Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-11 / 59. szám
Csütörtök, 1965. március 11. 3 SOMOGYI NÉPtAP EGÉSZSÉGES KÖZHANGULAT A z országgyűlés legutóbbi ülése felelősséggel, reálisan, mértéktartóan elemezte munkánk eredményeit. A beszámolók és a felszólalások nem rejtették véka alá, azt sem, hogy az örömök mellett gondjaink is vannak. Drágábban termelünk a kelletténél, javítani kell gyártmányaink minőségét. Sok helyen bajt okoz a fegyelmezetlenség, a lazaság, a bürokrácia és a felelősség ide- oda hárítglatása. De az országgyűlés a józan latolgatás fényében azt is határozottan megállapította, hogy nincs igazuk a borúlátóknak, a hamar kétségbeesőknek. Gondjaink a munka, az építés során adódó gondok. Lehet rajtuk segíteni, csak neki kell látnunk, komolyan dolgoznunk. Általánossá kell tennünk az egészséges közhangulatot, amely lépten-nyomon szembefordul a hibákkal és a túlzó borúlátással is. Ez a közhangulat kialakulóban van, s máris termi gyümölcseit. Az elmúlt hetek termelési eredményei igazolják legmeggyőzőbben, hogy a bizakodóknak volt igazuk, azoknak, akiket az észlelt gondok tettekre ösztönöztek. Különösen a munkafegyelem területén van jelentős javulás. A közhangulat határozottan támogatja a fegyelem megszilárdítására hozott jó intézkedéseket. Pedig a borúlátók, a kákán is csomót keresők eleinte aggodalmaskodtak. Azt mondták például, hogy a Munka Törvénykönyvének módosításai olyan megszorításokat tartalmaznak, amelyeknek a becsületes dolgozók is kárát látják. A közhangulat megcáfolta ezeket a vélekedéseket. A szorgalmasok, a becsülettel helytállók, a törzsgárda munkában edzett tagjai minden munkahelyen megértették, hogy a módosítások az ő érdekükben valók. Az ő tetteik, érdemeik elismerése sűrűsödik a módosított bekezdésekben, az ő erényeik méltánylása az is, ha a lógósokat, az árnyékban hűsölőket, a megrögzött vándormadarakat hátrányok, sőt büntetések érik közömbösségükért. Minden jó szándékú dolgozó egyöntetűen vallja: csak szorgalmasabb munkával, a feladatok gyorsabb és színvonalasabb teljesítésével haladhatunk a megkövetelt ütemben utunkon. A z egészséges közvélemény győzelmes térhódítását mutatja a mindinkább kiterebélyesedő felszabadulási munkaverseny is. A nagyobb és a jobb teljesítés föltétien akarása, céljaink megértése mutatkozik meg a vállalásokban. A felajánlások mindenütt a gazdaságosság szempontjai szerint történnek. Jobbat termelni és olcsóbban. Ez a jelszó kezd mindenütt társadalmi követelménnyé válni. Olyan követelménnyé, amelyet nem csupán a vezetők és a rendeletek hangsúlyoznak, hanem már a közhangulat is támogat, követeli, és jót is áll érte, hogy a szándék tettekké érjen. Tagadhatatlan, hogy a pazarlás és itt-ott a köz javainak prédálása is sok kárt okozott a múltban. Örvendetes dolog: a munkaverseny is a takarékosságot, az anyaggal, különösen a drága pénzen beszerzett importanyaggal való gondos, megfontolt gazdálkodást tartja egyik fő céljának. Gazda módjára bánni a javakkal. S gazda módján móresre tanítani azokat, akiknek semmi sem drága, akik könnyű szívvel és kézzel szórják szét azt, amit sokak verejtéke megteremtett. Egészséges, felelős közhangulat van kialakulóban mindenfelé a herdálok ellen. A jelentéktelennek látszó, filléres selejtek gyártóitól, a százezrekkel való meggondolatlan dobá- lózókig mindenkinek el kell gondolkodnia, hiszen az egészséges közvélemény ítéletét hívja ki maga ellen, ha nem javít munkáján, nem vállal kellő részt a közös felelősségből. A notórius bürokratáik és kényelmeskedők, az időhúzók és a zavarosban halászók napja letűnőben van. S letűnőben van az utunk melletti fákról károgó gyászmadarak napja is. A kezüket mosó, felelősséget nem vállaló kibicek, a kéretlen jósok, a mindent előre tudó próféták és a hibákon kezüket dörzsölő kárörvendök is pórul járhatnak, ha nem számolnak az egészséges közhangulattal. H úsz év tapasztalataival és tanulságaival fölvértezve haladunk tovább a kipróbált úton. Felnőttsorba léptünk a szocializmus építésében, tehát felelős, gondra érett gazdák módján kell vállalnunk az újabb tennivalókat. A tervek, a szép célkitűzések nálunk nem csupán néhány ember vágyát, óhaját jelentik, hanem közös ügyet, amely közös tetteket kíván. Jó dolog, hogy ma már a közhangulat is mind erősebben és hangosabban követeli a jó tervek pontos és gyors megvalósítását. ooc>ooocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx>oooooooa30oooooooaocooooooo 10 Legalább olyan fontos A RÉTEK ÉS LEGELŐK gondozásáról a Kaposvári járási Pártbizottság legutóbbi határozata kimondja: el kell érni, hogy a termelőszövetkezetek és a községi tanácsok vezetői tekintsék ezt legalább olyan fontos fel* adatuknak, mint a kenyérgabona-termesztést. Ez az egyértelmű állásfoglalás és határozott útmutatás az első hallásra talán különlegesnek, de inkább szokatlannak tetszik. »A rétet meg a legelőt a búzával együtt említeni? Mégis csak az ország kenyere az első« — mondhatnák némelyek. Nincs itt szó a központi feladat rangjára emelt búzatermelésnek semmiféle lefokozásáról. Ellenkezőleg: arra sarkall a párthatározat, hogy a rét is, a legelő is kapjon akkora figyelmet és olyan gondozást, törődést, mint a búza meg a rozs. Ha valaki még így is vitatná e párhuzam és azonosság helyességét, az nézzen körűt jártában-keltében, és gondolkodjon el a dolgokon. az Állattenyésztésről, pontosabban fogalmazva és az egész, átfogó kérdés- csoportot tekintve: a húsról, zsírról, tejről, vajról, tojásról van szó. Tehát egyfelől mindarról, ami az embernek a kenyér mellé kell. Másfelől, az állattartó oldaláról néz-- ve: az eladott élelem ellenében pénz jön a házhoz. A kenyér és a mellévaló kapcsolata így már jobban érzékelhető. Hogyan állunk hát akkor azzal a bizonyos rangsorolással? Emlékezzünk csak, éltünk oflyan időszakot, amikor x-endre utólag megállapítottuk: tavaly sem termett elegendő gabona és az idén sem. Két évvel ezelőtt aztán a párt, a kormány a parasztsághoz fordult: vessen, termeljen annyi búzát és rozsot, amennyi elegendő lesz az ország kenyérellátására. S először 1963-ban, aztán tavaly ősszel földbe került a vetőmag az előirányzott területen. Mindenekelőtt a kötelességtudat, a felelősségérzet nőtt, ez eredményezte a sikert. Megváltozott a szemlélet, a kenyér-ellátás népgazdasági feladatból országos, kivált paraszti ügy lett. S hogyan függ ez össze az állattenyésztéssel? Itt van az ismétlődő takarmányhiány. Az állattartás az abrakigényes fajok irányába tolódott el. Nőtt a létszám, az árpa- meg a kukoricahozam viszont nem követte ezt ütemet Az összefüggéseket nem részletezzük. Elég any- nyit megemlítenünk, hogy szálas, kivált nyári takarmánnyal abrakot helyttesíthe- tünk. Így jutunk el oda, hogy belássuk: o rét meg a legelő nemcsak a szarvasmarha-állomány eltartása szempontjából érdemel nagy figyelmet. A FÜHOZAM NÖVELÉSÉRŐL már eddig is sok szó esett. Cselekedet, gyakorlati tett viszont vajmi kevés volt Elérkezett, visszavonhatatlanul itt van az ideje annak, hogy most már ne csak beszéljünk róla, hanem tegyünk is érte. Ennek is a szemlélet megváltoztatása az előfeltétele. Igenis mondjuk ki, ismételten hangsúlyozzuk a párthatározat idézett szavaival: legalább olyan fontos... Teremtsünk közvéleményt a rét- és legelőgondozás mellett. Ha kell. döbbentsük rá az érdekelteket: nem és nem mehet így tovább! Állattenyésztésünknek hovatovább létkérdésévé válik, hogy milyen és menynyi fű, széna terem a réten, a legelőn. Az idézett párthatározat a kaposvári járásra vonatkozik. Hasonló értelmű országos és megyei állásfoglalást is ismerünk. Nem járási, hanem — Somogybán maradva — egész megyére szóló ez a feladat. A megyei tanács rendeletben is előírta a legelőgondozást. A tettek ideje most van. Hozzáfogtak, csinálják Inkén, (megállapodtak a tennivalókban Flalaton- szentgyörgyön, Niklán. A szabadi Kossuth zárszámadn közgyűlése úgy döntött, hogy a tavalyi hetven kiló helyett több műtrágyát szórnak a rét meg a legelő egy-egy holdjára. Somogyvámoson a szövetkezet főagronómusa ugyancsak a közgyűlésen jó előre értésére adta mindenkinek: kipusztult a pillangósok egyharmada, az idén a rét ad helyette szénát, számítsanak rá, nekik kell betakarítaniuk; sőt a dűlőutak és az árokpartok fűtermése is értékes etetnivaló lesz az idén. Kéthelyen már az ősszel kísérletezni kezdtek. A legelő parcelláin kipróbálják az idén, hogy a műtrágya, a vegyszer, az öntözés, a füvesítés mennyi hasznot hajt. A kísérletek irányítására dr. Ekker István keszthelyi egyetemi tanárt kérték föl. A KÖZÖS ÁLLATÁLLOMÁNY MELLETT ott van a háztáji jószág. Termelése nagyrészt attól függ, hogy mit kap enni. Érje be a tehén azzal, ami a szűkös készletből jut? Akkor nemigen telik meg a fejősajtár! A tavasz az évi takarmányellátás megalapozásának időszaka Az egér sok pillangóst tönkretett. Ez is arra kötelez, hogy az idei takarmányozást biztonságos alapokra helyez, zük, s a rétre meg a legelőre fordítsunk legalább akkora gondot, mint ősszel a vetésre. Kutas József Levél a Szovjetunióból Csebokszari több miint kétezer-háromszáz kilométerre van Kaposvártól — légvonalban. Innen, a Csuvas ASZSZK fővárosából érkezett levél a közelmúltban a városi tanács vb-el- nckének, illetve a címzés szerint »An Herrn Bürgemeister Kaposwar.« Marija Nyikandrovna Bogdanova, a Volga-parti város lakója nagy kéréssel fordult a tanácshoz. Testvére, Nyiko- nor Nyikandrovics Sztyefi- nov részt vett Magyarország felszabadításában mint az Ukrán Front motorizált lövészcsapatainak gárdahadnagya. 1945. március 27-én esett el Kaposvár környékén életeitek huszonharma- ddk évében. A várostól nyolc kilométerre helyezték örök nyugalomra a Szovjetunió gárdahadnagyát polgári temetőben. A 1É. számú sírban nyugszik. Marija Nyikandrovna Bogdanova szeretné tudni, hogy hol temették el testvérét, megvan-e még a sírja. A Csuvas ASZSZK-ban lakó Marija Nyikandrovna leghőbb vágya, hogy eljöhessen Somogybán eltemetett testvérének sírjához. De hol van a 18. számú sír? Kiskorpádon? Kapos- főn, Kaposmérőn? Segítsünk megtalálni, hogy teljesüljön Marija Nyikandrovna kérése. Nyikonor Nyikandrovics Sztyefinov — született 1922- ben, elhunyt 1945-ben — hazánk felszabadításáért áldozta ifjú életét. A Csuvas ASZSZK-ból érkezett borítékot fehér nárcisz és piros tulipán díszíti égszínkék keretben. A virágot gondolatban a hős gárdahadnagy síriára helyezzük Marija Nyikandrovna Bogdanova nevében. az KÜSZÖBÖN TAVASZ Nemrég még havat hozott az északi szél. Másnapra már sáros havat tapostak a határba igyekvő traktorok, lófogatok, de a metsző balatoni szél időnként még hófelhővel takarta el a napot. — Sokáig késik még a tavasz? A kérdésre Mannhalt János balatonendrédi kertész így válaszol: — Most már meg kell jönnie. Piacon a% elaö primőr IRTA: HUNYADY JÓZSEF RAJZOLTA: FRIEDRICH GABOR Bizonyításként a kertészetbe hív. A nádkeritésen túl még hófoltok emlékeztetnek a télre, de a 274 üvegablak alatt már zölden virít a paprikapa- iánita, kínálja magát a hónaos retek. Már küldtek belőle a budapesti piacra. \ — Már dolgozik a nap — mondja a kertész —, az üvegtáblák alatt nagyon húzza a veteményt. A melegágyak között élénk sürgés-forgás. Huszonkét baboskend ős lány ülteti szét a gyepikockákba a palántákat. Nagy ütemben folyik a munka. De mi újság a határban? Bóna Imre brigádvezetőtől tudom, hogy ott is megpezsdült az élet. A kocsisok a maradók trágyát hordják szét a földeikre. Az előhajthatóban y 300 láda gülbaba és somogyi ú sárga burgonya csírázik. J Mindez már a tavasz közeledtét jelzi. A télen sem volt jnéptalen a határ. Amikor az ^ idő engedte, az emberek a le- 3 gél őt tisztították. Mintegy 120 ^holdon végezték el ezt a mun- jkát. Útra kénnek a traktorok — Ha ez az utolsó hóesés nincs, lehet, hogy már földben van az árpa — mondja Hirs .3 Sándor, a zamárdi Magyar j Tenger Tsz párttitkára. — JMost azonban várni kell pár j napot, mert nagyon sáros a Höld. j A tizenegy traktorból kilenc ; munkára készen áll. A másik j kettőt is hamarosan rendbe J 'eszik. A munkagépek közül a fogasak, a tárcsák, a gyűrűs j hengerek készen vannak. A kapálóekéket a hónap végére javítják meg. Sokat segített a gépjavításban Parragi József, a Balatonkiliti Gépállomás kihelyezett szerelője. Egyrészt neki köszönhető, hogy a gépek útra készen állnak. A felázott talaj miatt a gépek még nem tudtak dolgozni, de a fogatok sűrűn fordultak a határba. Mihelyt szikkad a föld, megindulnak a traktorok is. Dolgomnak a műtrágyaaoórők Balatonőszödön az első tél végi munka a gyümölcsös tisztítása. A hatvankét hold barackosban már régóta csattognak a metszőollök. Itt tizenkét ember dolgozik naponta. — Hogyan állnak a tavaszi felkészüléssel? — kérdem Bognár József tsz-elnöktől. — Ugrásra készen vagyunk — válaszolja. — A gépeket kijavítottuk, s más, mint az esetleges rossz időjárás, nem akadályozhatja a tavaszi munkákat. A múlt héten munkába álltak a műtrágyaszórók. Az ötszáznegyvenből eddig több mint hetven holdon végezték el ezt a munkát — Az emberek hogyan készülnek a tavaszra? — Mindenki ki kívánkozik a határba. Gyakran megkérdik a brigádvezetőktől is meg tőlem is, hogy mikor kezdünk már. — Mi lesz az első nagyobb munka? — A nagy erőpróba a szőlőnyitás lesz. A traktorokat pedig a szántás várja. Nem nagy ez a terület, a háztájin kívül a közösben negyvenöt hold van hátra. Kercza Imre Tervezés társadalmi munkában A Somogy megyei Tanács Tervező Irodájának dolgozói levelet küldtek a vb-hez. Közölték, hogy társadalmi munkában elkészítik ötven garzon jellegű lakásnak és egy tsz- istállónak a tervét. Erről a felajánlásról beszélgettünk Bíró Zoltánnal, a tervezőiroda pártszervezetének titkárával. — Mi késztette a tervezőiroda dolgozóit a társadalmi munkára? — Ismeretes, hogy az idén meg kell alapoznunk a harmadik ötéves tervet. A párt decemberi határozatai arra szólítanak fel mindnyájunkat, hogy gazdaságosan termeljünk, takarékoskodjunk — mondotta a párttitkár. — Ha egy kicsivel jobban dolgozik mindenki, többet tesz, mint tavaly, elérjük célunkat. A határozatok nemcsak a termelőüzemekre, hanem az irodai dolgozókra is vonatkoznak. Ezért úgy határoztunk, hogy egy kicsivel mi is többet teszünk annál, mint amit az iroda idei terve előír számunkra. KlSZ-szerve- zetünk fiataljai felajánlották, hogy társadalmi munkában elkészítik az egyik gyenge tsz istállójának kiviteli tervét. Pártszervezetünk tagjai pedig vállalták, hogy ingyen megcsinálják ötven garzon jellegű lakás tervét, Ezeket a lakásokat a Kaposvárra került műszakiak számára kellene építeni. Ügy gondoljuk, ezzel előmozdítjuk, hogy a műszaki szakemberekben szegény megyeszékhelyen gyorsabban emelkedjék a műszaki képesítéssel rendelkezők száma. Ha ugyanis a műszakiaknak lakást tudunk biztosítani, szívesebben maradnak Kaposváron. Minden igényt természetesen nem elégítenének ki ezek az otthonok. A fiatal, gyermektelen házaspárok azon- ban{s főként ezek számára tervezzük a lakásokat) bizonyára szívesen laknának bennük addig, amíg nagyobb állami vagy szövetkezeti lakásba, illetve társasházba nem költözhetnének. — Válaszoltak-e levelükre az illetékes szervek? — A mezőgazdasági osztály megköszönte a felajánlott segítséget, s közölte, hogy a ka- rádi tsz-istálló tervét elkészíthetjük társadalmi munkában. A megrendelés azonban máig sem érkezett meg. Az építési és közlekedési osztály még nem válaszolt levelünkre. Jó lenne, ha minél hamarabb el juttatnák hozzánk a megrendelést. Ahhoz ugyanis, hogy augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére elkészíthessük a terveket (ez a végső határidő), márciusban munkához kell látnunk. Sz. N.