Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-10 / 85. szám
Hová lett a kemence? — És hová lett a kemence? Az asszony elmosolyodik, majd a nyitott ajtón át az udvar végébe mutat. — A nyári konyhában van. Ide már nem illik, de teljesen eltüntetni sem lehet, mert még szükség van rá. Szentbalázson járom a házakat, és csodálkozom. ívieg- változott a falu. Erről beszélt az imént Keczeli József tanácselnök, amikor fölkerestem. — össze sem lehet hasonlítani a parasztemberek lakását a tizenöt-húsz évvel ezelőttivel. Mások már az igények. Higgye el, sokan jobban válogatnak a bútorok körött, mint a városiak. Szentbalázsnak mindössze 450 a lélekszáma, de valamiben biztosan országos rekordot állított fel a falvak között: itt minőén ötvenedik embernek autója van. Moszkvics, Wartburg, Opel Kadett... A tanácselnök még néhány jellemző adatot említ: a felszabadulás óta 42 új ház épült a faluban, az összes épületnek több mint fele. Ezek a házak fürdőszobával készültek, sok helyen már bevezették a vizet. Elterjedtek és igen népszerűek a cserépkályhák, fokozatosan eltűnnek a padlók, parkettázzák a szobá- kat. Megváltozott a falu külső képe is. Egyre kevesebb a tornácos, a régi típusú »nyújtott« ház, ezek helyét elfoglalják az L alakú épületek utcára nyíló nagy, redőnyös ablakokkal. Bernáth Istvánék háza 1954-ben épült. Kényelmes, tágas lakása ez a hattagú családnak. Eernáth néni a szobába vezet. — Ez a bútor még az én stafírungom volt — mutat a szilfa hálóra —, jól kiszolgált. A másik szoba a fiataloké. Kombinált szekrény, rejtett csővázas berendezés, modern csillár. — És melyik szoba tetszik jobban? — Hát a kombinált... Én is csak szeretem az újat, a szépet! Másodikos gimnazista az unokám, ő szokta mondani, hogy én jobban érték ahhoz, mi a modern, mint a lányom ... Ehrnáthék tsz-tagok. — Nézze meg a konyhát is — invitál —, három éve vásároltuk a konyhabútort. Fehérrel csempézett a konyha, bent van a vízcsap. — Itt volt a kemence, de most hátul van, ott sütünk kenyeret. — Büszkén mutatja a fürdőszobát; ragyog a tisztaságtól, szintén körül- csempézett, beépítették a fehér zománc fürdőkádat. — Csak azóta tudjuk igazán, hogy mit jelent á fürdőszoba, amióta használjuk. Amikor bekopogok Ezeres Lajosékhoz »háztűznézőbe«, csak az öregeket találom otthon. — A fiatalok bementek autóval a városba, csak én maradtam itthon a kisuno- kámmal. Az unoka élénk szemű, vidám gyerek, s bár a televízió most nem sugároz műsor^ "’o-dóan a lesi. Hátha — csak az ő ke<.v _rt — megjelenik val ami ... — Három hete vásároltuk a Kékest, s legjobban az unoka örül neki... Ezeres bácsi és felesége a lakókonyhában alszik, lányuk az unokával az »első szobában«. Csak ezt fűtik szép nagy csérépkályhávai. Megmutatják a »hideg konyhát« is, itt főznek, tartózkodnak napközben, kímélik a másikat. A falu legszebb háza Pe- thö Antilláké. Nagy, magas épület, bordó-fehér tatarozással. 1961-ben épült. Az udvaron, egy kis emelkedőn még látni a régi ház helyét. — A másik legalább kétszáz éves volt — mondja Pethő bácsi —, szalmás sárból rakták a régi öregek. Az meg úgy megkötött, mint a beton ... A régi házból csak az ablakok maradtak meg, az új konyha örökölte, mindkettőt ide építették be. A szobákban nagy, háromszárnyas ablakok bocsátják be a világosságot. — Ügy tanultuk az iskolában, hogy ahol nagy az ablak, ott egészség van — jegyzi meg a fiatalabbik Pe- thőné. — Hát mi nagyon egészségesek akarunk lenni... Hatan vannak, valameny- nyien tsz-tagok. Hangsúlyozzák, hogy nem kölcsönből építették a házat, hanem a maguk erejéből. — Jól sikerült a jószág, volt bikánk, hasas üszőnk, disznókat hizlaltunk, egy év alatt felépítettük ... Sok pénzbe került, az igaz, bútorcserére már nem futotta. A háíónk még régi divatú, de a konyhabútor modernebb. Szeretnénk minél előbb egyszép kombinált szobát. Strubl Márta AZ MSZMP MEGYEI BlZÓTTS ÁGA ES A MÉG VEI TAN ACS L Jól szolgálta a tanulók művészi ízlésének fejlesztését $mm A marcali gimnázium kulturális beléről Az idén másodízben rendezte meg kulturális hetét a marcali gimnázium KISZ- szervezete. Az egyes osztályok művészeti csoportjai, szólistái öt műfajban léptek színre. Az iskola életének ez az érdekes és feltétlenül hasznos eseménye a nemes vetélkedés sajátosan izgalmas légkörében zajlott le, és elsősorban azért érdemes szóra, mert jól tükrözi a különféle műfajok művelésének színvonalát, a művészi öntevékenység helyzetét a járási székhely középiskolájában. Az első nap tizennyolc szavalatot hallottunk. Friss, időszerű témaválasztás, a leg- jobbaknál az egyszerűségre, a póztalanságra való törekvés jellemezte a versmondásokat. Általában a szavalók. :ltúra helyes irányú fejlődéséről győzte meg a hallgatókat a műsor. Nem így a második délután bemutatója. Az itt előadott népi táncok összeállítása és alacsony színvonalú előadása arra hívja fel a figyelmet, hogy a népi hagyományok ápolása, a folklór termékének értése túlságosan háttérbe szorul a középiskolások körében. Ennek okát a szakvezetés hiányában találjuk meg. A csoportok és a szólisták többsége ugyanis minden segítség nélkül állította össze és tanulta meg táncát, és így nem csodálkozhatunk, hogy jellegtelenség, sőt műmagyarkodó stílus jellemezte a produkció jelentős részét. Mindez felhívja a figyelmet az általános iskoláinkban, úttörőcsapatainkban folyó ilyen irányú nevelés és képzés gyengeségére is. Az iskola létszámához viszonyítva kevés szólóénekest és hangszeres bemutatót hallottunk, ezek színvonalával sem lehetünk elégedettek. Az irodalmi színpadok vetélkedőjén két irányzat harcát figyelhettük meg: a negyedikesek teljesen — dicséretre méltó merészséggel — feloldották a merev kereteket, ráadásul érdekesen igyekeztek helyi vonatkozású anyagot felhasználni. A többi csoport az oratóriumszerű előadásmódot választotta. Általában jól alkalmazták a különböző jelzéseket. A színjátszásban — e korszerűtlennek ítélt műfajban — született a legnagyobb meglepetés. A harmadikosok: Hortobágyon című egyfelvo-: n.'.sósának előadása az egész1 hét kiemelkedő műsorszáma- ként maradt meg a nézők emlékezetében. Kitűnő, a drámai { feszültség emelkedését ragyo- j góan érzékeltető rendezés, a jellemek jó megformálása, a belső átélés mértéktartó, de annál nagyobb hatású kifejezése révén méltán aratott nagy sikert. Végül is örömmel állapíthatjuk meg, hogy a gimnázium e másodéves kezdeménye- se hibája ellenére jól szolgálja a tanulók művészi ízlésének fejlesztését. A színvonalasabb produkció előfeltétele a hatékonyabb tanári irányítás, kibővítve külső szaktanácsadással az olyan műfajokban, amelyekben a tantestület nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel. P. L. Sok a tűz Megyénkben az év első negyedében negyvenhét tűzhöz hívták ki a tűzoltókat. Huszonkettővel több esetben, mint a múlt év megfelelő időszakában. A legtöbb tűz a mezőgazdaságban pusztított. Az elmúlt év elejéhez képest a keletkezett kár az ötszörösére emelkedett, és meghaladta a 140 000 forintot. A tüzet minden esetben gondatlanság okozta. Ha az erdőgazdaságok, a termelő- szövetkezetek a vasút menti tűzvédő ösvényeket az elő- előírásoknak megfelelően tisztán tartanák, nem keletkezhetnének olyan károk, mint a Dél-somogyi Erdőgazdaságban, ahol 50 000 forint értékű fa égett el. A gyerekjátékból eredő tüzekért a szülők a felelősek. Egy iskolás fiút pél- 1 dául dohányzáson értek, és ■ ijedtében az ólba dobta a parázsló cigarettát. A tavaszi gyomégetés, a nyárssütés az erdőben ugyancsak elővigyázatosságot követel. Ha megtartanák az előírásoknak megfelelő huszonöt méteres távolságot az éghető anyagoktól, és a kirándulók az erdőben a kijelölt helyen sütnének szalonnát, kevesebb lenne a tűz. Új sorozat indul a tv-ben A Magyar Televízió ifjúsági osztálya rövidesen új scxrozaT tot indít Falusi fiatalok címmel. A sorozat riportfilmjei azoknak az ifjaknak a helyzetét vizsgálják, akik a mező- gazdaságot választották hivatásuknak, mesterségüknek. Bemutatják, milyen eredményeik és lehetőségeik vannak a fiataloknak a mezőgazdasági munkában, érdemes-e elvégezniük a szakiskolát, hogyan fogadják őket a termelőszövetkezetekben. Ilyen és hasonló kérdésekre keres majd választ a műsor helyszíni közvetítésekben, kerek asztal-beszélgetésekben és a televízió nézői körében népszerű »nyílt tárgyalások«-an. Magyar küldöttség utazott Buchenwaldba A Magyar Partizán , Szövetség és a Nácizmus Üldözöttéi Bizottságának képviseletében — élén Földes Lászlóval, a Partizán Szövetség országos bizottságának tagjával, az Országos Erdészeti Főigazgató-' ság vezetőjével — pénteken reggel küldöttség utazott Bu- chenwaldiba, hogy részt vegyen az egykori koncentrációs tábor felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. (MTI) Dicsérő oklevéllel jutalmazta múlt évi eredményes munkájáért a Somogy—Zala megyei Fűszer- és Édesség-nagykereskedelmi Vállalatot a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ elnöksége. 3Ciaág.yák az at^&íiab&kr&kai Er Emlékszel, azt szoktuk mondani a sarkon: máris itthon vagyunk. Ha messziről, fáradtan jöttünk, alig vártuk, hogy a sarokig elérjünk. Nagyot sóhajtottunk, amikor az orgonabokrok mellett befordultunk. Sokáig azt állítottad, hogy annak a kis háznak nincs is kerítése, csak az orgonabokrok határolják ... Valamikor régen — biztosan nem felejtetted el — egy nagyon öreg asszony lakott benne. Kora tavasszal megmetszette a bokrokat. Néha virágot is adott az az öreg néni. Kedvelt bennünket, gyerekeket. Jegyszedő volt a színházban, és milyen nagy ünnep volt, amikor olykor-olykor becsempészett a ^kakas- ülőre-« ... Amikor meglátogattuk, azt mondta, többet már nem látja kinyílni ezeket a bokrokat... Egy nap eltűnt. Mentőautó jött érte. Ügy hallottuk, hogy szociális otthonba vitték. Evek múlva valaki mondta, hogy meghalt... Valóban, nem látta többé zöldbe borulni a sövényt. De mi igen. Igaz, virágot nem szakítottunk róla. Sajnáltuk volna... És most kivágják a bokrokat ú... A házból rr^ár csak téglakupacok vannak. Az ágakon kibomlottak a rügyek. Az első picike levelektől olyan lett az egész, mintha valami csodálatos zöld csipke- függönyt terítettek volna az addig meredt-fázós gallyakra. Mindig ez volt az első zöld az utcánkban, és tudtuk, végre tavasz van... Czinte hozzánk nőtt ez az ^ orgonabokros sarok. Éppúgy, mint a járdát szegélyező tizenhárom fa. Akármilyen messze jártunk, csak He kellett csukni szemünket, és tisztán láttuk, ahogy egymás mellett sorakoznak. Mindegyikhez fűződik valami emlék. Arra a bütykös törzsűre igen könnyű volt felmászni. Volt egy cingár vékonyka, annál olyan jókat lehetett körbe pörögni... Aztán ott voltak azok, melyeket mindig sajnáltunk, mert a villanydrótok miatt nem engedték megnőni lombkoronájukat. Tavasztájt emberek jöttek létrával, és könyörtelenül lefűrészelték a hosszabb ágakat __ De azért leginkább az orgonabokrokat szerettük. Lehet, hogy azért, mert a mi udvarunkban sohasem volt. A jegyszedő néni már rég elköltözött. Üj, ismeretlen emberek laktak a kis házban. Az épületet csak télen láthattuk, a lombok tavasztól őszig eltakarták elölünk. Olyan szépen azóta sem tudta senki megmetszeni őket... Egyszer azt hallottam, eladták a házat meg a telket. És egy vasárnap láttam, amikor teherautóra rakták az ismeretlenek a bútorokat. Nem törődtünk vele: te sem, én sem. Annyira természetes volt, hogy a bokrok maradnak. Ránéztünk mindennap, s olyan jó volt megállapítani, hogy a télen halottnak hitt ágakban megindult az élet... Egyszerre álltunk meg. — Te, kivágják az orgonabokrokat! Két férfi hajladozott. Csattant a fejsze. A harmadik szedte a járdára hullt ágakat, és egy halomba dobálta. Minden fejszecsapás után üresebb lett a sarok... — Látod, kivágják őket!... A bokrok helyén nemsokára egy fal fog a magasba szökkenni. Egy emeletes ház falasok lakó és sok gyerek lakik majd benne ... A zok, akiknek otthona lesz majd ez a ház, talán sohasem gondolnak arra, hogy a falak helyén valamikor orgonabokrok voltak. Élő, virágot hozó, zöld kerítés. A bokrok között bujócskázni lehetett és figyelni azt. hogyan érkezik a tavasz .. Vörös Márt» Húsvéti divatbemutatóra készül a falu (Tudósítónktól.) Az áruházak, szaküzletek forgalmán is megmutatkozik, hogy falvai nk lakossága készülődik a húsvétra. Van miből válogatni a falusi, boltokban, hiszen csaknem kétszázmillió forint értékű árukészlet áll rendelkezésre. A szövetkezeti szaküzletek és áruházak több mint 10 000 000 forinttal növelték készletüket. Húsvét mindig a falu divatbemutatója volt, ilyenkor nagy mennyiségű ruházati árut vásárolnak a lányok, asszonyok. Az eovébként napi hárommilliós megyei átlagforgalom ezekben a napokban 15—20 százalékkal emelkedett. Különösen sok méterárut, kötött holmit és cipőt vásárolnak a falusiak/ Nagy az érdeklődés a játék- és ajándékcikkek iránt is. ,.anonta több ezer vásárló fordul meg a tabi földműves- szövetkezet korszerű áruházában, a marcali ruházati boltban, de nagy forgalmat bonyolít le a nagybajomi ruházati szaküzlet és az igali áruház is. Viszik a húsvéti cso- koládényulakat, tojásokat és a locsoláshoz szükséges kölnivizet. I t « « • SORlOK Az egyik járási vezetőnek szemrehányóan mondta valaki: — Keveset ír az újság a ti járástokról. Mi az oka? — Tudod, öregem, a mi járásunkban nincsenek hibák ... Aztán meggondolta magát, s így helyesbített: — Na, persze, ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincsenek. Csak tudod, nálunk a hibák nem olyan felszínesek, mint az eredményeink . .. ... A művezető egyik reggelen krétával írta föl észrevételét a Vállalati Híradóra: — Horváth János ma részegen jött be! A »megbélyegzett« ember az igazgatónál tiltakozott, és bizonyította ártatlanságát. Az igazgató tehát magához rendelte a művezetőt, és utasította, hogy azonnal helyesbítse a felírást. Ez perceken belül meg is történt — így: — Horváth János ma józanul jött be. ki « « * — Mi leszel, ha felnősz? kérdezték a nyolcéves Pistikétől. — Építészmérnök. — És miért? — Mert akikor építhetek egy nagy emeletes házat. Az első emeleten lakom majd én, a másodikon a bátyám, a harmadikon az anyu és az apu... —És a földszinten? — Földszint, az nem lesz... dz Szerelem és halál Texasban A texasi asszonyok nemrégiben mozgalmat indítottak egy fontos kérdés tisztázására. Követelik ugyanis, hogy helyezzék hatályon kívül azt a régi texasi törvényt, mely szerint a felszarvazott férjnek, ha »tetten éri« vetély- társát, joga van megölnie, anélkül, hogy ezért a bíróság felelősségre vonhatná. A texasi nők ma úgy vélik, hogy az ilyenfajta gyilkosságot ugyanolyan szigorral kell büntetni, mint minden más gyilkosságot. Arról persze mélyen hallgatnak, hogy az »elcsábított« asszony milyen büntetést érdemel... * * * Az idegenforgalom mindenek előtt A svéd lapok a stockholmi ír nagykövet szokatlan lépéséről adtak hírt. Nem a svéd kormánynál, hanem a meteorológiai ipt*w»tnél tiltakozott, amelynek jelentései — a nag- ’ i3''et szerint — komolv okozhatnak az ír idegen- forgalomnak. A közlemények ugyanis gyakran számolnak be borús időről Írországban, sőt közelgő viharokról is. Állatbarát (A Quick karikatúrája) Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megvet Bizottsága a Somogy megye* Tan ács lapja. Főszerkesztős WIRTH LAJOS. Szerkesztőség- Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon «5-10. «5-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kapos« ár Latinka S. q. l Telefon 15 16 Felelős kiadó: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrzüuw meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftőknéL Előfizetési dll egy hónapra 12 Ft Index: 2506?. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, tatinka Sándor utca &
