Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-11 / 86. szám
Vasárnap, 1965. április 11. 5 SOMOGYI NÉPLAP ELFEKVŐ ANYAGBÓL KÉSZÜL A Dél-balatoni Háziipari Szövetkezet siófoki telepén Szilágyi János kosárfonó népművész okos elképzelései alapján hasznosítják az elfekvő anyagokat. A nádból készített gyermekszékek iránt máris több külföldi kereskedelmi cég érdeklődik. Nem tudnak any- nyit készíteni, ami el ne fogyna. Ugyancsak heverő anyagból készítik az ízléses háncsfonatű díszüvegeket. A szövetkezet több százezer forintos haszonra tesz szert az ötletek megvalósításával. Kereskedelmi kapcsolat 128 országgal Hosszú lejáratú megállapodások Mi akadályozza az ipar és a kereskedelem jói egyiittmikidését? Bíró József miniszter nyilatkozata A tsz-tagság életkora A termelőszövetkezetek zárszámadásáról készített megyei összesítő egyik melléklete a tagság életkor szerinti megoszlását mutatja. A 72 127 tag közül mindössze 2301 fiatalabb huszonhat évesnél. Az ettől harminckilenc évesig terjedő korcsoportba 10 091 fő tartozik. Negyven és ötven között van 10 913, a következő évtizedet járja 17 666 tsz- tag. S a többiek — 31156 parasztembernek — az életkora felül van a hatvanon. A korösszetétel adatait a megelőző időszakhoz mérve megtudjuk, hogy az ötven- ötvenöt év alattiak együttes létszáma is, aránya is évről évre csökken, az idősebbeké pedig növekszik. A mezőgazdaságot irányító szervek fontos következtetések alapjának tekintik ezt a statisztikát a gépesítés, a fiatalság bevonása, foglalkoztatása jövőbeli terveinek meghatározásában. Irodaházat épít csaknem hárommilliós költséggel a Kaposvári Vas- és Fémipari Vállalat. Az irodaépület földszintjén alakítják ki a szociális helyiségeket. Háborús veteránok nemzetközi találkozója Május első felében szovjet kezdeményezésre a háborús veteránok nemzetközi találkozót tartanak Moszkvában a fasiszta Németország felett aratott győzelem 20. évfordulója alkalmából. A találkozó részvevői fölkeresik Lenin- grádot és Volgográdot, a történelmi jelentőségű ütközetek színhelyét. Tyimosenko szovjet marsallal az élen szovjet szervező bizottság alakult a nemzetközi találkozó előkészítésére. Most, amikor Indokínában amerikai bombák hullnak, s Hitler volt tábornokai a nyugatnémet Bundeswehr vezetői tisztségeiben a revánsról álmodoznak, a háborús veteránok nemzetközi találkozója különös jelentőségűvé válik a békeharcban. A külkereskedelem kérdései az utóbbi években előtérbe kerültek. Bíró József külkereskedelmi miniszter az alábbiakban válaszolt az ezzel kapcsolatos kédésekre. Hogyan lehetne röviden összegezni külkereskedelmünk idei indulását és az 1965-ös feladatokat? — 1965 a külkereskedelemre is nehezebb, bonyolultabb feladatokat ró; a külkereskedelem idei terve jelentős mér tékű — a termelés emelkedésének ütemét meghaladó — növekedést irányoz elő. Az elmúlt évihez mérten a terv az exportban 11 százalékos, az importban 4,5 százalékos emelkedést igényel. Az ország gyorsan növekvő nyersanyag- és egyéb importszükségletének zavartalan kielégítése csak akkor valósítható meg, ha — az exportárualapok mennyiségének növelésén túl — mindenekelőtt a korszerűséget fokozzuk, a minőséget javítjuk, és a szállítási kötelezettségeket határidőre teljesítjük. Külön ki kell emelnem a gépipar előtt álló feladatot: míg a gépipar termelése a terv szerint 4 százalékkal növekszik, exporttermékeinek mennyiségét 7 százalékkal kell emelnie. Az 1965-re előirányzott külkereskedelmi forgalom rhint- egy 70 százalékát a szocialista országokkal bonyolítjuk le. Bár a forgalom a korábban megkötött hosszú lejáratú szerződéseken alapult, az éves államközi megállapodások és a realizálásukra megkötendő magánjogi szerződések a külkereskedelmi vállalatok elé is nagy követelményeket állítanak. Ezért a külkereskedelmi vállalatok tovább növelik árupropaganda tevékenységüket, a magyar ipar termékei az idén 20 nemzetközi vásárra és 280 szakmai kiállításra jutnak el. A külkereskedelem előtt álló egyik legfontosabb feladat 1965-ben a gazdaságosság növelése, ezen belül az export devizahozamának fokozása. Ehhez az is szükséges,: hogy a gazdaságossági számítások módszereit tökéletesítsük, vaM ULTID MIK A háború utáni első időszakról beszélgettem néhány mikei emberrel. Történelmi hónapok emlékeit idéztük. Az akkori események tanúival, cselekvő részeseivel szedegettük össze az emlékeket, s próbáltunk válaszolni a kérdésre: hogyan is volt? — A nemzeti bizottságnak én is tagja voltam — mondja Pits Géza párttitkár. — A mostani tanácsülésekhez hasonlóan rendszeresen összejöttünk, és beszélgettünk a falu ügyesbajos dolgairól. Akkoriban több párthoz tartozott a lakosság. Legtöbben a kommunisták, a szociáldemokraták meg a kisgazdák voltak. A nemzeti bizottságban minden párt képviseltette magát. ö volt Mikén az első tanácselnök. Egy évig állt a községi államhatalmi szerv élén. Mint a beteg, aki hosszas fekvés után először lép ki a szabadba, úgy lábadozott annak idején a falu. A háborúból kijutott nekik is, a frontátvonulás idejére kitelepítették a lakosságot. Amikor visszatértek, megdöbbentő látvány fogadta őket. De erről beszéljen ismét a szemtanú, a jelenlegi párttitkár: — Alig ismertünk rá a falunkra. Feldúlt porták képe tárult elénk. A kerítések ledöntve, a bútorok szanaszét hevertek az udvarban, összetörve, szétlövöldözve... Az úton elpusztult lovak, sertések, macskák meg kutyák feküdtek. Sok dolga akadt a nemzeti bizottságnak. — Eltakarítottuk a romokat, beföldeltük a mezőn meg az udvarokon éktelenkedő bunkerokat, lövészárkokat Hozzáfogtunk az uradalmi épületek bontásához. Ebből az anyagból épültek később a Kossuth, utca házai. S míg benn a faluban folyt a rendcsinálás, a határban cöve- kek fúródtak a földbe: munkához látott a földosztó bizottság. lesz semmi nek, úgyis Schlichter Mátyás, a földosztó bizottság elnöke ma a Rákóczi Termelőszövetkezet tagja. A nagy esemény idején még ereje teljében levő parasztembernek ma ősz a haja, egy kissé megromlott az egészsége, de ha teheti, ott van a közös munkákban. Könnyű az emlékezés, hiszen olyan jelentőségteljes feladatot, mint amilyennel a földosztáskor megbízták, azóta sem kapott. — A bíróval az élén az elöljáróság állította össze a földigénylő bizottságot. Voltak köztünk középparasztok, cselédsorstól megszabadult földnélküliek és iparosok is, úgyhogy ez a testület az egész falut képviselte. Megkaptuk a listát, amit az igénylések alapján készítettek, s eszerint elkezdtük a cö- vekelést. — Nem hátráltatta semmi a munkájukat? — Hát a cövekelés még csak könnyen ment, hanem a bizakodás nem nagyon fűtötte a bizottságot, mert közöttünk is egy re-másra mondogatták: nem értelme az egészvisszacsinál tatnak velünk mindent Nem mindenki hitt abban, hogy valóban új gazdák tulajdonába kerül az uradalmi birtok... — .Hogyan döntötték el, hogy melyik parcella kié lesz? — Sorsolással. Egyforma nagyságú parcellákat jelöltünk ki, és a cövekekre számokat írtunk. A kimérés végeztével egy kalapban gyűjtöttünk össze annyi számozott cédulát, ahány cöveket levertünk a határban. Mindenki húzott egy cédulát. Voltak, akik miután rátaláltak a parcellájukra, visszahozták a papírt, mert gyengének tartották a földet. De végül is köz- megelégedésre rendeztük el az ilyen problémákat. — Hogyan boldogultak az új gazdák? — Boldogultak. Szépen hozzáfogtak a munkához, persze nehéz körülmények között, összefogták a teheneket, lovakat. Később a földművesszövetkezet útján gépi segítséget vettek igénybe. Így kezdődött.. Khaiser Ádám tsz-tag, a tanács vb-elnökhelyettese és Stadler István vb-titkár másfél évtizede tagja a község vezető testületének. — Annak idején olyan nagy mérvű volt a társadalmi összefogás Mikén, olyan jelentős munkát végzett falujáért a lakosság, hogy azóta sem értük el ezt a szintet — mondják. Az új házak építésében úgyszólván mindenki segített mindenkinek. Szívesen vettek részt a középületek tatarozásában, csinosításában. Ma azt tartják, hogy elegendő a befizetett községfejlesztési hozzájárulás, húzódoznak a társadalmi munkától. A másfél évtized alatt — az előző öt évben csak a romok eltakarítására és a károk kijavítására futotta — több köz létesít Ténnyel gazdagodott a falu, villamosítottak, orvosi rendelőt építettek és még számos közhasznú beruházást végeztek. De hogy ennyi év múltával is még milyen sok tennivaló van hátra, azt ezek a válaszok is bizonyítják. — Mi hiányzik leginkább a faluból? Ha nagyon sok pénze volna a tanácsnak, mit valósítana meg elsőként? Az elnökhelyettes: — A régi vásárteret, a falu központját parkosítani kellene. Nagyon elkelne a szilárd burkolatú járda is. A titkár: — Elsősorban egy törpe vízműre lenne szükség, ugyanis a Hunyadi, a Rákóczi meg a Zrínyi utcában egészségtelen a víz, fertőzöttek a kutak. Hiányzik egy korszerű művelődési ház is... Elmúlt húsz év. Az igényekkel együtt növekedtek a feladatok is. Annak idején dehogy is telt volna ilyen beruházásokra! Mégsem volt kevés, amit akkor tettek, sőt ha csupán Miké két évtizedére tekintünk vissza, akkor is látjuk, milyen nagy dolgok történtek falun a háború után. Hcrnesz Ferenc lamint közös érdekeltséget alakítsunk ki az ipar és a külkereskedelmi vállalatok között az elérhető exportár- valaming a GcxiiiwiCibi ra* fordítás mértékében. Minthogy exportforrásaink korlátozottak, a terv az import lényegesen alacsonyabb növelését irányozza elő. Ez természetesen megköveteli az import-előirányzatok szigorú betartását. Ennek megfelelően az importtal foglalkozó külkereskedelmi vállalataink — amellett, hogy maguk is messzemenő takarékossági intézkedéseket tesznek — minden olyan esetben, amikor a jelentkező importigényt hazai forrásból is fedezhetőnek tartják, felhívják erre az illetékes szervek figyelmét. Az aktuális feladatokat ösz- szefoglalva: nagyon fontos, hogy gazdasági kapcsolatainkat tovaoo CpllOULL, Ct _____^ l eggazdaságosabban exportáljunk; szigorú, de ésszerű importgazdálkodást honosítsunk meg; körültekintő piackutató munkát folytassunk, tovább javítsuk fizetési mérlegünket, és megfelelő közös érdekeket (anyagi ösztönzés) építsünk ki az ipari vállalatokkal. O Hogyan alakulnak külkereskedelmi kapcsolataink? — Hazánk nemzetközi ke- íreskedelmi kapcsolataiban természetesen a döntő, a meghatározó szerepet a szocialista országok töltik be. Ez idő szerint Magyarország teljes külkereskedelmi forgalmának mintegy 70 szaza.c.vac a szocialista országokkal bonyolítja le. Ez alapvető kapcsolataink mellett arra törekszünk, hogy — a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság elve alapján — valamennyi országgal fejlesz- szük kereskedelmünket, ami teljes mértékben megfelel a békés egymás mellett élés politikájának. Hazánk jelenleg 128 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot. S noha a nyugati zárt gazdasági csoportosulások hátrányos megkülönböztetései sok kárt. okoznak, és jelentősen nehezítik kapcsolataink fejlődését, az utóbbi években mégis számottevő előrehaladást értünk el. Ezt bizonyítja — egyebek között —, hogy mind több fejlett ország tért rá tavaly a több évre szóló, hosszú lejáratú megállapodások rendszerére. A hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások ma már kiterjednek több nyugat-európai kereskedelmi partnerünkre, mint például Ausztriára, Franciaországra, Nagy-Britan- niára, a Német Szövetségi Köztársaságra, Olaszországra. E hosszú lejáratú megállapodások rendszere azt mutatja, hogy pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikájának eredményeként megnőtt hazánk nemzetközi tekintélye, és megnőtt az érdeklődés a nyugati országok részéről Magyar- ország mint piac iránt. A hagyományos kereskedelmi kapcsolatokon túl erősödik az az irányzat is, hogy egy- egy fejlett tőkésországgal iDarj kooperációt létesítsünk, sok esetben egy harmadik piacon való együttműködés céljából. Ilyen irányú tárgyalások jelenleg is folynak, több iparilag fejlett nyugati ország illetékes szerveivel. Külkereskedelmi kapcsolataink a fejlődő országokkal is tovább mélyültek az elmúlt esztendőkben. Megállapodásaink itt is analauan tooo e».e szólóak. Magyarország — erejéhez mérten — támogatja ezeket az országokat nemzeti iparuk megteremtésében, önálló gazdaságuk kiépítésében műszaki segítség, szaktanács- adás, szakemberek kiképzése stb. formájában. Hazánk (növekvő exportja mellett) mind nagyobb mértékben vásárol ezekből az országokból nyersanyagokat, félkész termékeket, valamint az utóbbi időben fogyasztási cikkeket is. e Hogyan ítéli meg miniszter elvtárs az ipar és a külkereskedelem kapcsolatát? — Az ipar és a külkereskedelem együttműködése — bár az utóbbi évekhez képest némi javulás tapasztalható — még ma sem zavartalan. Az egyik alapvető problémának azt tartom, hogy iparunk műszaki fejlesztési elképzelése és főként annak megvalósulása nem minden esetben tükrözi a külföldi igényeket. Ehhez a kérdéshez tartozik, hogy előfordul, amikor a prototípustól a sorozatgyártásig nagyon hosszú idő telik el, és a termék késve érkezik a világpiacra. Pedig a gyártmányfejlesztés gyorsasága kedvezően befolyásolná. külkereskedelmünket, főként a gépipari exportot, s gépkereskedelmünkben nem mutatkozna értékesítési nehézség, s ez természetszerűleg elérhető árainkban is még inkább kifejeződne. A külkereskedelmi munka eredményességét rontja, ha az ipar nem minden esetben tartja te a szállítási határidőket, vagy ha nem a szerződés szerinti minőségben szállít. A hibák igen nagy százaléka gondatlanságból származik. Az elmúlt időszakban néhány javaslatot dolgoztunk ki az ipari vállalatok érdekeltségének növelésére az export- termelésben. Az idén a köny- nyűipar területén — éppen ezekre a szempontokra tekintettel — új kísérletet vezettünk be az export és a termelés összehangolására. Jelenleg — az iparral közösen — azzal kísérletezünk, hogy egy-egy ipari üzemben a közös érdekeltség mellett találjuk meg az azonos mérési lehetőségeket az export és a termelési tevékenység értékelésére. A külkereskedelem előtt álló feladatok indokolttá teszik, hogy ebben az évben jó néhány kérdésben — anyagi ösztönzés, minőség, határidő, gyártmányfejlesztés — előrelépjünk, mert még ma is gyakran ezekkel a tényezőkkel kapcsolatos problémák gátolják ipari termékeink tömegesebb, előnyösebb eladását — mondta Bíró József külkereskedelmi miniszter. U. I.