Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-25 / 97. szám
SOMOGYI NÉPLAP 8 Vasárnap, 1965. április 25. Giuseppe Ungaretti két verse A modern olasz irodalom nagy örege 76 éves. Még egyre gyarapodó életműve összefoglaló címéül a Vita d’un uomo-t választotta. S micsoda gazdag emberi, költői élet Ungarettié! A költő elemi erejű élménye az első világháború, melyben — a kezdeti lelkesedését csakhamar tiltakozásra cserélve — katonaként részt vett. 1917-ben megjelent verseskötetének a címe Vidámság. A fasizmus erősödésével költé szete mind zártabbá, eivontabbá és tépelődőbbé vált, a hermetiz- mus vezéralakja lett. (Idő és érzelem, 1936.) A második világháború embertelenségei, Róma megszállása, kisfia halála ihlették 1947-ben kiadott Fájdalom című kötetének költeményeit. Ma ő az Európa nemzetei közti kulturális közeledés, ismerkedés és barátság egyik tevékeny vezéralakja, az Európai Iróközösség elnöke. Testvérek Melyik ezredből vagytok testvérek Remegő szó az éjszakában Üjszülött falevél A kínzó levegőben lázong önkéntelenül az ember törékenysége láttán Testvérek. Mindörökre Ábrándozom kitartón — véget nem érő munkába menekülök, s lassan életre kel kezed végén az örömosztó tenyér, ismét felizzik élénk tekinteted, feltámadsz teljesen, s vezérel majd megint a hangod, s együtt leszünk örökre, mindörökre ... (Papp Árpád fordításai) A 3Ó LÁNY HOLTIG TANUL i Egy kis nyelvművelés Bözsike szép volt és fiatal. * Emellett kedves, szerény és fölöttébb kellemes társalgó. Órákon át szó nélkül tudta hallgatni a fiúkat. Mindent helyeselt, és mindent meg- jegyzett, hogy a következő találkozáson még értelmesebben tudjon hallgatni. Bár erényei mellett buta is volt, annyit azonban megtanult: a mai kalóriadús világban már nem válik be a mama módszere, mely szerint a férfiak szívéhez a hasukon át vezet az út. Bözsike tudta, hogy a mai férfiakat nem a gyomrukon, hanem a hiúságukon keresztül lehet megfogni. Mert maradi is volt, és mindenképpen férjhez akart menni. Sajnos, a fiúk manapság nem nagyon rohannak az anyakönywezetöhöz, ezért szegénykének sok estén át kellett sétálnia és hallgatnia a fiúk széptevését. így aztán hamarosan közel állt ahhoz, hogy -polihisztor« legyen. Jancsi szenvedélyes fiú lévén, esténként hosszú órákon át tűzeseti suttogta, hogy csapata miért a legjobb csapat. Komoly szándékai voltak Bözsikével, ezért fölemelte magához. Megismertette vele a becsúszó szerelést, az előnyszabályt és a lestaktikát. A leány hamarosan betéve tudta a csapatok felállítását, és a szabályokat illetően képzettebbnek mondhatta magát, mint egy NB I-es bíró. Zoli a dzsesszért rajongott. Bözsike az esti séták alatt tehát megtudta, mi a különbség a New Orleans-i és a luxemburgi stílus között. Zoli átölelte, és a hátán tüzes hully-gully ritmust dobolt, így nem csoda, hogy Bözsike otthon két fakanállal olyan rumba szólót vert ki a lekvárfőző üst tetején, hogy ösz- szeszaladt a ház. De ebből sem lett házasság, (Stotz Mihály rajza; így Laci kedvéért kénytelen volt megtanulni az új Moszkvics adatait, valamint az összes autómárkák jelzéseit. Hamarosan megtudta, mi az a hengerfejtömítés, dugulás, fordulatszám és lóerő. Már értett a karburátorpucolás- hoz, amikor ez a gálád Laci is odébbállt. így hát Kálmántól tanulgatott arabul, míg Lajos az evolutkönyvelés rejtelmeibe vezette be. Tanult, tanult. Áhítattal csüngött a saját szakmájukat dicsérő férfiak ajkán, és irigykedve gondolt arra az időre, amikor a férfi szívének elnyeréséhez elég volt egy fazék • töltött káposzta bőséges dagadóval. A huszadik évforduló — mint minden évforduló — az ünneplés mellett számvetés és visszatekintés is. Minden intézmény, a különböző szakmák elvégzik ezt a maguk területén. A Szépművészeti Múzeum is így járt el. midőn márványcsamakában megrendezte Húsz év legszebb szerzeményei című kiállítását, 1957 óta, mióta megalakít a Magyar Nemzeti Galéria, és a magyar anyag oda került, a Szépművészeti Múzeum az egyetemes művészet alkotásainak gyűjtőhelye. A budapesti gyűjtemény igen előkelő helyen áll az európai múzeumok között. S akkcxr, mikor egy-egy műtárgy a külföldi árveréseken óriási árakon cserél gazdát — nem ritka egy Cézanne vagy Manet-képért a százezer dollár sem —, különösen becses és nagyra értékelendő a múzeum kincseinek gyarapodása. Lehetetlen itt tételesen számba venni a kiállítás darabjait, hiszen az egyiptomi gyűjteménytől a modern külföldi szoborgyűjteményig olyan jelentős a gyarapodás, hogy a puszta felsorolás is megtöltené e hasábokat. Mégis éppen nemzetközi jelentősége miatt kell kiemelni néhány alkotást. Elsősorban a spanyol képgyűjteményről kell szólnunk. A spanyol festészet nagy korszakának, a XVI— XVIII. századnak kimagasló mesterművei szerepelnek a Szépművészeti Múzeumban: öt Goya, közülük kettő a késői, már Bordeux-ban festett művek közül (A köszörűs és a Korsós lány) és négy Murillo. El Greco is most már hét művel szerepel, köztük olyan nagyszerű alkotások, mint a Tanulmányi ej, a Szent And- rás-fej és a Krisztus az olajfák hegyén. Gyarapodott gazdag olasz és holland gyűjteményünk is: egy új Rembrandt is szerepel a listán (a Mészárszék), s főként sikerült teljesebbé tenni a korról alkotott képet a kismesterek alkotásainak megvásárlásával. Számottevő a régi szoborosztály növekedése: állományát megduplázta az elmúlt húsz esztendő alatt, s most már mind a középkori olasz, mind a francia szobrászatot jelentős művek képviselik. Hasonlóan jelentős a grafikák gyarapodása is: olyan nagy jelentőségű szaporodást látunk, mint Daumier háromszáz kőnyomatos lapja, Rembrandt rézkarcai, Ingres- és Maillol-rajzok. A nagyközönség számára talán a Modern külföldi képtár gyarapodása a legérdekesebb: ez áll legközelebb napjainkhoz, s e mesterek nevével találkoznak leggyakrabban az újságok hasábjain is. Ezért kell külön is kiemelni Corot Margate- tás hölgy-ének, Renoir szép Leányfej-énék. Monet Bárkák című alkotásának, valamint a ma is élő nagyrabecsült idős mester: Oscar- Kokoschka korai alkotásának, a Veronikának megszerzését. Minden múzeum életében jelentős esemény egy-egy műtárgy. Húsz év gyarapoRáadásképpen az idők folyamán még Dezsőtől hallott az esztergályozásról, Banditól a boncolásról, míg Jenő beavatta a birkózásban légióban bevált fogásokba. Mamája egy ideig csóválta . a fejét, de aztán rájött: ennek a modern kornak megvan az az előnye, hogy oko- odik a lány. Egyszer aztán megismert egy fiút. Más volt, mint a többi. Nem próbálta őt vitathatatlan szellemi képességeiül és szakmai tudásáról meggyőzni. Különös és lehetetlen alak volt. Nem szólt így szót sem, csak nézett áztál a két nagy gülü szemével. Ha esetleg szóra nyitotta a száját, akkor sem jutott el a mondat végéig. Elpirult, da- logni kezdett, és zavarában azt sem tudta, mit csináljon. Bözsike számtalan átunatko- •.ott este után elhatározta, hogy elhagyja. Ettől semmit nem lehet tanulni. Már majdnem szakítottak, amikor másként döntött. Hozzáment feleségül, mert rájött, egy fontos dolgot mégis ettől a mu- lya, ütődött fickótól tanult meg: nem a gólya hozza a gyereket... Ősz Ferenc Egy pillantás nyelvünk legutóbbi húsz évének történetére OOOCOOOCOOOCXXXXXXX>OOOOOCOOOCOCOOOOOOOOOOOOC)OOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXX; KÉT KIÁLLÍTÁS A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN dásának együttes bemutatása kiemelkedő a múzeum életében, s egyúttal méltó megünneplése hazánk felszabadulása huszadik évfordulójának. A múzeum másik eseményét nem a számok varázsa, valamely kerek évforduló avatja ünneppé — bár talán ilyet is lehetne találni —, azzá avatja a művésszel, a zsenivel, a kiemelkedő tehetséggel való ritka találkozás. Ezt az élményt nyújtja a Rembrandt rézkarcaiból rendezett kiállítás: a grafikai tárlókban sorakozó lapok egy művész fejlődését is mutatják, ugyanakkor a műalkotások teljessége, tökéletessége emel bennünket. önkéntelenül — de joggal — merül fel a kérdés: mi okozza e hatást? Miben rejlik a titka a XVII. század ez óriásának? Nem tekintették mindig ilyen óriásnak; volt kor — nem csak a sajátja —, mely egészen periférikus mesternek tekintette. Szokásos mondani: megelőzte korát; de inkább azt kell mondanunk, hogy olyan teljesen értette meg, s ábrázolta korát, mint kívüle alig valaki. S épp ez a nagyszerű Rembrandtban: érzi, látja az újat, s meg is tudja ragadni azt. Kora Kepleré és Galileié — az a kor, melyet köznapi szóval újkornak kezd nevezni a történelem; midőn a középkor theocentrikus és geocentrikus világát a kopernikuszi világrend váltja fel; a Föld megszűnik a világ közepe lenni, s a természettudomány rohamos fejlődése megváltoztatja az ember elképzelését a világról. Ez az új felfogás egymás mellé rendeltséget tételez föl a világmindenségben — s demokráciát a földön. Csökken az ember fontossága a művészetben, új, ember nélküli műfajok születnek: a tájkép, a csendélet. Ez a változás már a XV. század I táliájából indul el, de sehol se válik olyan következetessé, mint éppen Hollandiában, és sehol se olyan plebejus, mint éppen Rembrandtnál. Jól szemlélhetjük ezt bemutatott rézkarcain, melyeken a természet nagyszerű megfigyelőjének s egyben megjelenítőjének mutatkozik. Levegősség, a rajz néhány vonalának Villanásszerű való- ságteremtő hatalma, a fekete-fehér egyensúlya, e színek »levegőt-fényt lélegzőitek és lebegnek«: ezek főbb jellemzői grafikai alkotásainak. Könyvtárra menő köteteket írtak már Rembrandt művészetéről, s minden bizonnyal újabb kötetek követik majd a régieket. Minden kor a maga művészi elődjét keresi benne, mint ahogy a mi korunk is ezt tette, s éppen festőiségében, látszólagos »befejezetlen- ségében« fedezte föl benne korai ősét. Ebben rejlik egyik oka is nagyszerűségének, halhatatlanságának: a késői korok mind más-más oldalról közelíthetnek hozzá, s mindegyik megtalálja benne, amit keres. Emberi és művészi nagyságának alig találhatnék ennél kézzelfoghatóbb bizonyítékát. Lánez Sándor Pattantyús László: MAI REGGEL Hajnalodik; a köd hideg kásáját fény madarak eszik, Dobol egy traktor. Dörgő riadását távoli traktorkölykök vígan ismételik. Az éjszaka tépett, sötét szoknyáját igyekszik menteni. Hogy megzavarták lusta álmodását: nyugat felé bokázik. A napfény kergeti. És messze, fenn, hol egykor ima szállott; remegve, céltalan, Süvöltve zúgnak rakétán az álmok acélból vert bolygói. Földünk:... Határtalan! Szerkesztői üzenetek B. Sándor, Enying: Írása olvasmányos, jól pergő. Csak műfaja meghafározhatatlan. és semmi esetre serh novella, mint ahogyan ön írta. Közlésére — bizonyára ön által is jól tudott okokból — nem vállalkozunk. Megkérjük, legközelebb lehetőleg könnyebben olvasható példányt küldjön, ha egy mód van rá, első példányt, ne pedig sokszoros másolatot. . ■ • (?)» Fonyód, Szent István út: Elnézést kérünk, hogy sem a nevét. sem a verseket nem tudtuk elolvasni. Igen érdekes kézírása egy grafológust hosszas - elemzésre késztetne. Kérjük, hogy gépelt kéziratot küldjön. M. Ferenc (elme ismeretlen): Kárhozottak című verse élénk fantáziáról, nagy jelzőismeretről tanúskodik. Ez azonban — a verstani egység, az egyes és többes szám állandó keveredése miatt — kevés ahhoz, hogy valóban vers legyen. Próbálkozzon egyszerűbb témával. A. István, Kecskemét, Botond út: Versfordításait elfogadtuk. A jövőben is küldjön ezekhez hasonló rövidebb fordításokat. Ha kevésbé ismert szerzőtől ültet át magyarra, kérjük, hogy három-négy mondatos életrajzot is mellékeljen a költőről. G. István, Siófok: Annak semmi akadálya, hogy — somogyi lakos lévén — helyet kapjon lapunk hasábjain. De ön is tudja bizonyára, hogy verset csak igen korlátozott lapfelületen tudunk közölni, s elmondhatjuk, hogy sok jó vers között válogathatunk, és rendszerint a kisebb lélegzetű írások javára döntünk emiatt. Nagyobb Írásaival forduljon irodalmi lapokhoz. Végül: Játék a híddal című verse eredeti formaötlet lenne, ha az Élet és Irodalom egyik decemberi számában Képes Gézától ugyanezt nem közölték volna. Keressen meg minket kisebb Írásaival. Minden élő nyelv állandóan változik,, hol lassabban, hol gyorsabban, amint az élet változik, amelyet tükröz. Ez a változás érthetően leginkább a szókincsekben, új szavak, szójelentések keletkezésében mutatkozik meg. Magának a nyelvnek rendsze- r e, szilárd, váza kevésbé módosul, legalábbis nemigen tűnik föl néhány évtized alatt. A mi nyelvünk — könnyű észrevenni — nagyobb mércékben változott a legutóbbi \húsz év alatt, mint előzőleg Ütvén év leforgása közben. Ez természetes, hisz társadalmunk gyökeresen átalakult e kiét évtized folyamán. Nyelvünk nemcsak a szocialista építés új fogalmainak neveivel gyarapodott, hanem oly módon is, hogy művelődési forradalmunk eredményeképpen egyre nagyobb tömegek vesznek részt köznyelvünk formálásában: társadalmunk különféle rétegeinek, csoportjainak nyelvváltozata, szókincse, ízlése válik hatóerővé. Mi tagadás benne, egészen természetes, hogy ez nem csupán hasznos fejleményekkel jár nyelvünk • életében. Másfelől azonban gazdagszik is általa nyelvünk. Bölcs mérséklettel, józanul kell hát megítélnünk a nyelvi változásokat. De aztán segítsük a jót hárítsuk el a rosszat — amennyire telik tőlünk! Nem fér bele e rövid cikkbe, hogy akár csak vázlatosan is áttekintsük nyelvünk húsz évének történetét, csupán egy-két szó jelentéstartalmának változásán, bővülésén meg egypár új szó fölemlítésével mutatjuk be nyelvünk tükrében a történelmi idők járását. — Egy 1940-ből való kis értelmező szótárunk ennyit mond például a felszabadul igéről: először: "Szabaddá válik (vár, rabszolga)«; másodszor: »Az inas felszabadul.« Körülbelül ez a két fő jelentése volt ennek az igének, kurta fogalmazásban; ebből kikövetkeztethetjük a felszabadulás főnévnek ott hiányzó akkori értelmezését is. Űj, korszerű Értelmező Szótárunk persze jóval több jelentését tudja az igének is, a főnévnek is. A felszabadulás, fölszabadulás főnévnek ezt az új jelentését is megtaláljuk benne: »(A magyar történelemben) 1944 őszen kezdődő időszak, ami- Kor a Magyarország területére lépett szovjet csapatok harcai során az ország felszabadult a német megszállás és a fasiszta uralom alól.« Lássuk a termel, termelés szó jelentéstartaimanaK módosulását! Ezt a változást azon a tényen is lemérnetjuK, nogy több levélírónk szovu tette az utóbbi években e szó jelentésének »túlzó« kibővítését. Érdekességül megemlíthetjük, hogy Czuczor— Fogarasiék 1074-ben még így írták szótaruK utolsó, Hatodik kötetében (a termel szócikkében): »A magyar ember csak növényeket termeszt vagy termel«, és helytelenítették az aranytermeles, sotermelés, vajtermelés szót; csúfondárosan hozzátették: "... még megérjük, hogy csizmatermelést, nadrágtermelést is ránk tukmálnak.« Egy levélírónk éppen azt rója föl, hogy mar a cipőt is termelik; csakugyan vannak cipőtermelő szövetkezeteink. Pedig hát nem hibáztathatjuk, hogy ez a száz-egyné- hány éves nyelvújítási szavunk, a termel hozzJidomul nagyüzemi fogalmainkhoz. Az említett kis értelmező szótár 1940-ben a termel igének első jelentéséül még ezt adja: »Növényeket termeszt«, csak második jelentéséül mondja, hogy »újabban« iparcikkekre is alkalmazzák; persze cipőfélére éppenséggel nem gondolt szerzője. Mai Értelmező Szótárunkban már első helyre lépett elő az ipari jelentés. ezzel az értelmezéssel: »(Ipari terméket, ipari szolgáltatást, pl. energiát) munkával, termelési eszközök segítségével folyamatosan gyárt, előállít.« Példának ott van, hogy sok egyéb közt lehet termelni értéktöbbletet, áramot, fonalat, gőzt, selymet, szövetet, bányafát, talpfát. — Nincs ebben semmi kivetni való. Azon sem akadunk fönn, hogy a toll nemcsak madár- tollat jelent, hanem xrótollat is mégpedig ma már nem is lúdtollból faragoltat, hanem acélból vagy egyéb anyagból gyártott vagy akár golyóstollat, töltőtollat. Ahogy a toll jelentése bővült műszaki fejlődésünk szerint, ugyanúgy gazdagodott a termel, termelés szó értelme is gazdasági életünk alakulásának megfelelően. A többi (száz meg száz) új szójelentéssel, szóval, kifejezéssel nem foglalkozhatunk ily tüzetesen, épp csak fölvillantunk néhányat nyelvünk különféle rétegeiből a kor és nyelvünk változásának érzékeltetésére. Legismeretesebbek a politikai, társadalmi életünk forradalmi átalakulását jelző szók, szókapcsolatok: tanácsrendszer, tanácstag, tanácselnök, tanácsház, kerületi tanács, megyei tanács, végrehajtó bizottság, végrehajtó bizottsági tag. Betűszók is ke- etkeztek belőlük gyakoriságuk folytán: vb, vb-eínök, vb- titkár; termelőszövetkezet (tsz). földmüvesszövetkezet (jmsz), kisipari termelőszövetkezet (ktsz). Természetesen igen megszaporodtak a munkás előtagú összetételek, szó- kapcsolatok: munkásállam, munkásbiztosítás, munkásegység, munkásegyetemista (aki munkásegyetemre jár), munkás egyetemista (olyan munkás, aki egyetemre jár), munkásigazgató, munkáskáder, munkásképviselő (a munkások képviselője), munkás, ,képviselő (olyan képviselő, aki munkás), munkásosztály, munkásparaszt állam, munkás-paraszt szövetség, munkásszállás stb. Népi ellenőrző bizottságolc-ról esik szó, s affélét olvashatunk az újságban, hogy »19 000 népi ülnök bíráskodik«. A művelődési forradalom vagy kulturális forradalom (ne használjuk a német mintára megcsonkított kultúr-előta- gú szavakat: kultúrforradalom, kultúrotthon, kultúrterem!), ismétlem: a művelődési forradalom következtében egyre többen látogatják a művelődési. otthonok-ban, művelődési termek-ben rendezett előadásokat. Tanfolyamokon vesznek részt, s előfordul, hogy előbb-utóbb néhányan lemorzsolódnak. Némelyek minduntalan beleakadnák az ilyen új szavakba, jóllehet oéldául ez a lemorzsolódik, lemorzsolódás igazán jó, kifejező szó új, átvitt értelmében is. VÍlin, aki haragszik az üzemel, üzemeltet szóra, holott ez a két új szó szintén kifogástalan, ha már befogadtuk a száz éve keletkezett nyelvújítási üzem szót. Igaz, sokszor fölöslegesen használiák a működik, működtet helyett az üzemel, üzemeltet igét. Nyelvi dolgokban se jó túlságba esnünk. Sokan eleve ki akarnak tagadni minden új szót nyelvünkből, pedig ez haladásellenes magatartás. Nem szabad, nem is lehet megdermeszteni nyelvünket egyvalamely korbeli állapotában. Űj fogalmak keletkeznek, s mindegyiknek valami nevet kell adni. Az a fontos, hogy helyes legyen az új szó, új kifejezés, megfeleljen szóalkotásunk szabályainak, használata pedig nyelvünk törvényeinek. — Egy űrhajós képzeletű levélírónknak nem tetszik az »üres jegy« értelmű űrjegy szó, azért mert szerinte majd az űrutasoknak. lesz űrjegy-ük. De megálljunk, hisz már a jövőbe száguldtunk előre! Dr. Fercnczy Géza, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Iníézeténel- munka társa.
