Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-13 / 87. szám
Somogyi Néplap AZ. MS'ZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA A GYERMEKEK ÖRÖMÉRE BESZÁMOLÓINK A VASÁRNAPI KULTURÁLIS SZEMLÉKRŐL Szenvedélyes bizonyítás örömmel néztem végig két fárasztó és mégis felemelő kulturális rendezvényt vasárnap. Érdekes íze, zamata volt mindkettőnek. öt év alatt számtalanszor figyeltem a szemlék forgatagát, a kép változó volt mindig — az adottságoknak, a felkészülésnek és a szakmai vezetés színvonalának megfelelően. De valóban szemle volt: egy megye műkedvelő mozgalmának összehasonlító tükörképe. És most elérkeztünk az utolsóhoz: meggyőződésem, lesz ezután is. Valami más, valami jobb, célravezetőbb, mert kell lennie. Ezt bizonyította az utolsó aktus két egymástól elütő, mégis oly közel álló rész-»búcsúztatója«, a barcsi és a kaposvári járás szemléje. A mérce természetesen mindkettőnél más, a cél azonban azonos. Az összefoglaló értékelést a címben kiemelt két szó jelzi: szenvedélyes bizonyítás. Igen, az volt mindkettő. A kulturális szemle mai formájának búcsúztatásán mindkét járás műkedvelő mozgalma az bizonyította, hogy a vitáktól függetlenül él és teret követel magának az ének, a zene és a tánc, az irodalom, tágabb teret, jobb formákat s még szakavatottabb vezetést... BARCS S zázkilencven fiatal jutott el Barcson a járási szemléig, s a válogatás nem volt rossz. A hozzáértés és a gyors reagálás kitűnő példája volt, hogy a költészet napján A költészet napjára című irodalmi színpadi összeállítással kezdődött a szemle. Méltó indítás volt, jó gondolat. József Attila, nagy proletárköltőnk születésének 60. évfordulójára emlékeztünk, aztán Radnóti Miklós, Szimo- nov, Simon István, Váci Mihály verse csengett, jó összekötő szöveggel, zenés indítással, befejezéssel. S ha kissé hosszúnak tetszett is az összeállító« h” eev"- " ■ - előadása kapcsán lehettek is fenn tar u.>c.uí... — . ,-..o neplés volt. A művelődési ház irodalmi színpada további kísérletekkel, több fiatal szerepeltetésével még nagyobb sikerekre számíthat. Simon Lajos Kantáta egy gyermekről című művének átélt, szép tolmácsolását hallottam Bátorfi Rózsa gimnáziumi tanulótól. S éppen ez adta a gondolatot: miért találkoztunk oly kevés versmondóval Barcson? Igaz, hogy a táncnak sokkal nagyobb hagyományai vannak itt, de azt hiszem, érdemes felhívni magyar szakos pedagógusaink figyelmét: keressék, kutassák elmélyültebben a versmondás készségét magukban hordozó fiatalokat. A zenében a barcsi gimnázium kórusa kellemes meglepetést szerzett. Műsor választásuk, felkészültségük jó, bár úgy éreztem, nagyobb a hanganyag, mint amennyivel megörvendeztették közönségüket. A Tardos-mű sikerült legjob ban. Ennél is föl kell szabadítani még az énekkar tagjait, s akkor több szenvedély, sodró erő, lendület jellemzi majd előadásukat. Számomra meglepetés volt a ladi kórus szereplése is. Különösképpen a Népdalcsokor és a Lengyel népdal ragadott meg. Kodály Jeligéje szépen szólt, de még korai választás. Ezeken kívül énekszámok, hangszerszólók gazdagították a zenei műsort. Gondos előkészítés, elmélyült munka jellemezte a táncokat. Ebben a művészeti ágban szembetűnő a szakmai vezetés gazdagodása: a színpadra állítás készsége, a változatos térformák alkalmazása, a kidolgozás lelkiismeretessége. A drávaszentesiek Fehér li- liom-a bizonyít mindenekelőtt, jóllehet inkább gyerekeknek való táncot választottak. Kedves, kiegyenlített előadás volt, egy nagy fejlődés előtt álló együttes szárnypróbálgatása. (A zenével még baj van, a bőgő dallamtól, harmóniától függetlenül brummogl) Elismerésre méltó a bolhóiak korcsai és vitnyédi párosa is. s a szuloki német táncok báját, kecsességét, hangulatát csak az öltözék zavarta. Semmiképp sem fogadhatjuk el a férfiak utcai ruháját a lányok szép népviselete mellett. Hangulatos játék a tótújfaluiak Este Tótújfaluban című összeállítása. A tánc egy kissé hosszú ugyan, a lányok természetessége, otthonos mozgása azonban figyelemreméltó. A színjátszóktól két művet láttam, mindkettőnél inkább a vállalkozást illeti elismerés. A Tavaszi mámor és a Sorrentói emlék nem a legjobb választás. Talán ez a művészeti ág volt a leggyengébb a szemlén, jóllehet képviselői sok munkát fektettek be. Kár, hogy a bíráló bizottság értékelését nem vá- hittana még, ekkor már javában folyt a vetélkedés a kaposvári járásban is. KADARKÚT A részvevő csoportok számában, a műfajok változatosságában és a műsor színvonalában is teljesebb volt a kadarkúti bemutató. Ez természetes is: a járás adottságaiból, méreteiből, városközelségéból, a szakmai irányítás intenzitásából fakad. Előremutató a zsűri állásfoglalása, mely igen határozottan ezekhez az adottságokhoz állította a mércét. És mégis nehéz helyzetben volt. A legnépesebb művészeti ág itt is a tánc. A fiatal kadarkúti csoport fölénye vitathatatlan. A Somogyi pásztor előadása hallatlan nagy vállalkozás még régi, összeforrott együttesek számára is. És jól oldották meg, lendületesen, még akkor is, ha a csoportvezető helyenként a képességekhez alakította a koreográfiát. A gölleiek Matyó leánytánca s a toponáriak Kapuvári vertünk ja sorolható a kiemelkedők közé. A maguk nemében azonban mind a hét csoport képességei javát adta. A zsűri mintegy figyelmeztetésként jegyezte meg — és joggal —, hogy a hajviseletre, az öltözékre, az óra, a nylonharisnya és a népi ruha diszharmóniájára érdemes jobban figyelni... Gazdag műsort hoztak az énekkarok. Kadarkút, Gölle, Somogyszil és az igali gimnázium vetélkedőjén ugyancsak Kadarkúté volt a pálma. Kiegyenlített, szép kórushangzásra emlékezünk, műsorpolitikai buktatóktól mentes összeáll! tásra. A bírálat ösztönző hatását fejezte ki, hogy a bizottság a legjobb kórust is csak ezüst oklevéllel jutalmazta. Pontszámban ugyan lemaradt egy kissé, mégis ezüst oklevelet érdemelt a göllei igen jó képességű kórus. A hangszerszólisták, zenekari együttesek halványabban szerepeltek, de így is részük volt a bemutató sikerében. Nagyobb vitát váltott ki — és joggal — az irodalmi színpadok műsora. Négy csoport jutott el a járási vetélkedőig, s közülük kétségkívül a so- mogyjádiak Emberként élni című összeállítása volt a legegységesebb, mondanivalóját illetően a legmagvasabb, s itt hallhattuk a legjobb versmondókat is. A nagyberki irodalmi színpad Mesél a múlt című műsora is elismerést váltott ki. A többieknél csak jó szándékú kísérletről beszélhetünk. A ta- szári honvédség Egyetlen ki- áltás-a komor hangulatú, hosszú és unalmas, hozzáértő vezetőt hiányoló összeállítás volt, s az igali gimnázium is csak próbálkozott. Ebben a művészeti ágban tehát nem lehettünk elégedettek a válogatással. Annál meglepőbb volt a színjátszás magas színvonala. Igaz, hogy a nagybajomi előadás jobbára egyetlen szereplőre — Gyöcsi József játékára — épült (a Lampionok ünnepé-bői láttunk egy részletet). A hencseiek előadása viszont — mondhatom: megyei szinten is — magasan kiemelkedő és örvendetes produkció volt. Ságodi így fizettek című művét tolmácsolták kitűnő felfogásban, a drámai feszültség tökéletes visszaadásával. A főhős figuráját Horváth Sándor formálta meg szenvedéllyel és — ami a színjátszóknál ritkaság — kivételes beszédkultúrával. Partnerei is kitűnő teljesítményt nyújtottak. Tehát a rendezést is dicsérhetjük az elmélyült szereplőválasztásért, s. 1 úegyer lyozott előadásért. Igazán jó, megkapó elóaclas vojt, erue- mes figyelni rá ... A szavalok közül ugyancsak a hencsei Horváth Sándor tűnt ki leginkább Tóth Árpád Üj isten című versével. Igen szép teljesítményt nyújtott a nagy bajomi Kálecz Ilona és a kadarkút! Vass Izabella is. A műsorban egyetlen népi játék szerepelt, a Szennai aratás. Jó szándékú, de kiegyenlítetlen előadás volt ez, azt bizonyítva, hogy kár ily en korán megvonni a külső szakmai segítséget egy alapjaiban jó képességű együttestől. A Műanyag- és Fémfeldolgozó Ktsz-ben igen sok ízléses, kézzel festett gyermekjáték és használati tárgy készül. Húsz év történelme Kiállítás a Rippl-Rónai Múzeumban A szemlélőt emlékezésre, fölmérésre és számvetésre készteti ez a kiállítás. Négy kis teremben húsz év történelmével találkozunk. S ez a történelem emberi arcokra, friss barázdákra, betonépületek falára és gyerekek önfeledt mozdulatára van írva. Zöld ás kék papírbombék hullanak az egyik tablón, a pusztulás jelképei. Széthasított épületek, behorpadt házoldalak, törött téglák ... Innen indultunk A félelembe dermedt embereket felhívások, röplapok és rendeletek rázták föl. A plakátokon nemzeuszin csík tut keresztbe. »Elrendelem, hogy mindenki foglalja el munkahelyét.-» '■'■Dolgozz, paraszt, és ne politizálj! Ezt szokták mondani azok, akik sohasem dolgoztak, de mindig jól éltek. Ez a világ megszűnt. A dolgozó parasztság földet, szabadságot követel. Ezért küzd a Nemzeti Parasztpárt.« A kezdődő életet egy fatörzsből sarjadt ág jelképezi. Nagyméretű fotó a földosz- tásdoi. A cowKet /új vüiucr mozdulata boldog, felszabadult cselekvésről tanúskodik. A földosztó bizottság másik tagja a cédulát tölti ki. Nevetve tartja hátát asztal gyanánt a harmadik. A föld új tulajdonosai hitetlen csodálkozással nézik ezt. Csak az egyik kislány mosolyog ... Szülei félszegen állnak. Már tudják, hogy övék a föld, valahogy mégis hihetetlen számukra. Nagyszerűen megragadott pillanat, többet mond, mint bármennyi beszéd. Fényképek és néhány számadat. A számok összehasonlítási alapot adnak, a fotók pedig a máról számolnak be. Szűkszavúak, csak tényeket közölnek — és elgondolkodtatnak. 1945 előtt Somogybán 34 településnek volt villany világítása. 1955—61 között 253 falu kapott villanyt — a megye minden települése. Ehhez nem kell magyarázat... Háromszázöt traktor helyett most 3494 szántja a földet. 1930-ban hetvennyalcezer analfabéta volt a megyében, a lakosság huszonnégy százaléka. Ma már elenyésző az írás- tudatlanok száma. 1938-ban a megye 211 könyvtárából 40 195 kötetet kölcsönözitek, tavaly pedig a 361 könyvtárból 1 507 000 kötetet. Harminckét óvoda volt — most százhar- minckilenc van. Általános iskolai tanár 801 — most 2057. Ezek a számok mindent elmondanak. A képek pedig hozzáteszik a cáfolhatatlan bizonyítékot: a villogó fehér épületeket, a felvirágozott traktorsort, a Balaton vizének szikrázó csillogását, a melegházakat, a textilművek pergő orsó- sorát, a gyermekek mosolyát. Hitvallás, optimista életlátás árad ezekről a tablókról. A visszapillantás és a megtett út föltérképezése mellett előre mutat, további munkára és haladásra ösztönöz. Húsz év történelmét ilyen tömören és sokatmondóan ösz- szefoglalni nem kis feladat, és ez a Somogy népe a szocializ- mut útján (1945—1965) című kiállítás rendezőinek és összeállítóinak kitűnően sikerült Mellőzték a magyarázkodást, a bizonyítgatásokait, s egyértelműen, őszinte tényközlésisel értékes képet állítottak össze megyénk húsz évéről. Érdemes megnézni ezt a kiállítást, mert gondolatokat ad, s mindenki érezheti, hogy részese az itt bemutatott történelemnek. S. N. G. Tornádó pusztít az Egyesült Államok középső részében Azt írtam az előbb: szenvedélyes bizonyítás. Valóban az volt mindkét járási szemle. És nem hallgathatom el, hogy Barcson is, Kadarkúton is — a felszabadulás és a szemle alkalmából rendezett — színvonalas kiállítás egészítette ki a műkedvelő csoportok vetélkedőjét. Különösen a Kapós- völgye településtörténeti dokumentumkiállítás (Varga Sz. Sándor munkája) figyelemreméltó, és alkalmas arra, hogy a megye más részében is bemutassák. Az ünnepélyes »búcsúzokon» kitűnő munkát végeztek a rendezők, a községi párt- és tömegszervezetek, a tanác ok. Ennyi akarást, ennyi ügybuzgalmat, ennyi önvallomás! . ■: mozgalom szeretetéről. Igen, ezt várják a népművelők t&vori Béla Tegnap óta heves szélviharok pusztítanak Amerika közép-nyugati államaiban. A hétfőn reggel közölt adatok szerint a súlyos természeti katasztrófa következtében állítólag 180 ember életét vesztette, a sebesültek száma több ezer. Indiana államban például az ádáz erejű forgószél házakat, üzletházákat döntött romba, fákat csavart ki, gépkocsikat, autóbuszt fordított fel az utón. Egyedül ebben az egy államban 71 embert írtak a veszie- séglistára. A Wisconsin állambeli Monroe .téli kit' a tott a legtöbbet az óránként 130 kilométer seotsseggel Kavargó forgószél. Nyolcvan-száz bázat romba döntött, egész gép kocsi sorokat sodort le az útról. (MTI) Hirdetmény A Pénzügy minisztérium könyvviteli tanulmányi felügyelőségének rendezésében az 1965—66. tanévben általános ipari, kereskedelmi, állami gazdasági szakon mérlegképes és államháztartási, felsőfokú államháztartási könyvelői tanfolyamok, indulnak meg. Jelentkezni lehet 1965. május 5- g. A jelentkezést a níinisztéri m vállalatok esetében az irányító szerv' tanulmányi osztályára, tanácsi vállalatoknál pedig a megyei tanács pénzügyi osztályának szakoktatási előadójánál kell leadni. Jelentkezési lapot is itt kell kérni. A jelentkezés előfeltételei a múlt évivel azonosak. A Felsőfokú Pénzügyi és Számviteli Szakiskolára április 20-ig lehet jelentkezni. Jelentkezési föltételek a tavalyival azonosak. Jelentkezési lapot és bővebb felvilágosítást a megyei pénzügyi osztály szakoktatási előadója ad. Dr. Rábai István megyei számviteli felelős. 04*10) l k « « L i • • * • • SO/ZOK Morzsák Ha egy nő .úi hangosan mond nemet, a beiső igent szeretné túlkiabélni. * * * Akinek sok gondolata van, az hallgat, akinek egy van, mindin azt meséli. * * * Aki önmagával nincs megelégedve, másokat is folyton kifogásol. * * * Csak akkor döbbenünk rá, hogy valamit nem tudtunk, amikor megtanuljuk. Aki semmit sen innal meg, abban a boldog hitben él, hogy mindent tud. * » • A túlvilágon csak angyal van és Lucifer. Az egyik örök bólogató, a másik örök ellenzéki. A földi élet színesebb, itt vannak ingadozók is. Moziműsor Tíz éven aluliaknak nem ajánlott. (Tizenegy éveseknek szól, ajánlatos, hogy megnézzék.) Tizennégy éven aluliaknak nem ajánlott. (Tizenöt éveseknek ajánlatos megnézni.) Tizennyolc éven felülieknek! Na, ezt én is megnézem, harmincéves vagyok. Aztán mégsem, mert a ffim- nazisták minden jegyet megvettek. Mehetek haza Jókait olvasni... — gp — Felelet Mikszáth Kálmán novellájáról magyaráz a tanár. Az óra végén megkérdezi, hogy ki A pénzügyminiszter reggelijének a főszereplője. — Az asztal — vágja ki az egyik diák. — S kik a mellékszereplői? — érdeklődik a tanár. — Hát a székek... — mondja a felelő angyali ártatlansággal. Félreértés — Mindenem fáj, doktor úr — panaszkodik egy asz- szony az orvosnál. — Nézze, itt van ez a lázmérő. Vigye haza, s mérje meg a lázát. Holnap jöjjön vissza, s mondja el, hogy mennyit mért... Az asszonyka másnap sopánkodva állít be a rendelőbe: — Doktor úr, kérem, egész éjjel bent tartottam a hőmérőt, mégsem javult az állapotom. — mi — * • * Annyira közismert volt füllenléseiről, hogy nemcsak állításait, hanem kérdésit is fenntartással kellett fogadni. * * * Két gyermek diskurzusából: — öregem, hogy te mennyire buta vagy! — Kikérem magamnak, én nem vagyok öreg! — kb — Somogyi Néplap \i MSZMP Somogy megyei 'ottságra és a Somogy megyei Tanáé» lapja. Főszerkesztőt WIRTB Í.AI08. Szerkesztőség? Kaposvár. Latinka Sándor a. 2. Telefon 15-10 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat.. Kaposvár Latinka s n. 2. Telefon !5 1». Felelő« kiadó: Szabó Gábor ’^küldött kéziratot nem örztiifib meg. es nem adunk vissza, »erjeszti: a Magyar Posta. Elő- r»zethető a helyt postahivataloknál és postáskézbesftőknét • lőftzetesi díj egy hónapra 12 Ft index • 25067. tveszui: a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári Üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca l
