Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-21 / 93. szám
Szerda, 1965. április 21. 3 SOMOGYI NÉPLAP ŐSZINTE] szín VETÉS Köztesként babot! MÁSODIK ötéves tervünk során — ha az idei feladatainkat hiánytalanul teljesítjük — a nemzeti jövedelem 26—27 százalékkal, az ipari termelés 46, a mezőgazdasági termelés 12, a reáljövedelem 19 százalékkal nő. Gazdasági terveink a fő célkitűzéseket tekintve megvalósulóban vannak, ugyanakkor minden szinten lényegesen javítani kell a munkát, hogy az a megnövekedett követelményeknek megfelelhessen. Fejlődésünk üteme megalapozottabb, mint az ötvenes évek elején, terveink jobbak, koordináltabbak és biztosítják a népgazdaság egyensúlyát. Egyre jobban előtérbe kerül az a követelmény, hogy a népgazdaságot a gazdaságosság lehető legnagyobb figyelembevételével fejlesszük. Ezért is kell leküzdeni a mennyiségi szemlélet helyenként még fellelhető maradványait. Ma már a termelés mennyiségi növekedése is mind nagyobb mértékben a minőségi mutatók teljesítésétől függ. ötéves népgazdasági tervünk teljesülése néhány területen eltér az eredetileg tervezettől. A mezőgazdasági termelés távlati feladatai túlméretezetteknek bizonyultak, beruházási igényei pedig a vártnál nagyobbak lettek. Egészében véve a tervezettnél valamivel kisebb nemzeti jövedelem növekedés mellett több beruházást eszközöltünk. Népgazdaságunk külkereskedelmi teljesítménye nem éri el a követelményeket. A gép és finommechanikai export viszonylag lassan növekszik. Ennek egyik oka az, hogy az utóbbi időben lassúbb volt gépiparunk műszaki fejlődése, mint a műszaki igények növekedése. A kiemelt ágazatok sem fejlődtek a kellő ütemben. Ennél is lényegesebb, hogy az ipar gyártmányösszetétele gyakran nem elég rugalmasan alkalmazkodik a változó igényekhez. A MEZÖGAZDASÄGBAN az ötéves tervnek azt az előirányzatot, hogy az átszervezés végrehajtásával és a nagyüzemek megszilárdításával egyidejűleg növeljük a mezőgazdaság termelési színvonalát, alapjában megoldottuk. Négy év alatt mintegy 22— 23 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem, az ipari termelés mennyisége 40, a mezőgazdaságé 10 százalékkal növekedett. Iparunk és mezőgazdaságunk műszaki színvonala közelebb került a fejlettebb országok szintjéhez. Fokozódott részvételünk a szocialista országok együttműködésében, s a tőkés országokkal is javultak gazdasági kapcsolataink. Szembetűnő, honv az ötéves terv feladatait a lakosság jövedelmének növekedése tekintetében már a múlt év végére teljesítettük. A jövedelem növekedése azonban nem minden tekintetben a tervezett módon ment végbe és főleg nem szolgálta eléggé az egyéni anyagi ösztönzés fokozását. Lehetőségeinkkel számolva 1965-ben az elért életA * Befacát&si EtUcem is Uce ss&á a további intézkedésig AZ ÉPÍTKEZÉS ELLENÉRE IS ÜZEMEL. Somogy megyei Vendéglátó Vállalat. (94577) __________________________ s zínvonal megszilárdítását tűzhettük ki célul. Ennek egyik oka, hogy a múlt évben nem alak’’ t megfelelően (nem érte el a tervezettet) a termelés gazdaságossága és a munka termelékenysége. A beruházások eey része is többe került az előirányzottnál. Idén az ÍDar a terv szerint 4,2 százalékkal termel többet a tavalyinál. A leggyorsabban a vegyipar, valamint általában az exporttermelés növekszik. A követelmények sürgetik, hogy fokozott figyelmet szenteljünk a gazdasági munkának, a minőségi követelményeknek (a minőség javításának, az önköltség csökkentésének, a gazdaságosság növelésének). Jobban előtérbe kell állítani a szükségletekre termelés elvét. Egyik legfontosabb feladat az ötéves terv hátralévő hónapjaiban fokozni az exportot és takarékos- Kodni az importtal. A mezőgazdasági termelésben változatlanul kiemelkedő jelentőségű a hazai kenyérgabona-szükséglet kielégítése, a takarmánytermelés fokozása, az ipari növények termelésének növelése. Mindezt csak magasabb termésátlagok biztosíthatják. GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLJAINK megvalósításának fontos feltétele, hogy tovább javítsuk a végrehajtás módszereit, pontosabban meghatározzuk a feladatokat, hogy az új, minőségi követelményeket jobban teljesíthessük. Tökéletesítésre szorul, a ter- I vezés, az anyagi ösztönzés ] rendszere, hogy a népgazdaság i központi irányítása megfelelő j vállalati önállóság mellett va- 1 lósulhasson meg. De a jelenle- j gi feltételek között is javítani lehet a munkát. A termelési költségek csökkentését műszaki-szervezési és takarékos- sági intézkedésekkel kell elősegíteni. Szükséges megjegyezni azonban, hogy a takarékosság az eredményes gazdálkodásnak mindig fontos módszere, s nem kampányfeladat. A jelenlegi körülmények között elsőrendű követelmény a fogyasztói piac, az export- megrendelők és a beruházási javak felhasználóinak lehető legjobb ellátása. Az exporttermelők szigorúan tartsák be a minőségi követelményeket és a szállítási határidőket. Egyre magasabb színvonalon kell biztosítani a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát. A beruházási javak termelése érdekében az építőipar és a beruházási tervezés között szoros összhangot kell biztosítani. Gazdasági fejlődésünk egyik alapvető feltétele az erőfeszítések koncentrálása mind a termelés és a tudományos kutatás, mind pedig a beruházások területén. A TERMELÉS GAZDASÁGOS NÖVELÉSE egész előrehaladásunk és benne népünk jóléte emelésének záloga. Terveink végrehajtása színvonalas irányítómunkát, megalapozott gazdaságpolitikai döntéseket, helyes irányú anyagi ösztönzési rendszert és politikai munkát igényel. Az idei gazdasági feladataink megvalósításának célkitűzései helyesek, ezek párosulva a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség együttes erőfeszítésével biztosítják második ötéves tervünk teljesítését, a harmadik ötéves terv jó irányú »kezdősebességét«. (Tudósítónktól.) »A bab lassan drágább lesz, mint a hús« — halllani nemegyszer, s ez a félig humoros szólás-mondás onnan ered, hogy Somogybán sem kielégítő a babtermelés. Kevés azoknak a gazdaságoknak a száma, ahol nem hagyják figyelmen kívül ezt a kedvező lehetőséget. Göllében most az ötödik évben a közösben is, a háztájiban is a kukorica között bábot termelnek. Vitathatatlan, hogy az első idők itt is nehezek voltak, s a várt eredmény elmaradt — Holdanként egy mázsa babot takarítottunk be — emlékezik a főagronómus —, de hibás volt ebben a MÉK is, mert a kért bokorbab helyett futófajtával kevert magot kaptunk. Nem növelte ez a termelési kedvet. 1963-tól saját vetőmagot használunk. A tagok a termelt babért megkapják a teljes átvételi árat, a nagyüzemi felár pedig a szövetkezeté. Ez az elosztási forma Göllén bevált. Kis többletmunkával jól jár a tag is, és haszna van a közös gazdaságnak is. • A tavalyi időjárás nem volt kedvező, a pockok is kárt tettek a termésben, mégis 250 mázsa babot értékesített a szövetkezet. Az idén 340 mázsára kötöttek szerződést a föld- művesszövetkezetteL Ez több mint 100 000 forintot jelent a gazdáknak. Számottevő összeg ez, s ezért érthetetlen, hogy miért idegenkednek tőle jó néhány helyen. Ilyen kedvező körülmények között még sohasem termelhettek babot hazánkban, hiszen a szabad felvásárlási ár 350—600, a szerződéses ár pedig 480—650 forint. Ezenkívül a szerződő még 100 forint előleget is kap mázsánként. A bab termelésére éppúgy, mint Göllén, másutt is megvan a lehetőség. Most érdemes ezt fontolóra venni, mikor a kukorica és a babvetés a küszöbön áll. dr. Földes Károly az MSZMP KB munkatársa Amikor téved a közmondás j életünk olykor megváltoztatja a régi köz- ! mondásokban foglalt igazságokat. Amikor még tízévenként jutott el egy-egy falusi gyerek a polgári iskoláig, nagy ritkán fordult csak elő, hogy tekintélyes, első ember, vagy mint a közmondás tartja, próféta legyen belőle saját falujában. Hosszú volt a jelentkezők névsora 1934-ben, a segédjegy- ző-választáskor Buzsákon. Akadt olyan is, akinek a neve már harmadszor fordult elő la jelöltek között. Egy vékony, szőkésbarna fiatalember is pályázott. Akkor végezte el a kétéves községi közigazgatási i tanfolyamot. Szülei a szom- I szed faluban éltek, öreglakon, j és mivel a buzsáki körjegyző- I séghez tartozott a falu, a vá- i lasztáson döntő volt az ottani | emberek véleménye. így került be a jegyzői hivatalba a falubeliek bizalmából Mezei István, alig 21 éves korában. A beiktatási ceremónia nagyon egyszerű volt. Elmaradtak a i szokásos gratulációk, elmaradt a hagyományos áldomásivás is... . hivatalban még csönd van, a kicsi ablakon alig jön be egy kevéske vilá- ' gosság. Korán érkezett az el- i nők. — A fontosabb elintéznivalókat ilyenkor veszem kézbe, mert később megindulnak a falusiak, és az idő nagy részét az veszi el. — Fogadónap van? — kérdezem. pedig intézkedik, telefonál. Szereti a falusiakat. Közöttük született, közöttük élte az életét. Mindenkit ismer öreglakon, a legfiatalabbaktól a legöregebbekig. Mint anyakönyvvezető, már azok gyerekeit esketi, akikkel együtt ült az iskolapadban. A falusiak is szeretik, megértik Mezei Istvánt. A háború után, amikor teljesen tönkrement a falu, együtt fogtak munkához. Mindenki ott volt. Szekereken indultak Várpalotára, hogy a zsírért, amit a községben összeszedtek, beszerezzék az újjáépítéshez nélkülözhetetlen meszet. A jegyzői iroda elé aztán **■ 1949-ben új tábla került, de a meggyszínű asztal mellett ott maradt a falu jegyzője. Tanácstitkár, majd tanácselnök lett, agitált, lelkesített. — Az ötvenes években a. környéken az a hír járta, hogy a régi jegyzők nem maradhatnak a hivatalukban. A falu újra mellém állt. Annyira, hogy közös eredményeinkért 1954-ben Pestre hívtak kor- mánvkitüntetésre. Amerre jártam a faluban mindenütt csők jót mondtak Mezei Istvánról. Amióta otthagyta az iskolapadot, mindent az őre alakiak ért tett. Rendelkezésükre áll most is. ünneven és hétköznap, de a törvényességben nem ismer tréfát. A harmincegy év alatt nem, volt fenirelmi büntetése. A tsz-srarvc-ésnél minden parasztember kikérte a tanácsát. megegyeztünk. Ekkor odahívta a fiát, unokáját és a ceruzát, amellyel aláírta a belépési nyilatkozatot, mindegyikkel megfogatta. Látszott rajta, hogy nagy harcban van saját magával. Mikor megszólalt, csak annyit mondott, hogy »ne engem hibáztassatok a birtokért, ti is fogtátok a ceruzát.« A z öreglakiak tanácselnö- ke, akit az idősebbek még mindig főjegyző úrnak szólítanak, ötvenöt éves, de még mindig fiatalosan tervez. Jól él a falu harmincegy éves bizalmával. Az orvoslalcás, a rendelő után most törpe-vízmüvet akar a falunak. Mezei István, akinek már a szülei is öreglakon éltek, nem lett ugyan próféta a saját falujában, de mint vezető, több mint harminc esztendeje, amióta csak dolgozik, a község első emberének számit. Nagy József Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat mecseki üzemvezetősége fölvételre keres esztergályos, gyalus, marós munkakörbe komlói munkahellyel, Értesítjük vevőinket, hogy a Pl ÉRT kaposvári lerakata 1965. április 21-től 30-ig leltározás miatt zarva tart. Ez idő alatt az árukiadás szünetel. PIÉRT, Kaposvár. (94606) Válasz helyett maga elé néz szelíden mosolyog. — Kaptam mór figyelmeztetést is... A falusiak is, meg én is így szoktuk men. Itt harmincéra esztendeje mindennap fogad/mn-r, van. Az éleiéről, o, munkáról 1 "ágálom de mindig n faluról beszél Közbe-közbe már várni is keH. mert jönnek az emberek. Ki egy aláírásért, ki panaszkodni. jön. Egy idősebb asszon11 lóv be. — Főiem'?.ő úr, eoy engedély ügyében kittem — mondja. A régi jegyző, a tanácselnBl'< Fokán csak azután írták alá a helévési nyilatkozatot, miután beszélgettek, as elnökükkel. — Volt két ören. akik az istenért sem akartak belénni — emlékezik, tússzá Mezei István. Most okion házban laknak, hány a B-laton-partov. alin találni vártát Németh bácsi azóta már tse-nnyndijog lett, de a k’S Pv'zódra bizonn^ra még n is iól emtékiimk. Már befejeződött a faluban a tsz-szer- vezés. amikor üeent értem. Fókáin beszólnettvnk, fannatott, hogn valón nem asnvják-e be az Ígéretekkel. Jó időre eztán valamint / i r r • urast segédmunkási munkakörbe változó munkahellyel dolgosokat. Jelentkezni lehet az üzem munkaügyi vezetőjénél. (4081) ÉPÜLŐ MEGYÉNK A múlt év végén adták át a szépen berendezett marcali gimnáziumot. A tizenkét tantermes iskolábar több mint négyszáz gyerek tanul. \ régi gimnáziumból a tervek szerint diákotthon lesz. A balatonkeresztúri új körzeti iskolába 322 gyerek jár. A régi iskolaépület helyére 1957-ben építették az új héttantermes iskolát, ahol a b ’latonmáriai gyerekek és a balatonújlaki felsőtagozat is tanuk 1955-ben én«’* n o-> •*» tfhor». így már nem keli í ut járás nyainak a legközelei ■ i házig. A Húsipari Vállalat új épületét 1963-ban adták át rendeltetésének. A kétemeletes üzemben csaknem minden munkafolyamatot gépesítettek, s naponta több mint nyolcvan mázsa húskészítményt állítanak elő. Ebben az épületben kapott helyet a jól berendezett százszemélyes konyha és több szociális helyiség is. l'SfSfí
