Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-04 / 53. szám

Csütörtök, 1965. március 4. 5 SOMOGYI NEl’liAP |7~ • jP 1 1 ff O a ^ra^or hibájáért? I\i a felelős az ovo rendszabályok elmulasztásáért: ÉRDEKES BÍRÓSÁGI DÖiNTÉSEK Képek a Zamárdi Fővárosi Gyermekotthonból — Petőfi kétségbe esne, ha hallana, hogy a mai gye­rekek milyen cefetül dumesiziak, illetve akarom mondani, milyen csúnyán beszélnek ... — Ugyan, srácok. A tettek számítanak, csakis a tettek! — Például .az a tetted, hogy kettesre feleltél honfogla­lásból, mert Szvatoplukot röviden öreg pacáknak nevezted? A Csili Csala csodáiból a Gyuszi a Holdban című da­rabot próbálja a zamárdi gyermekotthon színjátszó köre. Ez már jelmezes próba, a szép számú érdeklődő előtt nagy kedvvel játszanak a gyerekek. Késő Andrásáé tanárnő irá­nyítja őket. Kétszázhetven leány mondhatja magáénak a zamárdi gyermekotthont. Nemcsak tanulásukról, hanem szórakozá­sukról is gondoskodnak az intézet vezetői. Az emelet klub­termében szebbnél szebb kézimunkákat készítenek a tanu­lók. A sárközi, a buzsáki, a matyó és a kalocsai teritok kiállításra készülnek, melyet felszabadulásunk 20. évfordu­lója alkalmából rendez az intézet. A többi szakkör is láza­san dolgozik; a fotósok, a barkácsolók, az ezermesterek is bemutatják majd munkájukat. A tantermekben is komoly munka folyik. Az egyik osz­tályban bemutató tanítást tartanaik. Az intézet nevelői meg­figyelik kollégájuk módszereit, hogy azután megbeszéljék a látottakat. Az egyik termelőszövetkezet a megyei mezőgazdasági ellá­tó vállalatnál 96 000 forintért traktort vásárolt. A gépnél már az első naptól kezdve üzemzavar mutatkozott. Így a többi között az üzemóra szám­lálója csak 500 óra hosszat működött. A tápszivattyú önté­si hiba következtében nem adott elég üzemanyagot. Az indító kismotor és a hidrauli­kus berendezés sem volt jó. A szövetkezet kisebb javításo­kat végeztetett, de négy hó­nap múlva a traktor teljesen üzemképtelenné vált. A szö­vetkezet ezt levélben bejelen­tette a vállalatnak, amelytől vásárolta, és kérte, hogy a hi­bákat azonnal javítsák ki. A vállalat intézkedésére két hónappal a bejelentés után szerelők jelentek meg a szö­vetkezetben. jegyzőkönyvet vettek föl. és újabb két hóna­pig kellett várniuk, amíg vé­gül is a hibákat kijavították, Ilyen előzmények után a szö­vetkezet 9200 forint megfizeté­séért kártérítési pert indított a vállalat ellen arra hivatkoz­va, hogy a traktort hosszabb ideig nem használhatta, s emiatt kára keletkezett. A szállító szavatossági kötelezettsége A pesti Központi kerületi Bíróság a keresetet elutasítot­ta kimondva, hogy a szavatos­sági igény érvényesítésével a szövetkezet elkésett. Fellebbe­zésre az ügy a Fővárosi Bíró­ság elé került, amely az első­fokú ítéletet megsemmisítve a vállalatot elmarasztalta. — Nem kétséges, hogy a szö­vetkezet elkésett szavatossági jogainak érvényesítésével — hangzik az ítélet Indokolása. — A vállalat mégis kártérítés­sel tartozik. Azzal ugyanis, hogy a tsz levelében elkésve rögzített szavatossági kifogáso­kat a vállalat-elfogadta, és a hibák kijavításáról intézke. dett, tulajdonképpen új szer­ződés jött köztük létre. Többé tehát nem hivatkozhat arra. hogy a szövetkezet a szavatos­sági igény érvényesítésével el­késett. Az új szerződés létre­jöttével a vállalatot mindazok a kötelezettségek terhelik me­lyek a megállapodás folytán reá hárulnak. A bíróság azon­ban tekintetbe vette, hogy a szövetkezetét is mulasztás ter­heli, mert a kár enyhítéséért nem tett meg mindent. Ha a traktor nem működött, a foga- tos munka kellő átsze-vezésé- vel, ha nem is tökéletesen, de megoldhatta volna a problé­mát. A bíróság ezért a válla­latot csupán hatezer forint kártérítés fizetésére kötelezte. Költözködési segély Egy agrármérnököt áthe­lyeztek egyik szövetkezetből a másikba, A felmerült szállítá­si költségeket a tsz kifizette, mert a mérnök arra hivatko­zott, hogy mint átirányított szakember erre a kedvezmény­re — -a rendelet értelmében — jogosult. Később a megyei ta­nács mezőgazdasági szakigaz­gatási szervei kétségbe von­ták, hogy a mérnök átirányí­tott szakember, ezért — uta­sításukra — a tsz a költségek visszatérítéséért pert indított ellene. Az ügy tárgyalásán a Fővá­rosi Bíróság megnézte a mér­nök munkakönyvét. Kitűnt, hogy' előző munkahelyéről — a Földművelésügyi Miniszté­rium rendeletére — áthelye­zéssel került a másik szövet­kezethez. A munkakönyvból és a munkaszerződésből a bíró­ság kétséget kizáróan megálla­pította, hogy a mérnök átirá­nyított mezőgazdasági szakem­ber. akinek — ha más köz­ségbe helyezik — költözködési segély jár. Igaz, ennek folyó­sítása a megyei tanács vb ha­táskörébe tartozik. Ezúttal az történt, hogy a tsz elkésve ter­jesztette elő a tanácsnál a ké­relmet, hogy az előlegezett köl­tözködési költséget visszakap­ja. Mulasztásának következmé­nyeit a szövetkezet maga tar­tozik viselni, és nem háríthat­ja át másra. Egy földművesszövetkezet leltárhiány megfizetéséért pert indított üzletének vezetője el­len. A Fővárosi Bíróság meg­állapította: az üzlet reggel 6- tól este 11-ig volt nyitva, te- I hát három műszakosnak kell 1 tekinteni. Ennélfogva — a SZÖVOSZ utasítása értelmé­ben — a boltvezetőn kívül há- ront vezetőhelyettest kellett volna beállítani. Ök viszont csak egyet alkalmaztak. Igaz ugyan, hogy az egyik alkalma­zottat vezetőhelyettesi mun­kával bízták meg, de a lét­szám így is kevesebb volt az előírtnál. Ilyen körülmények között a keresetet minden to­vábbi nélkül el kellett utasí­tani, mert a vezető nem fele­lős. Egy vidéki kisiparosnak földje is volt, ezért belépett a helybeli tsz-be. de műhelyét, megtartotta, és folytatta ipa­Színhely: a rendelőintézet, Dühöngő influenzajárvány, Tömeg. Mindenki beteg. Csu­pán az a vigasztaló, hogy a küzdöképességekre nincs ha­tással a betegség. A fehér aj­tó előtti tolongásban könyö­kök nyomódnak oldalakba, lá­bak öltenek palacsintaformát. Megértem. Mindenki meg akar gyógyulni még azon az áron is, hogy agyonnyomják, vagy ő nyom agyon valaki*. A lényeg az egészség! — Tessék hátrább húzódni! — Milyen meddő kérés! A tö­meg szilárdan áll a lábán, harckészségét csak fokozza az emelkedő láz. Azt hinné az ember, nincs hatalom, ami ebből az emberprésből kira­gadhatna valakit. De van! Ni csak, mintha kihúzták volna a hátamból azt a tüdőmet csiklandozó táskát. Nem, nem tévedek. Egy asszony kilép a tömegből, a prés szélén, mel­lettem áll. Miért, vajon miért? Feladta talán a harcot, amit percekkel előbb még olyan el­keseredetten vívott ilyen jel­szavakkal: »Engedjenek elő­re! összesek! Sietnem kell, rát. A tsz kertészeti brigádve­zetője egy nap a MEH-telepen hat darab vashordót vásárolt, elszállította a lakatosműhely­be, és megbízta az iparost, hogy felhasználásukkal víztar­tályt készítsen. Halálos baleset Az iparos öt hordó dugóját eltávolította, majd a hordók egyik végét hegesztőpisztoly- lyal levágta. A hatodik hordó­nak a dugója azonban nagyon beszorult, ezért nem vette ki. Ebben a hordóban korábban lenolajat tartottak, és belső falán vékony kocsonyás réteg képződött. Amikor a lakatos a hegesztőpisztoly lángjával a hordó végét ki akarta vágni, a hő hatására a belső falon a lenolaj kivált, elgazosodott, a levegővel érintkezett, így rob­banó keverék képződött, s az a lángtól felrobbant. A hordó alja levált, és a keletkezett légnyomás a lakatost agyon­sújtotta. Az SZTK az elhunyt ember családjának kifizetett társada­lombiztosítási illetmények visszatérítéséért fizetési meg- hagyást bocsátott ki a szövet­kezet ellen azon a címen, hogy a halálos balesetért a tsz-t óvórendszabály-sértés terheli. A tsz a fizetési meghagyás ha­tályon kívül helyezéséért a Fővárosi Bíróságon pert indí­tott. Arra hivatkozott, hogy a balesetet az elhunyt gondatlan magatartása okozta. A pesti Központi Kerületi Bíróság úgy találta, hogy a tsz megsértette a mezőgazdasági baleset-elhárítási és egészség­védelmi óvó rendszabályt, és ezért keresetét elutasította Föllebbezésre az ügy a Fővá­rosi Bíróság elé került, s az az első fokú ítéletet megvál­toztatta, a keresetnek helyt adott, és az SZTK fizetési bezártam szegény unokái­mat!» Ránézek. Melegen ke­zet szorít egy másik asszony­nyal, arca derűs, boldog. Szemlátomást megfeledkezett tömegről, tolongásról, unokái­ról, betegségéről, sürgős dol­gáról — mindenről. Izgat a kérdés, illetlenül figyelek Egy köhögöroham mellbe taszít. Semmi baj, érzem, hogy nagy dolognak leszek szem- és fül­tanúja — hiszen már maga a kezdés is rendkívüli!... Ön­ként átadni egy jól megdől gozott helyet?!... Fél pei'C múlva már ezt hallom: — Mondd, drágám, mit tudsz Kovácsnéról, mi történt vele? Olyasmit beszélnek, hogy idegösszeroppanással be­vitték a kórházba — a tüdő­met csiklandozó táska tulaj­donosának csupa kíváncsiság a tekintete. — Ugyan már! — nevet rej­télyesen az új asszony. — Ne mondd, hogy nem tudod! Hiszen férjed annál a válla­latnál dolgozik. Esküdöaés, hogy a férj nőm mondott semmit; rimánkodás, hogy a barátnő árulja el. A huzavona tíz percig tart — Hát pedig csak kérdezd meg a férjed! Nézd, én nem nyilatkozom. Megígértem szi­gorúan. hogy nem mondom el senkinek!... Ez a végső tromf, s utána nyomban elmondja a dolgot töviről hegyire. Ama neveze­tes tásika tulajdonosának tág­ra nyílik a szeme. A sivatag­ban szomjazób nem nyelnek olyan mohón egy korty vizet, mint ő ahol a fülébe súgott, hol hangosan mondott szava­kat. — ... és persze feltűnt ez Kovácsnak. Először, mondják, elnézett fölötte, hiszen te is tudod, mennyire imádta azt az asszonyt. A brilliánsgyűrű- re azt mondta, hogy kollégái vették névnapjára. Rengete­get tú1 őrá zott. Persze olyan­kor fent volt a... — újabb súgás. meghagyását hatályon kívül helyezte. — Ha valamely baleset ki­zárólag a sérült óvórendsza­bály-mulasztása miatt követ­kezik be, a munkáltatót kár­térítési kötelezettség nem ter­heli — hangzik az ítélet indo­kolása. A tsz-ben a lakatos, ipari tevékenység körében kel­lő szakmai jártassággal az el­hunyton kívül senki sem ren. delkezelt. így tehát az óvó rendszabályi előírások Megtar­tása. az ipari tevékenység megfelelő megszervezése és végrehajtása a lakatos feladata volt. Ellenőrzésére mód sem adódott, mert az elhunyt em­ber azután, hogy a tsz-be be­lépett, tovább is saját műhe. lyében dolgozott. A baleset körülményeinek megítélése, kor ennek a sajátos helyzet­nek döntő jelentősége van, mert az eseményeket nem le­het lciragadottan értékelni, ha­nem összefüggésükben kell vizsgálni. Kétségtelen, hogy a lakatos halálát az óvó rendszabályok megsértése okozta. Mielőtt munkához fogott, a gyúlékony anyagot el kellett volna távo­lítania, és a tartály kinyitása-, hoz nem lett volna szabad szikraképző szerszámokat használnia. Mindezt ó is jól tudta, hiszen öt hordónál el­távolította, a dugókat, mert így akarta megállapítani, vajon veszélymentesen dolgozhat-e A hatodik hordónál azonban ezt a gondosságot elmulasztót- ta: Ilyen körülmények között nem vitás, hogy a halálos bal- esetet maga okozta, és a tör­téntekért a szövetkezetei nem lehet felelőssé tenni. Mind­ezekre tekintettel a kerületi bíróság ítéletét meg kellett változtatni, és az SZTK! fize­tési meghagjását hatályon kí­vül helyezni. H. E. — Ne mondd! Hát hova tette az eszét az az asszony?! — Ez még mind semmi! Te is tudhatod, hogy nem volt semmiféle vállalati kirándu­lás. Azt beszélik, Nógrádverő- cén töltötte azt az időt a pa­cákkal. Ügy is mondják, hogy nem a nyár, hanem mái* évek óta tart ez a kapcsolat. Ko­vácsaié többször volt Pécsen a klinikán, mert... A tömeg az ajtóhoz sodor. Már csak szófoszlányok ütik meg a fülemet. — ... pont akkor lépett be a férje ... rettentő botrány... no. persze. Idegösszeroppa­nás ... kitűnő lakás, jól kere­ső férj... ezt meg hogy át­helyezték. Még egy órát állok, de már nem hallok semmit. Csak lá­tok. A sarokban összebújva beszélnek ... Kijövök az orvostól, észre- veszem, hogy a másik oldalon sétálva távoznak. Aztán el­válnak. A rettegett táska tu­lajdonosa két perc múlva egy idős nő nyakába borul, aztán titokzatosan súg neki vala­mit. Erre az illető hölgy ka­ron ragadja, és becipeli a leg­közelebbi presszóba. Mint a villám, hasít belém a gondo­lat. Csoda történt! A szemem láttára! Egy beteg asszony röpke két óra alatt teljesen meggyógyult attól, hogy a fü­lébe jutott egy »csemege«. És máris áldozatos munkába kezd, hogy másokat is meg­gyógyítson. De akkor minek a tolongás, a taposás? Miért nem kíméljük az amúgy is túlterhelt orvosokat? Mennyi­vel egyszerűbb lenne, ha rendszeresítenénk a rendelőin­tézetben egy ügyeletes plety- kázót! Az e Javaslatért járó hono­ráriumra nem tartok igényt. Osszák el az ügyeletes nlety kázók között! V. M. Elkészült a Vll>es út építési programja Az idén Törökbálinttól, te­hát az E—5-ös és a VTI-es út bekötő sazkaszától Martonvá- sárig elkészül a földmunka. A MÁV két felüljáró hidat épít, a Hídépítő Vállalat jó néhány átereszt, aluljárót, illetve a kisebb rendű utak átvezetésé­re felüljárót. Az elgondolások szerint Törökbálinttól Marton- vásárig még ebben az évben kialakítják- a betonpálvíU. Még az idén Mart -«nvásártól. 'Szé­kesfehérvárig kisebb arányú földmunkára is sor kerül. Külföldön vendégszerepei a pécsi balett A pécsi Nemzeti Színház balettegyüttese március 20-án háromhetes külföldi vendég- szereplésre indul. Romániában és Lengyelországban hat—hat alkalommal lépnek föl. Első előadásukat a bukaresti Kong­resszusi Palota nagytermében tartják, majd Laiasiban és Brassóban vendégszerepeinek. Bukarestből március 10-án Varsóba repülnek. Felhívás Kaposvár város és Somogy megye lakosságához! A mai naptól kezdődően további érte­sítésig, a KAPOSVÁRI MEGYEI KÓRHÁZBAN az influenza járvány miatt A BETEGLÁTOGATÁS SZÜNETEL. Kórházigazgató-főorvos. (3966)

Next

/
Thumbnails
Contents