Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-27 / 98. szám

f Kedd, 1965. április 27. SOMOGYI NÍPtAP Alapjában véve rendes ember... Valamikor egyértelmű volt kinél az erények vagy a hi- ez a fogalom: olyanokra I bák jelentkeznek túlsúlyban, mondtuk, akik talán kisebb | de azok sem örökérvényűen, képességekkel rendelkeztek, Éppen ezért az embereket az de szorgalmas becsületesség- adott helyzetben és konkrét gél teljesítették feladatukat ott, ahova az élet állította őket. Manapság eleve gya­nakvást kelt, amikor ezt mondják. Többnyire ugyanis súlyos mulasztások takarója. Kiderül valakiről, hogy al­kalmatlan az egyik vagy má­sik állás betöltésére. De »alapjában jó ember-« — s ezért ugyanolyan felkészült­séget, tudást igénylő munka­kört kap más helyen, más vállalatnál. Vagy vegyünk durvább esetet: valaki beosz­tását arra használja fel, hogy visszaél az emberek bizalmá­val, sőt jogtalan anyagi elő­nyöket biztosít magának, ne­tán sikkaszt, vagy elkövet más visszaéléseket. Amikor eljön a jogos felelősségre vo­nás, nemegyszer hangzik el némelyektől a mentegetés: »Alapjában véve jó ember Ezek az »alapjában jó emberek« azután megúsz- szák kisebb intésekkel és el- evickélnek egyik fontos munkakörből a másikba, míg azután — éppen az elnéző bá­násmód és gyenge akaratere­jük miatt — egyszer olyasva­lamit követnek el, amire már nem lehet mentség. Mindez azt jelentené ta­lán, hogy a legkisebb hi­bára is drákói szigorral kell lesújtani? Korántsem. Még csak azt sem, hogy az embe­rek általában jók vagy rosz- szak, és aszerint ítéljük meg őket. Nem! Minden ember jó és rossz tulajdonságokból összegyúrt, legföljebb erényeik, hibáik, mulasztásaik alapján kell megítélnünk. Ér­vényesíthetjük a megítélésnél; a korábbi személyes érdeme­ket is, de sohasem döntően. : Kell olyan- általános mércénk­nek lennie, amely napjaink­ban kötelező mindenkire a maga posztján. S van is ilyen mércénk. Ez a szocialista hűséggel párosult szakmai felkészültség, odaadás. Vigyázzunk azonban, hogy ne legyen a mércénk csalóka. Nem lehet szavakban hűnek lenni a szocializmushoz és tetteinkben ellentmondani ön­zéssel, minden áron való egyéni érvényesüléssel, a munka elhanyagolásával, szakmai lemaradással. Nem lehet alapiában jó ember, aki akár az egyikről, akár a má­sikról megfeledkezik hétköz- véve naPÍ életében. Az ilyen szem­lélet hamis képet fest, rossz utakra vezet és károsan hat közéletünkre. Megoszolhatnak a vélemények, én mégis óva­kodom az emlegetett »alap­jában véve mégiscsak rendes emberektől", de azoktól is, akik szárnyuk alá veszik őket... L Z. Kárt okozott a gondatlanság Több mint két és fél ezer tenyésztési célra vásárolt Hampshire faj­tájú csirke betegedett meg hanyagság következ­tében a nagycsepelyi Kossuth Tsz-ben. Szakály József főagronőmus így tájékoztat az esetről. — A törzsállomány ki­alakításához ötezer Hampshire naposcsibét kaptunk az Országos Ál­lattenyésztési Felügyelő­ség útján a Görösgali Ál­lami Gazdaság csatahelyi keltetőjéből. A február 11-i kelésű csirkék ponto­san meg is érkeztek. Áp­rilis elsejéig valamennyi szépen fejlődött. Ezután azonban gennyes, gyulla­dásos sebet kaptak a szárnyukon a rosszul föl- heíyazett aluminium kro- táiiáktól. Ez az idegen anyag ugyanis belenőtt egészen a szárnycsontig, és fertőzést okozott. Ilyen beteg állattal már két termet megtöltöttünk. Ezek mind visszaestek a fejlődésben, tenyésztési célra alkalmatlanná vál­tak. Egyelőre még az is kétséges, hogy húscsi- beként értékesíthetjük őket. A gondatlanság nem­csak a termelőszövetke­zetnek, hanem a népgaz­daságnak is kárt okozott A lelkiismeretlen embe­rek megérdemelnék, hogy megbüntessék őket. (Erdélyi) TANULNI ÖREQEN IS JÓ Egyre iöhh műszaki feladatot vállalnak az átszerveződő gépállomások A gépállomások működése mindenkor a mezőgazdasági termelés időszerű szükségle­tnél- ! teihez igazodik. Kezdetben — TAVASZI VÁSÁR MÁJUS A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK kijelölt ruházati és vegyes iparcikk boltokban J-.- V ­198,— Ft helyett 118,80 Ft Női szövet 160,— Ft helyett 98,— Ft K . szövet 98,— Ft helyett 58,89 Ft J Férfi pulóver 299,— Ft helyett 179,40 Ft Férf-‘ ló ver 265,— Ft helyett 159,— Ft Férfi pulóver 140,— Ft helyett 84,— Ft Férfi mellény 308,— Ft helyett 186,— Ft Fiú pulóver 100,— Ft helyett 60,— Ft Leányka prdóver 95,— Ft helyett 57,— Ft NYLON HARISNYA varrá sós­38,— Ft helyeti 22,80 Ft Női félcipő bőrtalppal 201,— Ft helyett 120,60 Ft Férfi félcipő rámán varrott börtalppal 270,— Ft helyett 162,— Ft Gyermekcipő 31—34 sz.-ig bőrtalppal 93,50 Ft helyett 56,10 Ft Női teniszcipő 108,— Ft helyett 64,80 Ft (4109) Betegesen nyikorognak a heverő eresztékei, ha megmozdul rajta a sovány, öreg ember. Amióta tovább romlott a látása, azóta nyugtalan, nem találja a helyét. Eddig mindent elérhetett a világból, de azóta, ami­óta így él, mintha kitaszították volna a para­dicsomból. Nem maradt más, csak a pipa, ez a hosszú szárú, mindig füstölgő jóbarát. Pe­dig még nagyon sok mindent szeretett volna megtudni a világból,'amiből olyan sok min­dent eltaikart előle hosszú évtizedeken át egy sötét kor szigora. Mintha csak érezte volna, hogy hamar le kell tennie a könyveket, olyan mohón olvasta őket. Sokat összeszedett egy­szerre, a kis heverőre rakta őket, de nem jut­hatott a végére mindegyiknek. Az idő sem javult, így aztán nem maradt más, mint a meleg szoba meg a pipázás. Furcsa tavasz ez az idei. Naphosszat borult az ég, aztán fél napos hideg eső következik. Az alacsony szobát jól befűti a kis vaskály­ha. A meleg átjárja az öreg bútorokat is, me­lyeknek sötét, szúette testét ugyancsak meg­viselte az idő. A kályha alatt sok a meggör- büTt, fekete gyufaszál. Sóikat pipázik. Az 1880-as evekben, amikor még iskolába járt Zsoldos István, álmodni sem mért arról, hogy tanulhasson. Az apja vin­cellér volt, és rá is ugyanez a sors várt. A tanító sokszor fölkereste a családot — Beszéljenek a rokonokkal is — mondta,' mikor szabódott az apa. — Csak egyetlen évre kell a tandíjat fizetni. Nagyon jó esze van, az­tán már ellátja saját magát az ösztöndíjból. — És ha mégsem, ki bírja annyi éven át? A rokonok is ellene szóltak: — Üriembert nevelnétek belőle, aki majd elkerül benneteket? — így aztán dolgoznom kellett. Voltam szántóbéres, szobainas, ács, kertész, vincel­lér. A földesúr kastélyában sokszor megfor­dultam. Ha valamit a kedvére tettem, akkor adott olvasnivalót a kezembe. Nagyon örül­tem neki, és egy ideig éltem is ezzel a fur­csa keggyel. Elgondoltam, milyen igazságta­lan is az élet. Nézegettem órákig, hogyan so­rakoznak szekrényében a könyvek. Böngész­tem a titokzatos, sokszor érthetetlen címeket. A földesúr meg a fia sohasem forgatta őket, ott porosodtak, ha én nem férkőzhettem hoz­zájuk. . Már tizenkilenc éves korában összeütközés­be került a földasúrnal. Kevesellte a fizetést. — Nincs kenyered? — kérdezte. létrehozásuk céljának meg­felelően — szinte kizárólag szántó-vető munkákra ren­dezkedtek be. Egészen a leg­utóbbi időkig ez volt fő te­vékenységük. A tsz-ek gépesí­tésével párhuzamosan a na­gyobb arányú gépjavításra való felkészülés lett a fel­adatuk. Az átállás néhány év­vel ezelőtt megkezdődött, ma Mint már közöltük, ebben is tart, és csak a jövőben fe- évben május 29-e és június 6-8 jeződik be. A szántás-vetést között rendezik meg az ün­— A kenyér a kutyának sem elég, ahhoz még kell más is. — Én is irigyeljem a sárdi Somsichot, aki­nek tizenkétezer holdja van, nekem meg csak kettő? — Az apám negyvenhat éves szolgálat után megnyomorodott, mit kap érte a szeren­csétlen? — Hagyj fel, fiam a szociális felfogásoddal, amíg ei nem zavarlak — intézte el a földesúr röviden a beszélgetést. — Hogyan jutott ezután könyvekhez? — Vincellér voltam — mondja hamiskás mosollyal —, aztán mindig került valahon­nan. Amikár 1990-ban megnősültem, még az értelmiét sem tudlam annak a szónak, hogy matematika, fizika. Amióta tudom, megta­nultam, hogy óriási dolog, mindennek az alapja. Azt mondják a faluban, az atomtudomány- nyal is foglalkozik. — Hogyan ismerkedett meg ezzel? — A felszabadulás után már nem dolgoz­tam. Akkor értem rá igazán hozzáfogni a ta­nuláshoz. Mert ez már nem olvasás volt. Mód­szeresen tanultain, és rengeteget. A lányom, az unokám sokat segítettek. Ahogy ismerős lettem a fizikában, az atomok világát kezdtem csodálni. Az unokámmal sokáig együtt tanultam. Az­tán a könyvtárak! Sokan úgy hiszem, nem ér­zik a szó igazi értelmét eléggé, amikor azt mondják: népkönyvtár. Így tartják természe­tesnek. Pedig, amikor ez az intézmény létre­jött, én csodálatosnak tartottam. Innen ke­rültek kezembe az atomok világát bemutató könyúek, füzetek. Amikor a televízióról, mű­holdakról hitetlenkedve besizéltek a nagyba­jomi emberek, gyakran eszembe jutott egy- közmondás, ami most már elavult ugyan, de régen a jómódú emberek előszeretettel hajto­gatták: Úriember nem siet, nem késik, és piem csodálkozik. Nos, én sohasem voltam úriember, mégsem csodálkozom a televízión, a rakétákon, az űrhajókon, mert tudom, hogy az emberi értelem hozza létre őket. Egy kicsit későn jött már a nagy­szerű lehetőség, hogy hozzáértően ismer­kedhetett a tudomány okkal Zsoldos István. De még kdencvenévesen, egyre homályosabb sze­mekkel is fáradhatatlanul tanul, hogy minél világosabban láthasson Nagy József felváltó, más jellegű rendel­tetésüknek megfelelően mind­inkább műszaki-tpchnikai ál­lomásokká, körzetük ilyen bá­előző évekhez hasonlóan — a mai magyar széppróza és líra alkotásai közül kerül ki. Verseskötettel szerepel a könyvhéten Juhász Ferenc, Keresztúry Dezső, Áprily ha­PIROS ARCÚ EMBEREK népi könyvhetet. A könyvki­adók előrejelzése szerint het­venöt mű jelenik meg 1 100 000 példányban a könyvhétre. A _ zisává válnak. Ebből eredően kiadott könyvek zöme — az jós, Váci Mihály, Garai Gá — a növekvő igényeket ki­elégítendő — újabb és újabb S' feladatokat vállalnak ma- / gukra, folyamatosan bővítik műszaki tevékenységük kö­rét. Máris sz'mos ilyen tenniva­lóval foglalkoznak. Kaposvá­ron és Tapsonyban megszer­vezték az új gépek ún. vevő­szolgálati. és garanciális el­látását. Tavalyi együttes for­galmuk: 1440 darab erő- és munkagép. Ugyancsak a Ka­posvári Gépállomás átvette az ország három nagy gépjavító vállalatától a cseremotorok garanciális javítását: egy év alatt 1100 cseremotort jut­tattak el a megye tsz-eibe és állami gazdaságaiba. A ka­posváriak tapasztalatai alán­ján az idén a megye vala­mennyi gépállomása bekap­csolódik ebbe a munkába. Nagyatádon külön részleget állítottak fel hálózati villa­mosberendezések szerelésére, javítására, s ezt szerte a me­gyében foglalkoztatják a tsz- ek. Rövidesen még egy ugyanilyen részleget szervez­nek a medvében. Szintén Nagyatád feladata a megye összes öntözőberendezésének garanciális javítása. Több felújító üzemrészt is szerveztek már mesveszerte. Mernyén a Diesel-adagolókat, Balaton kintiben a tehergép­kocsikat. Mernyén és Tap­sonyban a pótkocsikat. Fonó­ban a hűtőket újítják föl. Kaposváron láncfelújítással, ugyanitt és Tabon gumivul- kanizálással foglalkoznak. Eb­ből a szempontból a további tervek Kaposvárnak kiemelt szerepet szánnak. Az átalaku­ló gépállomást olyan új üzemmel bővítik, amely nem­csak a mezőgazdasági gépek, hanem a szerszámgépek al­katrészeinek felújításával is foglalkozik majd. K. J. ÜNNEPI KÖNYVHÉT 1965 Több mint egymillió könyv kerül a boltokba bor, Kis Ferenc, Rákos Sán­dor és Somlyó György. A re­gények és el beszél ésköt etek szerzői: Bóka László, Goda Gábor, Fekete Gyula, Cse­res Tibor, Galgóczi Erzsébet, Illés Béla, Kassák Lajos. Bá­rány Tamás, Berkesi András, Darvas József, Győri Dezső, Karinthy Ferenc, Mesterházi Lajos, Molnár Géza, Molnár Zoltán, Nemes György, Né­meth László, Rideg Sándor, Szabó Pál, Veres Péter és Sándor Kálmán. A régebbi magyar irodal­mat József Attila, Jókai Mór, Bölöni György, Móricz Zsigmond és Nagy Lajos új kiadásai képviselik. A külföldi művek közül Brecht, Dante, KrleZsa, Har­per Lee, a Mai francia drá­mák gyűjteménye, a Mai lengyel elbeszélők dekameron- ja, Martinon, Nagibin, egy Orosz lírai antológia. Solo- hov, Steinbeck és Szimonov könwp jelenik meg. Négy kötet képviseli a gvevmek- és ifjúsági irodal­mat. A kis ház előtt egy »talp nélküli« kotrón dolgozik a E—1-es brigádja. Szemközt za­katol egy talajesztergályozó dózer. — Mi van, fiúk? — kiált a dózeros. — Hajrá! — felel az egyik. A többiek nevetnek. — Meglesztek időre? — Hát minek nézel bennün­ket! ... Az üzemvezető a kotróra mutat. — Ez a hatos brigád. Csupa derék ember ... A hatos brigád pufajkába öltözött olajos tagjai: Füzes István, Gőbölös József, Bala­ssin Tamás, Vida Gyula, Ju­hász Imre és Kiríván András. — Ma »megpatkolják« az E—1-est. Ha felhúzzák a lánc­talpat, akkor már megy a töb­bi. Két nap múlva ez is kibal­lag a bányakatlanba ... A katlan még egészen fiatal. Kileneszáznyolcvan métar hosz. szú, negyvenöt méter széles és három méter mély. A kavics­bányászok január első napján láttak munkához. Száztízezer köbméter földet termeltek ki, mire ezen a sávon elérték a kavics szintet. A katlan teljes hosszában kész az iparvágány. Az új bánya építésével egy- időben hatvannyoleezer köb­méter kavicsot termeltek ki és szállítottak el. Tervüket 105 százalékra teljesítették. Az adatokat a gyékényest bánya első negyedéves jelenté­sében olvastam. Azért jöttem, ide, mert azt hallottam, hogy ez a nuolcnannyolc kavicsbá­nyász olyat tett, ami nem mindennapi. Amíg a bányához megyünk, erről faggatom Rite ez János üzemvezetőt. Tőmondatokban válaszolgat. — Dolgoztunk ... — Mindenki beleadta a szí­vét ... A bejárat után pár méter­re fó.zni kezd az ember. A kat­lanban végig fütyörész a szél — Nézze meg az arcokat, A szél pirosra cserzi a bőrt. A bányaudvarban télen szinte kibírhatatlan a hideg. Amíg szeles az időjárás, itt mindig melegen kell öltözni. A katlan végén teljes iram­ban termel az E—1-es nagytest­vére. A markolóvitla egyetlen merítéssel két köbméter kavi­csot termel ki. A vasfogak kö­zött vastag sugarakban ömlik a víz. — Kereken 150 vagon kavi­csot szállítunk naponta ... Az óriás kotró parancsnoki fülkéjéből Vindics József és Jeszeg József irányítja a ha­talmas vasmarkot. A tíz vasúti kocsi ötven perc alatt megte­lik. Mire visszafelé indulunk, a kávédaráló (így becézik a vontatómozdonyt) kihúzza a rakott kocsikat. A piros arcú emberek cigarettára gyújta­nak. — Most már fel van avatva a bánya... Gyékényes új bányáját a piros arcú emberek avatták. A legkeményebb évszakban, olyan termelési eredménnyel, miről érdemes b 'szelni. Németh Sándor Az Országos Föld­tani Kutató és Fúró Vállalat mecseki üzemve­zetősége fölvételre keres este te rg-« író«, gyalus, marós munkakörbe kom­lói munkahellyel, valamint fúrási segéilm un háxi munkakörbe •álíozó munka- k ellyel dolgasóhat. Jelentkezni lehet az üzerh munka­ügyi vezetőjénél. (40M)

Next

/
Thumbnails
Contents