Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-27 / 98. szám

I BESZÁMOLÓINK A KULTURÁLIS SZEMLÉKRŐL Gazdag, változatos műsor KAPOSVÁR S zombat délután zajlott le a kaposvári kulturá­lis szemle. Örömmel szólunk erről az eseményről, nivel a szemle befejező, utol­só évében szembetűnő fejlő- aés tapasztalható. A produkciók alapos, körül­tekintő rostálás után kerültek erre a pódiumra. Kettőt kivé­ve a műsorszámok színvonalá­val is elégedettek lehetünk. Fejlődés tapasztalható a szemle tömegmozgalmi jelle­gében: A múlt évi bemutató­hoz viszonyítva most — helye­sen — a középiskolák csak a Helikon-versenyen szerepel­tek, itt nem. A tavalyi három résztvevő üzemmel, intéz­ménnyel szemben ezúttal nyolc-tíz munkás, illetve nem középiskolás KISZ-műkedvelő együttes, csoport jelentkezett. (Ezeknek csaknem mindegyike távol maradt a szemlétől a múlt évben.) Természetesen hiányosságokat is tükrözött ez a bemutató: továbbra is nél­külözzük a felnőtt kórusokat; kevés a jó versmondó; megle­lő módon távol maradt a BM- együttes; hiányoltuk a Viksr Béla Kórust, a Tanítóképző és a Stúdió 64. szereplését. Rövidlen értékelve a bemu­tató műsorszámait, a próza ka­tegóriájában örömmel láthat­tuk viszont az ÉDOSZ »feltá­madt« színjátszóit és törekvé­süket a hiteles ábrázolásra; he­venként szép sikerrel. Új pgyütteslként üdvözölhettük a c-emlén a Fegyveres Erő!; Klubra színjátszóit. A darab konfliktusának kibontakozá­sában nyújtottak emlékezetes "■nanatokát. Kár, hogy a be­fejezés, főleg a sematikus szö­veg hatására ellaposodott. ».Eleven ég« című összeállításá­val a korszerű irodalmi szín­padok útjára lépett a Pamut- íonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának együttese. Előadóik beszédkul túrájában azonban még sok a kívánnivaló. Kitűnő, szellemes produkció a Fiatalok Vidám Színpadáé. (Karinthy: Az emberke tragédiája.) A Me­gyei Kórház együttese több segítséggel többre lenne ké­pes. Két tánczenekar szerepelt. Az ÉBOSZ-vokálh ármastól szép, csiszolt harmóniákat; A FÉK zenekarától színekben, változatosságban szegény, de jó ritmusú tánczenét hallot­tunk. A két szólóénekes közül a szentjakabi tetszeti Jó len­ne, ha nemcsak elcsépelt ci­gánydalokat énekelne. Az énekkarokat egyedül a Munkáskórus képviselte. Má­sodik számuk volt a legsike­rültebb. Produkciójuk biztató; egységes hangzásban, tiszta hangvételben van még sok pótolnivaló a kórus munkájá­ban. A tánccsoportok közül elő­ször egy újat, a kaposszentjaka- biak cigányagyüttesét említe­nénk meg. »Cigányrészeges« című tematikus táncuk ötle­tes, hangulatos koreográfia. Jó humorérzékkel tolmácsolták ezt; sok hasonló, kellemes meglepetést várunk az e.gvüt- testől. A Gatinka Művelődési Ház együttesé e(?v. már sok­szor előadott táncával szere­pelt sikerrel, de egy kicsit gé­piesen, rutinból. A csaknem húsz műsorszá­mat viszonylag gördülőkén v-o bonyolították le. W BALATONSZÁRSZÓ A siófoki járás műkedvelő művészeti csoportjai­nak bemutatóját a gyarmati ifjúsági napja alkal­mából ifjúsági nagygyűléssel ' ezették be Balatonszárszón. A kulturális szemlét a tömörítés, ,i válogatás gondossága jelle­mezte. A rendezők valóban a lítettségéröl, jó hanganyagról, muzikalitásról árulkodott. Szakvezetési és műsorválasz­tási gondokkal küzdött a fia­tal balatonszemesi kórus. A jó összetételű együttest csali fo­kozatos előkészítéssel lehet el­juttatni Mendelssohn és Ko­dály muzsikájáig. Egyetlen hangszeres szólistát hallot­tunk, az ádándi Eberhardt Fe­rencet Mozart egyik szonáta­részletének bemutatásával. Já­téka, technikai adottságai em­lítésre méltóak, a zenei meg­oldással azonban adósunk ma­radt. A siófoki Telstar-együt- tes és Késmárki Mária tánc- dalénekes képviselte a köny- nyűzenét, talán valamivel hal­ványabban, mint ahogy meg­szoktuk tőlük, de így is bizal­mat keltőn. A balatomkiliti Vörös Irén cigánydalait tem­peramentum, jókedv s utánzó­készség jellemezte. A színjátszásról azt kell föl­jegyeznünk, hogy a témavá­lasztás gondossága, a magvas •mondanivaló került előtérbe, s ennél nagyobb elismerés alig­ha érheti a csoportokat. A ba- latonszárszód együttes Távol a hazától című jelenetével kivá­ló képességeket árult el. Csor­dás Valéria rendező néhány kitűnő figurát teremtett, és iz­galmas, jól pergő előadást. A drámai csúcspontot ugyan nem sikerült teljesen kibonta­nia, a jelenet mégis a szemle egyik legnagyobb sikere volt. A balatonszahadi csoport A baleset című egyfelvonásosá- ban jó szándékot és egy-két fi­gyelemre méltó alakítást lát­tunk. A mű azonban maga is vontatott, terjengős, s ezeket a hibákat a rendezőnek sem si­került kijavítani. A szemle azt bizonyította, hogy a járás hadilábon áll az irodalommal. Irodalmi színpa­dot nem láttunk, s mindössze négy vers-, illetve prózamondó szerepelt, közülük csupán a nagy Csepel yi Szalai Irén vers­mondása említésre méltó. Ez a tapasztalat — azt hiszem — erőteljesen jelzi népművelőink jövő évi feladatait is. A siófoki járás szemléje a művelődési év méltó záróün­nepe volt, alkalom és elkötele­zettség arra is, hogy elisme­réssel és köszönettel adózzunk valamennyi áldozatot vállaló műkedvelőinknek. J. B. égj óbb csoportokat hozták er- a találkozóra, így mindösz- ■ ?e tizenöt műsorszám értéke­lésére volt hivatott a sebtében --szeverbuvált zsűri. (Bosszan­tó lebecsülése a bemutatónak. egy a kijelölt hattagú bíráló hí /.ottságból mindössze egy «'akomber jelent meg Szár­szón.) A művészeti ágak között — rr> nnviségi és minőségi szem­pontból is elég nagy eltérést tapasztaltunk. A siófoki járás­ban is a népi tánc tört az él­re, s új vonással gazdagította tánckultúránkat. A népi tánc fellendülése ugyanis bizonyos uniformizál ód ássál járt együtt az utóbib években, s most — a siófoki Balaton Együttes jó­voltából — valami úiat. a szo­kásostól eltérőt is láthattunk a színpadon. A külföldi turné­ra készülő Balaton Együttes föllépése a szemle csúcspont­ját jelentette. Vadasi Sarkan- tvúsa, és különöskéopen az Este a fonóban című kompo­zíció egy rövid idő alatt nagy- gvá nőtt együttes erényeit csil­logtatta. A szárszói tánccso­port Buzsáki kopogósa, s a nagycsepelyiek Leánytánca képviselte még ezt a művésze­ti ágat: a maga nemében és az adottságokhóz mérten mind­kettő gondos előkészítés után A zenei műfajokban egy ki­emelkedő élményre emlékez­hetünk, a siófoki gimnázium kamarakórusának szereplésé­re. Smetana, Mendelssohn és Svesnyikov egy-egy művének — Giay László vezette — tol­mácsolása a szólamok kiegyen­LÁBOD M integy ötszáz szereplő részvételével rendezték meg a kulturális szem­le nagyatádi járási bemutató­ját a lábodi művelődési ház­ban. A közönséget és a művé» szeti csoportok tagjait Vidák Mihály, a KISZ járási bizott­ságának tdtkáía köszöntötte. A szemle kiváló műsorpoliti­káról, alapos, átgondolt műsor­szerkesztésről és némi színvo­nalbeli emelkedésről tanúsko­dott. A járás valamennyi mű­kedvelő művészeti csoportja méltóan készült felszabadulá­sunk huszadik évfordulójára. Három irodalmi színpad mu­tatta be műsorát. A segssdiek a Földre rótt írás című össze­állítással, a nagyatádiak Nem elég című műsorukkal, a kuta­snak pedig a Pirkadása a ma­gyar égnek című összeállítás­sal jelentkeztek. Az irodalmi színpadok műsorszerkesztése helyes és céltudatos volt. E műfaj kiválóan szolgálja az irodalmi ismeretterejesztést és egyre nagyobb teret kap a já­rás műkedvelő művészeti moz­galmában. A szavalok zöme átélten. tisztán, érthetően tol­mácsolta a verseket. Helyes volt az ének és zen^szímok műsorbe illesztés'« is. A seggs- Hieket és naevató^akat kivá­lóra, a katariakat jóra minősí­tette a zsűri. Az egyéni szava­lok közül kiemelkedett a ku- tast Bód's Ibolya aki a "ehéz verssel mPgas szintű, mű;Tész: produkciót nyújtott. Ugyan­csak kiválóan szavalta Az épí­tőkhöz című verset Bakáts Ákos (Nagyatád). A szemlén részt vevő négy kórus közül megérdemelten a mikei vegyeskart minősítették kiválóra. Tiszta szövegmon­dás, kellemes hang, jó mű­sorválasztás jellemzi őket. Jó együttes a honvédség Fegyve­res Erők Klubjának közös énekkara is. A honvédség ze­nekarral kísért indulóit tet­széssel fogadta a közönség. Kedves színfoltja volt a szemlének a kutasi népi együttes Vidám május című műsora. Természetes jókedv, játékosság, kitűnő hangulat jellemezte előadásukat. Kár, hogy a koreográfia nem volt egységes. A tánczenekarok közül a Nagyatádi Járási Mű­velődési Ház Delta tánczene­kara adott kirobbanó sikert. Mértéktartó, ízléses éneklés jellemezte Hikmann Mária nagyatádi gimnazista táncda­lait. A művészeti csoportok és szólisták bemutatója után ke­rült sor a körzeti szemléken legszebben táncoló hat pár társastáncára. A szellemi öt­tusa-csapatok közül az első helyre került a nagyatádi gimnázium csapata. A bíráló bizottság vala­mennyi szemlén részt vevő csoportot és szólistát értékes tárr'üu tolómban részesítette. Az ifjúsági találkozót este nagysikerű VIT-bHlal zártál­D. S. [tapsony A marcali járás zenei és irodalmi- műsorát Tapsonyban láttuk vasárnap délután. A bemuta­tó első részében az úttörő-, a másodikban a felnőtt kórusok, szavalok és irodalmi színpa­dok szerepeltek. A tizenepv úttörő és négy felnőtt — a nemesvidi, a sá- volyi, a tapsonyi és a böhö- nyei — énekkar produkcióját három-négy úttörőkórus kivé­telével mennyiségi törekvés jellemezte. Igen örvendetes az, hogv ebben a járásban sok énekkar működik, a kó­rusmozgalomnak itt vannak távlatai. Általános hiba azon­ban. hogy a legalapvetőbb föl­tétel, az éneklés hangz sbeli tisztasága, ritmikai pontossá­ga hiányzik, vagy csak itt-ott lelhető meg. Mindkét korosz­tálynál gyakori még az erőt meghaladó vállalkozás: meg­fontoltabb műsorválasztás szükséges a jövőben. A tisztán éneklést, az együttmuzsikálást a marcali, zenei tagozatú általános isko­la kórusánál — kamarakóru­sánál, a nemesvidi úttörőkó­rusnál az első számban (és néhol a, kéthelyi kamarakó­rusnál is) éreztük. Új színfol­tot jelentett citerakísérettel a somogysámsoni úttörő ének­kar. Négy zeneszámot hallot­tunk. Technikában, kifejező­erőben Vajda Éva 7. osztályos tanuló csellószólóját kell ki­emelni. Jó volt látni a mar­cali zenei tagozat formaruhás úttörőit. Vonószenekaruk azonban nehéz feladatra vál­lalkozott; műsorukban a há­rom Bartók-népdal sikerült a legkevesebb hibával. Versmondóink két alapvető hiányossággal küszködtek. Többségük életkorban még nem megfelelő költeményt választott; így érzések, gon­dolatok tolmácsolása nem is várható tólük. Előadásban pe­dig jól betanult, gépies vagy pátoszos szövegmondás jelle­mezte a költeményeket. A két irodalmi színpad kö­zül a böhönyel gimnázium produkcióján a zsenge, kezdő együttesek tulajdonságait éreztük. Témaválasztásban és formában egyaránt még meg kell találniuk a kulcsot a hallgatósághoz. Ebben hosz- szabb idő, sok kísérlet, sok türelem hoz eredményt. Átla­gon felüli, kiemelkedő szín­vonalú produkciót kaptunk a mar-alj művelődési ház együttesétől W. Weirauch Japán halászok című orató­riumának előadásában egy­szerű eszközökkel drámai fe­szültséget, művészi hatást kel­tettek. A körzeti szemlék elbírálói nem voltak elég szigorúak és következetesek. Sok (főleg kó­rus) műsorszám nem érte el a járási bemutató mértékét, YV. E. Ex libris kiállítás a Palmiro Togliatti Könyvtárban Vasárnap délelőtt nyitotta meg dr. Hetey Ottó, a Pécsi Kisgrafikai Barátok Körének elnöke az Ex libris kiállítást a megyei könyvtár előadóter­mében. Az Ex libris latin szó, magyar neve: könyvjegy. Névre szóló kis grafikai alko­tás, amit a könyvbarát bera­gaszt a saját könyveibe, s ez­által — művészi formában — közli a tulajdonos nevét és a könyvhöz fűződő tulajdonjo­gát. Divatja egyidős a könyv- nyomtatással, tehát már a XVI. században megjelenik. Az ex libris a könyv tulaj­donjogának jelzésén kívül ar­ra is szóig-1.1, hogy tulajdono­saik egymás közt elcserélges­sék, s így szép kisgrafikai gyűjteményt, egy miniatűr képtárat szerezzenek maguk­nak. A vasárnap megnyílt kiállí­tás gazdag nemzetközi kis­grafikai gyűjtemény. Auszt­ria, Belgium, Csehszlovákia, Dánia, Franciaország, Hollan­dia, Japán, Kuba, Lengyelor­szág, Szovjetunió, Németor­szág. a Szovjetunió, Németor­szág, Magyarország, Norvégia, USA. Svájc nevét olvashatjuk az üvegtáblák alatt és a vit­rinekben. Több mint hatszáz ex librist állítottak ki az öt- ven üvegtáblán, 10 asztal- é: öt fali vitrinben. A fámét szét, rézkarc, kőrajz és toll rajz technikával készült mi niatűrök között Cocteau-nai készített ex librist is talá lünk. A kis lapokon fölbuk kan Kadosa Pál, Kodály Zol tán, Radnóti Miklós, Aram János és Ortutay Gyula név« is. A nécsi ex libris-gyűjtői anyagán kívül három somo­gyi rajzaival is találkozunk Stotz Mihály, Soós István é: Vágó János kisgrafikáival ólommetszeteivel. A pécs festőművészek közül Martyr Ferenc, Bizse János. Lanto: Ferenc és Simon Béla szere­pel ex librissel ezen a kiállí­táson. A Pécsi Kisgrafikai Bárétól Kórének tárlata színvonalas jó válogatás, kénét ad a ha zai és a külföldi ex libris­művészetről, a műfajon belü­li lehetőségeknek széles ská- láj.'it vonultatja föl. Az ötle­tes, érthető és rendszeres el­helyezésért dicséret illeti i rendezőket. Az első kaposvári ex libris­kiállítás méltán számítha nagy sikerre. S. N. G. Hetvenéves géptricikli 1895-ben készítette a francia Lton Bollée ezt a gépi meghajtá­sú, robbanómotorral hajtott, nyitott ülésú háromkerekű gépjár­művet, triciklit. 30 km/óra m-v inr'H.s sebességet ért el. A maga korában ez a gumiabroncs nélküli,, a mai mótork r .oá’ok fém kerékvázához hasonló kerekeken futó gépjármű ú.törö je­lentőségű volt a gépkocsik fejlesztésében. Orvosi bölcsesség Aki korán kel, annak van ideje — a testgya­korlathoz. Ha iszol, meghalsz, ha nem iszol — akkor is, de sokkal később. A víz lepereg, a kő megmarad — a vesében vagy májban, ha nem tartod meg az orvosi uta­sításokat Ne kösd be a fejed, ha nem fáj — ne ejtsd az orvost tévedésbe. Az arcbőr szépsége ki­tart, ha gondot fordítasz rá — azzal a föltétellel, hogy nem élsz vissza a szépítőszerekkeL Ha a macska nincs ott­hon — kevesebb a baci- lus az asztalon. . * * Hindu mondás »Ha minden rosszat el­mondanak rólad, örülj, hogy nem rágalmaznak. Ha rágalmaznak, örülj, hogy nem vernek. Ha vernek,, örülj, hogy agyon nem vernek. Ha agyonvernek, örülj, hogy itthagyhatod ezt az ilyen pocsékul berende­zett világot.« * * • Paróka nélkül nincs tárgyalás A warringi (Anglia) bí­róságon a napokban nem tudták megtartani a tár­gyalásokat. Az ok: betör- rők jártak a bírák, ügyé­szek stb. öltözőiben és el­lopták az összes paróká­kat. Angliában pedig pa­róka nélkül nincs tárgya­lás, az új parókák beszer­zéséig valamennyit elna­polták. • • * Humoros apróságok . A forgalmi rendőr fütty­szóval megállítja az autót. — Nem gyújtotta meg a stoplámpát, kénytelen va­gyok kihágást jegyzőköny­vet fölvenni. — Kérem szépen — til­takozik a sofőr —, van két lámpám, csak kialudt. Mire a forgalmi rend­őr: — Jobb lenne, ha nem lenne egy sem, de az legalább égne. ... — Vádlott, magának kőtelesséae lett volna a pénzzel teli erszényt, mi­helyt magtalálta, átadni a rendőrségnek. — így ts cselekedtem, bíró úr, de a rendőrségen nem találtam senkit. — No és másnap? — Másnap az erszény már üres volt. ... A hegyekben egy festői tó nartján az idegenve­zető magyarázza az üdü­lőknek: — Ha a túlsó part lát­ható, ez azt jelenti, hogy másnap esni fog. — És ha nem -tő? — Azt jelenti, hogy máris esik. Somogyi Nétt'o* Az MSZMP Somos-' n- • Sizottsága és » Somy'iím a»** Tanács lapja. Főszerkesztői WTRTH I A 108 Szerkesztősé? R«no«váT. Latinka Sándor n ü Telető; 15-10. 15-11 Kiadja » SomníM megyei Lapkiadó Vállalat. Kapos* ai Latinka S a l. Telét on Felelő» kiadó-. Szabó Qáhr Beküldött kéziratot ortm Orv mes. és nem adunk vts«va f erjeszti * Magri a* »/ethetö ö beiv» no és postás kézbet« ! Előfizetést rf ti e?v nőnap?» t > Inden 25IMT) Kész*.?It > ­ipari vállalat Kaposvár, üzemébe. Kaposvár. LatinRa Sándor utca

Next

/
Thumbnails
Contents