Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-30 / 101. szám
SOMOGY! NÉPLAP 2 Péntek, 1965. április M. Nem befagyasztást, hanem általános és teljes leszerelést Magyar felszólalás az ENSZ leszerelési bizottságában Az ENSZ leszerelési bizottságának keddi üléséit Csator- day Károly, Magyarország állandó ENSZ-képviselője felszólalásában élesen bírálta az Egyesült Államok vietnami kalandorpolitikáját. Meggyőződésünk, hogy tűrhetetlenek az Egyesült Államok agresszív cselekményei. A magyar nép és a magyar kormány elítéli ezeket a bűnös cselekedeteket. A magyar ENSZ-képviselő az Egyesült Államoknak Kubával és az arab országokkal szemben végrehajtott ellenséges cselekményeit is bírálta. Rámutatott, hogy a nemzetközi helyzet rendezése és az im. perialista hatalmak agresszív cselekményeinek beszüntetése kedvező légkört teremtene a sikeres leszerelési tárgyalásokhoz. A leszerelés nem lenne leszerelés, ha az emberiség feje fölött továbbra is ott } függne az atomháború veszélye. Ezért nem az a feladat, hogy a jelenlegi szinten befagyasszuk a fegyverzetet, hanem az, hogy megkössük az általános és teljes leszerelési szerződést. Csatorday Károly hangoztatta, hogy a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a fegyverkezési hajsza csökkentését célzó szovjet javaslatoknak, amelyeket tavaly decemberben terjesztettek be és a közelmúltba^ újra megismételtek a bizottság ülésén. Leszögezte, hogy egy közép-európai atommentes övezet megteremtése nagy lépés lenne a leszerelés felé. Ezzel kapcsolatban elítélte a2t az amerikai tervet, amelynek értelmében atomfegyverekhez akarják juttatni a Német Szövetségi Köztársaságot. Az ENSZ leszerelési bizottsága május 3-án folytatja munkáját. (MTI) A tunéziai nagykövet elhagyta Kairót Burgiba bojkottálását javasolják az Arab Ligában A Burgiba tunéziai elnök Izraelre és a palesztínai kérdésre vonatkozó javaslatai nyomán támadt válság tovább mélyül. Kairóban az arab államfők megbízottainak értekezlete szerdán hét órán keresztül tanácskozott. A megbeszélésen nem vett részt Mohammed Dobra tunéziai nagykövet, akit kormánya a tunéziai nagykövetség elleni szerdai tüntetések nyomán visszahívott Az értekezlet megbízta Hasszunát, az Arab Liga főtitkárát, hogy négypontos határozatot dolgozzon ki. A határozattervezet magában foglalja az arab kormányok elítélő állásfoglalását Burgiba javaslataival kapcsolatban. Az arab államfők értekezletén a jelentések szerint a Palesztinái arab menekültek képviselője azt javasolta, hogy Bur- gibát tartsák távol az arab csúcsértekezletekről, s Tunéziát zárják ki az Arab Ligából. Míg az Arab Liga épületében az államfők küldöttei tanácskoztak, Badra tunéziai nagykövet hiába várta, hogy találkozhassék Nasszer elnökkel. A nagykövet kedden érkezett Tuniszból, és magával hozta Burgiba elnök személyes üzenetét. Badrát csupán az EAK külügyminisztériumának egy alacsony rangú tisztviselője fogadta, s az államfők értekezletének egyik szünetében Hasszuna folytatott vele 40 perces megbeszélést A tunéziai nagykövet csütörtökön reggel elhagyta Kairót. Bezárták Tunézia szíriai nagykövetségét is. (MTI) Tűzszüneti tárgyalások kezdődtek India és Pakisztán között Az indiai kormány szóvivője csütörtökön bejelentette, hogy folyamatban vannak a tűzszüneti tárgyalások India és Pakisztán között. A megbeszéléseket közvetítők útján bonyolítják le. A szóvivő részleteket nem közölt a tanácskozásokról. Az indiai és a pakisztáni erők között csütörtökön nem volt összetűzés, mintegy háromezer pakisztáni katona azonban délnyugat felé vonul előre India területén, és »-további támadó akciókra készül-«. (MTI) A Csehszlovákia felszabadulása 20. évfordulójának ünnepségein részt vevő szovjet párt- és kormányküldöttséget N. V. Podgomij, az SZKP KB elnökségének tagja vezeti. A Lengyel Nemzeti Egységfront országos bizottságának plénuma egynangúlag Edward Ochabot választotta meg a Lengyel Nemzeti Egységfront országos bizottságának elnökévé. Harold Wilson angol miniszterelnök kétnapos olaszországi látogatása után csütörtökön visszaérkezett Londonba. Amerikai felderítő gépet lőttek le április 28-án Eszak-Ko- rea fölött. Csou En-laj miniszterelnök csütörtökön délben Kantonból visszaérkezett Pekin gbe. A Jordániái katonai kémel- háritó szolgálat izraeli hírszerző csoportot leplezett le. A közeljövőben 59 személyt állítanak bíróság elé. SEATO-tanácskozás kezdődött csütörtökön Londonban. A kétnapos értekezleten Franciaország csak megfigyelővel képviselteti magát. Amerikai tengerészgyalogosok Dominikában Johnson elnök a csütörtökre virradó éjjel összehívta az amerikai kongresszus vezetőit és a dominikai helyzetről tárgyalt velük, majd váratlanul televízió- és rádióbeszédet mondott. Ebben azt jelentette be, hogy a dominikai felségvizeken levő amerikai haditengerészeti egységekről tengerészgyalogosokat küldött Dominikába »az országban tartózkodó amerikai polgárok elszállítására«. Amikor ez a beszéd elhangzott, a dominikai partközeiben horgonyzó Boxer repülőgép-anyahajó fedélzetéről már felszálltak a helikopterek, amelyek több mint 400 tengerészgyalogost vittek Santo Domingóba. A' Dominikai Köztársaságban egyébként a katonai helyzet máig sem tisztázódott. E|ár a Bosch-ellenes klikk csapatai kedd este nagyszabású offen- zívát kezdtek, és győzelmi jelentéseket röpítettek világgá, a hírügynökségi jelentésekből az világlik ki, hogy nem tudták elfoglalni a főváros stratégiai pontjait. Santo Domingo utcáin még mindig a Bosch-párti csapatok és a hozzájuk csatlakozott nolgári önkéntesek járőreit látják. A dominikai eseményeknek eddig négyszáz halálos és ezerkétszáz sebesült áldozatuk van. Wessiny Wessin katonai diktatúrára törő tábora Santo Domingo közelében. San Isid- róban székel. A San Isidro-i rádió az éjszakai órákban bejelentette, hogy új katonai junta alakult, élén Pedro Benoit repülőezredessel. Santo Domingóban nincs villany, a fővárosi rádió nem sugároz műsort, az utcákon barrikádok épülnek. Donald Reid Cabral, a mostanáig hatalmon volt junta elnöke, akit a puccsisták félre akartak állítani, hogy helyére megint Boscht állítsák, jelenleg szökésben van. Jose Rafael Molina Urena, akit a Bosch-párti • felkelők ideiglenes államelnöknek tettek meg Bosch visszatéréséig, a kolumbiai nagykövetségen kért menedékjogot. (MTI) Az erdőtűz ellen Az egyik legnagyobb amerikai hetilap egy lelkes riporter, MaCallister őrnagy nyilatkozatát idézi, aki az »•előretolt légifelderítő« szerepét tölti be a vietnami népre kényszerített háborúban. A gyilkos őrnagy feladata, hogy felderítsen rendszerint gondosan álcázott partizánegységeket, s aztán rádión a helyszínre parancsolja az amerikai légierő napalmmal és gyújtó- bombával fölszerelt bombázóit. íme az őrnagy szavai: »Látott valaha sétáló fákat? Én láttam. Faágakkal álcázott partizánok voltak. Amikor megjelentem, hirtelen megmerevedtek. Álló fákké változtak. Rádión odahívom a fiúkat, és csináltunk egy erdőtüzet ...« A szabadságáért harcoló, s ezért az ügyért a legnagyobb nélkülözéseket, áldozatokat vállaló dél-vietnami nép cinikus pusztításának programja ez a néhány mondat. Az imperialista agresszió programja, amelynek kibernetikus gépekkel, kiszámított, stratégiai céljai érdekében az égő embert csak annyi megrendüléssel és együttérzéssel szemlélik, mint az égő fatörzset. S ma már ez a cinizmus is idejét múlta. Mióta az amerikai politika kárhozatos fordulata néhány héttel ezelőtt átdobta a háborút a Vietnami Demokratikus Köztársaság területére, MaCallister embertelensége eltörpül az amerikai hivatalos politika meüett. Hiszen ma már nemcsak arról van szó, hogy Washington határaitól több mint tízezer kilométernyire napalmmal és helikopterrel akarja megakadályozni Dél-Vietnam népét egy Amerika által is aljasnak és korruptnak elismert rendszer eltávolításában. Ezt az amerikai imperializmus már több ízben megtette, ha nem is ilyen vadul és hatásvadá- szóan. Az viszont még a bunkósbot-politika szülőhazájában is új dolog, hogy egy másik állam elleni bombatámadásokkal, hadüzenet nélküli háborúval keressenek »elégtételt« a kudarcaikért. Századunk hetedik évtizedében már olyanok a nemzetközi erőviszonyok, s olyan anyagi erőt képvisel az emberiség többségének politikai lelkiismerete, hogy az ilyen bűntény szükségszerűen nemcsak aljas — hanem már eleve bukásra ítélt. Jellegzetes ebből a szempontból a legtapasztaltabbnak ismert amerikai kommentátor, Walter Lippmann vallomása. Legutóbb azt írta: »Ezzel a légiháborúval Washington nem tudja térdre kényszeríteni a dél-vietnami partizánokat — és nem tudja megsemmisíteni a Vietnami Demokratikus Köztársaságot sem. Megjegyzi további: Az Egyesült Államok nem merhet tömegtámadásokat intézni Észak-Vietnam legnagyobb városai és ipari gócpontjai ellen. Ez — úgymond — politikai katasztrófát és nemzetközi befolyásénak teljes elvesztését jelenthetné az Egyesült Államok számára. E vallomás második részével szemben a nemzetközi közvéleménynek élnie kell a gyanúperrel. A helyzet eddigi alakulása ugyanis bebizonyította: vannak az Egyesült Államokban olyan erők, amelyek nemcsak a 17. szélességi fokón, hanem az elemi józanság minden határvonalán képesek áttörni. A világ figyelmét nem kerülte el az amerikai hadügyminiszter finom megjegyzése arról, hogy ez idő szerint nem indokolt taktikai atomfegyverek bevetése, sem azok a tábornoki trombitahangok, amelyek Hanoi és Haiphong bombázását áhítozzék. A vallomás első része azonban mélységesen igaz: az agresszió kiterjesztése nem tudja térdre kényszeríteni a vietnami népet. S nemcsak ama alapvető stratégiai szempont miatt, hogy a nép által támogatott partizánháború elpusztíthatatlan, s ilyen háborút csakis a földön lehet megnyerni. E katonai okokon messze túlmenően: a kudarc elemei ott bújkálnak már az Egyesült Államok egyre romló nemzetközi helyzetében. A vietnami háború máris napirendre tűzte a Franciaország de facto kiválását a délkelet-ázsiai támadó blokkból. S míg a nagy politikai vízválasztó másik'Oldalán az Evvesült Államok politikai tekintélye mélypontra süllyed, és erkölcsi tőkéje gyorsabban fogy. mint aranykészlete — szerte a világon nő, erősödik a harcoló vietnami nép melletti szolidaritás. Ennek a szolidaritásnak a nemzetközi színtéren legdöntőbb hatalmi tényezője: a megtámadott Vietnami Demokratikus Köztársaság mellett ott áll a leghatalmasabb szocialista ország: a Szovjetunió. HITLER VÉGNAPJAI DOKUMENTUMKARCOLAT A HITLERI BIRODALOM ÉS A KANCELLÁRI BUNKER UTOLSÓ NAPJAIRÓL (5) az agnoszkálAs Az illetékesek úgy döntöttek, hogy néhány kiegészítő vizsgálatot folytatnak le Hitler hullájának agnoszkálá- sa céljából. A szovjet felderítők olyan embereket igyekeztek felkutatni, akik segíteni tudnának a végső döntésben, így többek között felkutatták Carl von Eicken gégespecialistát, aki valaha Hitlert kezelte. Jelena Rzsevszkaja beszámolt róla, hogy hová vezetett ez a nyom. . .. Végre bejuthattunk a klinika területére. Itt most kórház volt. polgári kórház. A betegeket a pincében helyezték el, ahol az alacsony bolthajtás alatt lámpák pislákoltak. A szürkeruhás, elgyötört arcú ápolónők mogorván, szótlanul végezték kötelességüket. E komor, szűk föld alatti kazamattákban fekvő sebesültek civilek voltak, s ezért a tegnap véget ért háború szörnyűsége különösen lélekbemarkoló volt. Itt találtuk a magas, idős, sovány vor Eicken profesz- szort. Szörnyű viszonyok kö- zö ’ dolgozva a veszélyes, tragikus napokban sem hagyta el posztját, nem menekült el Berlinből, bármennyire is agitálták. Az ő példáját követve kórház egész személyzete a helyén maradt. A professzor bevezetett bennünket a klinika üresen tátongó, az álcázás végett szeszélyes színfoltokkal tarkára festett épületébe. Itt, a dolgozószobájában került sor a beszélgetésre. Igen, őt valóban hivatták Hitlerhez, egy torokfájás kapcsán. Ez azonban régen, még Hitler hatalomra jutása előtt történt. Eicken megnevezte azokat az orvosokat, akik az utolsó napokban Hitler közelében tartózkodtak, köztük Blaschke professzort, Hitler fogorvosát. Eicken a kórházba hivatott egy gyakorló hallgatót, aki Blaschke professzor tanítványa, volt. A fekete átmeneti kabátot viselő, sötét hullámos hajú. kerek arcú diák barátságos és közlékeny volt. Beült az autónkba, és az utat mutatta. Kiderült, hogy voltaképpen bolgár. Berlinben tanult, itt érte őt a háború, és nem engedték vissza a hazájába. ... Az úgy-ahogy megtisztított központi utcákon szovjet autók haladtak, a győzelem tiszteletére vörös zászlókkal feldíszítve, hiszen május 9-e volt. Mi a Kurfürs- terdamon. a legelegánsabb berlini utcák egyikén hajtottunk végig. Egy épségben maradt ház előtt álltunk meg. A bejáratnál alacsony termetű férfivel találkoztunk. Nem viselt felöltőt, sötét kabátjának gomblyukába vörös szalag volt tűzve. Furcsának tűnt, hiszen azokban a napokban Berlinben a kapituláció fehér színe volt az uralkodó. Bemutatkozott: dr Bruck. Miután megtudta. hogy Blaschke professzort keressük, elmondotta, hogy Blaschke nincs itt, Hitler szárnysegédjével együtt Berlinből Berchtesgadenbe repült. Dr. Bruck egy sok ablakos, tágas fogászati rendelőbe vezetett és leültetett bennünket a párnás karosszékbe. Megkérdeztük tőle, nem ismer-e valakit Blaschke munkatársai közül. — Hogyne ismernék! — kiáltotta dr. Bruck. — önök Kätchen Häusermannra gondolnak? Odahaza van a lakásán, néhány / lépésnyire innen. — A diák vállalkozott, hogy idehívja. Hamarosan egy magas, karcsú, kék kabátos hölgy lépett a szobába. — Kätchen — fordult hozzánk Bruck — ezek itt oroszok .. . Megkérdeztük tőle, itt van-e a fogászati rendelőben Hitler kezelési lapja. — Természetesen! Sőt. a fogairól készült röntgenfölvételek is. — Ezzel elővett egy dobozt, és gyorsan pergetni kezdte a kartonokat. Izgatottan figyeltük ujjainak mozgását. Megtalálta Göbbels- nek, feleségének és valamennyi gyermekének kartonját. Végre aztán Hitler kartonja is előkerült, de a röntgenfölvételek hiányoztak. Häusermann asszony gondolkozni kezdett. Azt mondta, hogy a röntgenfölvételek talán a birodalmi kancelláriában, Blaschke professzor dolgozószobájában vannak. Elbúcsúztunk a bolgár diáktól és Bruck doktorral, valamint Kätchen Häusermannal együtt ismét a birodalmi kancelláriára hajtattunk. Megérkeztünk. Az előcsarnokon át lementünk a pincetraktusba. A rádióstúdióban, ahonnan Göbbels beszédeit sugározták, vörösgárdista aludt, szemére tolt sisakkal. Häusermann asszony egy kis kamrába vezetett bennünket, ahol nemrég főnöke, Blaschke professzor tartózkodott, amíg Hitler szárnysegédével együtt repülőgépen el nem hagyta Berlint. A zseblámpa fénye a sötétből kiemelt egy fogorvosi széket, majd egy fejtámasszal ellátott pamlagot és egy morzsányi asztalkát. A földön fénykép hevert: a Führer német juhászkutyája, amint a szárnysegéd sétáltatja. A kamra nedves volt, penész- szagú. Häusermann asszony segítségével megtaláltuk a Hitler fogairól készült röntgenfölvételeket és az arany koronákat, amelyeket már nem, volt idő felrakni. Fritz Echtmann fogtechnikust, aki Hitler számára a protéziseket készítette, otthon találtuk. Harminc év körüli, alacsony termetű férfi volt. Häusermann asszonyhoz hasonlóan először ő is emlékezetből írta le Hitler fogait, majd megvizsgálta, és felismerte őket. Nem volt megdöbbenve. Feleségével és lányával együtt mindvégig Berlinben tartózkodott, s az utóbbi időben annyi mindent élt át, hogy most a benyomásokkal szemben érzéketlen maradt. A Führer, még kevésbé a halott Führer, többé már nem érdekelte. Éva Braun fogaira pillantva azonban váratlanul izgalomba jött. A koronák, amelyeket Éva Braunnak készített, elégtek, de a híd épen maradt. Ez a legutolsó, legtökéletesebb konstrukcióm. Az én munkám! ♦ * * . . . Nos, eddig tart Jelena Rzsevszkaja története. Azt mondhatná valaki, hogy ezeknek a részleteknek nincs túlságosan nagy jelentőségük, és inkább a törvényszéki orvosszakértőkre tartoznak. Én más véleményen vagyok. Van valami jelképes abban, hogy Hitler életrajzának utolsó sorai törvényszéki aktára emlékeztetnek*. A történelmi igazság az, hogy éppen a szovjet katonák tették rá az utolsó pontot Hitler véres karrierjére, azok a katonák, akik a nácizmust szétzúzták. így tehát semmi kétség nem férhet ahhciz, hogyan értek véget Hitler napjai. A gaztetteiért való felelősségre vonástól félve Hitler elkerülte a megtorlást. Mindössze tizenkét évig létezett az úgynevezett »ezeréves birodalom-«, amely megpróbálta az egész világot uralma alá hajtani és a történelem kerekét visszafordítani. Ez a kísérlet, amely az emberiségnek sok millió áldozatába került, meghiúsult, méghozzá elsősorban a szovjet nép erőfeszítései révén. Hitler nincs az élők sorában. Ám annál inkább szükség van valamennyi nép, köztük a német nép éberségére, hogy a hitleri rendszer gaztettei soha többé meg ne ismétlődhessenek. E gonosztevő szégyenletes pusztulása pedig legyen intő példa azok számára, akik arra gondolnak, hogy majd Hitler nyomdokaiba lépnek. (VÉGE) Fordította: Dosek Lajos * (A hulla törvényszéki orvos- szakértői vizsgálata során kiderült, hogy Hitler nem golyóval végzett magával, amint ezt a német tanúk állították, hanem megmérgezte magát. A főbelövés legendájára bizonyára azért volt szükség, hogy a Führert úgy állítsák be, mint aki »tiszthez méltóan« halt meg. Ez volt «u utolsó blpUJJ A közelmúlt történelme — a libanoni partraszállástól Szuezen át Kubáig — elevenen bizonyítja: a Szovjetunió katonai és politikai ereje a béke szilárd biztosítéka. Minden helyzetben meg tudja találni az erkölcsi, anyagi, katonai támogatásnak azt a módját, amely szükséges és elegendő az agresszorok megfékezésére, az emberiség békéjének biztosításához. A vietnami nép hősies és lebírhatatlan küzdelme, Washington fokozódó politikai elszigetelődése, a szocialista országok, a Szovjetunió szolidaritása és támogatása: mindez együtt granciája annak, hogy ez a szégyenletes kaland kudarcba fullad, s az Egyesült Államok előbb-utóbb tárgyalásokra kényszerül a dél- vietnami nép igazi képviselőjével, a Felszabadítási Fronttál. A szolidaritás áradata el íosia oltani MaCallister erdőtüzeit ... Csökken a külföldi töke befolyása Indonéziában Sukarno indonéz elnök rendelet» értelmében a jövőben az Indonéziában működő ösz- szes külföldi vállalatot a kormány ellenőrzi. A rendelettel a kormány tovább csökkenti a külföldi tőke befolyását Indonéziában. A közös indonéz —külföldi vállalatok, amelyek nyereségüket belföldi banknál helyezik el,. nem minősülnek külföldi vállalatnak. fölve»* a PÉCSI BŐRGYÁR. Tannlóotthon biztosítva. (58943) I
