Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-10 / 85. szám

Hová lett a kemence? — És hová lett a kemen­ce? Az asszony elmosolyodik, majd a nyitott ajtón át az udvar végébe mutat. — A nyári konyhában van. Ide már nem illik, de teljesen eltüntetni sem le­het, mert még szükség van rá. Szentbalázson járom a há­zakat, és csodálkozom. ívieg- változott a falu. Erről be­szélt az imént Keczeli József tanácselnök, amikor fölke­restem. — össze sem lehet hason­lítani a parasztemberek la­kását a tizenöt-húsz évvel ezelőttivel. Mások már az igények. Higgye el, sokan jobban válogatnak a búto­rok körött, mint a városiak. Szentbalázsnak mindössze 450 a lélekszáma, de vala­miben biztosan országos re­kordot állított fel a falvak között: itt minőén ötvene­dik embernek autója van. Moszkvics, Wartburg, Opel Kadett... A tanácselnök még néhány jellemző adatot említ: a felszabadulás óta 42 új ház épült a faluban, az összes épületnek több mint fele. Ezek a házak für­dőszobával készültek, sok helyen már bevezették a vi­zet. Elterjedtek és igen nép­szerűek a cserépkályhák, fo­kozatosan eltűnnek a pad­lók, parkettázzák a szobá- kat. Megváltozott a falu külső képe is. Egyre kevesebb a tornácos, a régi típusú »nyújtott« ház, ezek helyét elfoglalják az L alakú épü­letek utcára nyíló nagy, re­dőnyös ablakokkal. Bernáth Istvánék háza 1954-ben épült. Kényelmes, tágas lakása ez a hattagú családnak. Eernáth néni a szobába vezet. — Ez a bútor még az én stafírungom volt — mutat a szilfa hálóra —, jól kiszol­gált. A másik szoba a fiata­loké. Kombinált szekrény, rejtett csővázas berendezés, modern csillár. — És melyik szoba tetszik jobban? — Hát a kombinált... Én is csak szeretem az újat, a szépet! Másodikos gimnazis­ta az unokám, ő szokta mon­dani, hogy én jobban érték ahhoz, mi a modern, mint a lányom ... Ehrnáthék tsz-tagok. — Nézze meg a konyhát is — invitál —, három éve vásároltuk a konyhabútort. Fehérrel csempézett a konyha, bent van a vízcsap. — Itt volt a kemence, de most hátul van, ott sütünk kenyeret. — Büszkén mutat­ja a fürdőszobát; ragyog a tisztaságtól, szintén körül- csempézett, beépítették a fe­hér zománc fürdőkádat. — Csak azóta tudjuk iga­zán, hogy mit jelent á für­dőszoba, amióta használjuk. Amikor bekopogok Ezeres Lajosékhoz »háztűznézőbe«, csak az öregeket találom otthon. — A fiatalok bementek autóval a városba, csak én maradtam itthon a kisuno- kámmal. Az unoka élénk szemű, vi­dám gyerek, s bár a televí­zió most nem sugároz mű­sor^ "’o-dóan a lesi. Hátha — csak az ő ke<.v _rt — megjelenik va­l ami ... — Három hete vásároltuk a Kékest, s legjobban az unoka örül neki... Ezeres bácsi és felesége a lakókonyhában alszik, lá­nyuk az unokával az »első szobában«. Csak ezt fűtik szép nagy csérépkályhávai. Megmutatják a »hideg kony­hát« is, itt főznek, tartóz­kodnak napközben, kímélik a másikat. A falu legszebb háza Pe- thö Antilláké. Nagy, magas épület, bordó-fehér tataro­zással. 1961-ben épült. Az udvaron, egy kis emelkedőn még látni a régi ház helyét. — A másik legalább két­száz éves volt — mondja Pethő bácsi —, szalmás sár­ból rakták a régi öregek. Az meg úgy megkötött, mint a beton ... A régi házból csak az ab­lakok maradtak meg, az új konyha örökölte, mindkettőt ide építették be. A szobák­ban nagy, háromszárnyas ablakok bocsátják be a vilá­gosságot. — Ügy tanultuk az isko­lában, hogy ahol nagy az ablak, ott egészség van — jegyzi meg a fiatalabbik Pe- thőné. — Hát mi nagyon egészségesek akarunk len­ni... Hatan vannak, valameny- nyien tsz-tagok. Hangsú­lyozzák, hogy nem kölcsön­ből építették a házat, hanem a maguk erejéből. — Jól sikerült a jószág, volt bikánk, hasas üszőnk, disznókat hizlaltunk, egy év alatt felépítettük ... Sok pénzbe került, az igaz, bú­torcserére már nem futotta. A háíónk még régi divatú, de a konyhabútor moder­nebb. Szeretnénk minél előbb egyszép kombinált szobát. Strubl Márta AZ MSZMP MEGYEI BlZÓTTS ÁGA ES A MÉG VEI TAN ACS L Jól szolgálta a tanulók művészi ízlésének fejlesztését $mm A marcali gimnázium kulturális beléről Az idén másodízben ren­dezte meg kulturális hetét a marcali gimnázium KISZ- szervezete. Az egyes osztályok művészeti csoportjai, szólistái öt műfajban léptek színre. Az iskola életének ez az érdekes és feltétlenül hasznos esemé­nye a nemes vetélkedés sa­játosan izgalmas légkörében zajlott le, és elsősorban azért érdemes szóra, mert jól tük­rözi a különféle műfajok mű­velésének színvonalát, a mű­vészi öntevékenység helyzetét a járási székhely középisko­lájában. Az első nap tizennyolc sza­valatot hallottunk. Friss, idő­szerű témaválasztás, a leg- jobbaknál az egyszerűségre, a póztalanságra való törekvés jellemezte a versmondásokat. Általában a szavalók. :ltúra helyes irányú fejlődéséről győzte meg a hallgatókat a műsor. Nem így a második délután bemutatója. Az itt előadott népi táncok össze­állítása és alacsony színvo­nalú előadása arra hívja fel a figyelmet, hogy a népi ha­gyományok ápolása, a folklór termékének értése túlságosan háttérbe szorul a középisko­lások körében. Ennek okát a szakvezetés hiányában talál­juk meg. A csoportok és a szólisták többsége ugyanis minden segítség nélkül állí­totta össze és tanulta meg táncát, és így nem csodálkoz­hatunk, hogy jellegtelenség, sőt műmagyarkodó stílus jel­lemezte a produkció jelentős részét. Mindez felhívja a fi­gyelmet az általános isko­láinkban, úttörőcsapatainkban folyó ilyen irányú nevelés és képzés gyengeségére is. Az iskola létszámához vi­szonyítva kevés szólóénekest és hangszeres bemutatót hal­lottunk, ezek színvonalával sem lehetünk elégedettek. Az irodalmi színpadok ve­télkedőjén két irányzat har­cát figyelhettük meg: a ne­gyedikesek teljesen — dicsé­retre méltó merészséggel — feloldották a merev kerete­ket, ráadásul érdekesen igye­keztek helyi vonatkozású anyagot felhasználni. A többi csoport az oratóriumszerű elő­adásmódot választotta. Álta­lában jól alkalmazták a kü­lönböző jelzéseket. A színjátszásban — e kor­szerűtlennek ítélt műfajban — született a legnagyobb meglepetés. A harmadikosok: Hortobágyon című egyfelvo-: n.'.sósának előadása az egész1 hét kiemelkedő műsorszáma- ként maradt meg a nézők em­lékezetében. Kitűnő, a drámai { feszültség emelkedését ragyo- j góan érzékeltető rendezés, a jellemek jó megformálása, a belső átélés mértéktartó, de annál nagyobb hatású kifeje­zése révén méltán aratott nagy sikert. Végül is örömmel állapít­hatjuk meg, hogy a gimnázi­um e másodéves kezdeménye- se hibája ellenére jól szol­gálja a tanulók művészi íz­lésének fejlesztését. A szín­vonalasabb produkció elő­feltétele a hatékonyabb taná­ri irányítás, kibővítve külső szaktanácsadással az olyan műfajokban, amelyekben a tantestület nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel. P. L. Sok a tűz Megyénkben az év első ne­gyedében negyvenhét tűzhöz hívták ki a tűzoltókat. Hu­szonkettővel több esetben, mint a múlt év megfelelő idő­szakában. A legtöbb tűz a me­zőgazdaságban pusztított. Az elmúlt év elejéhez képest a keletkezett kár az ötszörösére emelkedett, és meghaladta a 140 000 forintot. A tüzet minden esetben gondatlanság okozta. Ha az erdőgazdaságok, a termelő- szövetkezetek a vasút menti tűzvédő ösvényeket az elő- előírásoknak megfelelően tisz­tán tartanák, nem keletkez­hetnének olyan károk, mint a Dél-somogyi Erdőgazdaság­ban, ahol 50 000 forint értékű fa égett el. A gyerekjátékból eredő tüzekért a szülők a fe­lelősek. Egy iskolás fiút pél- 1 dául dohányzáson értek, és ■ ijedtében az ólba dobta a pa­rázsló cigarettát. A tavaszi gyomégetés, a nyárssütés az erdőben ugyan­csak elővigyázatosságot köve­tel. Ha megtartanák az elő­írásoknak megfelelő huszon­öt méteres távolságot az ég­hető anyagoktól, és a kirán­dulók az erdőben a kijelölt helyen sütnének szalonnát, ke­vesebb lenne a tűz. Új sorozat indul a tv-ben A Magyar Televízió ifjúsági osztálya rövidesen új scxrozaT tot indít Falusi fiatalok cím­mel. A sorozat riportfilmjei azoknak az ifjaknak a helyze­tét vizsgálják, akik a mező- gazdaságot választották hiva­tásuknak, mesterségüknek. Bemutatják, milyen eredmé­nyeik és lehetőségeik vannak a fiataloknak a mezőgazdasá­gi munkában, érdemes-e el­végezniük a szakiskolát, ho­gyan fogadják őket a terme­lőszövetkezetekben. Ilyen és hasonló kérdésekre keres majd választ a műsor helyszí­ni közvetítésekben, kerek asz­tal-beszélgetésekben és a te­levízió nézői körében népsze­rű »nyílt tárgyalások«-an. Magyar küldöttség utazott Buchenwaldba A Magyar Partizán , Szövet­ség és a Nácizmus Üldözöttéi Bizottságának képviseletében — élén Földes Lászlóval, a Partizán Szövetség országos bizottságának tagjával, az Or­szágos Erdészeti Főigazgató-' ság vezetőjével — pénteken reggel küldöttség utazott Bu- chenwaldiba, hogy részt ve­gyen az egykori koncentrációs tábor felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából rende­zendő ünnepségeken. (MTI) Dicsérő oklevéllel jutalmazta múlt évi eredményes munkájáért a Somogy—Zala megyei Fűszer- és Édesség-nagykereskedelmi Vál­lalatot a belkereskedelmi minisz­ter és a KPVDSZ elnöksége. 3Ciaág.yák az at^&íiab&kr&kai Er Emlékszel, azt szoktuk mondani a sarkon: máris itthon vagyunk. Ha messziről, fáradtan jöttünk, alig vártuk, hogy a sarokig el­érjünk. Nagyot sóhajtottunk, amikor az orgonabokrok mel­lett befordultunk. Sokáig azt állítottad, hogy annak a kis háznak nincs is kerítése, csak az orgonabokrok határolják ... Valamikor régen — bizto­san nem felejtetted el — egy nagyon öreg asszony lakott benne. Kora tavasszal meg­metszette a bokrokat. Néha virágot is adott az az öreg né­ni. Kedvelt bennünket, gyere­keket. Jegyszedő volt a szín­házban, és milyen nagy ün­nep volt, amikor olykor-oly­kor becsempészett a ^kakas- ülőre-« ... Amikor meglátogattuk, azt mondta, többet már nem látja kinyílni ezeket a bokrokat... Egy nap eltűnt. Mentőautó jött érte. Ügy hallottuk, hogy szociális otthonba vitték. Evek múlva valaki mondta, hogy meghalt... Valóban, nem látta többé zöldbe borulni a sövényt. De mi igen. Igaz, virágot nem sza­kítottunk róla. Sajnáltuk vol­na... És most kivágják a bokrokat ú... A házból rr^ár csak téglaku­pacok vannak. Az ágakon ki­bomlottak a rügyek. Az első picike levelektől olyan lett az egész, mintha va­lami csodálatos zöld csipke- függönyt terítettek volna az addig meredt-fázós gallyakra. Mindig ez volt az első zöld az utcánkban, és tudtuk, végre tavasz van... Czinte hozzánk nőtt ez az ^ orgonabokros sarok. Éppúgy, mint a járdát szegé­lyező tizenhárom fa. Akármi­lyen messze jártunk, csak He kellett csukni szemünket, és tisztán láttuk, ahogy egymás mellett sorakoznak. Mind­egyikhez fűződik valami em­lék. Arra a bütykös törzsűre igen könnyű volt felmászni. Volt egy cingár vékonyka, an­nál olyan jókat lehetett kör­be pörögni... Aztán ott vol­tak azok, melyeket mindig saj­náltunk, mert a villanydrótok miatt nem engedték megnőni lombkoronájukat. Tavasztájt emberek jöttek létrával, és könyörtelenül lefűrészelték a hosszabb ágakat __ De azért leginkább az orgo­nabokrokat szerettük. Lehet, hogy azért, mert a mi udva­runkban sohasem volt. A jegyszedő néni már rég elköltözött. Üj, ismeretlen em­berek laktak a kis házban. Az épületet csak télen láthattuk, a lombok tavasztól őszig el­takarták elölünk. Olyan szé­pen azóta sem tudta senki megmetszeni őket... Egyszer azt hallottam, elad­ták a házat meg a telket. És egy vasárnap láttam, amikor teherautóra rakták az ismeret­lenek a bútorokat. Nem törőd­tünk vele: te sem, én sem. Annyira természetes volt, hogy a bokrok maradnak. Ránéz­tünk mindennap, s olyan jó volt megállapítani, hogy a té­len halottnak hitt ágakban megindult az élet... Egyszerre álltunk meg. — Te, kivágják az orgona­bokrokat! Két férfi hajladozott. Csat­tant a fejsze. A harmadik szedte a járdára hullt ágakat, és egy halomba dobálta. Min­den fejszecsapás után üresebb lett a sarok... — Látod, kivágják őket!... A bokrok helyén nemsokára egy fal fog a magasba szök­kenni. Egy emeletes ház fala­sok lakó és sok gyerek lakik majd benne ... A zok, akiknek otthona lesz majd ez a ház, ta­lán sohasem gondolnak arra, hogy a falak helyén valamikor orgonabokrok voltak. Élő, vi­rágot hozó, zöld kerítés. A bokrok között bujócskázni le­hetett és figyelni azt. hogyan érkezik a tavasz .. Vörös Márt» Húsvéti divatbemutatóra készül a falu (Tudósítónktól.) Az áruházak, szaküzletek forgalmán is megmutatkozik, hogy falvai nk lakossága ké­szülődik a húsvétra. Van mi­ből válogatni a falusi, boltok­ban, hiszen csaknem kétszáz­millió forint értékű árukész­let áll rendelkezésre. A szö­vetkezeti szaküzletek és áru­házak több mint 10 000 000 forinttal növelték készletüket. Húsvét mindig a falu di­vatbemutatója volt, ilyenkor nagy mennyiségű ruházati árut vásárolnak a lányok, asszonyok. Az eovébként na­pi hárommilliós megyei át­lagforgalom ezekben a napok­ban 15—20 százalékkal emel­kedett. Különösen sok méter­árut, kötött holmit és cipőt vásárolnak a falusiak/ Nagy az érdeklődés a játék- és ajándékcikkek iránt is. ,.anonta több ezer vásárló fordul meg a tabi földműves- szövetkezet korszerű áruházá­ban, a marcali ruházati bolt­ban, de nagy forgalmat bo­nyolít le a nagybajomi ruhá­zati szaküzlet és az igali áru­ház is. Viszik a húsvéti cso- koládényulakat, tojásokat és a locsoláshoz szükséges kölnivi­zet. I t « « • SORlOK Az egyik járási vezető­nek szemrehányóan mond­ta valaki: — Keveset ír az újság a ti járástokról. Mi az oka? — Tudod, öregem, a mi járásunkban nincsenek hi­bák ... Aztán meggondolta ma­gát, s így helyesbített: — Na, persze, ez nem azt jelenti, hogy egyálta­lán nincsenek. Csak tudod, nálunk a hibák nem olyan felszínesek, mint az ered­ményeink . .. ... A művezető egyik regge­len krétával írta föl ész­revételét a Vállalati Hír­adóra: — Horváth János ma ré­szegen jött be! A »megbélyegzett« em­ber az igazgatónál tiltako­zott, és bizonyította ár­tatlanságát. Az igazgató te­hát magához rendelte a művezetőt, és utasította, hogy azonnal helyesbítse a felírást. Ez perceken belül meg is történt — így: — Horváth János ma józanul jött be. ki « « * — Mi leszel, ha felnősz? kérdezték a nyolcéves Pis­tikétől. — Építészmérnök. — És miért? — Mert akikor építhetek egy nagy emeletes házat. Az első emeleten lakom majd én, a másodikon a bátyám, a harmadikon az anyu és az apu... —És a földszinten? — Földszint, az nem lesz... dz Szerelem és halál Texasban A texasi asszonyok nem­régiben mozgalmat indí­tottak egy fontos kérdés tisztázására. Követelik ugyanis, hogy helyezzék hatályon kívül azt a régi texasi törvényt, mely sze­rint a felszarvazott férj­nek, ha »tetten éri« vetély- társát, joga van megölnie, anélkül, hogy ezért a bí­róság felelősségre vonhat­ná. A texasi nők ma úgy vélik, hogy az ilyenfajta gyilkosságot ugyanolyan szigorral kell büntetni, mint minden más gyilkos­ságot. Arról persze mé­lyen hallgatnak, hogy az »elcsábított« asszony mi­lyen büntetést érdemel... * * * Az idegenforgalom mindenek előtt A svéd lapok a stockhol­mi ír nagykövet szokatlan lépéséről adtak hírt. Nem a svéd kormánynál, hanem a meteorológiai ipt*w»tnél tiltakozott, amelynek je­lentései — a nag- ’ i3''et szerint — komolv okozhatnak az ír idegen- forgalomnak. A közlemé­nyek ugyanis gyakran szá­molnak be borús időről Ír­országban, sőt közelgő vi­harokról is. Állatbarát (A Quick karikatúrája) Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megvet Bizottsága a Somogy megye* Tan ács lapja. Főszerkesztős WIRTH LAJOS. Szerkesztőség- Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon «5-10. «5-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kapos« ár Latinka S. q. l Telefon 15 16 Felelős kiadó: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrzüuw meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftőknéL Előfizetési dll egy hónapra 12 Ft Index: 2506?. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, tatinka Sándor utca &

Next

/
Thumbnails
Contents