Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-01 / 77. szám

Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGVCI OÍZlfttSÁGA ES A MEGYE! TAN ÁCS LAPJA FILMSZÍNHÁZAINK műsorából Bemutató < lőtt VITÉZEK ÉS HŐSÖK A Saint- Tropez-i esendőn Ludovie Cruchot csend­őrt egy festői kis alpesi faluba helyezik. Naphosszat prédára lesve körbejár a községben, és ahol a leg­kisebb szabálytalanság nyo­mára bukkan, irgalmat nem ismerve bírságol. Ért­hető, hogy mindenki főllé- legzik, mikor előléptetik, és csendörőrmesteri rangban Saint-Tropezba helyezik át. Cruchot 17 éves csinos lá­nyával és rendíthetetlenül bírságot szedve bevonult Saint-Tropezbe. A helyi csendőrség tehetetlen a partot ellepő nudistákkal szemben. Cruchot itt is in­tézkedik. Lánya révén még autót lop vissza, Rembrandt festményt hajít el, majd milliomos lesz (természete­sen csak névleg). A film főszerepét Louis de Funes játssza, akit a közönség a Horgász a pácban cimü filmben ismert meg. Gergely Sándor Vitézek és hősök című drámájának bemu­tatójára készül a Csiky Ger­gely Színház. Bagó Lászlóval, .a darab rendezőjével beszél- jgetüink Gergely Sándor egyet­len színpadi művéről, melyet 1 felszabadulásunk huszadik év­fordulójának tiszteletére tű- >zött műsorára a színház. — Örömmel vállaltam a fel­adatot — mondta a rendező —, jmert Gergely Sándor darabja >igaz, őszinte. Még a próbák jelölt azt mondtam a színészek­nek, hogy most nem színpadi ; művet, hanem történelmet | látszunk el. Kértem őket, l'nogy kellő tisztelettel, alázat- Jtal és emelkedettséggel köze­lítsenek Gergely Sándor da­rabjához. — Népi kollégista voltam >1948—49-ben, Balázs Béla élt 5 még akkor. Kérdeztük tőle, Imiért lett kommunista. Azt (válaszolta, hogy akkor vált ^kommunistává, mikor rájött, jhogy élni csak azért lehet, lámáért érdemes meghalni, és j meghalni csak azért lehet, Jamiért érdemes élni. A kom- jmunista meggyőződése, hitval­lása volt ez. Amikor a törté, leinformáló erők működését t- egy bizonyos távlatban már ; történelmet nézzük, akkor ez az eszmét nagyon igaznak lát juk. Azért mondtam el ezt a? emlékemet, mert ez a darab is ezt példázza. Gergely Sándor hőse elbukik, de az áldozat nem volt hiábavaló, és hogy most itt tartunk, az az ilyen hősök küzdelmének eredmé­nye. A Vitézek és hősök eredeti­leg nagy' novellának indult, Gergely Sándor emigrációban írta át színpadi darabbá. Elő­ször 1939-ben mutatták be a Szovjetunióban. Magyarorszá­gon 1848-ban Budapesten, a Belvárosi Színházban játszot­ták először Pándi Lajos fősze­replésével. — Eszterág Pál szerepét Varga Tiborra bíztuk. Az anya szerepét — amely méltán so­rolható a nagy anyaszerepek­hez — Takács Anna játssza. A színészek nagy odaadással és alázattal oldják meg hálás, de nehéz feladatukat — mondta Bagó László. S. N. G. ESTI RAZZIA »Segítségüket kérem . . . Férjem fizetési napokon rendszeresen lerészegedik, keresetének jó részét el­issza cimboráival, hajnal­ban jár haza, ilyenkor dur­va» gyakran összever en­gem és gyermekünket. Miért szolgálják ki azt, aki már többet ivott a kelleté­nél? — írta H. Imréné ka­posvári olvasónk.<4 A ^ este Srási Szabad Ifjúság Egy fiatal tiszt naplója! 1944 nyár derekán a szov­jet csapatok a hazai föld utolsó kilométereit tisztí­tották meg a fasisztáktól. A Dnyeszter jobb partján, a front első vonalában tar­tózkodik két ezred, védve az ellenségtől a hídfőállást. Motovilov a háború előtt diák volt. Most 19 éves fej­jel tüzér hadnagy, s tudja, hogy több tucat, nála jóval idősebb emberért kell fele­lősséget vállalnia. Nem tö­rődhet a halálfélelemmel, az életvággyal, csak ennek a hadállásnak a védelme- zésével. A két ezred hős katonáiról, harcairól, helyt­állásáról szól ez a magyarul beszélő szovjet film, mely­nek főszerepeit Alekszapdr Zbrujev, Elli Szuhanova és Jevgenyij Urbanszkij játsz- szák. levél ösztönzésére egyik a kaposvári városi és já- rendőrkapitányság nyo­mozóival útnak indultunk — mivel aznap több üzemben fi­zetés volt —, hogy megnézzük: miként tartják meg a szóra­kozóhelyek vezetői az ittas em­berek kiszolgálására vonatko­zó rendeleteket. A KINIZSI SÖRÖZŐ ELŐTT a sötétben egy lezárt kerék­pár, rajta papírzsákban tíz- kilónyi pétisó. A »tulajdonos«, ŐSzekér József — Vöröshadse­§ reg útja 158. szám alatti lakos — egy ismerősével a vendég­lőben italozik. Kiderül, hogy Qa pétisó nem az övé, hanem az 0 AGROKER-é, aznap szállítot- O .ak belőle két vagonnal az Qfmsz szentjakabi raktárába. Nekem Kiss Gyula aján­dékozta — magyarázkodik Szekér. Hamarosan előkerül Harnóczi János, az fmsz rak­tárosa, és elmondja: amíg el­bízta OCKDCOOOaCOOOOOOOOCGCKXX^COOCOOOOOOCOOOOOCXXXXDOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXJi.ávozott, Kiss Gyulára a raktárkulcsot. Járási kulturális szemle Csurgón A kulturális szemle első já­rási bemutatóját megyénkben Csurgón tartotta a járási KISZ-bdzottság és a művelő­désügyi osztály. A szemlén százkilencvenhatan szerepel­tek, akik négy körzeti szem­lén érdemelték ki a járási szemlére való bejutást. Több csoport és szólista nemcsak községében mutatta be műso­rát, hanem a szomszéd falvak­ban is. A járási szemle előírá­sa szerint egy-egy produkciót legalább kétszer be kellett mutatni. Ezenkívül a csopor­toknak és a szólistáknak fontos feladata volt, hogy a húsz év művészetéből válasszák ki mű- sorszámaikat. Ezt a legtöbb csoport és szólista meg is tet­te. A négyórás bemutatót négyszázhúszan tekintették meg. A tavalyi évhez viszonyítva a bemutatott produkciók szín­vonala emelkedett. Ezt külö­nösen a szavalóknál és az énekkaroknál lehetett tapasz­talni. Dicsérendő volt a záká- nyi női énekkar és az iharos- berényi kamarakórus produk­ciója, bár csak ezüst, illetve bronz oklevelet kaptak. A szólisták közül Csordás Éva cigánydalaival méltán ér­demelte ki a közönség elisme­rő tapsát. A járási bemutatón kiemelkedtek Varga Albertnek, a zákánytelepi művelődési ott­hon bűvészcsopart-vezetöjének mutatványai. A színjátszó cso­portoknál kiemelkedő volt a pontos szövegmondás. A me­gyei zsűri a járási zsűri­vel egyetértésben arany ok­levéllel jutalmazta a csur­gói népi együttest, a csur­gói gimnázium énekkarát és a berzencei tánczenekart. Ezüst oklevéllel a zákányi női ze­nekart, a gyékényes! és a szen- tai színjátszó csoportot, vala­mint a berzencei népi tánccso­portot. Bronz oklevelet kapott az iharos herényi kamarakórus, a berzencei népi zenekar, a gyékényes! BM Határőrség tánczenekara, a pogányszent- péteri és a berzencei színját­szó csoport. A szólisták közül aranvjel- vényt kapott Csordás Éva és Varga Albert. A szavalok kö­zül ezüstjelvényt kapott Hor­váth Kulcsár János (Csurgó) Váczi Mihály Búcsúzás, Föld­vári Ágnes (Szenta) Radnóti Miklós Nem tudhatom és Fóti Katalin (Csurgó) Árpily Lajos Március című versének elmon­dásáért. Kiemelkedő egyéni teljesítményéért külön díja­zásban részesítette a zsűri Benke István gyékényesi és Schveiger István pogányszent- péteri színjátszókat. A társastáncbemutatón Há­zas Károly és Kálsecz Vera (Csurgó), valamint Csordás István és Kakrik Mária (Ber- zence) táncospárok mutatták be a legjobban a táncokat. A szellemi vetélkedőt a csur­gói gimnázium csapata nyerte. B. A. Magyar-bolgár barátsági estet rendezett a Hazafias Népfront Somogyudvarhelyen a község felszabadulásának 20. évfor­dulója alkalmából. Az esten több mint háromszázötvenen vettek részt. Az úttörők mű­sorral kedveskedtek dr. A.le- rander Karasztojanov ezredes bolgár hadtörténésznek, ekí No hiszen, jóra! » * * A KEK EGÉRBEN (Május 1. utca) sok a részeg. Orsós György, a Balatonboglári Szer- vestrágyagyűjtő Vállalat gép- járművezetője annyira ittas, hogy szóba sem akar állni ve­lünk. — Sokat ittam, na és... ! Kinek mi köze hozzá, annyit iszom, amennyit akarok. Nem egészen: nyilvános szó­rakozóhelyen ezt nem teheti! Hiába figyelmeztették a ven­déglő dolgozói, hogy nem szol­gálják ki, nem volt hajlandó eltávozni. Ezután társai kértek italt neki. S ahogy mondogat­ta, innen még a Kinizsi Sörö­zőbe is betér. Felesége és három gyerme­ke vajon meddig várt rá? * * * A VENDÉGLŐ KIS KÜ- LÜNSZOBAJÁBÓL borízű énekhangok szállnak az ut­cára. Belépünk, erre az egyik erősen ittas vendég iánk kia­bál: — Ti vagytok, gyerekek?!... Aprópénz, cimboráim... El­megyünk az ÉDOSZ-ba, és iszunk egyet... Pedig Bódis István, az Elei­Bolgár Kultúra képviseletében ; mlszer-kiskereskedelmi Válla­vett részt az ünnepségen. I lat gépkocsivezetője kora dél­utántól már ihatott eleget. Ez látszik abból is, hogy az egyen­ruhás rendőrnek nem nagyon akarja átadni ellenőrzésre sze­mélyazonossági igazolványát. Amíg vele beszélgetünk, egy hang szól ránk: — Mire vadásznak? Engem nem óhajtanak igazoltátni? A pökhendien elénk álló férfi is jóval- többet ivott, mint amennyi egy nyilvános szórakozóhelyen megengedhe­tő. Szíjártó Antal (Virág utca 30.) elmondja, hogy négy évig »exportban dolgozott«, vadat, nyulat, fácánt és vaddisznót szállított Olaszországba, Fran­ciaországba stb. Igazolványá­ban azonban 1960 óta hét mun­kahely bejegyzése van. Nem ártana egy kicsit jobban meg­becsülnie magát, akkor vala­mivel tovább maradna egy- egy munkahelyen! * * * MAJDNEM LEESIK a Liget Vendéglő egyik székéről, any- nyira ittas Orbán Lajos (To- ponár, Fészerlak), a Somogy megyei Tanácsi Tatarozó- és építőipari Vállalat villanysze relője. Sörrel teli poharak vannak előtte. Cimborái, ivó­társai kérték számára. De az ő zsebében keresgélték a szá­zast, hogy fizetni tudjanak. Amikor kijön a vendéglőből, majdnem elesik, olyan bizony­talan a járása. Vajon hogyan ér haza kerékpárján a hét ki lométerre levő lakására? Miért engedik, hogy egy ennyire le- részegedett ember vendéglő­ben tartózkodjék? « * * A SZIGETVÁRI UTCA VÉGÉN levő fmsz-vendégiő is népes. Két asztalnál kártyáz­nak, egy harmadiknál pedig sakkoznak. A sakkozókat né­zegeti Balogh József, a tüske­vári téglagyár dolgozója, és közben fröccsét iszogatja. Ti­zenegy éves fia a pulthoz tá­maszkodva apját várja, hogy mikor indulnak haza. — Ne »izélgessenek« a fiam előtt, tudom a kötelességem — mondja a bosszús apa, gyer­meke pedig sírva fakad. Noha Balogh azt állítja, tudja, hogy mi a kötelessége, úgy látszik, erről ő is meg a vendéglős is megfeledkezett * * * A DIÓFA VENDÉGLŐBE zárórakor értünk Néhány perccel korábban verekedés volt, de a verekedők hamar továbbálltak. Az Ipar Vendég­lőben, az fmsz vasúti vendég­lőjében, a restiben, az ÉDOSZ kisvendéglőjében szolidan szó­rakozó vendégeket találtunk. De azért — mint a felsorolt példák mutatják — néhány helyen még akad tennivaló! Szálai László Újítás? Feje tetejére állított helyzetekről, ötletekről és történetekről nevezetes a Tarka sarok-rovat. Tegna­pi lapunkban a címet is feje tetejére állították. Miért ne bontsanak for­mát, ha színpadon, filmen, mindenütt máshol szabad? Kár, hogy bátortalanul kí­sérleteztek, s a szöveget a talpán hagyták. Elfeled­keztek arról, hogy április elseje nem tegnap volt, hanem ma van. * * * A San Franciscó-i kór­ház sebészeti osztályán egy matrózon végeztek vak­bélműtétet. Mielőtt a műtőasztalra feküdt volna, a tengerész levetkőzött. Az orvosok a matróz testén 117 tetovált női nevet számoltak meg. * * * Most már egészen, két­ségtelenül, cáfolhatatlanul biztos, hogy a franciák a világ legudvariasabb em­berei. A párizsi temetőben ugyanis egy síremléken a következő felirat olvasha­tó: »Szíves elnézését kérem, kedves látogatóm, hogy nem állhatok föí, fekvő helyzetben vagyok kényte­len fogadni abban a pilla­natban, amikor látogatásá­val tisztelte meg örök nyugvóhelyemet.« * * * Christiana Singer 22 éves francia írónő, akinek Egy kétszínű lány naplója című könyve nemrégiben jelent meg, ezt mondta: — Egyetlen gyermek va­gyok a családban, és szü­leim rendkívül boldogok, ha irok. Ez idő alatt ugyan­is biztosak benne, hogy nem csinálok semmiféle marhaságot. • * * Felicien Marceau fran­cia színműíró állapította meg: — A legtöbb nő akkor veszíti el a szívét, amikor biztos benne, hogy valaki megtalálja. * * * Az Egyesült Államok ha­ditengerészetének egészség- ügyi szolgálata megállapí­totta, hogy az amerikai tengerészek jó része — kö­vér. Ezzel kapcsolatban meg­fenyegették a testes tenge­részeket, hogy ha hat hó­nap alatt nem fogynak le, elbocsátják őket a szolgá­latból — engedetlenség miatt. * * * — Valószínűleg én va­gyok a legesúnyább asz- szony Párizsban — mon­dotta egy magias, sovány, nagy fogú nő Maurice Che- valier-nek. — Szó sincs róla, asszo­nyom! — udvariaskodott a világhírű francia filmszí­nész és énekes. — Nem Pá­rizsban, hanem az egész vi­lágon. Somogyi Néplap Az MSZMP Somoffy megvet 3izottsága és a Somogy megye» Tanáé* lapja. Főszerkesztő) WTRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor o. 2. Telefor ts-to. t5-ii. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kapos-« ár Latinka 8. a. i. Telefon 15 1» Felelős kiadó: Szabó Gábor ^.ekfifrtött kéziratot nem őrzi*» •.» meg. és nem adunk vissza, l erjeszti: a Magyar Posta. Elő fizethető a helyi postahivatalokon és postáskézbesítőknéL Előfizetési dl) egy hónapra 12 F» index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár* Latinka Sándor utca fi. #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents