Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-28 / 74. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1965. március 28. Új tojéiiáz — sok bossziság Tavaly májusban készült el az ötezres tojóház a zicsi termelőszövetkezetben. 4700 tojót gondoz Felinger József és Geor- govics Béla. Szép az állomány, naponta átlag 2700 tojást szednek össze. »-Tojásgyár« — ezt gondolja az ember, ahogy végigpillant az ötezres ólban, s csak amikor alaposabban körülnéz, egy kicsit utánaszámol, akkor jön rá, hogy lehetne ez az eredmény jobb is, és koránt sincs úgy minden rendben, mint kellene: A szövetkezet irodájában egy dossziéra való levelezés van, pedig a személyes ut?z?'sok, a telefonálások nincsenek papíron dokumentálva. A panasz jogos: — Az egyszerű kis ólakban is értünk ej, ilyen eredményeket; mást, többet vártunk ettől a modern tojóháztól. Mi történt tulajdonképpen? Ez a csaknem másfél millió forintos létesítmény mintegy kétezer forint (!) értékű munka elvégzésének hiánya miatt nem tud rendeltetésszerűen, megfelelően üzemelni! Nincs benn az önetető, a tojófészkek vasalása nem készült el. A szövetkezet úgy-aliogy — hogy mégse álljon üresen az ól —, a fadú- cos megoldással elvégezte a szerelést. De így nem tökéletes, nem a célnak megfelelő. Először hiányzott az anyag, azt nagy nehezen beszerezték, ám lassan egy év óta nem találnak senkit, aki elvégezné a technológiai szerelést. Pedig minden követ megmozgattak. A gazdaságnak szépek a tervei. Ebben az évben tizenötezer csirke közül válogatják ki a holnap ötezres állományát. A gondozók fáradhatatlanok — jó kezekben van az állomány. A szövetkezetnek fő bevételi forrása a baromfitenyészet. Valóban nem lehet találni senkit, aki a hátralevő csekély munkát elvégezze? Nem szabad hagyni, hogy kétezer forint miatt egy másfél milliós létesítmény ne ügy üzemeljen, ahogy kell! V. M. NYITOTT SZEMMEL A Kaposvári Közúti Üzemi Vállalatnál Dávid Béiáné diszpécser újítási felelőst keresem. Az egyik műszaki irodában találom meg. Egy széken térdel, és egy fényképpel illusztrált könyv fölé hajol. Abbahagyja a munkát: — Kalkulátorunknak, Varga Istvánnak az újításáról beszélgettünk — mondja —, volt még egy kis simítanivaló rajta. Nagyon jó újítás — teszi hozzá. — Biztosítja az út mentén dolgozó munkások tisztálkodását. Az egész fürdő (zuhanyozóval és minden szükséges kellékkel) teherautóra rakható, és másfél órán belül összeszerelhető. — A témánál vagyunk — mondom. — Én is az újításokról szeretnék érdeklődni. Gazdaságossági verseny egymillió forint haszonnal — Üjításokkal hatvanezer forintot, »majdnem újításokkal« egymillió forintot takarított meg a vállalat tavaly — mondja a technikus. — Hogyan érti ezt? — A KPM a közúti üzemi vállalatok számára gazdaságos- sági versenyt hirdetett a múlt évben azzal a céllal, hogy csökkentsük az önköltséget, olcsóbban termeljünk. A minisztérium lehetőséget adott arra, hogy ne csak az újításokat, hanem azokat az önköltségcsökkentést előmozdító javaslatokat is értékeljük és díjazzuk, amelyek nem számítanak újításnak. Például: valaki rájön, hogy tíz kilométerrel rövidebb úton is megközelíthetik a járművek a munkahelyet, s javasolja a vállalat vezetőinek, hogy az eredeti organizációs tervet változtassák meg. Ez nem újítás, ám súlyos hiba lenne figyelmen kívül hagyni. Az ilyen javaslatok megvalósítása ugyanis lényegesen csökkenti a költségeket. Mivel a múlt évben az ilyen javaslatok bevezetésével tizenhatszor többet takarítottunk meg, mint az újításokkal (noha a KPM nem kérte), az idén is megindítottuk a gazdaságossági versenyt. Elém teszi a felhívást és a versenyföltételeket. Ezek szerint az újításnak nem minősülő önköltségcsökkentő javaslatokért a megtakarított ösz- szeg századi-észét fizetik ki jutalomként. A verseny legjobbjait külön is díjazzák. Az első helyezett 2500, a második 2000, a harmadik pedig 1500 forint jutalmat kap. Foglalkozni kell az emberekkel A Kaposvári Közúti Üzemi Vállalatnál tehát eredménnyel járt a gazdaságossági verseny. Azt kérdeztem az újítási felelőstől, mi volt a siker nyitja. — A múlt évi több mint egymillió forintos megtakarítás egyrészt annak köszönhető, hogy anyagilag is ösztönöztük az embereket arra: vegyék észre a kisebb szervezési és egyéb fogyatékosságokat, és ne rés telljék néhány sorban vagy néhány szóval a vállalat vezetőinek tudomására hozni. A dől-' gozók látva, hogy észrevételeiket megszívlelik, javaslatokat tettek az útjukba, eső hibák megszüntetésére, sőt gondolkozni kezdtek azon, hogyan lehetne még olcsóbban termelni, s jobban megszervezni a munkát ott is, ahol látszólag minden a legnagyobb rendben van. Előmozdította a gazdaságossági verseny sikerét az is, hogy sokat beszélgettünk az emberekkel a versenyről. Mert nem elég kiadni a felhívást. Biztatni, bátorítani kell a munkásokat. Sokszor elég volt csak annyit mondani János vagy Józsi bácsinak: adjon néhány jó tippet a termelés gazdaságosabbá tételére, s az eredmény nem maradt el. Hasznosnak bizonyult az is, hogy amikor mi adtunk tanácsokat, mi mondtuk meg, milyen problémákat kellene megoldani. Egyik embernek biztatást, a másiknak feladatot kell adni ahhoz, hogy képességeit a közösség érdekében hasznosítsa. 'Mindehhez persze az kell, hogy kimozduljunk az íróasztal mellől, foglalkozzunk az emberekkel. Emlékszem, egvszer hosszabb ideig helyettesítenem kellett az egyik építésvezetőt. Temérdek munkám miatt nem értem rá arra. hogy beszélgessek a munkásokkal. Ez idő alatt a vállalatok közötti újítási versenyben a nyolcadik helyre csúsztunk (korábban rendszerint az első között voltunk). Ügy éreztem, ez így nincs jól, és újra elkezdtem a munkások közé járni... — És most hányadik helyen állnak? — Ismét a második helyen. Szegedi Nándor Százötven vagon vetőburgonyát ad a megye termelőszövetkezeteinek a MÉK. Szállítanak ezenkívül a többi megyének is vetőburgonyát: mintegy háromszáz vagonnal. Folytatják a szocialista brigátf ersenyt a marcali Vörös Csillag Tsz-ben A baromfigondozók példájára a gombai asszonyok és a traktorosok is bekapcsolódtak a mozgalomba Az idei tervek végrehajtásának előmozdításában egyik fontos hajtóerőnek tartják a szocialista brigádversenyt a marcali Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. E mozgalom jelentőségének és hatékonyságának várható növekedését ígéri az említett versenyforma meghonosodása és terjedése, ami a kezdeményezők helytállásával függ össze. Napjainkban immár három kollektíva vesz részt ebben a vetélkedésben. *zóf emefüük a Kaposvári Építőipari és Lakáskarbantartó Ktsz dolgozói nevében, mert a szövetkezet idestova hat éve bukdácsol a bürokrácia útvesztőiben. Első ízben iy59. augusztus 7-én fordultak kérelemmel a városi tanácshoz. Mivel számoltak a jövővel, tervbe vették egy végleges telephely kiépítését. Kérelmükben ajánlatot tettek a használatukban álló — Kertalja utcai — terület megvételére. A tanács elutasította a kérést azzal, hogy a városrendezési terv kialakítása előtt nem tud dönteni. A szövetkezet 1960-ban a területi főépítészhez fordult. Nyilatkozatot is kaptak tőle, mely szerint a kért terület lesz a ktsz telephelye. Az írásos szakvéleményt csatolva újabb kérelmet nyújtottak be. Az eladás és a vétel kérdésével eddig a városi tanács végrehajtó bizottságán kívül a megyei tanács végrehajtó bizottsága és az Országos Takarékpénztár foglalkozott. Egyetértettek a ktsz kérésével, és javasoltak a*, eladást. Megtörtén ev a mű•= ~aki és árbecslések, de a szövetkezet még mindig nem jutott előbbre. Tavaly szeptember 26-án írták a harmadik kérelmet. Még csak választ sem kaDtak. Milyen ügyintézés ez? * | N. S. I Évekkel ezelőtt a baromfi- gondozók kezdték. Ruisz Mária vezetésével végzett munkájuknak most már számottevőek az eredményei. A tíztagú kis csapat az erköcsi megbecsülés mellett anyagi hasznát is élve- á szorgalmán alt. Nagyobb a jövedelmük, s kaptak a felsőbb szervektől 3000 forintot, és a legutóbbi közgyűlés ugyancsak jutalmat szavazott meg nekik. Vezetőjük az országos tanácskozásról hazatérve beszámolt tapasztalatairól, s újabb versenycélt tűzték maguk elé. Példájuk nyomán a tervismertető közgyűlésen húsz gombai asszony nevében Szabó Istvánná bejelentette: csatlakoznak a versenymozgaloonhoz. A szocialista cím elnyerése végett vállalják, hogy már az idén a kötelező nyolcvan helyett egyenként százhúsz napot dolgoznak a közösben. Kivált a növényápolásban számíthat rájuk az eddiginél jobban a szövetkezet. Az átlagosan jutó négy holdon felül még másfél holdat megkapál mindegyikük. A traktorosok ismét beneveztek a versenybe. A minap tartott brigádgyűlésen leszámoltak a múlt hibáival. Korábban is tettek vállalást, de a kitüntető címet nem szerezhették meg, mert néhányuk esetenként többet ivott a kelleténél. Most Kovács László párttitkár, Szántai Imre főagronómus és Vass Ferenc brigádvezető jelenlétében szigorú rendszabályt alkottak és fogadtak el: aki ittasan jelenik meg munkahelyén, az nem ülhet aznap gépre. Közösen határoztak, közösen szavatolják elgondolásuk valóra váltását. Ez a legfőbb biztosítéka versenysikereiknek. 20 MIRŐL ÍRTAK HZ ÚJSÁGOK g EVVEL EZELOIT? Tallózás régi napilapokból Hamis hírek terjedtek e1 a kéthelyi gróf és Zita királyné házasságáról... Formaruhát kapnak a somogyi vitézek ... Egy melence lisztért agyonverte az anyósát... Kaposváron menalakult a Nemzeti Bizottság . .. Aláírták a magyar fegyverszüneti egyezményt... A háború leghatalmasabb légitámadása Berlin ellen. Az előbbiek negyven évvel, az utóbbiak húsz évvel ezelőtti események. 1925-ös és 1945-ös újságokat forgatok, olvasgatok félig az újságíró, félig az olvasó szemével. Az évtizedekkel ezelőtt lejátszódott eseményeket és kommentálásukat olvasva olyan érzése támad az embernek, mint amikor előbb egy regény végét olvassa el, s utána kezdi meg az első fejezetet. Somogyi újság, kereszténypolitikai napilap, 1925: Kaposvár keresztény társadalma tovább szervezkedik a liberalizmus és szociáldemokrácia ellen címmel a lap Kó- ródi Katona Jánosnak, volt nemzetgyűlési képviselőnek, a Keresztény Szocialista Párt főtitkárának beszédét vhozza: »A szociáldemokrácia1 nem más, mint a kommunizmus, hisz programjuk is közös, meg ők is követelik a magán- tulajdon megszüntetését. A kommunisták ellenségei a hazának, az államnak ... Ellenségei a családnak. Ök maguk ismerik be, hogy a szabad szerelem hívei, és ezt láttuk megvalósítani a gyakorlatban is.« (?) Nem idézzük tovább a főtitkár »magasan szárnyaló« gondolatait. Öt és híveit bizonyára lerángatták a magasból a »haza ellenségei«, akik húsz évvel később olyan tetteket hajtottak végre, mint például a földreform. Hogy ír erről 1945 tavaszán a Somogy vármegye, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja? **■... Ezek szerint nincsen kötelezőbb szükségszerűség, mint hogy olyan gazdaságtársadalmi és politikai szerkezetet építsünk meg Magyarországnak, amely a demokratikus fejlődés vonalába esik, demokratikus módon, demokratikus intézményekkel, demokratikus államhatalommal. Ennek a munkának egyik súlypontja a földreform problémája. Ez pedig egész társadalmunk, nemzetünk érdeke, amelyik segítségére tud lenni, hogy parasztságunk végre elindulhasson egész szélességében a szabad társadalomfejlődésnek azon az útján, amelyik jelentős részben egy egész évszázad óta nem volt nyitva számára.« A földreformmal megoldották volna özvegy gróf Széchenyi Imréné gondjait is 1925-ben, akiről ezt írta az Üj Somogy: »A rossz termés miatt bérbe adják a somogyi uradalmakat. Elért a gazdasági válság Somogyba is. A vármegye egyik legtekintélyesebb uradalma özvegy gróf Széchenyi Imréné ötezer holdas gazdasága, melyet a rossz termés miatt bérbe adtak a Magyar—Német Mezőgazdáknak. Nem ez volt az első bérbeadás Somogybán. Ez volt a sorsa a balatonszemesi uradalomnak is.« A bűnügyek, a bírósági hírek a század első harmadában a lapok legolvasottabb anyagai közé tartoztak. Több számán keresztül foglalkozik a Somogyi Újság a nagy port fölvert Léderei’—Kodelka- üggyel; a budapesti Tölgyfa utcai rablógyilkosság, a feldarabolt hulla a somogyi közvéleményt is izgatta. Minden napra két-három véres történet esik. Az egyik oldalon az olvasható, hogy egy aggastyán baltával fejbe vágta véletlenül az unokáját, a másik oldalon meg az, hogy hűtlen kedvesét szíven szúrta az egyik szilaj somogyi legény. Szintén halálesetről ír az újság egyik januári száma, azonban ez egészen másfajta halál, mint amin a vármegye »felső tízezer« csemegézi1, szokott. »Somogyszobon egy kisgyermek megfagyott a fütetlen szobában. Németh János a község egyik rozoga házában húzta meg magát a hideg elöl feleségével és három kisgyermekével. A ház fedelén, ablakán kibejárt a dermesztő, hideg szél... a Bírósági hírek 1945-ben is jelentek meg a sajtóban. A kaposvári Népbíróság ítéleteit közölték. Például: több rendbeli háborús, illetve népellenes bűncselekmény miatt tízévi kényszermunkára ítélték dr. Szathmáry Lajos im- rédysta főispánt. 1925 farsangját megünnepelte az egész megye. Tánc volt az iparoskörökben, a dalárdákban és a kastélyokban. A Nincsen párja, nincsen párja ... című csárdás -ropogós ütemeire gróf Somssich Lászióné, vitéz Kristófig Gyula, özvegy gróf Széchenyi Imréné ...« stb. nyitották meg a táncot — írja a Somogyi Üjság. A sok vidám mulatságot, dáridót, »házibulit«, kártyacsatát látott somogyi kastélyok húsz év múlva is szerepeltek a sajtóban. »Mi legyen a kastélyokkal? A földreform után sok vidéki kastély vált lakatlanná parkkal együtt. Mi legyen ezekkel? Ha az éghajlat, a berendezés és a park lehetővé teszi — megfelelő átalakítással —, üdülő, napközi, szanatórium vagy gazdasági szakiskola lehet.« S minthogy márciusban vagyunk, s nemrégen fiataljaink ünnepi nagygyűlésen két márciusi évfordulóról emlékeztek meg, nem szabad megfeledkezni egy harmadik, helyi vonatkozásúról sem. 1945. március 3-án a Somogy megyei Kommunista Ifjúsági Szövetség így szólította fel a fiatalokat a Somogyvárme- gyén keresztül: »Fiatalság! Sorakozó! Március van, a tavaszba hajlás. ébredés, megifjodás nagyszerű ideje. Ebben a hónapban bontja ki zászlaját a Somogy megyei Kommunista Ifjúsági Szövetség Kaposváron és az egész vármegyében. A természet csodálatos zenéjébe az új idők hangja, új korszak új himnusza zendül, és rivall a kürtszó: Fiatalság! Sorakozó1« Strubl Márta AJÁNLATUNK A tárgyalás Magyarul beszélő anjjol film. Egy tanár és tanítvány kapcsolatának morális problémái és egy elromlott házasság lélektani okai. Főszereplők: Laurence Olivier és Simone Signorét. Bemutatásra kerül: 27—28-ig Siófokon, 29—31-ig Kaposváron, a Vörös Csillag Filmszínházban. (4031)
