Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-29 / 100. szám

Csütörtök, 1965. április 29. 3 SOMOGYI NÉPLAP Kit kötelez a határozat? A NAGYATÄDI kon­zervgyárat a közeljövő­ben bővíteni fogják. Ekkor kellene megoldani a szenny­a történtekre. Azt például, hogy a végrehajtó bizottság februárban az ő osztályát bíz­ta meg a csatornázási teen­vízelvezetés problémáit is. Az! dők ellátásával, csak akkor utóbbira azonban aligha ke- j ismerte el, amikor az aktákat rül sor — mondták a gyár vezetői, ugyanis nem várha­tó, hogy hamarosan megépí­tik a község szennyvízcsator­na-hálózatát. A konzervgyár pedig nem vállalkozi’ — nem is vállalkozhat — arra, hogy egyedül készítsen csatornát. Ez igen nagy költségbe kerül­ne. Az óriási többletköltség miatt az illetékesek esetleg azt mondhatják, hogy nem éri meg bővíteni az üzemet. Veszélyben forog tehát a gyár bővítése. Megkérdeztük az illetékese­ket, miért nem gondoskodtak kellő időben Nagyatád csa­tornázásáról. Kiderült, hogy nem azért alakult ki ez a kellemetlen helyzet, mert nem gondoskodtak idejében a já­rási székhely csatornahálóza­tának; elkészíttetéséről, hanem azért, mert a megyei tanács építési és közlekedési osztá­lya azt a feladatot, amelyet neki kellett volna végrehajta­ni, átadta a járásnak, illetve a községnek. DE KEZDJÜK AZ ELE­JÉN. A nagyatádiak kezde­ményezése alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatban kötelezte az építési és közlekedési osz­tályt, hogy készíttesse el a csatornázás tanulmánytervét, és intézkedjen a feladat vég­rehajtásáról. A nagyatádiak ezután saját költségükön a MÉLYÉPTERV-vel megcsinál­tatták a tanulmánytervet Május 14-én egy a csatorná­zással kapcsolatban összehí­vott értekezleten az illetéke­sek közölték, hogy a tanul­mánytervnek súlyos fogyaté­kosságai vannak, a terv nem számol a község nagyarányú fejlődésével. A megyei ta­nács építési és közlekedési osztálya szeptember 1-én je­lentést tett a tanácsülésen a helyzetről. Javasolta, utasít­sák a nagyatádi tanácsot a tanulmányterv átdolgozására. A nagyatádiak nem értettek egyet ezzel a javaslattal. Az osztály a feladatot át akarja hárítani a községre — mond­ták. A tanácsülés az építési és közlekedési osztályt köte­lezte a tanulmányterv átdol- goztatására, a csatornázással kapcsolatos feladatok elvég­zésére. Perecsi Ferenc osztályveze­tő — akit személy szerint is felelőssé tettek ezért az ügyért — kevésbé emlékezett átlapozgatta. Majd megje­gyezte, hogy fölkérték a nagyatádiakat, dolgoztassák ét a tanulmánytervet. Arra a megjegyzésünkre, hogy a nagvatádiaknak nincs erre pénzük, kijelentette: ők (mármint az osztály) tudtak volna segíteni, ha a nagy­atádiak ezt kérik. Talán gyámoltalansággal vagy hanyagsággal vádoltuk volna a nagyatádiakat, ha nem tudjuk, hogy van egy másik határozat is, amely a tanulmányterv felülbírálása után újra az említett. osztályt bízta meg a csatoránzással kapcsolatos feladatok elvég­zésével. Érdemes lenne ezt a határozatot is áttanulmányoz­ni. Ha elveszett volna az osz­tályon az erről szóló értesí­tés, a határozat megtalálható egy emelettel lejjebb, a ta­nács jogi csoportjánál. A beszélgetésen azt tapasz­taltuk, hogy az osztályvezető nincs híján az ötleteknek. El­mondta, hogy most szerinte a legsürgősebb feladat a tanul­mányterv átdolgoztatása len­ne. Ennek alapján — fűzte hozzá — tárgyalásokat kelle­ne kezdeni a községben levő vállalatok, üzemek vezetői­vel, s jó lenne őket rábírni arra, hogy bizonyos összeggel járuljanak hozzá a csatorna- építéshez. BÍZUNK ABBAN, hogy az ötletekből akkor sem fogy ki az osztályvezető, ha rájön, hogy a feladatokat neki, il­letve osztályának kell az iparfejlescatás, a község lakos­ságának érdekében a lehető leggyorsabban végrehajtani. Szegedi Nándor 34 600 000 forint kölcsön lakásépítésre Öt társasháziban nyolcvan­egy lakást adnak át Kaposvá­ron az idén. Szeptember vé­géig elkészülnek az OTP-sor- házak is. Ezekben húsz lakás lesz. A KISZ lakásépítési ak­ciójában harminchat lakás építését kezdik meg ebben az évben,. Az OTP megyei fiókja het­venkét telekkel és kölcsönnel áU a családi házak építőinek rendelkezésére az idén. 34 600 000 forint összegű köl­csönt ad az igénylőknek. Naigy az érdeklődés: az év első három hónapjában 566 építési kölcsönkérelmet telje­sítettek. Zalán tartoüa ülését a labi járás« lanacs Végrehajtó Bizottsága (Tudósítónktól.) Zalán tartatta meg legutób­bi ülését a Tabi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Többek között a mintegy ezer hold szántóterületű Előre Termelő- szövetkezet gazdálkodásáról tárgyaltak. Viszonylag szép eredménye­ket ért el tavaly az Előre Tsz. A járási átlagnál nagyobb bú­za- és kukoricatermést takarí­tottak be. Számottevő meny- nyiségű kenyérgabonát, napra­forgót, burgonyát és baromfit értékesítettek. Ennek ered­ményeként az 1963. évi 15,60 forintról tavaly — a premizá­lással együtt — 34 forintra emelkedett a munkaegység ér­téke. A járási átlagnál több részesedés jutott náluk egy- egy dolgozó tagra. A vb-ülésen szó esett a hi­bákról is. Hangsúlyozták, hogy tovább kell szilárdítani a közös vagyon védelmét. Na­gyobb határozottságra van szükség a háztáji területek kiadásakor, az alapszabály előírásainak megtartásában. Több gondot kell fordítani a termények betakarítására, az állategészségügyi szabályokra és arra, hogy rendszeresek le­gyenek a közgyűlések meg a vezetőségi ülések. Nem szabad megfeledkeznük a határozatok következetes végrehajtásáról sem. Végezetül a vezetés színvonalának emelésére hív­ta föl a figyelmet a végrehaj­tó bizottság. ■Iazzá láttak az idei tervek teljesítéséhez megyénk tsz-eiben Megyeszerte pezseg az élet a határban, már az idei tervek alapján dolgoznak a termelő- szövetkezetek. Milyen tervekkel kezdték az évet? Milyen célokat tűztek maguk elé? A kérdésekre a megyei tanács mezőgazdasági osztályának illetékeseitől kap­tunk választ. Több kukorica és szálas takarmány A múlt évi 240 helyett — a Dráva menti egyesülés követ­keztében — az idén 237 terme­lőszövetkezet készítette el ter­melési és pénzügyi tervét. A A pénzügyminiszternek és az Országos Tervhiva­tal elnökének 114/1965. (PK 8.) 1965. február 18. PM— OT együttes utasítása a fölösleges készletek 1965. évi hasznosításáról és értékesítéséről intézkedik. A feltárt fölösleges készletek hasznosításának és értékesítésének, a vevő és eladó találkozásának előse­gítésére A Somogyi Néplap kínálat — kereslet hirdetési rovatot indított. A készlet fölöslegessé minősítését és a készletfcl- tárás lebonyolítását az együttes utasítás 2. § 2. pontja szerint a vállalat, szerv igazgatója, vezetője saját hatáskörében szabályozza. Az alaprendelet, valamint az MNB ezzel kapcsola­tos 405/1965. sz., a BB 504/1965. számú körlevelei, az ezzel biztosított lehetőségek a közlemények mielőbbi megjelentetését teszik szükségessé. A várható nagy érdeklődés és a korlátozott terjede­lem miatt hirdetendő közleményeiket mielőbb küldjék be a SOMOGYI NÉPLAP Lapkiadó Vállalatához, Ka posvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. megyei összesítésből kitűnik, hogy a kenyérgabona csaknem ugyanannyi holdat köt le, mint az előző évben, néhány takar­mánynövényt azonban a tava­lyinál nagyobb területen ter­melnek. A vetésszerkezetnek ez a változása a takarmány­ellátás javítását szolgálja. Ku­koricából kereken hatezer holddal vetnek többet a kö­zös gazdaságok, mint a múlt évben, így meghaladja a 66 000 holdat ennek az abraktakar, mánynak a vetésterülete. 1964- ben 15,9 mázsa májusi mor- zsoltat terveztek holdanként, ezzel szemben 16,6 mázsa lett a megyei átlag. Az idén 16,8 mázsás holdankénti hozamot irányoztak elő. Mintegy há­romezer holddal növekszik a tavalyihoz iVcpest a szálas ta­karmány, 900 holddal pedig a burgonya területe. Az utóbbi termésátlagát szembetűnően nagyra, 71,9 mázsára tervez­ték, ez 13 mázsával több a ta­valyi hozamnál, s pontosan tíz­zel több az utóbbi három év átlagánál. A legtöbb burgo­nyát — az összes területnek csaknem a felén — az idén is a barcsi és a nagyatádi járás­ban termelik. Csökkent az érdeklődés a zöldség iránt Az említett területnövekedés zömmel a takarmánygabona (árpa, zab), a zöldség és a ki­sebb jelentőségű növényfélék területcsökkenésével párosul. Főként a konzervipari' növé­nyek, köztük is mindenekelőtt a paradicsom iránt csökkent a termelők érdeklődése: amíg a MÉK az előirányzott területre könnyűszerrel leszerződött, a konzervgyárakról ez nem mondható el. A tartózkodás egyik oka, hogy például a nagyatádi körzetben ' zöldség, és burgonyatermesztésre szin­te egyformán alkalmas a te­rület, s ha mindkettővel fog­lalkozik a tsz, ez munkaerő gondokkal jár. Ugyanis mind­két ágazat sok kézi erőt igé nyel. A hozamnövelést segíti elő a múlt évinél jóval több zöld­trágya. A huszonegyezer hold zöme tarlóvetésként, több mint ezer hold pedig fővetésként gazdagítja majd a talajt. Mű­trágyából 214 kilót terveznek holdanként, 38 kilóval többet, mint amennyi a múlt évben jutott A hozamtervek megvalósu­lása, a kiadási előirányzatok megtartása, illetve az elérhető költségmegtakarítás lehetővé teszi a tavalyinál több mint harminckétmillióval nagyobb növénytermesztési bevételt. A tervek összesítése ugyanis 636 471 000 forint bevételt mu­tat az 1964-ben ténylegesen el­ért 504 053 000 forinttal szem­ben. Állattenyésztés, beruházás Megyénkben több mint négyszáznyolcvankét és fél milliós bevételt adott tavaly az állattenyésztés. Az Idén egy és háromnegyed millióval keve­sebbet terveztek. Ennek egyik oka, hogy a tsz-ek egy részé­ben árbevételként még a ta­valyi zárszámadásoknál figye­lembe vették azokat a szerző­dött állatokat, amelyeket az idei év első hónapjaiban érté­kesítettek. A száj- és köröm­fájás következménye szintén csökkenti ennek az évnek az árbevételeit. Az áthúzódó építkezések be­fejezése mellett számos, az ál­lattenyésztést szolgáló létesít­mény alapkövét rakják le az idén. Csaknem háromezer te­hén-, illetve növendékmarha- férőhelynek megfelelő istállót és négyszáztíz borjú elhelye­zésére alkalmas borjúnevelőt kezdenek el építeni a megyé­ben. Az elsőrendű cél a szarvasmarha-férőhelyek) sza­porítása, ezenkívül azonban építenek például 3480 sertés elhelyezésére alkalmas létesít­ményeket is. Az állattenyész­tés korszerű takarmányozását, a szálasok biztonságos tárolá­sát segíti elő az idén épülő negyvenkilenc hideglevegős szénás zárító. A növénytermesztésben az idén újabb háromszáztíz, zöm­mel termelőszövetkezeti erő­gép vesz részt, öt közös gaz­daság öntözőberendezést kap, ugyanannyiban víztárolót épí­tenek. A tervek teljesítéséhez me gyeszerte hozzáláttak. Van mi­hez igazodniuk közös gazdasá gainknak. Hogy mennyit ér­nek a tervek, az dönti el, mit valósítanak meg belőlük. Az eredményt befolyásolja már ezeknek a napoknak a munká­ja is, sőt különösen sok függ attól, hogyan látnak hozzá a szövetkezeti gazdák az elő­irányzatok teliesítétébez. Hernesz Ferenc A Lenin-díi új kitüntetettje SZERGEJ SZMIRNOV Szergej Szmirnov nevét minden szovjet ember isme­rd. Neve — szárnyakat kap­va — az országhatárokat is átrepülte. Ma már földgo­lyónk számos országában beszélnek róla. Az új Lendn-díjas író toHa a Nagy Honvédő Há­ború viharában edződött acélossá. Később, a béke te­remtő napjaiban érlelte meg naigyszerű alkotásait. Kö­zülük is kiemelkedik a Breszt erődje című regénye, amely eleven színekkel és a személyes élmény megjele­nítő varázsával állítja elénk a breszti hősöket! Azokat a szovjet embereket, akik az alkotó munka sürgős teen­dőit szakították félbe, hogy kezükbe fegyvert fogjanak, és megállítsák a feléjük zú­duló fasiszita áradatot. A fasiszták ellen vérüket ontó szovjet katonák sorai­ban menetelt Szergej Szmir- rtov is, a villamossági mér nők, akit az írás annyira vonzott, hogy újságíró lett. Kezdetben a Gudok című vasútasilap szerkesztőségében dolgozott. Onnan szólította el a kötelesség De tollához a hadseregben is hűséges maradt. Mint a Muzsesztvo című katonaújság munkatár­sa tollával és fegyverével harcolt a frontokon. Részt vett számos nagy fontosságú ukrajnai ütközetben. Aztán Románia és Magyarország felszabadításában. A Buda­pest felszabadításáért vívott harcokról számunkra is na­gyon tanulságos könyvet irt. Amikor a béke meg­születésének híre 1945. má­jus 9-én az ausztriai Gráz- ban találta, mellét már ki­tüntetések ékesítették. A háborút követő években Szergej. Szmirnov immár teljes erejét az írásra fordí­totta. innivalója bőségesen volt, hisizen az átélt vérziva­taros napok élményed szá­mára örökre feledhetetlenek maradtak. És ezek az élmé­nyek azóta számos nagy ha­tású könyvben , az egész szov­jet nép közkincsévé, helyt­állásra nevelő erkölcsi fegy­verévé váltak. Szmirnov alkotásai közül a Breszt erődje című regény a legismertebb. A város vé­dőinek hősi harcát, fáradha­tatlan küzdelmét lebdlincse- lően jeleníti meg. Bár a fa­siszta seregek újabb és újabb rohamokat indítottak elle­nük, Breszt katonái ellenáll­tak, és óriási veszteségeket okozták az ellenségnek. A bátor szovjet katonák hős­tetteinek híre a nagy szov­jetország legtávolabbi zugá­ba is eljútott, a szovjet em­berek bátorítást, erőt merí­tettek belőle. Szergej Szmirnov a bresz­ti erőd legendás hírű kato­náinak fényesen csillogó emléket ámított. Először 1957-ben a moszkvai rádió­ban jelentkezett a vár kato­náinak küzdelmét bemutató írásával. Sikere volt, de újabb igényeket támasztott írásával szemben, és a kö­vetkező években átdolgozta művét. Érdemes volt: 1964- ben magas rangú művészi alkotással lepte meg az ol­vasóközönséget. Könyveit milliók és milliók olvassák. Csodálják Breszt hőseit, és újabb erőt merítenek belőle az alkotómunkához, a béke védelimezéséhez. 130 000 000 forint társadalombiztosításra 2,4 százalékkal emelkedett tavaly a biztosítottak száma Somogybán — Mintegy 40 000 000 forint állami hozzá­járulás — 18 új kifizetőhely a megyében ^Megyénk lakosságának túl­nyomó része betegség esetére biztosított; 1964-ben 2,4 száza­lékkal nőtt és 168 481-re emel­kedett a biztosítottak száma. A múlt évben betegségi biz­tosítási kiadásokra 130 632 000 forintot fordítottak megyénk­ben, 12 000 000 forinttal többet, mint 1963-ban. Csaknem 13 százalékkal emelkedett a ki­fizetett táppénz összege is. A táppénzesek száma a múlt év február és március havától el­tekintve minden hónapban nö­vekedett. A gyógyszerkiadás 5 500 000 forinttal, a terhessé­gi, gyermekágyi segély 1 500 000 forinttal haladta meg az 1963. évit. Az utóbbi nagyrészt a szülések 19,7 százalékos emel­kedésével magyarázható. Az összes kiadásból minden biztosítottra átlag 1353 forint jutott 1964-ben. Ha ehhez hoz­zászámítjuk az egészségügyi ellátás 740, a nyugdíjellátás 1700 forintos országos átlagát, akkor minden biztosított 3793 forintot kapott tavaly. A 130 000 000 forintos ki­adással szemben a bevétel mintegy 90 000 000 forint volt. A kiadás és a bevétel közötti különbség összegét állami hoz­zájárulásból fedezték. A társadalombiztosítási el­látást nagymértékben javította az úi kifizetőhelyek megszer­vezése: tavaly 18 új kifizetőt kapcsoltak be. Ezekkel együtt 112 SZTK-kifizetőhely műkö­dik a megyében.

Next

/
Thumbnails
Contents