Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-28 / 74. szám
SOMOGYI NÉPLAP 10 Vasárnap, 1965. március 28. ÉPÜLŐ HAZANK Második ötéves tervünk első négy évében életünk minden területén nagy léptekkel haladtunk előre. Négy év alatt 1286 új ipari létesítménnyel gazdagodtunk. A kereskedelmet, a közlekedést és a raktározást 756 új épület szolgálja. Több mint félezer művelődési helyiséget, ugyanennyi mező- gazdasági épületet adtak át rendeltetésének. Megépült 228 000 lakás, 271 új óvoda, 174 középiskola, 1415 általános iskolai tanterem. Második ötéves tervünk első négy évében többet építettünk, mint a Horthy-rendszer 25 éve alatt. Képeink néhány, a múlt esztendőben befejezett, vagy befejezés előtt álló beruházásról számolnak be. Hatszáz diák új szállóba költözött. Korszerűen berendezett lakószobák, társalgók teszik kellemessé és kényelmessé a Veszprémi Vegyipari Egyetem ötemeletes diákszállója 600 lakójának otthonát. A diákszálló tágas, ízléses előcsarnoka. Szintetikus gyógyszer- készítményeket gyártanak a Kőbányai Gyógyszerárúgyár új III-as csarnokában. Képünkön: a csarnok fejépülete. Felépült a nyugdíjasok háza Szegeden. A korszerű, csupafény épület 54 összkomfortos lakásába főleg idős, magános emberek költöztek be. Folyik a munka a Csepel Autógyár új kardánműhelyében. Az esztergagépen dolgozó munkásokat sineken mozgó polcok segítségével látják cl anyaggal. A forgácsselej- tet szállítószalag továbbítja az üzem végébe. Megépült a földgázvezeték Hajdúszoboszlótól Budapestig. Az év második felében az új vezetéken megindulhat # a földgáz szállítása a fővárosba. A napi négymillió köbmétert szolgáltató hajdúsági földgázmező nemcsak a környező rosok háztartásait és ri üzemeit látja el fűtőanyaggal, hanem a feltörő gáz egy részéből a helyszínen fognak gazolint és propán-butángázt leválasztani. Képünk az épülő, teljesen automatikus berendezésű üzem gazolinleválasztó tornyait ábrázolja. Üj szerelőszalagot helyeztek üzembe a Székes- fehérvári Villamossági, Televízió- és Rádiókészülékek Gyárában. Fiatalok dolgoznak a gyár új szalagján. Nyomtatott áramkörű tranzisztoros rádiókat állítanak elő. Merre tart az állatorvos tudomány? Dr. Kádár Tiborral, az Országos Állategészségügyi Intézet igazgatójával beszélgettünk az állatorvostudomány fejlődéséről. Mindenekelőtt megkérdeztük: a mezőgazdasági nagyüzemek milyen mányra? hatással vannak az állatorvostudo— A mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásával — } mondotta — a nagyszámú ál- f lat együtt tartása, a takarmá- nyozási és gondozási módszerek megváltozása, az igényes fajták termelőképességének maximális kihasználására való törekvés jelentős feladatokat ró az állatorvostudományra. A nagyüzemi állattartás eltér a természetszerű viszonyoktól. Az állatorvostudomány legfőbb feladata tehát az, hogy a megváltozott körülmények között tartott állatok egészségét megvédje, és az állategészségügyi föltételeket is biztosítsa. — Milyen kutatómunkát a végeznek az említett kíváa nalmak teljesítése érdekéji ben? 5 — Élénk, a gyakorlati követelményeknek megfelelő f kutatómunka folyik. Foglalja kozunk az állatok elhelyezésére szolgáló istállók, ólak levegőcseréjének, páratartalmának, megvilágításának a vizsgálatával. Kutatjuk a baktériumok és vírusok által előidézett betegségek okait, sőt az állatok egészségének érdekében hatékony oltóanyagok előállításával , is foglalkoznunk kell. A laboratóriumi vizsgálatokon kívül a gyakorló állatorvosok helyes szemléletének kialakítása is jórészt a kutatókra hárul. — Mit jelent az állatorvosok helyes szemléletének kialakítása? — Ezt egy példán keresztül tudnám megvilágítani. A sertéspestis kártétele ellen évtizedeken keresztül az úgynevezett klasszikus szimultán oltással védekeztünk. Ennek az a lényege, hogy a még egészséges sertést sertéspestis elleni szérum védelme alatt ismételt oltással a betegség vadvírusának sokszoros halálos adagjával immunizáltuk. Ezzel a betegség gazdasági kártételeit nagymértékben csökkentettük ugyan, de a teljes felszámolást az eljárás nem tette lehetővé. — A sertéspestis teljes felszámolására való törekvésnek megfelelően a kutatók gyengített oltóanyagokat állítottak lelő. A múlt évben három állategészségügyi intézmény kutatóinak együttes munkájával sikerült olyan sertéspestis elleni vakcinát termelni, amely az állatra gyakorlatilag ártalmatlan és védőhatása kielégítő. — Ez oldja-e az oltóanyag meg- a problémát? — Önmagában természetesen nem! Oltási eljárással nem lehet kiirtani egyetlen betegséget sem. A kutatók feladata sem az, hogy csak kidolgozzák és propagálják a legjobb oltási eljárásokat; minden módon tudatosítaniuk kell az oltások csak az igazgatási rendszabályok kisegítői. Az oltások mellett mindig törekedni kell a betegség kórokozójának a teljes megsemmisítésére. A példaképpen említett betegséghez hasonlóan foglalkoznak kutatóink a többi állatbetegség kártételeinek a csökkentésével, illetőleg a betegségek teljes felszámolásának lehetőségeivel. Ezt nemcsak oltási eljárások és gyógyszerek kidolgozásával, valamint az állategészségügyi előírások messzemenő megtartásával lehet elérni, hanem nagy mértékben hozzájárul ehhez a betegségek természetének minél tökéletesebb ismerete is. Minél jobban megismerünk valamilyen betegséget, annál eredményesebben tudjuk a védekezés és a teljes felszámolás módszereit megválasztani. Halácsi Dezső A Nagy Szt. Bernét alagút f I iezu i . f .1 va- \g ipa- i r öt évig tartó munkálatok után adták át a forgalomnak a Nagy Szt. Bernát hágó alatti közúti alagutat. Az út ezentúl egész évben használható lesz. A híres Nagy Szt. Bernát hágó \ (2454 m.) ugyanis biztonságo- J san csak májustól októberig ^ volt gépjárművekkel járható. ^ Az alagút mindkét oldalán — a összesen több mint 15 km i hosszban — fedett útszakaszodat készítettek az út behava- l zásának megakadályozására, a valamint lavina és kőgörgete- Jgek elleni védelmére. f Az úttest szélessége 7,5 m, ’ két oldalt 0,73 m biztonsági f járdákkal. A friss levegő befú- vása a falban kiképzett függőleges aknák közvetítésével alul, csaknem az úttest szintjén történik, a használt levegő elszívása pedig a meny- nyezeten. ^ Az alagútban, amelyet 3000 db két sorban elhelyezett fénycső világít meg, 240 mé- , terenként telefonkészülékeket J helyeztek el, hogy baleset ^ vagy hiba esetén az üzemkép- # felen járművet a lehető leg- f gyorsabban a következő kité- J rőig vontathassák, i A megengedett sebesség Jóránként 60—100 km., előzni, megállni tilos. Ugyancsak tilos a gyalogos, kerékpáros, segédmotoros közlekedés. Forgalmának és biztonsági beren- i dezéseinek vezérlése teljesen ^automatikus és a két bejáratit nál elhelyezett vezénylő helyiig ségekben állandó felügyeletet L is tartanak. Az építés közben számos nehézséggel kellett megküzdeni. Az omló, töredező kőzet sok helyen nemcsak nehézzé, de veszélyessé is tette a munkát, amit'az a szomorú tény is bizonyít, hogy az építési munkálatokban 17 ember vesztette életét. Székely Miklós Ferde torony Mában Indiai régészek nemrég jelentést készítettek az ország műemlékeinek állapotáról. Megállapították, hogy Üj-Delhi egyik fő idegen- forgalmi atrakciója, a 72 méter magas Qutab Minar nevű ötemeletes 700 éves torony alaposan elferdült és szinte már, »fölveszi a versenyt« a pisai ferde toronynyal. Megállapították, hogy a torony alapzata az idők folyamán meggyengült, s az alsó emeletek köveiben is repedések mutatkoznak. A SZELLEM-TÓ TITKA Egy régi festmény megoldja a rejtélyt Az Altáj hegységben van egy tengerszem, amelyet a helybeliek így neveznek: A hegyi szellemek tava. A tóhoz nehéz, csaknem járhatatlan és veszélyes út vezet. Azok a t kevesek, akik mégis eljutottak a partjához, csodálatos látványról számoltak be. A tengerszem víztükre fölött gomb alakú felhő lebegett, s a párafelhőn át kékeszöld oszlopok látszottak, amelyek emberi alakokra hasonlítottak. A tóparti látogatókat hamarosan rosszullét kerítette hatalmába, volt aki egész életére megbetegedett. Elterjedt a nép körében, hogy »a tavat rossz szellemek lakják*. A kevés számú szemtanú között volt egy altáji festőművész, Grigorij Csarosz is, aki Gurkin művésznéven alkotott. A tóparton színes vázlatot készített, s bár a rosszullét őt is utolérte, sikerült a képpel együtt hazavergőd- níe. Később meg is festette »A hegyi szellemek tavát*. A kép fél évszázada készült, mégis ez a festmény segítette hozzá a tudósokat, hogy a ritka hűségű színek elemzése alapján megfejtsék a Szellem-tó titkát. A víztükör fölötti párafelhő színskáláját megfigyelve a tudósok megállapították, hogy a helyszínen valószínűleg higany található. Ennek alapján expedíciót küldtek a tóhoz, amely valóban higanyt fedezett föl ott.
