Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-10 / 85. szám
Szombat, 1965. április 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP II eaZDASÓGI VEZETÉS ÉS 1 PÁfiTSZERVEZETEK a z eredményes gazdasági munkához, a termelési terveik pontos teljesítéséhez nélkülözhetetlen a politikai és a szakmai vezstcs összhangja, a gazdasági vezetők és a pártszervezet mindennapos, szoros együttműködése. Kialakultak az'ennek megfelelő formák, módszerek is. A vállalati intézkedési terv kidolgozását, végrehajtását például a pártszervezetek a maguk feladatának is tekintik. A gazdasági vezetők többsége viszont nemcsak elismeri a politikai vezetők, a párt- szervezetek jogát a termelést irányító és ellenőrző munkában, hanem igényli is a pártszervezetektől a termelést elősegítő politikai munkát. Találkozunk azonban helytelen nézettel a tekintetben: hogyan függ össze a gazdasági és a politikai munka a gazdasági vezetők tevékenységében. Hangot kap és .helyenként a gyakorlatban is érvényesül az a felfogás, hogy a politikai meg a gazdasági munka és vezetés két különböző dolog. A párt- szervezet feladata a politikai munka, a gazdasági vezetésé a szakmai, végezze mindegyik a maga dolgát — vélekednek némely szakemberek. Ami a pártszervezeteket illeti: az üzemekben nemcsak joguknak, hanem kötelességüknek is tartják, hogy rendszeres segítséget nyújtsanak a termelés eredményes megszervezéséhez, általában a gazdasági munkához. A gazdasági vezetők között viszont akadnak olyanok, akik úgy dolgoznak, mintha politikailag »légüres« térben végeznék szakmai feladataikat. Találkoztunk már gazdasági vezetővel, aki így vélekedett: »-Miért végezzek politikai munkát, amikor ott van a pártszervezet? Megvan annak arra a maga apparátusa.« S mit mondanak ugyanebben az üzemben a pártmunkások, sőt, a politikailag érettebb párton kívüliek is? »Elvárjuk, hogy a gazdasági vezető a rábízott területnek bizonyos fokig politikai vezetője is legyen.« Egyet kell értenünk ezzel a követelménnyel, hiszen ez a mindennapi munka létfontosságú igényein alapszik. Nincsen ugyanis mindentől elvonatkoztatott, ómegáért való szakmai munka. Egy-egy üzem termelési terve mint a fogaskerék illeszkedik be az ország termelési tervébe, s vezetőnek és beosztottnak egyaránt ismernie kell annak összefüggéseit az ország tervével. Amint az egész ország, úgy egyetlen üzem terve ugyancsak a szocialista gazdaságot szolgálja, s ezért ismertetésében és végrehajtásában is nélkülözhetetlen a politikai munka. N apjainkban — amint az MSZMP Központi Bizottsága múlt év decemberi határozatában hangsúlyozta — különösen fontos a tervek minőségi mutatóinak teljesítése, a termelés olcsóbbá tétele, a fegyelem javítása. A gazdasági vezetés munkájának ma ez a fő tartalma. S a gazdasági vezető, mihelyt a tervek konkrét megvalósításán dolgozik, emberekkel kerül kapcsolatba. Aligha boldogulhat pusztán utasításokkal. Meg kell magyaráznia a feladatoknak, nemcsak szakmai, hanem politikai tartalmát is, a részfeladat összefüggését az egésszel. Csak így serkentheti eredményesebb munkára a dolgozókat. A munkafegyelem megjavítása sem alapulhat pusztán utasításon, felelősségre vonáson: az emberekkel való foglalkozásnak, a meggyőzésnek fontos szerep jut ebben a tekintetben is. Vajon mindezekhez a munkákhoz, amelyek legalább annyira politikai feladatok, mint amennyire szakmaiak, a gazdasági, a szakmai vezetőnek nincs köze? Ellenkezőleg! A különbség a munka módszereiben van. A szakmai vezetés megteremti a tervek teljesítésének gazdasági föltételeit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy munkája ezzel véget is ért. Mint ahogyan a pártszervezeteknek sem pusztán az a feladatuk, hogy a politikai munka eszközeivel a végrehajtásra ösztönözzék a dolgozókat. A pártszervezeteknek már a feladatok megállapításakor, a tervek kidolgozásakor számításba kell venniük, mit tudnak hozzáadni a szakmailag megállapított követelményekhez a dolgozók öntudatukból, lelkesedésükből. Mindezt természetesen jó politikai munkával lehet erősíteni, illetve felszítani. A politikai munkával tehát a gazdasági vezetésnek számolnia kell. Sőt: maguknak a gazdasági vezetőknek is segíteniük kell abban, hogy ez a politikai erő minél jobban gyümölcsözzék. A szakmai vezetés és a pártszervezet együttműködése sem korlátozódhat a feladatok együttes kidolgozására és a végrehajtás értékelésére. A kettő között van ugyanis a végrehajtás. S ha valahol, itt a legfontosabb az együttműködés. Persze nem szabad összekeverni a feladatköröket. A pártszervezetnek azonban éppúgy kötelessége figyelmeztetni és intézkedést sürgetni, ha hiányoznak a zavartalan munkafeltételek, mint ahogyan a gazdasági vezetésnek is kötelessége a párt- szervezet segítségét kérnie például a fegyelmezetlen dolgozók neveléséhez. Egyszóval: a pártszervezeteknek és a gazdasági vezetésnek a napi munka minden mozzanatában együtt kell működnie. Nem helyes a problémák »gyűjtögetése« egy-egy értekezletre. Operatív, a problémákat azonnal feltáró és gyorsan megoldó együttműködésre van szükség. Hatásköri viták, presztízsérdekek csak árthatnak a közös ügynek, a közös célnak: a termelési tervek hiánytalan teljesítésének. A gazdasági vezetés és a pártszervezetek összhangja kisugárzik az egész üzemre, egyetértést, összhangot teremt a gyár minden munkáskollektívájában. Ott, ahol egységben dolgoznak, rendszerint szervezetten biztosítják a jó munka föltételeit és a munkafegyelmet is. Ilyen összhangot kell teremtenünk minden üzemben. S ezzel már jórészt megteremthetjük a Központi Bizottság múlt év decemberi határozata teljesítésének föltételeit is. Eltűnt ssákok, elsikkadt felelősség Az ügy nem új keletű. Hiszen a közgyűlési határozatot — amely ellen Sostorics György niklai tsz- tag szót emel — csaknem egy évvel ezelőtt hozták. A Berzsenyi Dániel Termelőszövetkezetben nagyon sok zsák veszett el az utóbbi években. A hiányt pótolni kellett. A vezetőség úgy határozott, közgyűlés elé tárja az ügyet. Tavaly április 22-én meg is született a határozat: minden tagnak — a nyugdíjasoknak és az öregségi járadékosoknak is — egy zsák árát, huszonöt forintot kell befizetnie a pénztárba. A határozatba látszólag mindenki belenyugodott. Akinek a tsz tartozott pénzzel, attól levonták a huszonöt forintot. Akinek nem, azt pedig kötelezték az összeg befizetésére. Ezzel az intézkedéssel mindenki befejezettnek vélte az ügyet. Belenyugodott a döntésbe a Marcali Járási Tanács mezőgazdasági osztálya is, hiszen közgyűlés hagyta jóvá. Huszonöt forint nem nagy ösz- szeg — mondhatja bárki. De az ilyenfajta pénzgyüjtés mögött felületesség húzódik meg. A zsákokat bizonyára valakinek a gondjaira bízta a szövetkezet. Az illetőnek mindig tudnia kellett, hol, mennyi van belőle. Ha elhasználódott, kiselejtezhették volna. Ha kivették a raktárból, a brigádvezető vagy a munkacsapat-vezető átvette, és utána elszámolt a zsákokkal. Hogyan tűnhetett el mégis? Erre nem kért választ senki. Pedig nem szabad megengedni, hogy bárkinek a hanyagsága miatt a közösség károsodjék. Meg kellene keresni a felelősöket, s tőlük számon kérni az elveszett értéket. ft. 1* Figyelem, portőveszély! Sok tízezer karácsonyi és újévi üdvözlethez járult nénit bosszúság is a pár filléres portóköltség miatt. A közönség egy része ugyanis nem tudta, milyen értékű bélyeget kell ragasztani a jókívánságokat tartalmazó postai küldeményekre. A húsvéti forgalom előtt felhívja a posta a közönség figyelmét arra, hogy az üdvözlőlapokat, valamint az olyan összehajtott és borítékba tett lapokat, névjegyeket, amelyeken a nyomtatott jókívánságokat csak aláírja a küldője, mind helyben, mind pedig vidékre 20 filléres bélyeggel lehet postára adni. Ha a bo rítékba tett üdvözlő lap, névjegy kézzel vagy géppel írt szöveg jókívánságokat is tártál máz, azt a posta levélként kezeli, s ennek megfelelően helyben 30 filléres, vidékre pedig 60 filléres bélyeggel továbbítja. (MTI) Megalapozottabb tervezést! Megjegyzések egy tanácskozáshoz A SIÖFOKI KÖOLAJVE- geznie az első félévben, és dolgoztatni a munkásokat, ZETÉK VALLALAT 1965 évi i hogy eddig mit tettek. Maga mint amilyeneket az esetle- tervét tizenegy alkalommal. a vezérigazgató tette föl a ges téli vezetéképítés előidéz, vitatták meg, s ötször változ- I kérdést: hol hogyan áll tatták. Emiatt az e n jól gazdálkodó vállalatnál szervezetlenség uralkodik, a vezetők kapkodnak, bizonytalankodnak. A járási párt-végrehajtóbizottság is foglalkozott a vállalat problémáival, s kérte az illetékeseket, biztosítsák a folyamatos munka föltételeit. A közelmúltban egy tanácskozáson ismét a vállalat idei munkája került terítékre. Az értekezleten részt vett Bese Vilmos, a Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója, a tröszt több vezető beosztású dolgozója, és Bíró Gyula, a járási pártbizottság első titkára, valamint a Kőolajvezeték .állalat vezetői. A tanácskozáson elemzően vizsgálták, hogy a vállalatnak milyen feladatokat kell elvéMESTER TANÍTVÁNY — Ezt így kell! — mondja és mutat ja is mindjárt Lőwy János, a kaposvári AKÖV .j váló dolgozója Szuszics Jóskának, a felújító műhely elektroműszerész-tanulójának. A műhely kollektívája Lőwy Jánossal' az élen nagy gondot fordít az ipari tanulók szakmai képzésére. senki sem felelt, munka, mire lenne szükség? Nagy a valószínűsége an- S ha a vállalat vezetői kér- nak, hogy a cső nem érkezik tek valamit, nyomban utasí- meg kellő időben. Hiszen tóttá munkatársait, hogy tel- Csehszlovákiában például a jesítsék a vállalat jogos kéré- szükséges ’csőfajtavsl egyesét. A vezérigazgató hasznos lőre még csak kísérleteznek, tanácsokat adott, a vitás ..ér- Bizonyos-e vajon, hogy a kí- désekben kimondta a döntő serietek kedvező eredménnyel szót. járnak, s megkezdhetik a SAJNOS, A MÁSODIK sorozatgyártást? Nem bizo_ __ nyos. Ezt a tanácskozáson F ÉLÉVI FELADATOK tár- mindenki érezte, tudta. A ve- gyalásakor már korántsem zérig&zgató is. Azért mondta, voltak ilyen alaposak a Kő- ® csa|k reméli, hogy idejé- , . , _. . ben itt lesz az anyag, olaj- es Gazipari Tröszt kép- . . ... , , ,. , Vajon törvényszeru-e ez a viselői. Főleg akkor bizonyta- bizonytalanság? Nem. Nálunk> lankodtak, amikor a siófoki : ahol tervgazdálkodás folyik, vállalat vezetői megkérdezték, | biztosítva van a munkaterü- mit ír elő számukra az idei let> a óér, rendelkezésre áll- , . , , ... . . . . nak a szükséges gepek, az emevi terv, továbbá: mi a biz- berekj nem szabacfna előfor_ tosítéka annak, hogy meg- dúlnia annak, hogy egy orkapják a szükséges csöveket,; szágos vállalat még ápriliss meg tudják építeni a duna- ^an sem tudja, mit várnak úivárosi vezetéket A bizony- Itóla; nem szabad bizonyta- ujvarosi vezeteket. A Dizony , lannak lennie abban, hogy talankodást jól jellemezte a | feladatát valóra tudja-e vál- vezérigazgató válasza. Arra a tani. Ez ugyanis szervezetlenkérdésre, hogy a vállalat tér- séget, kapkodást és veszteséve és a tröszt által adott terv Se^ okozhat, és elodázhatja a között miért van mintegy népgazdaság sz mára fontos ötvenmillió forint eltérés, létesítmények elkészítését, nem tudtak válaszolni. A ! A Kőolaj- és Gázipari vezérigazgató először meg- Trösztnek az értekezleten ígérte, hogy megnézeti, mi megnyilvánult nagyvonalúsá- okozza az eltérést, később _ , . ....... „T meg azt mondta, ne okozzon gat nem helyeselhetjük. Nem gondot a vállalatnak ez akü- lehet egyetérteni Bese elv- lönbség. Azt az ötvenmillió társnak a második félévi, il- forintot át tudja ő csoporto- ]etve bizonvos vonatkozássítani a tröszt más vállalatai- , _____,, h oz. Nekik - mármint a ban az egesz évi tervvel kap- tröszt vezetőinek — úgyis sa- csolatos megállapításaival, ját tervük teljesítéséről kell | bármilyen jó szándék vezérel- számot adni. Az nem érdekes, ; js g-j. ha egyik vállalat ötvenmillió I forinttal több, a má-rk oeciig j AZT AZ ENERGIÁT, ötvenmillió forinttal keve- amelyet a terv ötszöri meg- sebb termelési értéket produ- változtatásába öltek bele a kál. Arra a kérdésre pedig, ... . .. , ,, , hogy hogyan építi meg a vál- ;troszt ületekesei, jo lett volna lalat a dunaújvárosi vezeté- egy alapos, megbízható terv két, ha a külföldről várt cső kidolgozására és a végrehaj- nem érkezik meg idejében, a fásához szükséges anyag biz- vezérigazgato röviden ezt va- , ... . ..... ., , laszolta: az a vállalat dolga. ítositasara fordítani. Akkor S hangsúlyozta: a csövet be (most nem volna ennyi »ha«, kell építeni az idén, ha törik, ha szakad. Ha másként nem megy, téliesíteni kell (persze nagy költséggel) a munkahelyeket. Amikor valaki azt kérdezte, szabad-e olvan embertelen körülmények között Hogyan gazdálkodnak az idén? Az öreglaki tsz terveiből A héten tartotta meg tervis-1 zamat a pillangósok esetleges mertető közgyűlését az öreg- pótlására. Ezzel a befektetes- laki Kertészeti Termelőszövet-1 sei — egy részét az állam fekezet. A vezetőség által már megvitatott és elfogadott termelési és pénzügyi előirányzatokat részletesen megbeszélte az egész közösség. Mérlegelték, mire futja erejükből, miben látják az erősödés lehetőségét. A hozzászólásokban bővelkedő közgyűlésen változtatás nélkül jóváhagyták a tervet, érdemes azonban két dolgot megemlíteni. így is lehet takarékoskodni A másfél ezer hold szántónak több mint egyharmadán kenyérgabonát vetettek az őszszel, a többin pedig takarmány- és ipari növények, szálasok és kapások kaptak, illetve kapnak helyet, meg. az évek óta nagyon jól jövedel mező hetvenöt holdas kertészet. Lényegesein nem növelik egyik növény termőterületét sem, mégis csaknem százezer forinttal több bevételre számítanák ebből az ágazatból, mint amennyit tavaly elértek, a költségeket pedig csökkenteni akarják. A múlt évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a hozamok tovább növelhetők, s nagy lehetőség van a takarékoskodásra is. Igaz, jóformán van pillangós takarmányuk — 27 holddal több a tavalyinál —, s úgy tetszik, a kártételek ellenére is jut majd a közös meg a háztáji jószágnak. S ha mégsem lesz elég? Erre is gondoltak. Hogy- tovább tartson az értékes takarmány. általános rét- és legelőjavítással növelik m f ültödé zi — számottevő mennyiségű pillangóst takaríthatnak meg, s a meglevő készletet zölden vagy szénaként a leginkább rászoruló egyedek takarmányozására használhatják feL A szakaszos legeltetéssel, a tervezett villanypásztor megvalósításával az eddiginél jóval több zöldet kaphat a jószág. Takarékosabban fogják üzemeltetni a gépeket. Túlzott óvatosság A termelőszövetkezetben az idén 6 574 000 forintra, a tavalyinál kereken egymillió forinttal több bevételre számítanak. Ha számításuk beválik, akkor a munkaegységre s az azon felül felosztásra kerülő pénz meg a természetbeli javak értéke megközelíti az egységenkénti 45 forintot. E cél elérésére valószínűnek látszik, ugyanis viszonylag alacsony tervszámokat dolgoztak ki. Néhány példa erre: Búzából a tavaly elért majdnem 14,5 helyett most 12,5 mázsát, kukoricából (májusi morzsolt) a 17.2 helyett 16 mázsát, burgonyából a 77,75 helyett 75 mázsát, cukorrépából a múlt évi 218,85 helyett 150 mázsát irányoztak elő holdanként. Az eltérés indokolatlan, mert szerves trágyázás! előirányzatukat várhatóan túlteljesítik. Igaz, a szerényebb cél köny- nyebben elérhető, mint a nagy, azonban ha bátrabban terveznek, az több és jobb munkára ösztönzi a szövetkezetieket, s ez az eredményeket is növelné. De ha már túl óvatosan, a várható hozamoknál kevesebbet terveztek, a túlteljesítésen kell fáradozniuk. S akkor nemcsak egymillió forinttal, hanem jóval többel haladhatják túl a múlt évi bevételeket. Herncsz Ferenc s a Kőolajvezeték Vállalat azon fáradozhatna, hogy feladatát minél kisebb költséggel teljesítse, és már most biztosra lehetne venni, hogy Dunaújvárosba óriási többlet- költség nélkül, a határidőre megérkezik a fűtőanyag. Szegedi Nándor Munkához láttak a gyógynövénygyűjtők Mintegy két mázsa fagyöngyöt vásárolt már fel a kaposvári fmsz gyógynövénybeváltója. Már szedik a kankalingyökeret, s rövidesen befutnak az első galagonyavi- rág-szállítmányok is. Többéi a szónál Márciusban egyik cikkünkben foglalkoztunk az elfekvő anyagok értékesítésével. Megírtuk, hogy megyénkben mintegy nyolc-tízmillió forint értékű fölösleges készlet van. Javasoltuk, hogy a vállalatok a sajtóban hirdessék fölösleges készleteiket, rendezzenek börzéket, létesítsenek Kaposváron mintatermet, ahol bemutathatnák a föl nem használt anyagokat. Felhívtuk a figyelmet a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnökének arra a rendeletére, amely kimondja, hogy az állam a heverő anyag régi és a leértékelés utáni ára közötti különbséget megtéríti a vállalatoknak. Azt tanácsoltuk az illetékes szerveknek és vállalatoknak, használják ki a rendelet adta lehetőségeket (ártámogatást csak az idén ad az állam), és még ebben az évben értékesítsék a fölösleges készleteket. A cikk megjelenése óta eltelt időben az elfekvő készletekből — sajnos — szinte semmit sem értékesítettek. Ártámogatásért senki sem fordult a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazgatóságához. Ennek egyrészt az az oka, hogy az illetékes felügyeleti szervek semmit sem tettek a fölösleges készletek hasznosításáért, másrészt, hogy az üzemek és vállalatok vezetői is csak beszéltek az értékesítés fontosságáról, de még a korábban alkalmazott módon sem igyekeztek az elfekvő anyagokat hasznosítani. Csupán a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazgatósága — noha 6 a legkevésbé érdekelt — tanácskozott a vállalatokkal a heverő anyagok hasznosításának módjáról. A vállalatok képviselőinek ezzel kapcsolatos javaslatait a bank képviselői följegyezték és továbbították az illetékesekhez. Sajnos, még választ se kaptak. Nem nehéz megjósolni, hogy ha a felügyeleti szervek tehetetlensége tovább tart, és ha a vállalatok nem igyekeznek jobban hasznosítani fölösleges készleteiket, év végéig vajmi keveset lehet értékesíteni az elfekvő anyagokból. Sürgősen hozzá kellene kezdeni a cikkünkben már említett s a bank által szervezett tanácskozásokon fölvetett javallató’* megvalósításához. Össze kellene fogni, irányítani kellene az elfekvő anyagok értékesítését Sz. N.
