Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-11 / 86. szám

Vasárnap, 1965. április 11. 5 SOMOGYI NÉPLAP ELFEKVŐ ANYAGBÓL KÉSZÜL A Dél-balatoni Háziipari Szövetkezet siófoki telepén Szilágyi János kosárfonó népművész okos elképzelé­sei alapján hasznosítják az elfekvő anyagokat. A nád­ból készített gyermekszé­kek iránt máris több kül­földi kereskedelmi cég ér­deklődik. Nem tudnak any- nyit készíteni, ami el ne fogyna. Ugyancsak heverő anyagból készítik az ízléses háncsfonatű díszüvegeket. A szövetkezet több száz­ezer forintos haszonra tesz szert az ötletek megvalósí­tásával. Kereskedelmi kapcsolat 128 országgal Hosszú lejáratú megállapodások Mi akadályozza az ipar és a kereskedelem jói egyiittmikidését? Bíró József miniszter nyilatkozata A tsz-tagság életkora A termelőszövetkezetek zár­számadásáról készített me­gyei összesítő egyik mellék­lete a tagság életkor szerinti megoszlását mutatja. A 72 127 tag közül mindössze 2301 fia­talabb huszonhat évesnél. Az ettől harminckilenc évesig terjedő korcsoportba 10 091 fő tartozik. Negyven és ötven között van 10 913, a követke­ző évtizedet járja 17 666 tsz- tag. S a többiek — 31156 pa­rasztembernek — az életkora felül van a hatvanon. A korösszetétel adatait a megelőző időszakhoz mérve megtudjuk, hogy az ötven- ötvenöt év alattiak együttes létszáma is, aránya is évről évre csökken, az idősebbeké pedig növekszik. A mezőgaz­daságot irányító szervek fon­tos következtetések alapjának tekintik ezt a statisztikát a gépesítés, a fiatalság bevoná­sa, foglalkoztatása jövőbeli terveinek meghatározásában. Irodaházat épít csaknem hárommilliós költség­gel a Kaposvári Vas- és Fém­ipari Vállalat. Az irodaépület földszintjén alakítják ki a szo­ciális helyiségeket. Háborús veteránok nemzetközi találkozója Május első felében szovjet kez­deményezésre a háborús veterá­nok nemzetközi találkozót tarta­nak Moszkvában a fasiszta Német­ország felett aratott győzelem 20. évfordulója alkalmából. A talál­kozó részvevői fölkeresik Lenin- grádot és Volgográdot, a történel­mi jelentőségű ütközetek színhe­lyét. Tyimosenko szovjet marsal­lal az élen szovjet szervező bi­zottság alakult a nemzetközi ta­lálkozó előkészítésére. Most, ami­kor Indokínában amerikai bombák hullnak, s Hitler volt tábornokai a nyugatnémet Bundeswehr veze­tői tisztségeiben a revánsról álmo­doznak, a háborús veteránok nem­zetközi találkozója különös jelen­tőségűvé válik a békeharcban. A külkereskedelem kérdései az utóbbi években előtérbe kerültek. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter az alábbi­akban válaszolt az ezzel kap­csolatos kédésekre. Hogyan lehetne röviden összegezni külkereske­delmünk idei indulását és az 1965-ös feladatokat? — 1965 a külkereskedelemre is nehezebb, bonyolultabb fel­adatokat ró; a külkereskede­lem idei terve jelentős mér tékű — a termelés emelkedé­sének ütemét meghaladó — növekedést irányoz elő. Az elmúlt évihez mérten a terv az exportban 11 százalékos, az importban 4,5 százalékos emel­kedést igényel. Az ország gyorsan növekvő nyersanyag- és egyéb importszükségletének zavartalan kielégítése csak ak­kor valósítható meg, ha — az exportárualapok mennyiségé­nek növelésén túl — minde­nekelőtt a korszerűséget fo­kozzuk, a minőséget javítjuk, és a szállítási kötelezettsége­ket határidőre teljesítjük. Kü­lön ki kell emelnem a gépipar előtt álló feladatot: míg a gépipar termelése a terv sze­rint 4 százalékkal növekszik, exporttermékeinek mennyisé­gét 7 százalékkal kell emel­nie. Az 1965-re előirányzott kül­kereskedelmi forgalom rhint- egy 70 százalékát a szocialis­ta országokkal bonyolítjuk le. Bár a forgalom a korábban megkötött hosszú lejáratú szerződéseken alapult, az éves államközi megállapodá­sok és a realizálásukra meg­kötendő magánjogi szerződé­sek a külkereskedelmi válla­latok elé is nagy követelmé­nyeket állítanak. Ezért a kül­kereskedelmi vállalatok to­vább növelik árupropaganda tevékenységüket, a magyar ipar termékei az idén 20 nem­zetközi vásárra és 280 szak­mai kiállításra jutnak el. A külkereskedelem előtt ál­ló egyik legfontosabb feladat 1965-ben a gazdaságosság nö­velése, ezen belül az export devizahozamának fokozása. Ehhez az is szükséges,: hogy a gazdaságossági számítások módszereit tökéletesítsük, va­M ULTID MIK A háború utáni első időszak­ról beszélgettem néhány mikei emberrel. Történelmi hónapok emlékeit idéztük. Az akkori események tanúival, cselekvő részeseivel szedegettük össze az emlékeket, s próbáltunk vála­szolni a kérdésre: hogyan is volt? — A nemzeti bizottságnak én is tagja voltam — mondja Pits Géza párttitkár. — A mostani tanácsülésekhez hasonlóan rendszeresen összejöttünk, és beszélgettünk a falu ügyes­bajos dolgairól. Akkoriban több párthoz tartozott a lakosság. Legtöbben a kommunisták, a szociáldemokraták meg a kis­gazdák voltak. A nemzeti bi­zottságban minden párt képvi­seltette magát. ö volt Mikén az első tanács­elnök. Egy évig állt a községi államhatalmi szerv élén. Mint a beteg, aki hosszas fekvés után először lép ki a szabadba, úgy lábadozott annak idején a falu. A háborúból kijutott ne­kik is, a frontátvonulás idejére kitelepítették a lakosságot. Amikor visszatértek, megdöb­bentő látvány fogadta őket. De erről beszéljen ismét a szemta­nú, a jelenlegi párttitkár: — Alig ismertünk rá a fa­lunkra. Feldúlt porták képe tá­rult elénk. A kerítések ledönt­ve, a bútorok szanaszét hever­tek az udvarban, összetörve, szétlövöldözve... Az úton el­pusztult lovak, sertések, macs­kák meg kutyák feküdtek. Sok dolga akadt a nemzeti bizottságnak. — Eltakarítottuk a romokat, beföldeltük a mezőn meg az udvarokon éktelenkedő bunke­rokat, lövészárkokat Hozzá­fogtunk az uradalmi épületek bontásához. Ebből az anyagból épültek később a Kossuth, utca házai. S míg benn a faluban folyt a rendcsinálás, a határban cöve- kek fúródtak a földbe: munká­hoz látott a földosztó bizott­ság. lesz semmi nek, úgyis Schlichter Mátyás, a földosz­tó bizottság elnöke ma a Rá­kóczi Termelőszövetkezet tagja. A nagy esemény idején még ereje teljében levő parasztem­bernek ma ősz a haja, egy kis­sé megromlott az egészsége, de ha teheti, ott van a közös mun­kákban. Könnyű az emlékezés, hiszen olyan jelentőségteljes feladatot, mint amilyennel a földosztás­kor megbízták, azóta sem ka­pott. — A bíróval az élén az elöl­járóság állította össze a föld­igénylő bizottságot. Voltak köz­tünk középparasztok, cseléd­sorstól megszabadult földnélkü­liek és iparosok is, úgyhogy ez a testület az egész falut képvi­selte. Megkaptuk a listát, amit az igénylések alapján készítet­tek, s eszerint elkezdtük a cö- vekelést. — Nem hátráltatta semmi a munkájukat? — Hát a cövekelés még csak könnyen ment, hanem a biza­kodás nem nagyon fűtötte a bizottságot, mert közöttünk is egy re-másra mondogatták: nem értelme az egész­visszacsinál tatnak velünk mindent Nem minden­ki hitt abban, hogy valóban új gazdák tulajdonába kerül az uradalmi birtok... — .Hogyan döntötték el, hogy melyik parcella kié lesz? — Sorsolással. Egyforma nagyságú parcellákat jelöltünk ki, és a cövekekre számokat ír­tunk. A kimérés végeztével egy kalapban gyűjtöttünk össze annyi számozott cédulát, ahány cöveket levertünk a határban. Mindenki húzott egy cédulát. Voltak, akik miután rátaláltak a parcellájukra, visszahozták a papírt, mert gyengének tartot­ták a földet. De végül is köz- megelégedésre rendeztük el az ilyen problémákat. — Hogyan boldogultak az új gazdák? — Boldogultak. Szépen hoz­záfogtak a munkához, persze nehéz körülmények között, összefogták a teheneket, lova­kat. Később a földművesszö­vetkezet útján gépi segítséget vettek igénybe. Így kezdődött.. Khaiser Ádám tsz-tag, a ta­nács vb-elnökhelyettese és Stadler István vb-titkár másfél évtizede tagja a község vezető testületének. — Annak idején olyan nagy mérvű volt a társadalmi össze­fogás Mikén, olyan jelentős munkát végzett falujáért a la­kosság, hogy azóta sem értük el ezt a szintet — mondják. Az új házak építésében úgy­szólván mindenki segített min­denkinek. Szívesen vettek részt a középületek tatarozásában, csinosításában. Ma azt tartják, hogy elegendő a befizetett községfejlesztési hozzájárulás, húzódoznak a társadalmi mun­kától. A másfél évtized alatt — az előző öt évben csak a ro­mok eltakarítására és a károk kijavítására futotta — több köz létesít Ténnyel gazdagodott a falu, villamosítottak, orvo­si rendelőt építettek és még számos közhasznú beruházást végeztek. De hogy ennyi év múltával is még milyen sok tennivaló van hátra, azt ezek a válaszok is bizonyítják. — Mi hiányzik leginkább a faluból? Ha nagyon sok pénze volna a tanácsnak, mit valósí­tana meg elsőként? Az elnökhelyettes: — A régi vásárteret, a falu központját parkosítani kellene. Nagyon elkelne a szilárd burkolatú járda is. A titkár: — Elsősorban egy törpe vízműre lenne szükség, ugyanis a Hunyadi, a Rákó­czi meg a Zrínyi utcában egészségtelen a víz, fertőzöt­tek a kutak. Hiányzik egy korszerű művelődési ház is... Elmúlt húsz év. Az igények­kel együtt növekedtek a fel­adatok is. Annak idején de­hogy is telt volna ilyen beru­házásokra! Mégsem volt ke­vés, amit akkor tettek, sőt ha csupán Miké két évtizedé­re tekintünk vissza, akkor is látjuk, milyen nagy dolgok történtek falun a háború után. Hcrnesz Ferenc lamint közös érdekeltséget alakítsunk ki az ipar és a külkereskedelmi vállalatok között az elérhető exportár- valaming a GcxiiiwiCibi ra* fordítás mértékében. Minthogy exportforrásaink korlátozottak, a terv az import lényegesen alacsonyabb növe­lését irányozza elő. Ez termé­szetesen megköveteli az im­port-előirányzatok szigorú be­tartását. Ennek megfelelően az importtal foglalkozó külkeres­kedelmi vállalataink — amel­lett, hogy maguk is messze­menő takarékossági intézkedé­seket tesznek — minden olyan esetben, amikor a jelentkező importigényt hazai forrásból is fedezhetőnek tartják, fel­hívják erre az illetékes szer­vek figyelmét. Az aktuális feladatokat ösz- szefoglalva: nagyon fontos, hogy gazdasági kapcsolatain­kat tovaoo CpllOULL, Ct _____^ l eggazdaságosabban exportál­junk; szigorú, de ésszerű im­portgazdálkodást honosítsunk meg; körültekintő piackutató munkát folytassunk, tovább javítsuk fizetési mérlegünket, és megfelelő közös érdekeket (anyagi ösztönzés) építsünk ki az ipari vállalatokkal. O Hogyan alakulnak külke­reskedelmi kapcsola­taink? — Hazánk nemzetközi ke- íreskedelmi kapcsolataiban ter­mészetesen a döntő, a meg­határozó szerepet a szocialis­ta országok töltik be. Ez idő szerint Magyarország teljes külkereskedelmi forgalmának mintegy 70 szaza.c.vac a szo­cialista országokkal bonyolít­ja le. Ez alapvető kapcsolataink mellett arra törekszünk, hogy — a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság elve alapján — valamennyi országgal fejlesz- szük kereskedelmünket, ami teljes mértékben megfelel a békés egymás mellett élés po­litikájának. Hazánk jelenleg 128 országgal tart fenn keres­kedelmi kapcsolatot. S noha a nyugati zárt gazdasági csopor­tosulások hátrányos megkü­lönböztetései sok kárt. okoz­nak, és jelentősen nehezítik kapcsolataink fejlődését, az utóbbi években mégis számot­tevő előrehaladást értünk el. Ezt bizonyítja — egyebek kö­zött —, hogy mind több fej­lett ország tért rá tavaly a több évre szóló, hosszú lejára­tú megállapodások rendszeré­re. A hosszú lejáratú kereske­delmi megállapodások ma már kiterjednek több nyugat-euró­pai kereskedelmi partnerünk­re, mint például Ausztriára, Franciaországra, Nagy-Britan- niára, a Német Szövetségi Köztársaságra, Olaszországra. E hosszú lejáratú megállapo­dások rendszere azt mutatja, hogy pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikájának eredményeként megnőtt ha­zánk nemzetközi tekintélye, és megnőtt az érdeklődés a nyu­gati országok részéről Magyar- ország mint piac iránt. A hagyományos kereskedel­mi kapcsolatokon túl erősödik az az irányzat is, hogy egy- egy fejlett tőkésországgal iDarj kooperációt létesítsünk, sok esetben egy harmadik pia­con való együttműködés cél­jából. Ilyen irányú tárgyalá­sok jelenleg is folynak, több iparilag fejlett nyugati ország illetékes szerveivel. Külkereskedelmi kapcsola­taink a fejlődő országokkal is tovább mélyültek az elmúlt esztendőkben. Megállapodása­ink itt is analauan tooo e».e szólóak. Magyarország — ere­jéhez mérten — támogatja ezeket az országokat nemzeti iparuk megteremtésében, ön­álló gazdaságuk kiépítésében műszaki segítség, szaktanács- adás, szakemberek kiképzése stb. formájában. Hazánk (nö­vekvő exportja mellett) mind nagyobb mértékben vásárol ezekből az országokból nyers­anyagokat, félkész terméke­ket, valamint az utóbbi idő­ben fogyasztási cikkeket is. e Hogyan ítéli meg mi­niszter elvtárs az ipar és a külkereskedelem kapcsola­tát? — Az ipar és a külkereske­delem együttműködése — bár az utóbbi évekhez képest né­mi javulás tapasztalható — még ma sem zavartalan. Az egyik alapvető problémának azt tartom, hogy iparunk mű­szaki fejlesztési elképzelése és főként annak megvalósulása nem minden esetben tükrözi a külföldi igényeket. Ehhez a kérdéshez tartozik, hogy elő­fordul, amikor a prototípus­tól a sorozatgyártásig nagyon hosszú idő telik el, és a ter­mék késve érkezik a világpi­acra. Pedig a gyártmányfej­lesztés gyorsasága kedvezően befolyásolná. külkereskedel­münket, főként a gépipari ex­portot, s gépkereskedelmünk­ben nem mutatkozna értékesí­tési nehézség, s ez természet­szerűleg elérhető árainkban is még inkább kifejeződne. A külkereskedelmi munka eredményességét rontja, ha az ipar nem minden esetben tart­ja te a szállítási határidő­ket, vagy ha nem a szerződés szerinti minőségben szállít. A hibák igen nagy százaléka gondatlanságból származik. Az elmúlt időszakban né­hány javaslatot dolgoztunk ki az ipari vállalatok érdekeltsé­gének növelésére az export- termelésben. Az idén a köny- nyűipar területén — éppen ezekre a szempontokra tekin­tettel — új kísérletet vezet­tünk be az export és a terme­lés összehangolására. Jelenleg — az iparral közösen — azzal kísérletezünk, hogy egy-egy ipari üzemben a közös érde­keltség mellett találjuk meg az azonos mérési lehetőségeket az export és a termelési tevé­kenység értékelésére. A külkereskedelem előtt álló feladatok indokolttá teszik, hogy ebben az évben jó né­hány kérdésben — anyagi ösztönzés, minőség, határidő, gyártmányfejlesztés — előre­lépjünk, mert még ma is gyakran ezekkel a tényezők­kel kapcsolatos problémák gá­tolják ipari termékeink töme­gesebb, előnyösebb eladását — mondta Bíró József külkeres­kedelmi miniszter. U. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents