Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-21 / 118. szám
Somogyi Néplap if' MSZMP METGVEI F5I7CTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJ A DINNYÉSEK (IÁballá limitálok — Minket a szél egyik helyről a másikra sodor. — Horváth Mihályék tavaly Zalában voltak, előtte a Duna—Tisza közén, az idén pedig Kereki- ben. A gyerek az apjától tanulja a mesterséget, s mikor a szülő kiöregszik, a fia folytatja tovább. Az unoka nemet mond Horváth Mihály sok ősére tudná ezt visszavezetni. Csány, a dinnyés falu tavasszal csaknem teljesen kiürül. Az idén is ötszáz család ment el szerte az országba. Megszokták a vándorlást. Nagyon értik a dinnytermelést. Megkérdem az idős embertől, mi a jó dinnyetermés nyitja. — Nincs az a csányi dinnyés, aki erre felelne. — Miért? — Mert azt mi sem tudjuk. Ha jó a talaj, meg jól sikerült a palánta, és kedvez az idő, akkor van termés. Ezt a mesterséget nehéz elsajátítani. Volt olyan falu, ahol nyolc-tíz évig termeltem dinnyét. Mindig ugyanazok az emberek segítettek nekem a munkában. Amikor eljöttem, megpróbálták ők is. Nekik nem sikerült ... Jobban kell itt számítani, mint a matematikában, mert ha egyszer téved az ember, azt már nem lehet helyrehozni. Ha kiesünk a primőrből, akkor vége az üzletnek. Ehhez pedig elég annyi, hogy megfázzon a palánta. — Mióta foglalkozik a diny- nyével? — Még alig értem föl a lovat, amikor először vezetni kellett. Azóta minden évben. A gyerekek is ezt csinálják. Most hatvanéves. — A lányom azt mondja, hogy azért maradt olyan alacsony — kapcsolódik bele a beszélgetésbe Horváth felesége —, mert korán kivittük a dinnyeföldre. — A gyerekek is szeretik a vándoréletet? — Megszokták már. De az unokámnak nem tetszik. A „NEM ÉRT HOZZA A MODELL..." Felnőtt emberek, csupa korom a kezük. Az előtér végében egy függöny mögé bújtak, furcsa kis padokon ülnek körben. A függönyre pedig táblát akasztottak, hogy csöndességre kérik a vendégeket, mert dolgoznak. Nincs ebben semmi különös ... — Legföljebb egy kicsit kényelmetlen, mert hiába a tábla, néha azért nagy a zaj, a járkálás... És szűkén vagyunk hely dolgában — mondja Völgyi Dezső festőművész. A Latinka Művelődési Ház képzőművészeti szakkörének foglalkozásán vagyunk. A sarokban a papondekb paraván előtt ül a modell. Nagy szemű, csontos arcú ember. Horváth Ferencnek szólítják, az Építőipari Vállalatnál dolgozik, és Zoli bácsi »csábította« ide. Kelten is Szervezték, míg aztán eljött modellt ülni. Most tizenegy példányban láthatja viszont önmagái. Egy kicsit zavarban is van ettől. — Magának melyik tetszik legjobban? — kérdem. — Nem értek ám én ehhez! — szabódik. — Nem fontos az ... — Hát akkor onnan a második ... Odamegyünk,1 megnézzük. — Ki rajzolta ezt? — érdeklődöm, mert' gazdátlanul állnak a rajzok: kisebb-na- gyobb csoportokban beszélgetnek, magyaráznak a szakkör tagjai. Ketten egymásra mutatnak. — Az övé. Megint kérdem, megint egymásra mutatnak. Végül egyikük — Almássy Zoli bácsi — »bevallja«, hogy ő rajzolta. Gyorsan hozzáteszi: — Ebből látszik, hogy nem ért hozzá a modell... Nevetnek. Ahány rajz, annyiféle ... Kord Kati még gimnazista ^____________________________________ ö merészen tussal festette a portrét. Itt nem lehet radírozni ... — Mikor kezdték? — Fél hét körül — válaszol Völgyi Dezső, a szakkör vezetője. Megnézem az órát, ötven perc alatt készültek el. Érdekes a korelnöknek, Eőry Géza bácsinak a rajza Ö szobrászkodik is — a kedvence —, s rajza is viseli ennek nyomait. Nem tónusokat keres, hanem kontúrokat, formákat, így rajzai is plasztikusak. — Formázni otthon szoktam, morog is érte az asz- szony, hogy minden agyagos — mondja. — Mióta rajzol és szobrászkodik, Géza bácsi? — Régóta ... Nekem ez olyan, mint másnak az ital vagy a kártya ... Fiatalos buzgalommal rajzol, formáz . .. Szobafestő az építőknél, egy év múlva nyugdíjba megy. Erről ezt mondja: — Újra fiatal leszek ... Komolyan nekilátok . . . Reggeltől estig formázok. Tíz-egynéhány ember, akit a rajz szeretete csal ide heteként két estére. — Többen is vagyunk ám a vállalattól — mondja Zoli bácsi —, csak kimenős nap van ma, és nem jöttek el a többiek. Legutóbb április 4-e tiszteletére rendeztek egy kiállítást a Labinka Művelődési Házban. Minden tárlatot megnéznek, művészeti folyóiratot járatnak. Géza bácsival vitatkoztunk Rodinról és a modern szobrászatról. Véleményük, művészettörténeti ismeretük van. A zöld függöny mögött élénk munka folyik. Kicsi a hely, egy csöpp fülkébe zsúfolnak be mindent. De örülnek ennek is. Helyük van, dolgozhatnak. S ez a munka örömmel tölti el őket. S. Nagy Gabriella ______________________A húsvéti szünetben itt volt velünk, de azt mondta, hogy nem rakja a magot, mert ő nem akar dinnyés lenni. Palánta 28 holdra Két család jött az idén Ke- rekibe. Horváth Mihály meg a veje, Mosóczi József. Huszonnyolc hold dinnyét vállaltak. Fogatokat a tsz-től kapnak, kisegítő munkaerőt ők fogadnak. Palántát 260 üvegablak alatt neveltek. — A fajtát mi választjuk meg. Mi fogjuk a magot is, mert az jobb, mint az idegen mag. Ilyenkor az ember látja, hogy milyen volt a gyümölcs. — Másik magot nem vetettek? — Nem, még soha. A miénk, az biztos. — Maga szereti a dinnyét? — A sárgát nem, de a görögöt annál jobban. — Hogyan került Kerekibe? — A tavalyi dinnyés ajánlotta. Neki máshol kínáltak szerződést, hát én jöttem el helyette. Azt mondja, hogy jó termés esetén tíz-tizenötezer forintot is kiárulnak egy hold dinnyéből. Á termés negyvenöt százaléka az övék. A többi a tsz-é. Ha elfogy a dinnye, ön^ai'ndulnak. „Összkomfortos“ kunyhó De amíg munka van, addig itt laknak a dinnyeföldön. Lakásuk egy földbe vájt kunyhó. Két helyiségből áll. Az egyikben laknak, a másikat éléskamrának használják. A bútorzat: két ágy, egy asztal és egy tűzhely. — Kitől tanulták ezt az építkezési formát? — Mindig így csináltuk. Már az apám is így mutatta meg. A kunyhó azóta talán semmit nem változott. De az emberek igen. Újság fekszik az asztalokon, s a házigazda azon kesereg, hogy mind a két rádió villannyal működik. Itt nem használhatják. Az ajtóban mérges kutya leap a lábunk után. Most még láncon tartják, de ha érik a dinnye, őrzésre használják majd. A gazda parancsszavára elhallgat, kuncogva bújik az ólba. Kcrcza Imre Lipkovits Tibor (Kapos ár) fölvétele. (A III. Barátság Hídja fotókiállítás anyagából) Szülői értekezlet volt a barcsi zeneiskolában (Tudósítónktól.) Csaknem háromszáz gyermek jár zeneiskolába a barcsi járásban. A járási székhelyen százhetvenen tanulják a zenei alapismereteket. Jellemző az érdeklődésre az is, hogy nemrégen a járási művelődési ház zeneiskolájának szülői értekezletén mintegy százan jelentek meg. Kiss Albertné zeneiskolai tanár szólt a szülőkhöz: — A tanév kezdetén azt mondtuk, hogy zeneiskolánk nem hivatott nagy zenészek, kiváló művészek nevelésére. Eredményeink abban, hogy gyermekeink megismerjék és megszeressék a komoly zenét, megnyugtatóak. A gyerekek örömmel jönnek a zenei órákra A tanárnő ezután osztályonként értékelte a tanulók fejlődését. Sok szépet, jót hallottak a szülők. Befejezésül ezeket mondotta Kiss Albertné: — Nincs »fahangú«, rossz hallású gyermek, a gyengébb hallás viszont gondos képzéssel alakítható. Az értekezlet után béjelen tették, hogy a tanulóknak meg kell választaniuk, milyen hangszeren kívánnak tanulni a következő évtől; A gyerme kék többségét hegedűre és zongorára íratták be a szülők, de van már fuvolára és trombitára jelentkező növendék is. Végül Vértes György igazgató megköszönte a szülők megjelenését, és eredményes munkájukért elismerését fe ;ezte ki a zeneiskola tanárainak. Tavasz a földeken — Hoztam vattaruhát, fürdönadrágot, forró teát és jeges italt... (Endrődi István rajza) Követendő példa A maga nemében páratlan és a régészeti tudományban is ritka értékű leletre: két darab arany ékszerre, ún. karikapénzre bukkant a múlt héten Kaposváron két kubikos: Németh József és Rácséi János a készülő szennyvíztisztító munkálatainál. Az értékes leleteket a megtalálók értékesíteni akarták, és a rendőrséghez fordultak segítségért. Nagy Pál és Erdélyi Vince főtörzsőrmestereknek köszönhető, hogy a leletek az egyedül illetékes helyre; a múzeumba kerültek. A kőt. arany ékszer a késői rézkor, korai bronzkor (i. e. 2300—1800) táján kerülhetett a földbe. Feltehetően a halá- szással, vadászással és kezdetleges földműveléssel foglalkozó őskori ember K-nos menti halásztelepülésé""! illetve s’rjéból szármariv Ez '■többit a helyszínelésko» -im lehetett minden kétséget kizáróan megállapítani. A leletek értékét növeli, hogy megyénk területéről eddig ilyen jellegű emléket még nem ismerünk, és országos lelőhelyeink száma is csekély. A leletek az ún. fémpénz mint értékmérő megjelenése előtti időből származnak. Ez az idő a bomló törzsi társadalom és a fejlődő kereskedelem szoros kapcsolatának kezdete. A rézkor késői szakaszától egyre inkább előtérbe kerülő értékmérők (fémtömbök, bizonyos fegyverek és eszközök stb.) mellett igen jelentősek az ún. karikapénzek. Megjelenésük a legkorábbi pénzkereskedelem, a primitív váltópénz kialakulását jelenti. A karikapénzek leggyakrab ban nemesfémből, egyszerű ékszer formájában, megközelítőleg azonos nagyságban készültek. Általában a meggazdagodó törzsi előkelők gazdasági és társadalmi rangjának bizonyítékai voiuk, melyeket minden esetben az elhunyttal együtt el is temettek. Ezért nemcsak az emberi művelődés, hanem a társadalom fejlődése, az egymás közötti érintkezés és a vagyoni differenciálódás szempontjából is nélkülözhetetlenek történeti vizsgálatainknál. Leletünkhöz hasonló darabokat Mykénében, Trójában és általában Elő-Ázsiában, a Pe- loponnézoszon és a Balkánon találtak nagyobb számmal. Az értékes leletek beszol- gáltatóit a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága pénzjutalomban részesítette. Ezenfelül azonban nekik és helyes útra vezetőiknek is n" ' -riunk és a tudomány ezért a szép "óidéért. SiáS'áFOK OK Tiltakozó levél... Egy boszniai lakos, név szerint Hadzioszmankara- kapetanovics a leghosszabb nevű jugoszláviai lakosnak tartotta magát. Nemrégiben azonban Szkopjéból tiltakozó levelet kapott, amelyet egy bizonyos Pa- paruJovalorakomonduroni- kolakopulóvszki írt alá... * * * Megőszült a vadliba János bátyám nagy vadász. A vadliba a mindene. Ha szép az idő alko- nyattájt elindul hazulról, s órákig lesi a vadlibákat a réten. A múltkor is nagy igyekezettel vetette vállára a pusikát. Az mit sem zavarta, hogy borgőzös állapotban Ivóit Ellenkezőleg. — No, komám — szólt oda a vele tartó barátjához —, amit ma lövünk, azt testvériesen megosztjuk egymás között. Dörgött is a puska szaporán, s János bátyám tarsolya minden lövés után gömbölyűbb lett. Lassan besötétedett, s miikor már megtelt a hátizsák, a két vadász nekiült az osztozkodásnak. János bátyám kinyitotta a hátizsákot, kiemelt belőle egy libát, s a barátja markába nyomta: — De hisz ez szelíd, egészen fehér a tolla! — rökönyödött meg a barátja. — Mit beszélsz?! — ütközött meg az öreg, de aztán kivágta magát: — Már hogy lenne ez szelíd? Hisz olyan magasról lőttem, hogy mire leesett, megőszült! — msz — * * * A bíró a tanút faggatja: — Milyen távolságra volt a bűntett színhelyétől, mikor az első lövést hallotta? — Harminc méterre. — És a második lövésnél? — Háromszáz méterre. * * * — Tudod-e, hogy Pista tegnap szerelmet vallott nekem? — Ne hidd el neki, drágám. Pista a meteorológiai intézetnél dolgozik. * * * Miután, az orvos megvizsgálta a beteget, úgy döntött, hogy megmondja neki az igazságot — Az ön állapota igen súlyos. Tekintettel erre, van-e valami kívánsága, vagy akar-e látni valakit? — Igen — feleli a páciens —, szeretnék égy másik orvost hívatni. * * * A rozzant öregúr, mivel fiatal korában ki csapongó életet folytatott, halála után a tisztítótűzbe került. Itt találkozott vele régi barátja, aki szintén a tisztítótűzbe jutott. Az öreg bácsi térdén egy szépséges fiatal lány ült. — Látom, végül mégiscsak megkaptad a jutalmad. — Dehogy. Ez nem az én jutalmam. Ez az ő büntetése! Somogyi Néplap \z MSZMP Somogy megvet ‘’zottsága éf a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői WTRTB LA.109. Szerkesztőse®- Kaposvár. Latinka Sándor a. 2. Telefon 15-tO. 15-11. Kiadja % Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kapos« ár. Latinka S. o. «. Telefon 15 1«. Felelős kiadó: Szabó Gábor. ■íekflldőt? kéziratot nem őrzüttíc meg. és nem adunk vissza, l erjeszti; a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftőknéL njlrtfizetésl dtj egy hónapra 12 Pl Index: 25067. 1 eczky Bal * muzeológus. .<■.» . Sonmev heev»-- Nyomda* tjart Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca •*
