Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-02 / 78. szám
Péntek, 1965. április 2. 3 SOMOGYI NÉPLAP A munkaügyi viták intézéséről A Munka Törvénykönyvé' nek módosítása alapvetően niegtaii'ji.a^a a munkaügyi viták intézésének rendszeréi is. Mivel a munkaügyi döntő- bizottságokat a szakszervezeli választásoktól függően fokozatosan alakítják meg, s addig a munkaügyi vitákat az eddig működő egyeztető bizottságok és területi egyeztető bizottságok intézik az új szabályoknak megfelelően, néhány fontos rendelkezésre már most felhívjuk a figyelmet. Először a munkaügyi döntő- bizottságok hatáskörét szabályozó rendelkezéseket emeljük ki. Minden munkaügyi vita a munkaügyi döntőbizottságra tartozik első fokon, egyes magasabb vezető állást betöltő dolgozók vitáinak kivételével. Ez azt jelenti, hogy a dolgozóknak munkaügyi vitáikat a munkaügyi döntőbizottság (megalakulásáig az egyeztető bizottság) elé kell terjeszteniük, mind a munkaviszony fennállása alatt, mind megszűnése után. Az egyeztető bizottságnak olyan ügyekben is el kell járnia most, amelyek eddig már első fokon is a bíróság hatáskörébe tartoztak (így például a leltárhiány), valamint azokban az ügyekben is (pl. munkabér-követelés), amelyek eddig nem tartoztak az egyeztető bizottság kizárólagos hatáskörébe, s a dolgozó a munkaviszony megszűnése után közvetlenül a bírósághoz fordulhatott. Az új rendelkezések szerint a szövetkezetek és a magánmunkáltatók munkaviszonyban álló dolgozóinak munkaügyi vitái sem tartoznak a bíróság elé, ezekben az ügyekben a járási tanácsoknál működő közös munkaügyi döntőbizottságok (jelenleg egyeztető bizottságok) járnak el. Az első fokú határozat elleni jogorvoslat megoszlik a területi munkaügyi döntőbizottság és a járásbíróság között A kérelmet viszont az első fokú döntést hozó munkaügyi döntőbizottságnál (megalakulásáig egyeztető bizottságnál) kell benyújtani. A bizottság az iratokkal együtt továbbítja a területi munkaügyi döntőbizorttságnak (területi egyeztető bizottságnak), illetve a járásbíróságnak. A jogorvoslat határideje minden ügyben tizenöt nap. Három ügycsoport kivételével minden esetben a területi munkaügyi döntőbizottsághoz lehet föllebbezni. Az említett három munkaügyi vitában (a kereskedelmi és raktári dolgo zók leltárhiánya; a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének megsértése miatt felmerült kár, a dolgozó által bűncselekménnyel okozott kár megtérítése) a járásbíróságtól kérheti a dolgozó a felülvizsgálatot. Ezekben az ügyekben tehát a járásbírósághoz továbbítja az egyeztető bizottság a határozat elleni jogorvoslati kérelmet. A munkaügyi dön'űblzott- iég eljárását az uj rendelkezések az eddigieknél sokkal részletesebben szabályozzák Ez különösen lényeges, mert igen fontos kérdésekben kell a munkaügyi döntőbizottságoknak határozatot hozniuk. Több ügyben a bíróság helyett a a munkaügyi döntőbizottság jár el, tehát fokozottabban ügyelnie kell a szabályok megtartására. Ismét megjegyezzük, hogy a még működő egyeztető bizottságokra is vonatkoznak az új rendelkezések, így az eljárási szabályok is. Különösen fontos a tárgyalás jó előkészítése. Az eljáró tanács elnökének elsősorban a pangsz azonnali megvizsgálása a feladata. Az elintézésre előírt nyolcnapos határidő nem változott, és e rövid határidőt csak akkor lehet megtartani, ha a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékok lehetőleg már a tárgyalás előtt rendelkezésre állnak. Ezért a panasz benyújtása után az elnöknek gondoskodnia kell — szükség esetén — a panasz tisztázásáról. Ha kell, a tárgyalás napjáig szerezze be az iratokat, egyéb bizonyítékokat akár a vállalattól, akár más szervtől. Bonyolultabb ügyben az elnök felhívhatja a vállalatot, hogy három napon belül nyilatkozzon, kérheti a bizonyítékok tüzetes megjelölését A tanúkat a felek jelenlétében kell meghallgatni, s a felek is tehetnek föl kezdéseket a tanúknak. A tanúkat viszont egymás jelenlétében nem szabad meghallgatni. A tárgyalás minden fontosabb mozzanatát rögzíteni kell 3 tór^v?1 vében. Ez azért sem mulasztható el, mert a hacofoz^^ -a dokolása csak a jegyzőkönyv alapján készíthető el helyesen. Az új rendelkezés szerint a határozat indokolása csak a jegyzőkönyvben szereplő tényekre *Sfr,1~^-rr*hn* 9/1964. (XII. 24.) Mü. M. számú rendelet melléklete szerint kell az egyeztető bizottságoknak írásba foglalniuk f> szóbeli panaszt, elkészíteniük az idézést, a jegyzőkönyvet és a határozatot. A munkaügyi döntőbizottság megalakulásáig az egyeztető bizottság változatlanul négytagú tanácsban tárgyal, és a korábbi előírás szerint a soros- elnök-rendszerben a szakszervezeti bizottság, illetve az igazgató által delegált tagok egyike elnököl az üléseken. A leltárhiány megtérítése végett a vállalatok a dolgozó munkaviszonyának megszűnése után a bírósághoz fordulnak keresettel, vagy «-fizetési meghagyás« kibocsátását kérik. Mivel 1965. január 1-től a leltárhiány megtérítése miatti viták első fokon szintén a munkaügyi döntőbizottság hatáskörébe tartoznak, a bíróságok az említett vállalati kezdeményezéseket az egyeztető bizottságok részére küldik meg. A bíróságok által továbbított megkereséseket tárgyalniuk kell az egyeztető bizottságoknak, úgy kell tekinteni őket, mint a vállalatnak bármilyen, az egyeztető bizottsághoz benyújtott igényét, tehát érdemben kell dönteni a leltárhiány megtérítésére való kötelezésben. Hegedűs Gyula, a Területi -■/. Efzottság elnöke Három járás mm m iaiUiCsM* Pa afn hon áron (Tudósítónktól.) A népművelés időszerű elméleti és gyakorlati kérdéseiről tartottak megbeszélést kedden a balatonboglári Vi- kár Béla Járási Művelődési Házban a fonyódi, marcali és siófoki járás főhivatású népművelői, a járások népművelési munkával foglalkozó járási elnökhelyettesei, a járási pártbizottságok agit-prop. főelőadói. A tanácskozáson minden járásból egy-egy községi tanácselnök és párttitkár is részt vett. A vitaindító előadást Kálmán Ferenc, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályvezető-helyettese tartotta. Az ezt követő vitában sok értékes észrevétel, javaslat hangzott el. A felszólalók a hivatásos népművelők szakmai felkészültségének, továbbképzésének fontosságát hangsúlyozták, mert csak jól felkészült, magas színvonalú általános műveltséggel rendelkező népművelők oldhatják meg azokat az egyre nagyobb és sokoldalúbb feladatokat, amelyeket az élet és a fejlődés állít eléjük. Külön kiemelték a népművelői hivatástudat, lelkesedés fontosságát. 8.4 százalékos túlteljesítés A tabi fmsz múlt évi mérlege (Tudósítónktól.) A napokban tartotta meg idei taggyűlését a tabi földmüvesszö- vetkezet. Trunk Károly vezetőségi tag a múlt évi munkáról elmondotta, hogy a megye egyik legnagyobb fmsz-e több mint 17 800 ember ellátásáról gondoskodik. A szövetkezetnek 5587 tagja van. A rész jegy alap 563 200 forint. A múlt évben az fmsz egységei 8.4 százalékkal teljesítették túl a forgalmi tervet. Az áruház a tervezett 23 500 000 forinttal szemb2n 25 158 000 forint forgalmat bonyolított le. A múlt évben csökkent a leltárhiánnyal elszámoló boltok száma is. Vannak ol>an boltvezetők — mint például Somogyi József, Keserű István, Bergmann György — akiknek 1960 óta nem volt hiányuk. Az egységek további korszerűsítéséről az előadó elmondott"*, hogy az idén 120 000 forintot költenek raktárak és jégvermek építésére, 254 000 forintot fordítanak tatarozásra, 325 000 forintért pedig berendezéseket vásárolnak. TAVASZ A FÖLDEKEN „... íMb Vetik a tavaszi árpát a két' elyi Aranykalász Tsz 54 hollas tábláján. Kovács István traktoros, Bolla Lajos és Talabér Ferenc kisegítők egy nap alatt 35 holdat vetnek be. Serény munka a tabi járás tsz-eiben A hét közepén a napsütéses időjárás kedvezett a tabi járás termelőszövetkezeteinek is. Bármerre néztünk is, mindenütt embereket, fogatokat, gépeket láttunk a határban. Műtrágyát szórtaik, vetettek, és magágyat készítettek a kapásoknak. Nemes Tibor, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője elmondotta, hogy sok gazdaságiban ezekben a napokban vetik el a borsót, a zabot meg a tavaszi árpát az előirányzott területen, s folyik a pillangósok felülvetése is. A tervezett 1812 hold kora tavaszi kalászosból mintegy 1400 holdat elvetettek. Az őszi gabonák 95 százalékán végeztek a fejtrágyázással. Ha már korábban szikkad a föld, a mostani 4000 holdnál több tavaszi szántásuk lenne, s a hun- gazinozással is élőbbre tartanának. Az esőzés miatt a cukorrépának mindössze öt százalékát vetették el, szerdán azonban tovább folytatták a munkákat. A 12 000 hold kapásnövénynek 2000 holdon már teljesen előkészítették a 1400 hold kalászost elvetettek mmmm mmmm mmmm mmmm 110 traktor dolgozik a földeken talajt, bármikor rámehetnének a vetők. Műtrágyában nincs hiányuk, s a vetőmag — ha néhány fajta késve is — megérkezett, illetve a felhasználás idejére folyamatosan megérkezik a termelőszövetkezetekbe. Némelyik tsz — például a kányái — nem kapott elegendő Hun- gazint, s ez késlelteti a vegyszerezést. Az első félévi istál- lótrágyázásd tervnek körülbelül egyharmadát teljesítették eddig. A kihordott istállótrá- gya egy részét a traktorok leszántották a kapások alá A talajelökészítésben több mint 110 traktor vesz részt, Ezek egyharmada lánctalpas, a dombos határrészek művelésére is alkalmas. Egyelőre hat gép dolgozik két műszakban. Az osztályvezető szerint a munkagépeket nem készítették elő kellőképpen a tsz-ek és a gépállomások, pontosabban; nem gondolták, hogy ilyen korán kinyílik a tavasz. Igaz, alkatrészhiány is akadályozta ezt a munkát, s időnként a szerelők összevonása is gondot okozott. A tavalyi körzetfelelősök helyett most a járási tanács mezőgazdasági osztályának két agronómusa a karádi és a tabi gépállomás vezetőivel együtt járja a szövetkezeteket, segítenek a szervezésben, és nyomban intézkednek a szükséges gépátcsoportosításokról. A járási pártbizottság vezetői és munkatársai szintén szemmel tartják a munkákat, támogatásukra mindig számíthatnak a szövetkezetek. H. F, NEQYVEN ÉV EMLEKEI KÖZÖTT EQY FALU TÖRTÉNETÍRÓJÁNÁL (ii.) Sütő István, a falu népszerű Pista bácsija mindenre nagyon jól emlékszik, amit a jegyzeteiben megörökített. Korholja is eleget a többi tsz- tagot, ha azok valamilyen számításukban tévednek. — Fejből is kell tudni, de az írás az a biztos — szokta mondani. Amíg beszél, most is nagy ritkán belepillant a jegyzeteibe. — Amilyen hamar érkezett hozzánk a front, olyan nyomtalanul, olyan hamar tovább is húzódott. A hír, amit a faluban erre-arra hallani lehetett, hogy szétosztják az ura- Derékig süllyedtem a hófúváság, meg a piaristák birtokát: sóimmá Nem dics-k vedként a szegénv. föld nélküli cselé-1 mondom, én akitor is nagyon dek között — szinte hihetet- > gokat tettem a népért, de kö- lenül hangzott. Még akkor is szönet ezért sohasem járt. Akminél előbb a nép kezében legyen. Abban bíztam, hogy ak kor már hiába jön vissza a nagyságos úr, ha szétosztjuk a (birtokát. Eligazításért hetenként bejártam Kaposvárra. Vonatok még nem mentek gyalog toltam magam előtt a havat. Valahol Kaposfüred határában a fehér hó csillogása már úgy elvette a szemem világát, hogy utat tévesztettem. ban erős fagyok voltak. Itt a ázonyíték a jegyzetemben. Tizennegyedikén már erősen vö- rösödött az ég alja. Tizenötünkére nagy szél kerekedett, is a magasabb területeken minden elfagyott. Igen szerencsétlen időszak volt ez. Egy időben, 1956 után rossz szemmel néztek engem a faluban, mert befogtam a szájukat a hősködőknek, akik min1945-tol 1965-ig hitetlenkedtem, amikor már megvá'asztottak a földosztó bizottság vezetőiévé. Nem olyan tisztség volt az akkor, mint most valamilyen bizottság vezetőiének lenni. A szent- miklósi határt is beleértve ezeregyszáz holdnvi területet osztottunk szét. Bíztak bennem a falusiak. Tudták, hogy itt születtem én is, az. is meg a nagyapám is. Ügy ismertem én minden dűlőt, minden táblát, mint a tenyeremet. Masvarázóan előre nyújtja dagadt, eres kezefeiét. Nagy uiiait keményre, vaskosra formálta életében a sok-sok munka. Felül, a párnát a háta mögé igazítja, hogy kényelmes legyen. — Azt akartam, hogy a föld kor a legrosszabb földekből maradt csak nekünk, a földosztóknak, a csonka dűlőben. Alig termett az a szegény föld valamit, de már ez is sokat jelentett, hiszen erre a kevésre már azt mondhattam, hogy az enyém. Pár év beletellett, mire olyan termést adott ez a négy hold, mint amilyet vártam is. A búzaföldjeim 15—16 mázsát termettek holdanként. Kár, hogy mire egyenesbe jött volna a család, megint csak közbe jött valami. A beszolgáltatás szinte teljesíthetetlen volt. Amikor kimérték a géprészt, elvittük a beszolgáltatni valót, maradt is, nem is. A vetőmagot, de sokszor a szükséges kenvérnekvalót is úgy kellett megvenni drága pénzért. Ráadásul 1952 májusáden útjukba esőtől számon akarták kérni az ötvenes évek elejének hibáit. Valahogy sohasem szerettem a hóbortos embereket. Mindig tartottam magiamban a költő szavát; «Ha férfi vagy, légy férfi.« A hebehurgya, mindenért lelkesed őket kerültem, de ha kellett, a véleményemet nem féltem megmondani. A tsz-szer- vezésnél újra beálltam a sorba. Bíztam az emberekben, hogy itt sem hagyják cserben egymást. Egykettőre rájöttem, hogy ha jól dolgozunk, csak akikor lehet boldogulni. Az öregebbje megértette ezt, de a fiatalság hátat fordított nekünk. Eddig még így, nélkülük is rendjén ment a munka. Bár a szervezéssel, az irányítással bizony akadt baj bőven. így sem tartozunk a rossz tsz-ek közé, hát még ha minden úgy menne, ahogy szeretném! A mai napon is gyarapodott az ötödik kötet anyaga. Még alig száradt meg a tinta az utolsó adatok bejegyzése után. — Mindent figyelembe véve most számítottam ki, hogy nekem mennyit ért egy munkaegység. A tavalyi év 36 forintra sikerült, de lehetett volna több is. Megöregedett a tsz-ünk. A fiatalok mind elmentek, sietve itthagyták a mezőgazdaságot. Pedig nagyon hiányzik már az utánpótlás. Tudom jól, meg aztán megmondják maguk a fiatalok is, hogy közülük sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy mi is a tulajdonképpeni munkakörük a gépállomásd és más hivatalokban, irodákban. Jómagam hatvannégy éves vagyok már, és nagyon fáj nekem, ha délután három órakor már hallom, hogy kopog a kugligolyó a kocsma udvarában, és magam előtt látom, hogy fiatal, erős emberek állják körül a pályát, rám meg akkor méri ki a brigád vezető az újabb négyszáz négyszögölet. Nem a szórakozást, a pihenést, az irodát sajnálom én tőlük, hanem azt szeretnem ha kihozhatnánk ebből a határból, amit lehet. Segíteniük kellene már a fiat a1 oknak is. hiszen n-i Hóig is értük vállaltunk magunkra minden fáradsáo0t. Elég 1-n ne, ha csak a rájuk eső részt éreznék már a magukénak. Hiszen számukra is igaz, hogy a dolgos jelen adhat csak derűsebb jövőt. Nagy József Nincs már analfabéta Bonnyán Negyven éven alul nincs már írástudatlan Bonnyán. A község pedagógusai tavaly ismét két írástudatlant tanítottak meg a betűvetésre. Ma már minden negyven éven aluli ember tud írni Bony- nyán. Azonnali belépésiéi gyakorlatul és egye* temi végzettséggel üzemgazdászt keresünk Világítástechnikai Gyér, Kaposvár, Toponári út (65874) A Vízügyi Igazgatóság Szakaszmérnöksége Kaposvár, Szántó I. u. 17.) íölvéteire keres íiatal érettségizett tértit >tiííszeres fölmérésre való betanítással. így műszaki rajzolót es egy raktárost. Jelentkezés a fenti címen szombaton. (65876)
