzást hi­ányoltuk (Ádám: Balatoni nó­ták). Jó hangú együttest is­merhettünk meg az egri ve­gyes kórusban, azonban Men­delsohn Csalogány-át teljesen leilassítva. Kerekes bókedalát egy kissé álmosan énekelték, j Hasonló érzésünk volt a sze­PANASZOS LEVÉL A mai nappal vége a türel­memnek. Nem nevet rajtam többé senki. Megírom az egé­szet az illetékeseknek, hogy végre is nem máriás huncut az ember. A főnököm, Rögö- nyei megnézheti magát, ha egyszer nekiülök annak a le­vélnek, mert én itt hiába be­szélem rojtosra a számat, csak akkor van foganatja a bírá­latnak, ha fölülről rádörög­nek, vagy még jobb, ha fe­gyelmit kap, meg is érdemli az ilyen szemellenzős bürok­rata. Hetekig hajtogathatnám, hogy a másolatokra fölösle­ges pecsétet rakni, azok úgyis az irattárba kerülnek, és so­ha többé nem keresi őket senki, Rögönyei mégis ra­gaszkodna az összes példány lestemplizéséhez, mert neki csak szenttelt víz a dolgozók munkaideje, és mit számit neki a beosztottak ésszerű foglalkoztatása és a festék­párnák élettartama. Na de most véget vetek ennek a pazarlásnak, és tüs­tént följegyzést küldök a dol­gokról a felügyeleti hatósá­goknak Majd azok megtanít­ják Rögönyeit kesztyűbe du­dálni. Nem azért építjük a szocializmust, hogy a Rögö- nyeiek pocsékolhassanak, ha­nem hogy figyelembe vegyék a dolgozók bejelentéseit, és minden panaszt töviről-hegyi- re megvizsgáljanak. Éppen ezért nemcsak a fel­ügyeleti hatóságnak írok, ha­nem a népi ellenőrzésnek is, annál biztosabb a dolog. Akad az igazságnak ilyen lánglelkű apostola, aki beha­tóan tájékoztatja őket az ügyek állásáról. Talán szem­rehányást is kapnék, ha éppen őket vem értesíteném. Persze nem lehet tudni, hátha ott is akad egy ilyen Rögönyei. és ráül a beadvá­nyomra? Mindenesetre kül­dök példányt a tanácsnak, jobb, ha az ember körülte­kintően terjeszti föl takaré­kossági javaslatait, több szem többet lát, több fórum többet intéz. Majd megtanulja Rögö­nyei, hány kalács két kalács; ha a tanácstól jönnek, tudom, megbánja, hogy semmibe vet­te a tömegek hangját. Erről jut eszembe, a sajtót sem ártana értesíteni, vég­eredményben az az igazi, ha kiszerkesztik a vaskalaposo­kat, hogy az egész ország lás­sa: mire jutnánk, ha minden­ki Rögönyei-módra forgácsol­ná szét az erőtartalékokat. Várjunk csak, hány napila­punk van? Sajnos, nem lesz elég az indigóm. Nem baj, legföljebb a hetilapokhoz és a folyóiratokhoz külön írok, annyi példányt úgyse üt át az írógép. Így aztán jut a szakszervezetnek, az iparigaz­gatóságnak és a Miniszterta­nácsnak, plusz egy másolat az irattárba, természetesen bé­lyegzővel, mert itt ilyen fölös munkákkal terhelik agyon az embert, de már nem sokáig. Józsi bácsi, itt van huszonhat darab ajánlott levél, kérem, vigye a postára, de rögtön. Ügy ni, ezek meg is volnának, tudom, áldanak majd a kol­légák, amiért levettem válluk­ról a fölösleges adminisztrá­ciót. — Jó reggelt, Pögönyei kar­társ! Értem, ért • m, szóval ezentúl nem kell lepecsételni az irattári példányokat? Na­gyon jó. Tulajdonképpen én már régen alcartam szólni emiatt, de nem gondoltam, hogy így házon belül el lehet intézni. Na. mindegy. Azt a kimutatást, amelyről tegnap beszéltünk, sajnos, nem tu­dom határidőre megcsinálni, ugyanis attól tartok, alapo­san földuzzad a napokban a levelezésünk. Tetszik tudni, hogy van az: százféléi is rá­firkálnak az emberre, sokszor ugyanabban az ügyben!. .. Kaposy Miklós geddek Kodály-Kösaöntőjenéi is, míg előadásukban a har­madik mű — Liszt: A munka himnusza — mintha egészen más együttestől hangzott vol­na el: árnyaltan és erőteljesen, ahogyan az alkotó elképzelte és előírta, Három nagyobb kórus sze­repelt átlagon felüli színvona­lon ezen a találkozón. Közöt­tük önömmel hallottuk a hanganyagában és színeiben újjászületett Vikár Béla Kó­rust. (Kár, hogy erről Kapos­váron nem győződhettünk meg ebben a hangverseny- évadban.) A tekintélyes szá­mú énekkar produkcióiban (J. Bennet: Csordulj, könnyem; Aljebjev: Tánc közben; Bár­dos: Széles a Duna) főként a pontos, tiszta hangvételt, a két női szólam könnyedségét, a kó­rus friss, üde színeket festő, harmonikus egységét dicsér­hetjük. Az együttest Zákányi Zsolt vezényelte. A huszadik századi modem kórusrmrzsi- káből adott ízelítőt a Buda­pesti Szövetkezeti Vasas Kó­rus Hindemith Négy kórus Rilke verseire című kompozí­ciójának bemutatásával. A mű és a következő Falud!—Ju­hász Gyula: Magyar nyár 1918. című darab is igen szép, kulturált előadásban csendült fel Faludi Béla vezénylésével. Nagy sikert aratott a mai ma­gyar komponisták műveit ének­lő soproni vegyeskar. Kodály Intermezzo-ja elmaradhatott volna, ellenben Hajdú Kö-1 rös-vidéki népdalok, Vass La­jos Leánykérő és Gulyás Fo­nóban c. kórusművének elő­adása kifinomult ízléssel tük­rözte a magyar parasztdalok eredeti szépségeit. EQY MEC/JECyYZÉST fűz­nénk még ebhez a találkozó­hoz: a rendezvény célja — hogy különböző városok, táj­egységek szövetkezeti dalosai találkozzanak, adjanak szá­mot tudásukról, képességeikről — helyes és szép. Tartalmá­ban mégis sokkal több lehetne egy ilyen országos összejöve­tel, ha már ilyen széles alapo­kon, ilyen nagy tömegeket mozgatunk meg. Érdemes len­ne a kétnapos eseményt fel­használni karnagy! megbeszé­lésre, tapasztalatcserére, an- kétra vagy vitára kórusmoz­galmunk kérdéseiről, felada­tairól, az országos minősítési verseny tanulságairól stb. Saj­nos, egyetlen hasomo prog­ram nem szerepelt a találko­zón; a kórusok jószerével még egymást sem hallgathatták vé­gig. És nem utolsósorban jó lenne meghívni ilyenkor a Népművelési Intézet, az or­szágos kórusmozgalom szak­mai vezetőit is. Értékelésük, bírálatuk sokat segíthetne a kórusoknak fejlődésükben. Wallinger Endre A versek kedvelői, a munkásmozgalom, az anti­fasiszta harc veteránjai, egész társadalmunk nagy szeretettel gondol ma Vár­nai Zsenire, aki ezen a na­pon ünnepli 75. születésnap­ját. Fiatal drámai színésznő­ből lett a szegények, az el­nyomottak poétája. 1911-ben tűnt fel a Népszavában megjelent Anyaság című költeményével. Első kötete (1914-ben) — a Katona­fiamnak című — harcos ki­állás a békéért, az igazság­talan háború ellen. Üldöz­tetés, nyomor, 1919-ben meghurcoltatás az osztály - része. A hitleri fasizmus éveiben illegális munkát végez, és ősz fejjel ott har­col a fegyveres ellenállók soraiban. Verssel üdvözli a szabadságot; önéletrajzre- gény-trüógiát ír és sok köl­teményt az épülő jelenről a ma emberének. Több mint húszkötetes életmű jelzi félszázados írói munkássá­gát. Veszélyes jóféle! Egy elkeseredett apa ál­lított be a napokban a szer­kesztőségbe, és sírással küsz­ködve panaszolta el: — Tizenhárom éves fiam kórházban van. Pajtásai já­ték közben szöget lőttek a szemébe .., Egy véres daga­nat volt, amikor a mentők bevitték. Megoperálták. S ha nem vakul is meg, szeme soha nem lesz teljesen ép. Figyelmeztesse a szülőket, hogy vigyázzanak jobban gyermekeikre. Magam is láttam hasonló esetet nemrégen a Múzeum parkban. Néhány gyermek madarakra vadászott úgy, hogy egy drótfonatra sze­relt, vékony gumival meg­hajlított rozsdás szöget, il­letve drótot lövöldöztek ki. Amikor a »játék« unalmassá vált, egymás ellen fordultak. S hogy megijesszék egyik el­szaladó társukat, utánalőttek. A rozsdás drót a nyolcéves gyermek lábában állt meg. Nem okozott ugyan súlyosabb sérülést, de mi lett volna, ha a rozsdás drót a szemébe megy, vagy pedig vérmerge- zést okoz? Veszélyes ez a játék! A ti­zenhárom éves M. Laci már hazament a kórházból, de látása soha nem lesz telje­sen jó. S ha ezért vagy ha­sonló »játék« következtében valamelyik gyermek súlyos sérülést szenved, örökre meg- nyomorodik, ki a felelős? A »tettesek« komolytalan, tíz-tizenkét éves gyermekek, akik még nem érik föl ész­szel, milyen következmé­nyei járhat az ilyen veszé­lyes »szórakozás«. A szülőknek kell megma­gyarázniuk azt, hogy mi le­het a következménye egy könnyelműen kilőtt kőnek, szegnek, rozsdás drótnak. S hogy ne fordulhasson elő baleset, ellenőrizzék jobban gyermekeiket. Követeljék meg tőlük, hogy tartózkodja­nak minden olyan játéktól, amely magukra és pajtásaik­ra nagy veszélyt jelent. — Szalai — Az Alekszandrov-együttes Kaposváron Június 23-án Kaposvárra lá­togat a szovjet hadsereg két­száz tagú Alekszandrov- együttese. A Dózsa-sportpá­lyán tartanak előadást az együttes szólistái, a kórus, az ötventagú tánckar és a zene­kar. Nagy nemzeti megmozdulások Honfoglalás Budavár visszafoglalása sääx-S*Oß^OJK Tavasszal — Ilyenkor tavasszal sehogy sincs kedvem dol­gozni. — Nekem sincs, de lá­tod, én erőt vettem ma­gamon, és keresztrejt­vényt fejtek. * * * Számolás — Itt van tíz szem cu­kor — mondja a nagyné­ni az unokaöccsének. — Felezd el szépen a kis- öcséddel. — Jól van, Klári néni. — No, hányat adsz ak­kor a kisöcsédnek? — Hármat. — Hármat? Ogy látom, te még nem tudsz szá­molni. — Én már tudok, Klá­ri néni, de az öcsikém még nem tud. Lovagias ajándék A gáláns férj születés- napi tortát rendel a fele­ségének. A cukrász meg­kérdezi, hány gyertyát tegyen a tortára. — Huszonötöt, mint minden évben — feleli a férj. * * « — Ez magának sült csir­ke? Kacagnom kell! — Örülök, hogy ön csak nevet. Az előző ven­dég valóságos botrányt rendezet • * • »Imádom a kisgyereke­ket, különösen, amikor bőgnek, mert olyankor elviszik őket-» — mondot­ta Sacha Guitry, a kiváló francia író és színész. * * * És mégis mozog a fSich a The Times című angol konzervatív lap, amely a megalapítása óta eltelt másfél század óta kizáró­lag hirdetéseket, házas­ságkötéseket, halálozási híreket közölt az első ol­dalán (még az első és második világháború ki­törésének, illetve befeje­ződésének napján is), ősz­szel új rendszerre tér át: megváltoztatja az első ol­dal képét, ahol többé nem hirdetések, hanem cikkek jelennek meg. * * * Halotti bizonyítványt, illetőségi bizonyítványt és oltási bizonyítványt köve­teltek az ausztráliai vám­hatóságok egy londoni cégtől, amely kétezer éves egyiptomi avermek- műmiát akart szállítani a melbourne-i archeológiái intézetnek. A Süddeutsche Zeitung jelentése szerint a vámhatóságok csak a fenti okmányok ellené­ben voltak hajlandók en­gedélyezni a múmia »be­utazását-». Igaznak kell lennie a rosszmájú állításnak, hogy az esküvő a szere­lem hattyúdala, hiszen még egyetlen házasságból sem született szerelem­gyerek. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogv megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő» WTRTH LAJOS. Szerkesztőség*. Kaposvár. Latinka Sándor a. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kapos« ár. Latinka 8. o. 2. TelefoD t5 18. Felelős kiadói Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzüudk meg. és nem adunk vissza, terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési dtj egy hónapra 11 Ft Index i 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár. Latinka Sándor utón <■

Next

/
Thumbnails
Contents