Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-14 / 62. szám
* «. * * ® fctí. .'fÉK/WCKeKtfV A AA A A A A A A J* Voltak-e sárkányok? félelmetes bestia. De varázstulajdonságaik nincsenek. S egyiFésüs Éva: A HÓVIRAQ A hó alól üdezölden kibújtam és felkötöttem pici, fehér bóbitámat, Jó hírt hoztam a világnak! Alszik még a zúzmarás fa, fogva tartja fagy varázsa, de a föld szíve titokban egyre melegebben dobban. Erdő, mező, ébredjetek! Tavasz tündér a vén telet napsugárral csiklandozza, míg elcsöppen jégcsap-orra! Mackóntesc Hazajöttek a kis bocsok, bundácskájuk csupa mocsok csupa mocsok, csupa sár otthon rájuk, jaj mi vár Medve mama vizet forral, bocsok nézik hosszú orral, forr a víz a katlanban, fürdés lesz a barlangban Csíp a szappan, szúr a kefe, meg nem áll a mama keze, pancsi, pancsi kis bocsok, lejön most a sok mocsok BANK FLORIAN Hajmás Sportcipők Szegény Peti nagy gondban van. Nyolc különféle sportághoz szükséges cipőt mutattak néki, s azt a feladatat kapta, mondja meg, hogy a cipők gazdái milyen sportot űznek. Törte a fejét, törte a fejét, egy darabig ment, de aztán ösz- szekeverte a cipőket. Ti talán ügyesebbek vagytok! Segítsetek Petinek kitalálni, melyik cipő milyen sporthoz szükséges! Os?A-IA[PX0 '8 '-md^o.ioyi I •9 -ptoqdO/ÍD 'S •BA'ioso.royj -f, •jfqSna '8 upqviJBSOji z -s^gni -upqu'i i í^ozsbtba saÁpH) Bizony nem. Nem éltek soha. csak az ember mesélt róluk évszázadokon át. Ezek a mesék azonban olyan érdekesek, any- nyira hihetően adták elő, hogy aki régen hallotta, az alig kételkedett bennük. Pedig így hangzottak: A hétfejű sárkány tüzet okád, embereket rabol el, kincseket őriz és rengeteg erdő mélyén sötét barlangban lakik ... 1-Iárom-négyszáz évvel ezelőtt komoly tudósok is sokat beszéltek és írtak a sárkányokról. Azóta 'kiderült: azok a csontok, amikről valamikor azt hitték, hogy a sárkányok maradványai, az ősvilági hatalmas állatok koponyái és lábszárcsontjai voltak. Réges-régen, évmilliókkal ezelőtt éltek olyan ősállatok, amelyek a mesebeli sárkányoknál is nagyobb és különösebb ►-szörnyetegek-« voltak. A hegyek mélyén, a sziklákban megtalálták a csontjaikat. A tudósok munkásokkal kivonultak ezekre a helyekre, és a csontokat kifejtették a homokkövekből. A sok megkövesedett leletet azután a városok múzeumaiba szállították, és finom vésőkkel kiszabadították a kőzetdarabokból, letisztogatták és csontvázzá állították össze. Egyik-másik ilyen hatalmas ősállatcsontváz 25 méter hosz- szú volt! Egy-egy oombcsont Rét-három méter, egy-egy csigolya hordó nagyságú. Az állatok hátán nagy csontlemezek húzódtak, s amíg élt az állat, hatalmas tarajak éktelenkedtek ott. Találtak olyan csontvázat, amely 8—10 méter magas volt, « ha ma élne, benézhetne egy emeletes ház ablakán. De hát ilyen »szörnyetegek« ma már sehol nem élnek. Réges-régen kihaltak és hírmondójuk sem maradt a földön. Még az ősember sem látta őket, hiszen soksok évvel előbb kipusztultak, mintsem az ember megjelent a hegyeken és a síkságokon. Alig kétszáz éve jöttek rá. hogy kihalt ösállatok éltek mindenfelé; tengerben és szárazföldön egyaránt. Hazánk földjén ősmedvék, ősoroszlánok, őshiénák barlangokban ütötték fel tanyájukat, vagy az ősember hurcolta be a vadászaton megölt ősállatokat. Tüzet rakott, megnyúzta, feldarabolta a zsákmányt & a parázson megsütötte. A lerágott csontok szanaszét hevertek. Ha útban voltak, félrerúgták vagy a barlang falánál egymásra dobálták. Évszázadok alatt a tűzhelyeket, a megpörkölt, felhasogatott, lerágott csontokat betemette a barlang faláról é» mennyezetéről aláhulló törmelék, a mészikőrepedésekböl elő- szivárgó víz agyagot hordott rájuk vagy cseppkővel vonta be őket. Telt-múlt az idő. Az ősállatok, ősemberek kihaltak. A barlangokat olykor fölkeresték a pásztorok, favágók, vadászok. Látták a csontokat. Azt hitték, ma is élő hatalmas állatok csontjai. A barlangi medve sárga, félarasz hosszú hegyes szemfogán megcsillant a fáklyák fénye. A koponya óriási volt. Egyik-másik jó félméter hosszú. Titokzatos sötétségből bukkant elő a csonthalmok tetején. Sötét árnya félelmetesen ingadozott a gyér világításban a barlang falán. — A sárkány — dadogta a látogató. És elhíresztelte, hogy látta a »sárkányt«. Amikor azután a koponyát bevitték valamelyik múzeumba, ott kiderült: nem sárkány, hanem valamelyik régen élt nagy ragadozó állat maradványa. Így azután lassan-lassan félvilágosították az embereket, hogy nincsenek sárkányok. A sárkány-mesék azonban még sokáig fennmaradtak, egészen a mai napig. A sárkány több népnél, szent állat volt. Nagyon-nagyon sokáig, évezredeken át azt hitték, hogy a sárkányok között van jó és rossz. Az egyik védelmezi az embereket, a másik bajt hoz rájuk. Vannak persze nagy állatok ma is, szerte a világon. Gondoljunk csak a Nílus folyóban élő nagy krokodilra vagy az Amerika erdőségeiben élő óriáskígyóra. Az állatkertben látható elefánt vagy a víziló is nagy állat. Az oroszlán vagy a tigris küknek sincs hét feje, egyikük sem fúj lángot, bármennyire dühösek, ha bosszantják őket, vagy nem kapnak eleséget a szokásos időben. Nem, sárkányok nem őriznek várkastélyt és sem az elefánt, sem a víziló nem rabol királykisasszonyt. Hallgassátok hát á meséket, de azután aludjatok nyugodtan, mert nincsenek sárkányok, csak olyan állatoik, amelyekkel megbirkózik az ember. Tasnádi Kubacska András Tudod-e ... hogy nem mindig ismerte és használta a matematika a 0 jélet? Először i. u. 700-ban alkalmazták és Indiában vezették be. ... hogy az építőművészet a történelemben először a mezopotámiai Babilonban jelentkezett? Itt i. e. 3000 körül a szu- mirok már rendkívül magas fokú építőművészetet fejtettek ki. Ehhez fejlett mértétkrend- szerre is szükségük volt, amivel ugyancsak rendelkeztek. ... hogy a film legrégibb ősének a kínaiak karagőz nevű árnyjátékát tekinthetjük. Az ősegyiptomiak is megpróbálkoztak a mozgás Ierögzítésével, ezt bizonyítják azok a freskók, amelyek a felső-egyiptomi Be- ni-Hassan sírboltból kerülitek elő. Ezék folyamatos képekben egy fehér és egy fekete birkózó küzdelmét örökítették meg. ... hogy a korabeli feljegyzések szerint I. Lajos, Zsigmond és Mátyás király idejében nem is egy Toldi Miklós élt? Talán mindegyik követett el vitézi tetteket, akkoriban ez nem voK ritkaság. A történészek a legszorgosabb kutatással sem tudták kideríteni, hogy élt-e Lajos király udvarában Toldi Miklós nevű vitéz. Ilosvai főképpen a néphagyományból merítette költeménye tárgyát. Vízszintes: Zárt betűk: M,U,SP,T, IJj,U,I,V,F,T. 1. Földes Mihály egy- felvonásos színmüve. 13. Tibeti állat. 17. Vívót. 18. Fotokereskedés. 19. Közlekedési területek. 20. Régi magyar cs. 22. Nagy mennyiségben dönti. 23. Ráütő. 24. Arany János verse. 26. Csehszlovák' államférfi, volt köztársasági elnök. 27. AR. 28. Középen verik. 29. Szám. 30. Cs, Cs!!!. 31. Névelő. 32. A somogyi járási székhelyről való. 34. Hurkába is teszik. 35. Kis Olivér. 36. Mozgásba hozni. 38. Méhtermék. 39. 50 méter. 41. Velence tavi üdülőhely. Március 15 42. Mely személyről. 43. Tengeri állat. 44. Mánia vége. 45 Kutat. 46. Ezzel kezdődik az ismeret. 47. Személyes névmás. 48. Evőeszköz. 45. Pár okozatszűlő. 51. Holland légi- forgalmi társaság. 52. Tagadás. 53. Falkeveredés. 54. Játékbárca. 56. Az íjhoz való. 57/a Nemzeti Bajnokság. 53. SA. 59. Nem csinál semmit. 60. Földművelő eszköz. 61. Nagy német költő. 63. Súlyt állapítottam meg. 64. ALE. 65. Nem előtér. 66. AAAA. 68. Ürmértékrövidítés. 69. Kossuth újságja. 72. Nyílás. 74. Fába ütik. 75. Alájut- 76. IR. 77. Személy utáni kérdés. 78. HörpöL 80. Cseleke1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 «:«s 13 14 15 16 17 Üli!! 18 ü 19 20 :::::: :::::: 21 iiüil 22 iiiili 23 24 25 iiiili 26 iiiiii 27 :::::: 28 se:::: 29 30 üiü: 31 iliii! 32 33 m 34 iiüil 35 36 37 38 ill 39 40 41 42 43 iiiiii 44 ill!!! 45 iiiiii 46 i:::ss ::5a 47 43 49 Iiiili 50 iiiili 51 ijjijj 52 53 iíilü 54 55 üiiii 56 57 iiiili 57/a 58 59 iiiiii 60 61 62 ....... 6 3 m 64 :::::: 65 66 67 liül 68 :::::: 69 70 71 72 73 :::::: :::::: 74 iiiili 75 iiiili TT iüiii 76 :::::: 77 78 79 il 80 81 82 ijfSj :::::: 83 81 jiülj 85 CO O'1 86/a 87 88 iiiili 89 :::::: 90 91 lii 92 :::::: ::H2 93 1 det. 81. AFI. 83. EA. 84. Légy lesz belőle. 85. Sütemény. 86. A török hódoltság idején ez adószedő neve volt. 87. LRI. 88. Hálás közepe. 39. Élete. 90. Hordókezelőszer. 92. Olasz pénz. 93. Tamási Áron toborzási jelenete. Függőleges: Zárt betűk: L,N,M,ö, N,M,K,L,A,S,N. 1. Egy hétig. 2. Hires asztalifceniszező. 3. Azonos hiás- salhangzók. 5. AN. 4. Petőfi verse. 6. Olasz folyó. 7. Közismert rövidítés. 8. Harangot szólaltat meg. 9. Azon a helyen az. 10. ZEJL. 11. DRA. 12. Fordított állóvíz. 13. Étlapon olvasható. 14. Hadiisten. 15. Bátor igéje. 16. Jókai e regényének egy része is a szabadságharcban játszódik. Megfilmesítették, nemsokára bemutatják a filmet. 19. Neves politikus. 21. Két szó: Ütról való és román aprópénz. 23. Tavaszi csemege. 25. Babits szerelmesvers- f ordítás-gyűjtemény ének címe. 26. Belsőrész. 30. Többen használják. 31. Helyhatározás. 32. A vakbuzgó katonai nevelés. 33. Foghús. 34. Kellene még. 35. Azop. a helyen. 37. Rendkívül kemény szumátrai fa. 38. A »Diszkoszvető« készítője. (Y=I) 40. Tagadás. 42. Legismertebb az aceton. 45. Az ilyen ház nem is kicsi. 46. Röviden ilyen. 47. A tesz ige föltételes alakja. 48. A Márciusi Ifjak egyike. 49. Névelővel. Valaminek a megbecsült volta. 50. Gólyabeszéd 51. összevissza ken. 55. STT. 56. A lóbetegség. 57. Alányújt. 59. Évszak. 60. Tévesen jegyez. 62. ITP. 64. A Győr—Sopron megyei járási székhely. 65. Horváth Rezső. 67. Késsel megszurkálja. 70. Suta ikerszava. 71. Ezen a helyen felül. 73. Filmcsillag. 77. Birka jelzője lehet. 79. Időszámítás előtt. 80. Jugoszláv államférfi. *81. A szorgalmas rovar. 82. Somogyi község. 85. Kenyeret süt. 86. Ezen dolgot. 86/a. Vissza: nem a kezdet. 87. Vissza: kórházi osztály. 90. Vég nélkül súg. 91. Asszony nevek után írják. B. J. * * * Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1., 24., 69., 93, és a függőleges 4., 16., 19., 48. Beküldési határidő 1965. március 19-e, péntek délig. Kérjük kedves olvasóinkat, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjék be, s feltűnően Írják rá: »Rejtvény«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Nyoma sem marad már a szenvedésnek; S gyöngédségre joga lesz minden arcnak. A nyertesek nevét Hírek című rovatunkban közöljük. Nemzetőr-dal ■■■■ ■■■■ ■■■■ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 :::: EME EBBE 10 11 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ 12 13 EBBE EBBE 14 I ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■■■■ 15 :::: ■■■■ 16 17 ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ 18 19 .... ■ BEE EBBE • ■EB 20 •BEM EBBE :::: 21 22 :::: ■■■■ 23 24 EBBE EBBE BKBB EBBE 25 26 ■ ■■E EBBE 27 28 29 * ■■■■ ■■■■ :::: 30 EBEB • EBE EBBE EBBE 31 EBBE EBBE EBBE •Ma 32 ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 33 34 35 ■ ■BE ■BEE :::: 36 Arany János híres versének első sorát rejtettük el: vízszintes 1. (Folyt. függ. 9, vízsz. 36, függ. 13.) Vízszintes: 9. Kacagás. 10. Mezei Ödön névjele. II. Dobó István városa. 12. Mezítelen. 14. Időhatárt)- ró. 16. Nagy félsziget. 17. ZT. 18. Utol. . . = behozza a hátrányt. 20. Fordított zamat. 21. Eső igéje. 23. Nem ez. 26. Nyíltartó. 27. Lakással rendelkező. 28. Ez volt régen az ipari tanuló. 30. Igekötő. 31. Névelő. 32. Nem az. 33. Ekével dolgozó. 35. .. jut, akire nem! Függőleges: 1. Nyújtsanak segítséget! 2. Ebből készül a pohár. 3. Ut. 4. Fordított személyes névmás. 5. Az ember segítője. 6. Csapadé-, kok. 7. Magasba tartja. 8. Növekszik. 15. Papírra vet. 18. Díszes. 19. Rövid mutatószó. 22. Valódi. 24. Nem ülés és nem is fekvés. 25. Híres színművész. (Gyula.) ,28. Kis Katalin. 30. Lásd 32. sz. 33. Tiltás. 34. NZ. K... J. * * * Beküldendő a vízszintes 1., (folyt, függ. 9. vízsz. 36., függ. 13.) Beküldési határidő 1965. március 19-e, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s feltűnően írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Duna; Rajna; Volga; Szajna; Odera. A nyertesek nevét Hírek című rovatunkban találjátok. JÓ JÁTÉK „Találd ki, mit gondoltunk44 Nagyon érdekes »bűvészmutatvány« ez, csak az kell hozzá, hogy a játékvezető előre összebeszéljen azzal, akinek a gondolatait »ki fogja találni«. Legyen ez a fiú, Gyuri. A játékvezető kivesz a zsebéből négy tárgyat: zsebkés, ceruza, radír, zsebkendő. Ezután Gyurit kiküldi. A többiek ott benn megbeszélik, hogy mire gondoljanak. A játékvezető elmondja, ha most bejön Gyuri, ká fogja találni, hogy melyik tárgyra gondoltak, anélkül, hogy bárkivel is szót váltana. A gyerekek megegyeznek abban, hogy a gondolt tárgy legyen a ceruza. A játékvezető kiküldi Évát Gyuriért. Éva bevezeti Gyurit, akinek a szemét sem szabad kinyitni. Gyuri megáll a szoba közepén és kijelenti, hogy a ceruzára gondoltak. A társaság csodálkozik és nem gondol arra, hogy a játékvezető becsapta őket, mert előre megállapodott Gyurival, ha Éva megy ki érte, akkor ceruzát gondoltak, ha Lajos, akkor radírt, ha Feri, zsebkést, lia pedig Laci, akkor zsebken dőt gondoltak! cA itfy cm he éji y ó mesébe. A népmese szerint élt Kínában egy leány, aki szerelmes lett egy lóba. Ezért a lány apja megölte mindkettőjüket. Néhány nappal később azt vették észre a szomszédok, hogy a leány lóbőrbe burkolva lóg a fán. Aztán megfigyelték, hogy hernyóvá változott és gubát szőtt magának. Amikor a gubó felnyílt, a lány lépett ki belőle teljes életnagyságban. A gubáról legombolyította a selymet, elvitte a vásárra és eladta. Aztán felült a ló bőrére és ellovagolt mondván, hogy az ő ezentú- li munkája a selyemhernyó-tenyésztés lesz a szövetek számára. Eddig a mese. A népmeséből annyi igaz, hogy a selyem ' őshazája valóban Kina. A vadon élő selyem- hernyó életének megfigyelése segítette hozzá a kínaiakat a selyem megismeréséhez, felhasználásához. A gyártáshoz szükséges fonóanyagot a selyemhernyó bábjának g bójából nyerik Egy ilyen gubából 400—500 méter hosszú selyemszálat kapunk. A selyemhernyó tenyésztése ma már minden nép számára igen hasznos és jőve- delmező foglalkozás. Somfai Ferenc Mérés — szemmel Egy társaság kirándulni ment és séta közben egy folyóparthoz értek. Megindult a vita köztük, hogy milyen széles lehet ez a folyó. Gyuri hallgatta egy darabig a tanakodást, titokzatosan mosolygott, aztán megszólalt: — Hallgassatok rám! Megtanita- lak benneteket, hogyan lehet egy folyó túlsó partja, és más el nem érhető pont távolságát hozzávetőleges pontossággal megál'apítani minden különösebb segédeszköz nélkül. Csak ' egy ilyen sapka kell hozzá, mint az enyém, aminek ellenzője van, vagy egy kalap, aminek a karimája helyettesíti az ellenzőt. A társaság kíváncsian figyelt. Gyuri a folyópartra állt, szemben a túlsó parttal, és fejét kissé meghajtotta úgy, hogy a sapka ellenzőjének szélét és a túlsó partot épp egy vonalban látta. Majd óvatosan merev testtel és nyakkal jobbra fordult addig, amíg úgy láttr hogy az ellenző széle elérte az innenső partot. Ezt a pontot megjegyezte magának, azután lelépte a távolságot. — Ez a távolság egyenlő a folyó szélességével. Negyvenötöt lépett, tehát kijelentette, hogy a folyó körülbelül 27 méter széles (egy lépést hatvan centinek számított.) A társaság elismeréssel nyugtázta Gyuri ügyességét. Ellenőrizzétek Gyuri igazát. Otthon, az utcán, vagy kinn a szabadban csináljatok 'i is hasonló méréseket! Biztosan jól fogtok szórakozni.
