Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-16 / 90. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1965. április 16­Egy mindenkiért, mindenki egyért J^Jincs izgalmasabb dolog, mint ismerősként vi­szontlátni azokat az embereket, akik pár évvel azelőtt még botladoztak a társaséletben, és nem tudtak másra gondolni, mint sokszor kicsinyes, önös érdekeikre Évről évre több tétovaságot hagynak maguk mögött, s egyszer csak úgy látszik, nem is ők voltak azok, akik az egyéni gazdálkodás erkölcse szerint akartak élni a kö­zösben is. Emlékszem, hogy egyik termelőszövetkezetben annak idején majdnem felborult a rend, mert néhányan már kora reggel felöntötték a garatra, s míg az elnöki beszámoló tartott, állandóan közbekiabáltak. Nem akar- ták megszavazni a kisgyermekes asszonyok idénynapkö­zijének költségeit, a tanulmányi ösztöndíjat, sőt még az öregek szociális segélyét sem, attól való félelmükben, hogy ez a kiosztható jövedelmet csorbítja. Ugyanazok az emberek, akik a felszabadulás előtt magától értetődőnek tartották a kölcsönfogatént robottal fizetni, ma természetesnek veszik, hogy a rászorulókat a közös segítse, hogy a betegeket, öregeket, szülő nőket, sokgyermekeseket a tsz támogassa. A kaláka egyes vidékeken ugyan szokás volt, de többnyire hasonló körülmények között élők segítették egymást. A módosabbak soha nem fogtak össze a sze­gények gyámolítására. Már tavaly is, az idén is hány közgyűlésen tették föl a kérdést: adjunk-e ennyi meg ennyi segélyt ennek vagy annak a rászorulónak? Ki van mellette? Mindenki. El­lene? Senki. Olyan esetet ugyancsak hallottam, amikor azért szólaltak fel, hogy valaki többet kapjon, mint amennyit eredetileg javasoltak neki, mert nagyobb se­gítségre szorul. Sok termelőszövetkezetben ma már olyan természe­tes az ilyesmi, mint a napsütés, ha felhőtlen az ég. Az emberségesebb életviszonyok között élők emberségeseb­bek lettek egymáshoz. Jobban átérzik egy ereje fogyott öreg ember sorsait, mint régen. Tudják, hogy ők is szá­míthatnak a közös összefogására, ha maguk megöreg­szenek. Hányszor hallottam ezt: »-Mi meg sem érezzük, de az illetőnek sokat jelent egy öl fa, havonta száz fo­rinttal több...« TV emcsak a szociális és kulturális alapból fizet­hető juttatásokkal vannak így a termelőszövet­kezeti tagok, hanem olyan esetben is, amikor közvetle­nül a pénztárcájukba kell nyúlniuk. Az ilyesmiben fő­ként az asszonyok jeleskednek. Vannak helyek, ahol szokásba vették a beteglátogatást. Ha a munkacsapat valamelyik tagja ágyban fekvő, az asszonyok felváltva látogatják meg, segítenek a ház körül, a gyerekek ellá­tásában. Egyik termelőszövetkezetünkben például két hónapon át végezték el a társnőjükre jutó munkát a munkacsapat tagjai. Amíg az illető fel nem gyógyult. Eszükbe sem jutott, hogy maguknak írassák jóvá a mun­kaegységet. Néhány hete egy közgyűlési vacsorán mellém ült va­laki. Később vettem észre, hogy vak. Még a fronton ér­te szilánk a szemét. Negyven-egynéhány éves lehetett. Derűsen és szívesen beszélt. Elmondta, milyen nehezen szokta meg azt a tudatot, hogy ezután semmit sem lát. Amíg a szülei éltek, mindent megtettek, amit lehetett, s nem éreze magát magányosnak. Amikor meghaltak, bérbe adta az öt hold örökségét. A bérletdíjat rendesen megkapta, de ezenkívül nemigen törődtek vele. Ahogy a termelőszövetkezeti szervezés elkezdődött, kétségbeesett. Hogyan él meg ezután. Amikor már nem bírta tovább a bizonytalanságot, szólt a szomszédjának, érdeklődje meg, mi lesz vele. Megnyugtatták: kap földjáradékot, háztájit és segélyt. Azóta egy holdját minden évben fel­szántják, bevetik kukoricával, letörni maga jár, és min­dig akad, aki elkíséri. Tud zsákot foltozni, burgonyát vá­logatni, sok mindent. így munkaegységet is szerez. És most karácsonyra rádiót kapott a termelőszövetkezet nő­bizottságától. Ide, a közgyűlési vacsorára is úgy érkezett, hogy elmentek érte, s idekísérték. A közösségi érzésnek olyan megnyilvánulásait is ta­pasztaltam, amelyek a termelőszövetkezet összeforrasztó ereje nélkül nem bontakoztak volna ki. Ilyen például annak a kis asszonycsapatnak az összefogása is, amely tiltakozásával megfékezett egy garázda férjet. A példákból évről évre több gyűlik össze jegyzet- füzetemben. Csak néhányat mondtam el azok közül, amelyek sok helyen már erősebbek az írott kö­zösségi törvényeknél. Szemes Piroska Itthon is bemutatja dániai műsorát a Balaton Táncegyüttes (Tudósítónktól.) A koppenhágai vendégszereplés­re készülő siófoki Balaton Tánc- együttes rövidesen megyénk több községében tart bemutató előadást. Április 25-én délután Kötésén, este Szóládon, május 2-án délután Ka- darkúton, este Nagybajomban, május 9-én pedig Balatonszemesen, a művelődési házban szerepelnek. Bemutatják teljes dániai műsoru­kat: magyar népi táncokat, ci­gánytáncokat, népi játékokat, né­pi zenekari számokat és dán nép­dalokat. Tömegéneklés raj- kamarakórusokban Az úttörőmozgalom kaposvá­ri csoportjaiban egy szép kez­deményezés bontakozott ki eb­ben a tanévben. A város nyolc általános iskolájában raj-ka- marakórusok alakultak, és mű­ködnek rendszeresen. A mintegy félszáz raj-kama- rakórus önállóan, tanári fel­ügyelet nélkül tanul, gyakorol népdalokat, kétszólamú nép­dalfeldolgozásokat, úttörődalo­kat. Amikor elkészültek egy- egy kijelölt dalanyaggal, ének­tanáruk meghallgatja a kis kó­rusokat, és segíti őket, kija­vítja a hibákat. A raj-kama- rakórusök ünnepségéken, al­kalmi összejöveteleken mór ed­dig is sikerrel szerepeltek, most pedig nagy igyekezettel készülnek a városi dalosün­nepre. Ennek előkészítésére versenyt indítottak a raj-ka­marakórusok között. A szak­emberek meghalligatták a ti­zenhat legjobbat, és közülük választották ki azt a három raj-kamaraikórust, amely a vá­rosi dalosünnepen is képvise­li majd a kaposvári úttörő ka- marakórus-anozgalmat. Április 25-én az úttörők városi da­losünnepén a Tóth Injos, a Petőfi és a Berzsenyi Dániel Általános Iskola egy-egy hete­dik osztályának raj-kamarakó- rusa lép föl az iskolai kórusok között. A városi úttörőelnökség vándorserleget alapított a fel­szabadulási évforduló alkalmá­ból a raj-kamarakórusok ré­szére. Ezt a serleget a dalos­ünnepen adják át a legjobb kis kórusnak. Raj-kamarakórusok jelenleg csak Kaposváron működnek. Mivel azonban a mozgalom célja a tömegéneklés, a jövő tanévben hasonló kórusok ala­kulnak községi általános isko­lákban is. Ésszerűbben, olcsóbban Gépkocsiparkunkkal együtt évről évre növekszik az el­szállítandó áru mennyisége is. Kenesei Józseffel, a 13. sz. AKÖV áruforgalmi osztá­lyának vezetőjével a hamaro­san bekövetkező csúcsforga­lomról beszélgettünk. — Az év első negyedében kihasználatlanul álló gépko­csink is volt, nemsokára azonban megkezdődik a bala­toni idény, az élelmiszerszál­lítás, a gyümölcsszezon, az­tán a felvásárlással és az őszi betakarítással folytatódik a munka. Bár járműveink szá­ma néhánnyal az idén is nö­vekedett, az igényeket csak akkor tudjuk majd kielégíte­ni, ha — mint tavaly is — kisegítő gépkocsikat kapunk a honvédségtől. Javíthatunk a helyzeten persze úgy is, hogy a fuvaroztató vállalatok gon­dosabban szervezik meg a szállítást — mondta az áru­forgalmi osztályvezető Elveszett órák I Az AKÖV ez utóbbi kíván­sága nagyon is indokolt. Né­hány vállalat ugyanis nem nagyon törődik azzal, hogy a népgazdaság számára haszno­san szervezze meg a szállí­tást. A Baromfiipari Orszá­gos Vállalat) Kaposvári Gyár­egységénél, a siófoki tejüzem­nél és a TRANSZVIL.L-nál a múlt év első negyedéhez vi­szonyítva megnőtt a gépko­csik állásideje, indokolatlanul meghosszabbodott a rakodás időtartama. A siófoki tej­üzemben április 6-án hajnali fél négytől öt óráig, a normál­nál 31 perccel tovább rakták az egyik járművet Ugyanez a kocsi Balatonföldváron há­rom mázsa göngyöleg felraká­sa miatti öt perc helyett har­mincöt percet ácsorgott. A Baromfiipari Országos Válla­lat Kaposvári Gyáregysége által igényelt teherautó ápri­J lis 12-én Tapsonyban rako­dott. E munkára negyven percet fordíthattak volna, ez­zel szemben csaknem két óra hosszat rakták a kocsit. A TRANSZVILL-nak április 10-én Orosházáról (!?) hoztak gépkocsival tíz mázsa csö­vet. A rakodást déli egy óra öt perckor kezdték még, s a menetlevél szerint fél hatkor fejezték be. A rakodási idő a norma szerint negyven perc. Vajon mivel töltötték a többi kétszázhuszonötöt? Ha azt nézzük, hogy csak az említett néhány vállalat évente több száz kocsit bérel, a percekből igen sok óra lesz, s veszik el. Tartósabb, de... | A közelmúltban öt pótko­csis teherautóval parkettát szállítottak a Kaposvári Par­kettüzemből Székesfehérvár­ra. Ezt megelőzően Gárdony­ból, 1965 első negyedében pe­dig Siklósról szállítottak két alkalommal parkettát Kapós- vára gépkocsival az Ingatlan- kezelő Vállalatnak. — A siklósi parkett jobb, tartósabb, mint a kaposvári — mondotta Inke Sándor IKV-igazgató. Az a törekvésük, hogy jobb és tartósabb parkettát szerezzenek be, érthető. De... Az első negyedben lebonyo­lított két fuvarért 3300 fo­rintot fizettek. Érdemes len­ne megnézni, vajon a minő­ség, a tartósság és a fuvar­díj megfelelő arányban áll- nak-e egymással. Mert ha nem, érdemesebb lenne Ka­posváron — néhány száz mé­terre a vállalattól — vásárol­ni, mint Siklósra autózni. Drágább a leves... | Nem tudni, hogy a siófoki és a bábonymegyeri tanács milyen meggondolásból vásá­rolt téglát — Kaposváron. Hiszen Bábonymegyertől né­hány kilométerre, Tabon is van téglagyár és TÜZÉP-te­lep! így jóval olcsóbba ke­rült volna a 25 000 darab tég­la. A Kaposvárról szállított tégláért ezer darabonként 547 forintot fizettek. Siófokra 204 000 darab téglát szállított az AKÖV. Nyolcvan kilomé­ter távolság után 615 forint­ba kerül ezer tégla. Nem vá­sárolhattak volna közelebb: a siófoki TÜZÉP-nél vagy a kőröshegyi téglagyárban? Hiszen ezer darab első osztá­lyíj tégla 570 forintba kerül, rl'.zony, mindkét tanácsnak többe került a leves, mint a hús. Előszállítás, | szervezettség | NAGY GONDOT FORDÍTANAK rr A JO MINŐSÉGŰ MUNKÁRA A CSURGÓI JÁRÁS TSZ-EI Szorgalmasan végzik a tavaszi teendőket Bár az idő a napokban ked­vezőtlenebbre fordult, a csur­gói járás termelőszövetkezetei­ben nincs ok az aggodalomra. A gondos felkészülést szorgal­mas munika követte, tehát bíz­vást mondhatják: nem állnak rosszul a tavaszi tennivalókkal, nincs aránytalan eltolódás a járásban, valamennyi gazdaság odaadóan fáradozik a soron következő feladatok elvégzé­sén. Valamennyi burgonya trágyázott földbe kerül A régi, bevált gyakorlat sze­rint szervezik, irányítják a munkát. A négy körzet élén járási vezetők és szakemberek állmaik, akik szinte naponta meglátogatják a hozzájuk tar­tozó községeket. A korábbi években a csur­gói járás az időszerű munkák végzésében rendszerint élen járt a megyében. Ez néha óha­11 Mecseki Szénbányászati Tröszt vájártanulókat vesz íöl. Felvehetők azok a fiatalok, akiknek életkora 14 és 17 év özött van, s általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, ■evélbeli jelentkezéskor a Mecseki Szénbányászati Tröszt személyzeti osztályára írjanak (Pécs, Déryné utca 9.) vagy ■z 501-es Vájártanuló Intézetnek, Komlóra. Személyes meg- /elenés ugyanott. (4055) t atlamu 1 azzal járt, hogy a mennyiség szempontjai egy kissé háttérbe szorították a minőség követelményeit. A felkészülés időszakában sokat beszélgettek erről járásszerte, s levonták a tanulságokat. Ma mór valamennyi szövetkezet­ben a jó minőségű munkát tartják legfontosabbnak. A ho­zamok emeléséért most, a ta­laj-előkészítés, a trágyázás, a vetés időszakában kell meg­tenni az első lépéseket. A já­rás félévi istállótrágyázási ter­ve 1800 hold, ezt a hét köze­péig teljesítették. A fő cél azonban az, hogy valamennyi trágya valóban a földbe kerül­jön, ezért a tervezettnél na­gyobb területre juttatnak szer­vés anyagot. A járás szövetke­zeteiben — most először — va­lamennyi burgonya részint egyéves, részint frissen trágyá­zott földbe kerül. Idejében rendezték a háztájikat Általános tapasztalat, hogy a háztájik kimérésével kapcso­latos viták némi zavart okoz­nak a növényápolás meneté­ben. Ezt kívánták elkerülni a járásban, mikor úgy határoz­tak, hogy most, a növényápo­lási munkák megkezdése előtt rendezik a háztájikat. Minden szövetkezeti gazda tudja, hogy hol, mekkora területet kap. Az esetleges nézeteltéréseket ide­jében megvitathatják, így el­kerülik, hogy sértődöttség gá­tolja a munkát. A járás húsz szövetkezete közül tizennyolc­ban a vállalások alapján — a vetéssel egyidejűleg — kimé­rik a kapálnivalókat. Ez most van folyamatban; többek kö­zött a berzenceá Jobb Élet Tsz- ben a burgonya, Szentén a mák területét mérték Iá. Egy gondot azonban még nem si­került megszüntetni: a járás kilenc erőgépét még mindig nem javították ki. Csokonya- visontán öt, Nagyatádon négy gépe van a szövetkezeteknek, illetve a gépáll omásnak. Na­gyon hiányoznak ezek a gépek. Nagyatádról kétszer is üres kézzel jött el az átvételi bi­zottság, nem hozták haza a a gépeiket, mert nem megfele­lően javították ki őket. Növelik a kettős műszakú traktorok számát Nem mindegy, hogyan hasz­nálják ki erőgépeiket a gaz­daságok. A járásban tizennyolc gép dolgozik éjjel-nappal. Mivel vannak képzett trakto­rosok a szövetkezetben, úgy határoztak, hogy legalább a kukoricavetés idejére tovább növelik a két műszakban dol­gozó gépeik számát. Mint említettük, nagy az igyekezet a szövetkezetekben. Szentán például a hét eleji csepergős idő ellenére is het­ven asszony ültette a burgo­nyát. A járásiban 2974 holdból mintegy 800—900 holdon van földben a gumó. Befejezték a borsóvetést, és mindössze húsz hold cukorrépa vetetlen Gyé­kényesen. Három szövetkezet — a két iharosberényi meg az iharosi Új Erő — nem kapta még meg a napraforgó-vető­magot, rajtuk kívül minden szövetkezet végzett ezzel a munkával is. Ügy tudjuk, ezekhez a tsz-ekhez is útban van a vetőmag. A szántás, a talaj-előkészítés folyamato­san haladt eddig. Ezen a héten a kukoricák hungazinozására fordítják a legnagyobb gondot, a jövő héten hozzálátnak a gabonák vegyszerezéséhez. Vörös Márta Sok egyéb hibáról, éssze- rűtlenségről is tájékoztatott Kenesei József. Néhány vál­lalat nem törődik azzal, hogy hány kilométer, mennyi súly van feltüntetve a menetlevé­len, készségesen igazolnak mindent. Előfordult, hogy egyetlen göngyölegszállít­mánynál harminc mázsa súlyt igazoltak, holott az legföljebb tíz vagy tizenöt mázsa lehe­tett. Szerencse, hogy nem minden vállalatra jellemző az ilyesmi. Az utóbbi években nagy gondot okozott a kő, a kavics kihordása az útépí­tésekhez, javításokhoz. Ezért a Közúti Üzemi Vállalatnak és a KPM Közúti Igazgatósá­gának vezetői már idejében megállapodtak abban, hogy jóval a munkák megkezdése előtt előszállításokat végez­nek. Eddig már 470 tonna anyagot hordtak ki, ez jelen­tősen megkönnyíti mind az útkorszerűsítést, mind az AKÖV munkáját. MáS vállalatok a munka jó megszervezésével, a szállítan­dó anyagok gondos előkészí­tésével, elegendő rakodómun­kás biztosításával töreksze­nek arra, hogy csökkenjen a szállítás, a rakodás ideje, s hogy minél jobban kihasznál­ják a gépkocsikat. Igen szép eredményeket ért el ezen a téren az észak- és a dél-so­mogyi erdőgazdaság, a FÜ- SZÉRT, a Vas-Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalat meg a marcali tejüzem. Szalai László Népművelők tanácskozása Marcaliban (Tudósítónktól.) A marcali járás művelődési otthonainak igazgatói, népmű­velési ügyvezetők tanácskoz­tak szerdán Marcaliban. Az 1964—65-ös művelődési terv megvalósításának tapasztala­tait elemezte Henger László járási népművelési felügyelő. Elmondta — és a vita is ezt igazolta —, hogy a tervet csak részben sikerült végrehajtani. Számottevő a lemaradás a me­zőgazdasági szakismeretek ter­jesztésében. Az általános is­meretterjesztő előadások szá­ma is kevés, a teljesítés mind­össze 73 százalékos. Az előadó és a hozzászólóír a művészeti mozgalom színvo­nalának emelkedéséről számol­tak be. A következő évad elő­készítéseként az eszmeiség ha­tékonyabb biztosítását és eh­hez a korszerű eszközök válto­zatos felhasználását jelölte meg a tanácskozás. Zenebarátok, figyelem! (Az április 16-ra hir­detett alakuló összejö­vetelt 23-án tartjuk.) A Szakszervezetek Latinka Sándor Művelődési Házának Zenebarátok Kőre felhívja a kaposvári zenekedvelőket, hogy április 23-án tartja alakuló össaejövet elét a művelődési ház 62-es klubtermében. A művelődési ház vezetősége szeretettel vár minden érdeklődőt. ______________________ (4053)

Next

/
Thumbnails
Contents