Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-15 / 89. szám

SOMOGYI NÉPLAP

3

Csütörtök, 1965. április 15.

Több mint 24 millió forint kártérítés - a TÁ\f-ra

Négy esztendej.: vezette b az Állami Biztosító a termelőszövetkezeti vagyonbiztosítást, amelyben összevonta az addig vcszélynemenként köthető biztosításokat. A négy év alatt több mint másfél milliárd forintot fizettek ki erre a biztosítási formára.

Népszerű a TAV-biztosítás a megyében, hiszen a kár kihat a tagok egyéni jövedelmére és a jövő évi gazdálkodásra is, valamint bebizonyosodott az is, hogy a tsz-ek nem tartalékolhatnak akkora összeget, amellyel pótolhatnák az elemi csapások okozta kiesést.

Megyénkben a termelőszövetkezetek 95,4 százaléka kötött TAV-biztosítást; a libic- kozmai, a pusztakovácsi, a nemeseié'1; és a barcsi szövetkezetek kitételével minden tsz rendelkezik vagyonbiztosítással.

1904-ben megyénkben az Állami Biztosító több mint huszonnégymillió forintot fizetett ki a károsultaknak, ezen belül csaknem tizennégymilhó forintot jégkárra.

Az összevont vagyonbiztosítás keretében a termelőszövetkezetek kedvezményes díjjal köthetnek nagyüzemi baromfitenyésztés! biztosítást, szántóföldi művelésű növényekre íagybiztosítást, száilítmány- és gépjármű-biztosítást is.

Az Állami Biztosító a múlt évi adatok alapján veti ki az 1965. évi díjakat.

A SELEJTEZÉS: a tenyésztői munka előmozdítója

AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI FELLGYELÖSÉG és az Állatn..^, .. . diiaiat aeiolaaiú,

de egy célt szolgáló feladat megoldásán munkálkodik ebben az évben. A közelmúltban összevont értekezleten beszéltéit meg, hogyan lehetne megyénk mezőgazdasági nagy- és kisüzemeiben az állattenyésztési és -hizlalást munkát ■párhuzamosan javítani.

Hogyan lehet egyidejűleg fokozni a tenyésztés meg a hizlalás eredményeit? Mindkettőt úgy, hogy csak a tovább- tartásra érdemes állat maradjon, illetve kerüljön tenyésztésbe, a többi egyedet pedig fogják hizlalásra a gazdaságok. A tenyésztés számszerű javításával a szarvasmarháit új szaporulata a hízó alapanyagot is gyarapítja, s hogy a minőség szempontjából is kielégítő legyen a tenyésztés, az alkalmatlan egyedeket kiselejtezik, ezzel a vágómarha-állományt növelik.

MEGYÉNKBEN EZ A KETTŐS IRÁNYZAT nagy feladat elé állítja a feiüg/dóságét, a vállalatot és a gazdaságokat. Az idei átvételi irányszám szerint harmincezer vágómarhát vásárolnak fel az év végéig, a tehenek számának pedig több mint ötvenezerre kell emelkednie. Tehát itt is, ott is előrelépésre számíthatunk — hacsak a selejtezés

nem megy a tenyésztés rovására. Fenyeget ugyanis az a veszély, hogy a vágómarha-előirányzat teljesítése közben to- vábbtartásra alkalmas jószágok is a vágóhídra kerülnek takarmányozást, elhelyezési vagy egyéb gondok miatt. Az ilyen hibák azonban elkerülhetők azzal, hogy csak a tenyésztésre teljesen alkalmatlan te^er'’két és üszőket selejtezik ki. Felbukkan viszont egy másik probléma is: a ki- selejtezésre váró teheneket nem mindig pótolhatják saját tenyésztésű üszővel.

A BARCSI JÁRÁS termelőszöveLKczetedóen is elkészültek az idei év termelési tervei, ezekben előirányozták a selejtezést is. Mi a tapasztalat? Az egyik körzetben 206 tehén selejtezésére van keret, a gazdaságokban azonban hiányzik az utánpótlás. A csurgói járásban feltűnően sok üsző hizlalását jelezték a tsz-ek. Tüzetesen meg kell vizsgálni ennek okát, s mindenkivel meg kell értetni: az üsző mindenekelőtt tény észanyagnak és nem vágómarhának való. Elgondolkoztató tapasztalatokról számolnak be a kaposvári járás körzetfelügyelői is. A hajmási tsz például 60 tehenet akar tartani az év végén, jelenleg azonban csak 38 van, saját nevelésű utánpótlásuk nincs, s venni sem akarnak üszőket. A tahi járásban Lullán 50 teheMind több a háztartási gép a falvakban

Csökken az érdeklődés a kerékpárok és a motorok iránt

(Tudósítónktól.)

A falusi vas-műszaiki szaküzletekben egyre növekszik a nagy értékű fogyasztási cikkek forgalma. Mind többen »•nyugdíjazzák" a mosótek- nőt; a nehéz háztartási munkákat a falusiak is gépesítik.

Az év első negyedében 1300 mosógép talált gazdára a falvakban. Porszívóból 98, hűtőszekrényből 89 darabot adtak el. Padlókefélőt, centrifugát is jócskán vásároltak.

A kerékpárok és a motorok forgalma viszont csökkent. Kerékpárból 631, Pannóniából 79 darabot adtak el. Ennek oka, hogy mind többen vásárolnak személygépkocsit.

Nagy a kereslet a televízió iránt. Januártól március végéig 377 készüléket adtak el a falusi boltokban. Rádióból 516, zsebórából 765 kelt el. Számottevő volt a bútorforgalom is: a három hónap alatt 11 millió forint értékű bútor került vidékre.

Tíz napi keresetnek megfelelő

nyereségrészesedést fizetett ki a napokban dolgozóinak a Világítástechnikai Vállalat Kaposvári Gyára.

NE VARRJÁK A MÁS NVAK ...

Amikor Tungli Istvánná levelét elküldtük a Helyi- ipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének megyebizottságára, nem gondoltuk, hogy mellőzzük a panaszos kérését, s levél helyett nyilvánosan válaszolunk kétségeire. Miért döntöttünk így? Azért, mert a levélíró a más nyakába szerette volna varrni a férje felelőtlenségét.

Az történt ugyanis, hogy a Finommechanikai Vállalat nem adott segélyt a marcali telepen dolgozó Tungli Istvánnak, mondván, hogy nincs meg a jogosultsághoz szükséges száznyolcvan nap munkaviszonya. Tugli Istvánná levelén átsüt a düh, hogy hogyan lehet ez, hiszen férje nyolc hónapja dolgozik a telepen. Egy mondatban a szakszervezet ellen is kifakad: miért fizetik a tagsági díjat, ha nem adnak semmit?

Ezek után nézzük a tényeket. Tungli István 1964. augusztus 25-én lépett munkába a Finommechanikai Vállalat marcali telepén. Folytatólagos munkakönywel jelentkezett, nem szerepelt benne más munkaviszony. A telepvezető nem kérte a régi munkakönyvét. Tungli István 1965. február 18-ám szülési segélyt kért. A vállalat SZTK-ügyintézője elutasította, mivel a munkakönyv szerint csak százötvenhat napot dolgozott. Egyben felszólította a kérelmezőt, hogy igazolja, ha esetleg egyéb munkaviszonya is van. Tungli István elküldte a régi munkakönyvét, a tanácsi igazolást azonban nem mellékelte a leveléhez. Emiatt újabb felszólítást kellett küldeni neki. Végre április 9-én megérkezett a kért irat, az ügyintéző kiutalt 620 forintot.

A régi munkakönyvből kiderült, hogy a huszonnyolc éves férfi csak huszonegyszer változtatta munkahelyét 1952. szeptember 16-a és 1964. augusztus 12-e között. Háromszor önkényesen, tizenötször hozzájárulással lépett ki, háromszor lejárt a szerződése.

A panaszos levél március 18-i keltezésű. Két napra rá Tungli István »Felmondás a dolgozó részéről« bejegyzéssel kilépett a vállalattól. Üjabb két nap múlva visz- szakönyörögte magát a telepre. Van-e hát erkölcsi alapja Tungli Istvánnak, hogy követelődzőn?! Aligha. Az új szabályok szerint megszakadt munkaviszonyának folyamatossága, szabadságot csak hat hónap múlva vehet ki, munkaruhát hat hónap múlva, nyereségrészesedést, természetbeli juttatást, üdülő jegyet egy év után kaphat, hat hónapig nem lehet magasabb a személyi bére, két évig 65 százalékos táppénzt fizetnek neki, a jutalomra két év után szerzi vissza a folyamatosságot.

Tungli István meggondolatlanul, felelőtlenül mondott fel. A vállalat mérlegelte a panaszos családi körülményeit, s kifizette a segélyt. A szakszervezet is segít Tungliékon.

Saját felelőtlenségét azonban nincs joga más nyakába varrnia a vándormadár múltú dolgozónak, még ha a felesége fogott is tollat helyette!

L. G.

net irányoztak elő az év végére, ebből most 34 van. Meg négy üsző, amiből gondos tartással tehenet nevelhetnek. Hasonló a helyzet Fiadon is. Akadnak tsz-ak, ahol azért nem akarnak túladni a selejtezésre való állatokon, mert csak a rossz egyedek megtartásával tudják növelni tehén- állományukat. Viszont arra is van példa, hogy a tenyésztésre alkalmas üszőket selejtezni akarja a tsz, mert kevés a takarmánya, és hizlalással előbb túladhat rajtuk.

VITÁRA ÉRDEMES ÁLLÁSPONTOK EZEK, alapos

vizsgálódást igényelnek. A felügyelőségnek, a vállalatnak, a járási és a községi tanácsoknak a feladata, hogy megnézzék, mi van a dolgok hátterében. A selejtezés a tenyésztői munka előmozdítója kell legyen mindenütt. A tehénállomány fejlesztése népgazdasági és termelői érdek egyaránt, fontos, hogy eszerint is törődjenek vele. A tehénállományt csak jó egyedekkel lehet fejleszteni, ezért van nagy jelentősége a selejtezésnek a közös és a háztáji gazdaságokban. Tenyészállatot azonban mindaddig nem szabad átminősíteni, amíg nincs helyette utánpótlás. Ha ez saját anyagból nem éli rendelkezésre, a vállalat kihelyezési akciója útján vemhes üszőhöz juthatnak a gazdák. Az idei év első negyedében 530 vemhes üszőt adtak ki, legtöbbjét háztájiba. Különösen sokan kapcsolódnak az akcióba a kaposvári járásban. Ilyen esetben a selejtezés fiatal, jó hozamú állomány kialakítását teszi lehetővé, s a gyenge egyedek hízóba állítása a tenyésztés javítására ad módot.

Hernesz Ferenc

JlfrfUÖnŐJZOlj

A Mecseki Szénbányászati Tröszt vájártanulókat vesz töl.

Felvehetők azok a fiatalok, akiknek életkora 14 és 17 év között van, s általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Levélbeli jelentkezéskor a Mecseki Szénbányászati Tröszt személyzeti osztályára írjanak (Pécs, Déryné utca 9.) vagy az 501-es Vájártanuló Intézetnek, Komlóra. Személyes megjelenés ugyanott.

(4055)

Lesz elég tojás az ünnepekre

Hozzávetőleges számítások sze* rint családonként körülbelül húsz tojás fogy el a húsvéti ünnepekben. A MÉK az ünnepek előtt naponta átlag ötszázezer tojást vásárol fel. Az állami üzletekben korlátlan mennyiségben kapható egységes áron, 1,10 forintért. Bár most van a házi keltetések ideje, s a falu szintén készül az ünnepekre, a piacra is elég sok tojást hoznak fel. A piacon 1,20—1,30 forint között ingadozik a tojás ára.

Kétszáz évvel ezelőtt, 1765. április 15-én távozott az élők sorából Mihail Vasziljevics Lomonoszov orosz tudós, keltő és felfedező, aki számtalan tudományos munkájával megelőzte korát. Olyan időben élt és alkotott, amikor még világrésznyi hazáját a feudalizmus bilincsei kötötték gúzsba, s az emberek millióit az egyházi reakció sötét babonái még külön is sanyargatták. Lomonoszov zsenijét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy képes volt kora szellemi nyomorúsága fölé emelkedni,

Tizenkilenc éves koráig jobbágysorban tengődő édesapja segítőtársaként dolgozott. Határtalan akaratereje és tudásszomja azonban kiemelte környezetéből. Életregényének minden sora lebilincselő olvasmány. Sikerült elsajátítania a korabeli tudomány eredményeit, és a péter- vári egyetemen a kémia tanára lett. Az ő nevéhez fűződik a kinetikai hőelmélet megalkotása. Megfogalmazta a gázelmélet alapjait. Már 1748-ban olyan tudományos eredményeket ért el, amelyekre a korabeli tudományos világközvélemény fölfigyelt.

Alkotókedve és -ereje szakadatlanul működött. Kísérletileg igazolta 1756-ban a tömeg megmaradásának törvényét. Értekezett az abszolút 0 fok létezéséről. Megelőzte a világhírű Dal- tont a molekulák és az atom természetére vonatkozó elmélet megalapozásában. 1758-ban megfogalmazta az energia megmaradásának törvényét, amelyet később* mások igazoltak. Kémiai kísérleteihez olyan mérlegét szerkesztett, amellyel megelőzte Lavoisier-t. Bebizonyította annak a korabeli föltételezésnek

helytelenségét is, hogy a fémek súlya égés közben gyarapodik. Foglalkozott a fény és az elektromosság kapcsolataival, s a ka- lometria egyik kidolgozója lett.

Azok a megfigj^elései, amelyek a légnyomás, a légkör hőmérséklete, a légkör elektromossága, az optika törvényszerűségeire vonatkoztak, a nagy felfedező tehetség bizonyítékai. Érdeklődési köre sokoldalú volt. Kezdeményezésére hozzákezdtek a nagy orosz birodalom területének föltérképezéséhez. Geológiai publikációiban a földtani változások állandóságát, a folyamatok szakadatlanságát hirdette. Ami pedig a szerves élet földtani alakító szerepét illeti, annak megállapítása, hogy az olyan ősmaradványok, mint például a kőszén, élőlényektől származnak, olyanoktól, amelyek az állandóan érvényesülő földtani tényezők hatása közben haltak el.

Materialista tudományos alapállása következtében szembekerült a feudalizmus korlátoltságával és a vallásos világnézet babonáival. Eszméinek hatása alól a XIX. század gondolkodói és az orosz forradalmi demokraták nem tudtak szabadulni. Megalkotta az orosz tudományos nyelvtant, s az orosz klasszicizmus egyik költője — a hazájáról írt ódái közismertek. 1755-ben alapította meg a moszkvai egyetemet, amelyet ő és tanítványai az orosz tudomány és a haladó társadalmi gondolkodás központjává fejlesztettek.

Mint filozófus, költő, csillagász, geológus, kémikus, drámaíró, gyakorlati felfedező új ösvényeket nyitott az emberi tudomány széles síkján. A haladó emberiség mély tisztelettel tartja számon példamutató, gazdag életét.

POLITIZÁLÓ ASSZONYOK

— Nem nyugszanak azok az amerikaiak ott Dél-Vietnamban — fakadt ki a múltkoriban a marcali járás egyik községében egy paraszt- asszony. — Nem volt okos dolog megválasztani azt a Johnsont, a végén még háborút csinál..:

Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a hasonló megjegyzés furcsának hatott volna egy falusi asszony szájából. Azóta azonban megváltoztak a körülmények, alakult, fejlődött a parasztasszonyok gondolatvilága, kitágult érdeklődési körük. Ezek az asszonyok politizálnak. Az idén megyénk tizenhét községében kérték az asz- szonyok, hogy szervezzenek külön politikai oktatást a nőknek, mert szeretnék tisztán látni és megérteni, hogy mi történik a világban.

Énről beszélgettünk Molnár Sándor karádi iskolaigazgatóval, aki már három éve vezeti az asszonyoknak az »Időszerű kérdések« tanfolyamát. Nagyon szívesen csinálja, pártmunkának tartja. Egy-egy alkalommal húsz-hu- szonkét hallgatója van: tsz-tagok, óvónők, pedagógusok, egészségügyi dolgozók. Közülük a legidősebb Prohászka Istvánná. Már elkerülte az ötvenet, de minden előadáshoz hozzászól.

— Milyen témák foglalkoztatják az asz- szonyokat?

— Az idén főként termelőszövetkezeti problémákról beszélgettünk. Ez váltja ki a legtöbb olyan kérdést, amire válaszolni kell. A múltkor például azt kérdezte valaki, hogy van-e jövője a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Nagyon hasznos vita alakult ki.

Az a foglalkozás is igen élénk volt, amikor a KISZ-kongresszusról és az ifjúság neveléséről beszélgettek. Sokáig vita tikoztak arról, hogy hova lesznek a faluból a fiatalok, mivel tudnák őket mind nagyobb számban a tsz-ben tartani. Az igazgató szerint nagyon vitaképesek a karádi nőik, s ha egyszer otthon érzik magukat a témában, alig lehet a foglalkozást lezárni,

— Kell is a vita — mondja Prohászka néni —, legalább véleményt cserélünk. Mert ahány ember, annyiféleképpen látja a dolgot. Ha nincs igazam, mondják meg, győzzenek meg. Én megmondom, ami a szívemen van, mert abból ért az ember.

Prohászka nénit minden érdekli. Rádiót hallgat, újságot olvas, figyelemmel kíséri az eseményeket. Mosolyogva mondja, hogy »vesz- szőparipája« a tsz, mindig ezt hozza szóba, ha van, aki meghallgatja.

A tsz-ről beszól szomszédasszonya, László Pálné is.

— Nagyon sokat dolgoztunk — mondja. — Tavaly a mi brigádunk volt az első a szövetkezetben. A Parafl-brigád... A negyven- három asszony úgy dolgozott, mintha testvérek lettek volna.

— Most meg szocialista brigádot alakítottunk — büszkélkedik Prohászka néni. — Az Árva Józsinak, a párttitkámak az ötlete volt... Nagyon rendes fiatalember. Most huszonegyen vagyunk, de már többen szóltak, hogy jönnének.

Jól tudják, hogy mit jelent szocialista címért küzdő brigádban dolgozni: többet kell vállalni, jobban kell elvégezni a munkái, de nem ijednek meg a feladatoktól.

— Meg aztán van itt még valami — jegyzi meg Prohászka néni —, ami szintén a szocialista brigádra vér. Rádióban, újságban gyakran emlegetik a közvagyont. Hogy ne engedjük elherdálni, koppintsunk a tolvajok körmére. Beszéltünk erről az oktatáson is. Elhatároztuk az asszonyokkal, hogy majd mi rendet teremtünk. Szólunk azonnal, ha valakit észreveszünk. Mert a saroglya is lát... a gyeplőnek meg füle van. Nem megy semmire az ország, ha nem vigyázunk a közösre..!

Strubl Márta