Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-28 / 74. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1965. március 28. Új tojéiiáz — sok bossziság Tavaly májusban készült el az ötezres tojóház a zicsi ter­melőszövetkezetben. 4700 tojót gondoz Felinger József és Geor- govics Béla. Szép az állomány, naponta átlag 2700 tojást szed­nek össze. »-Tojásgyár« — ezt gondolja az ember, ahogy vé­gigpillant az ötezres ólban, s csak amikor alaposabban kö­rülnéz, egy kicsit utánaszámol, akkor jön rá, hogy lehetne ez az eredmény jobb is, és koránt sincs úgy minden rendben, mint kellene: A szövetkezet irodájában egy dossziéra való levelezés van, pedig a személyes ut?z?'sok, a telefonálások nincsenek papí­ron dokumentálva. A panasz jogos: — Az egyszerű kis ólakban is értünk ej, ilyen eredménye­ket; mást, többet vártunk et­től a modern tojóháztól. Mi történt tulajdonképpen? Ez a csaknem másfél millió fo­rintos létesítmény mintegy két­ezer forint (!) értékű munka elvégzésének hiánya miatt nem tud rendeltetésszerűen, megfe­lelően üzemelni! Nincs benn az önetető, a tojófészkek vasa­lása nem készült el. A szövet­kezet úgy-aliogy — hogy mégse álljon üresen az ól —, a fadú- cos megoldással elvégezte a szerelést. De így nem tökéle­tes, nem a célnak megfelelő. Először hiányzott az anyag, azt nagy nehezen beszerezték, ám lassan egy év óta nem ta­lálnak senkit, aki elvégezné a technológiai szerelést. Pedig minden követ megmozgattak. A gazdaságnak szépek a ter­vei. Ebben az évben tizenöt­ezer csirke közül válogatják ki a holnap ötezres állományát. A gondozók fáradhatatlanok — jó kezekben van az állo­mány. A szövetkezetnek fő be­vételi forrása a baromfitenyé­szet. Valóban nem lehet ta­lálni senkit, aki a hátralevő csekély munkát elvégezze? Nem szabad hagyni, hogy két­ezer forint miatt egy másfél milliós létesítmény ne ügy üze­meljen, ahogy kell! V. M. NYITOTT SZEMMEL A Kaposvári Közúti Üzemi Vállalatnál Dávid Béiáné disz­pécser újítási felelőst keresem. Az egyik műszaki irodában ta­lálom meg. Egy széken térdel, és egy fényképpel illusztrált könyv fölé hajol. Abbahagyja a munkát: — Kalkulátorunknak, Varga Istvánnak az újításáról beszél­gettünk — mondja —, volt még egy kis simítanivaló rajta. Na­gyon jó újítás — teszi hozzá. — Biztosítja az út mentén dol­gozó munkások tisztálkodását. Az egész fürdő (zuhanyozóval és minden szükséges kellékkel) teherautóra rakható, és másfél órán belül összeszerelhető. — A témánál vagyunk — mondom. — Én is az újítások­ról szeretnék érdeklődni. Gazdaságossági verseny egymillió forint haszonnal — Üjításokkal hatvanezer forintot, »majdnem újítások­kal« egymillió forintot takarí­tott meg a vállalat tavaly — mondja a technikus. — Hogyan érti ezt? — A KPM a közúti üzemi vállalatok számára gazdaságos- sági versenyt hirdetett a múlt évben azzal a céllal, hogy csök­kentsük az önköltséget, olcsób­ban termeljünk. A miniszté­rium lehetőséget adott arra, hogy ne csak az újításokat, ha­nem azokat az önköltségcsök­kentést előmozdító javaslatokat is értékeljük és díjazzuk, ame­lyek nem számítanak újításnak. Például: valaki rájön, hogy tíz kilométerrel rövidebb úton is megközelíthetik a járművek a munkahelyet, s javasolja a vállalat vezetőinek, hogy az eredeti organizációs tervet vál­toztassák meg. Ez nem újítás, ám súlyos hiba lenne figyel­men kívül hagyni. Az ilyen ja­vaslatok megvalósítása ugyan­is lényegesen csökkenti a költ­ségeket. Mivel a múlt évben az ilyen javaslatok bevezetésével tizenhatszor többet takarítot­tunk meg, mint az újításokkal (noha a KPM nem kérte), az idén is megindítottuk a gazda­ságossági versenyt. Elém teszi a felhívást és a versenyföltételeket. Ezek sze­rint az újításnak nem minősü­lő önköltségcsökkentő javas­latokért a megtakarított ösz- szeg századi-észét fizetik ki ju­talomként. A verseny legjobb­jait külön is díjazzák. Az első helyezett 2500, a második 2000, a harmadik pedig 1500 forint jutalmat kap. Foglalkozni kell az emberekkel A Kaposvári Közúti Üzemi Vállalatnál tehát eredménnyel járt a gazdaságossági verseny. Azt kérdeztem az újítási fele­lőstől, mi volt a siker nyitja. — A múlt évi több mint egy­millió forintos megtakarítás egyrészt annak köszönhető, hogy anyagilag is ösztönöztük az embereket arra: vegyék ész­re a kisebb szervezési és egyéb fogyatékosságokat, és ne rés telljék néhány sorban vagy né­hány szóval a vállalat vezetői­nek tudomására hozni. A dől-' gozók látva, hogy észrevételei­ket megszívlelik, javaslatokat tettek az útjukba, eső hibák megszüntetésére, sőt gondol­kozni kezdtek azon, hogyan le­hetne még olcsóbban termelni, s jobban megszervezni a mun­kát ott is, ahol látszólag min­den a legnagyobb rendben van. Előmozdította a gazdaságossá­gi verseny sikerét az is, hogy sokat beszélgettünk az embe­rekkel a versenyről. Mert nem elég kiadni a felhívást. Biztat­ni, bátorítani kell a munká­sokat. Sokszor elég volt csak annyit mondani János vagy Jó­zsi bácsinak: adjon néhány jó tippet a termelés gazdaságo­sabbá tételére, s az eredmény nem maradt el. Hasznosnak bi­zonyult az is, hogy amikor mi adtunk tanácsokat, mi mond­tuk meg, milyen problémákat kellene megoldani. Egyik em­bernek biztatást, a másiknak feladatot kell adni ahhoz, hogy képességeit a közösség érde­kében hasznosítsa. 'Mindehhez persze az kell, hogy kimozdul­junk az íróasztal mellől, foglal­kozzunk az emberekkel. Em­lékszem, egvszer hosszabb ideig helyettesítenem kellett az egyik építésvezetőt. Temérdek munkám miatt nem értem rá arra. hogy beszélgessek a mun­kásokkal. Ez idő alatt a válla­latok közötti újítási verseny­ben a nyolcadik helyre csúsz­tunk (korábban rendszerint az első között voltunk). Ügy érez­tem, ez így nincs jól, és újra elkezdtem a munkások közé járni... — És most hányadik helyen állnak? — Ismét a második helyen. Szegedi Nándor Százötven vagon vetőburgonyát ad a megye termelőszövetkeze­teinek a MÉK. Szállítanak ezenkívül a többi megyének is vetőburgonyát: mintegy háromszáz vagonnal. Folytatják a szocialista brigátf ersenyt a marcali Vörös Csillag Tsz-ben A baromfigondozók példájára a gombai asszonyok és a traktorosok is bekapcsolódtak a mozgalomba Az idei tervek végrehajtásá­nak előmozdításában egyik fontos hajtóerőnek tartják a szocialista brigádversenyt a marcali Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetben. E mozgalom jelentőségének és hatékonysá­gának várható növekedését ígé­ri az említett versenyforma meghonosodása és terjedése, ami a kezdeményezők helytál­lásával függ össze. Napjaink­ban immár három kollektíva vesz részt ebben a vetélkedés­ben. *zóf emefüük a Kaposvári Építőipari és La­káskarbantartó Ktsz dolgozói nevében, mert a szövetkezet idestova hat éve bukdácsol a bürokrácia útvesztőiben. Első ízben iy59. augusztus 7-én for­dultak kérelemmel a városi ta­nácshoz. Mivel számoltak a jö­vővel, tervbe vették egy vég­leges telephely kiépítését. Ké­relmükben ajánlatot tettek a használatukban álló — Kert­alja utcai — terület megvéte­lére. A tanács elutasította a kérést azzal, hogy a városren­dezési terv kialakítása előtt nem tud dönteni. A szövetke­zet 1960-ban a területi főépí­tészhez fordult. Nyilatkozatot is kaptak tőle, mely szerint a kért terület lesz a ktsz telep­helye. Az írásos szakvéleményt csatolva újabb kérelmet nyúj­tottak be. Az eladás és a vétel kérdé­sével eddig a városi tanács végrehajtó bizottságán kívül a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága és az Országos Taka­rékpénztár foglalkozott. Egyet­értettek a ktsz kérésével, és javasoltak a*, eladást. Megtör­tén ev a mű•= ~aki és árbecslé­sek, de a szövetkezet még min­dig nem jutott előbbre. Tavaly szeptember 26-án írták a har­madik kérelmet. Még csak vá­laszt sem kaDtak. Milyen ügyintézés ez? * | N. S. I Évekkel ezelőtt a baromfi- gondozók kezdték. Ruisz Mária vezetésével végzett munkájuk­nak most már számottevőek az eredményei. A tíztagú kis csa­pat az erköcsi megbecsülés mellett anyagi hasznát is élve- á szorgalmán alt. Nagyobb a jövedelmük, s kaptak a felsőbb szervektől 3000 forintot, és a legutóbbi közgyűlés ugyancsak jutalmat szavazott meg nekik. Vezetőjük az országos tanács­kozásról hazatérve beszámolt tapasztalatairól, s újabb ver­senycélt tűzték maguk elé. Példájuk nyomán a tervis­mertető közgyűlésen húsz gom­bai asszony nevében Szabó Ist­vánná bejelentette: csatlakoz­nak a versenymozgaloonhoz. A szocialista cím elnyerése vé­gett vállalják, hogy már az idén a kötelező nyolcvan helyett egyenként százhúsz napot dol­goznak a közösben. Kivált a növényápolásban számíthat rá­juk az eddiginél jobban a szö­vetkezet. Az átlagosan jutó négy holdon felül még másfél holdat megkapál mindegyikük. A traktorosok ismét benevez­tek a versenybe. A minap tar­tott brigádgyűlésen leszámol­tak a múlt hibáival. Korábban is tettek vállalást, de a kitün­tető címet nem szerezhették meg, mert néhányuk eseten­ként többet ivott a kelleténél. Most Kovács László párttitkár, Szántai Imre főagronómus és Vass Ferenc brigádvezető je­lenlétében szigorú rendszabályt alkottak és fogadtak el: aki it­tasan jelenik meg munkahe­lyén, az nem ülhet aznap gép­re. Közösen határoztak, közö­sen szavatolják elgondolásuk valóra váltását. Ez a legfőbb biztosítéka versenysikereiknek. 20 MIRŐL ÍRTAK HZ ÚJSÁGOK g EVVEL EZELOIT? Tallózás régi napilapokból Hamis hírek terjedtek e1 a kéthelyi gróf és Zita ki­rályné házasságáról... For­maruhát kapnak a somogyi vitézek ... Egy melence lisz­tért agyonverte az anyósát... Kaposváron menalakult a Nemzeti Bizottság . .. Aláír­ták a magyar fegyverszüneti egyezményt... A háború leg­hatalmasabb légitámadása Berlin ellen. Az előbbiek negyven évvel, az utóbbiak húsz évvel ezelőt­ti események. 1925-ös és 1945-ös újsá­gokat forgatok, olvasgatok fé­lig az újságíró, félig az olva­só szemével. Az évtizedekkel ezelőtt lejátszódott eseménye­ket és kommentálásukat ol­vasva olyan érzése támad az embernek, mint amikor előbb egy regény végét olvassa el, s utána kezdi meg az első fe­jezetet. Somogyi újság, keresztény­politikai napilap, 1925: Kaposvár keresztény társa­dalma tovább szervezkedik a liberalizmus és szociáldemok­rácia ellen címmel a lap Kó- ródi Katona Jánosnak, volt nemzetgyűlési képviselőnek, a Keresztény Szocialista Párt főtitkárának beszédét vhozza: »A szociáldemokrácia1 nem más, mint a kommunizmus, hisz programjuk is közös, meg ők is követelik a magán- tulajdon megszüntetését. A kommunisták ellenségei a ha­zának, az államnak ... Ellen­ségei a családnak. Ök maguk ismerik be, hogy a szabad szerelem hívei, és ezt láttuk megvalósítani a gyakorlatban is.« (?) Nem idézzük tovább a fő­titkár »magasan szárnyaló« gondolatait. Öt és híveit bi­zonyára lerángatták a ma­gasból a »haza ellenségei«, akik húsz évvel később olyan tetteket hajtottak vég­re, mint például a földre­form. Hogy ír erről 1945 tavaszán a Somogy vármegye, a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja? **■... Ezek szerint nincsen kötelezőbb szükségszerűség, mint hogy olyan gazdaságtár­sadalmi és politikai szerkeze­tet építsünk meg Magyaror­szágnak, amely a demokrati­kus fejlődés vonalába esik, de­mokratikus módon, demokra­tikus intézményekkel, demok­ratikus államhatalommal. En­nek a munkának egyik súly­pontja a földreform problémá­ja. Ez pedig egész társadal­munk, nemzetünk érdeke, amelyik segítségére tud lenni, hogy parasztságunk végre el­indulhasson egész szélességé­ben a szabad társadalomfejlő­désnek azon az útján, ame­lyik jelentős részben egy egész évszázad óta nem volt nyitva számára.« A földreformmal megoldot­ták volna özvegy gróf Szé­chenyi Imréné gondjait is 1925-ben, akiről ezt írta az Üj Somogy: »A rossz termés miatt bér­be adják a somogyi uradal­makat. Elért a gazdasági vál­ság Somogyba is. A várme­gye egyik legtekintélyesebb uradalma özvegy gróf Szé­chenyi Imréné ötezer holdas gazdasága, melyet a rossz termés miatt bérbe adtak a Magyar—Német Mezőgaz­dáknak. Nem ez volt az első bérbeadás Somogybán. Ez volt a sorsa a balatonszemesi uradalomnak is.« A bűnügyek, a bírósági hí­rek a század első harmadá­ban a lapok legolvasottabb anyagai közé tartoztak. Több számán keresztül foglalkozik a Somogyi Újság a nagy port fölvert Léderei’—Kodelka- üggyel; a budapesti Tölgyfa utcai rablógyilkosság, a fel­darabolt hulla a somogyi közvéleményt is izgatta. Min­den napra két-három véres történet esik. Az egyik olda­lon az olvasható, hogy egy aggastyán baltával fejbe vág­ta véletlenül az unokáját, a másik oldalon meg az, hogy hűtlen kedvesét szíven szúr­ta az egyik szilaj somogyi legény. Szintén halálesetről ír az újság egyik januári száma, azonban ez egészen másfajta halál, mint amin a vármegye »felső tízezer« csemegézi1, szokott. »Somogyszobon egy kisgyer­mek megfagyott a fütetlen szo­bában. Németh János a község egyik rozoga házában húzta meg magát a hideg elöl fele­ségével és három kisgyermeké­vel. A ház fedelén, ablakán ki­bejárt a dermesztő, hideg szél... a Bírósági hírek 1945-ben is jelentek meg a sajtóban. A kaposvári Népbíróság ítéleteit közölték. Például: több rend­beli háborús, illetve népel­lenes bűncselekmény miatt tízévi kényszermunkára ítél­ték dr. Szathmáry Lajos im- rédysta főispánt. 1925 farsangját megünne­pelte az egész megye. Tánc volt az iparoskörökben, a dalárdákban és a kastélyok­ban. A Nincsen párja, nincsen párja ... című csárdás -ropo­gós ütemeire gróf Somssich Lászióné, vitéz Kristófig Gyula, özvegy gróf Széchenyi Imréné ...« stb. nyitották meg a táncot — írja a Somogyi Üjság. A sok vidám mulatságot, dáridót, »házibulit«, kártya­csatát látott somogyi kasté­lyok húsz év múlva is szere­peltek a sajtóban. »Mi legyen a kastélyokkal? A földreform után sok vidéki kastély vált lakatlanná parkkal együtt. Mi legyen ezekkel? Ha az éghajlat, a berendezés és a park lehetővé teszi — megfe­lelő átalakítással —, üdülő, napközi, szanatórium vagy gaz­dasági szakiskola lehet.« S minthogy márciusban va­gyunk, s nemrégen fiatal­jaink ünnepi nagygyűlésen két márciusi évfordulóról emlékeztek meg, nem szabad megfeledkezni egy harmadik, helyi vonatkozásúról sem. 1945. március 3-án a Somogy megyei Kommunista Ifjúsági Szövetség így szólította fel a fiatalokat a Somogyvárme- gyén keresztül: »Fiatalság! Sorakozó! Már­cius van, a tavaszba hajlás. ébredés, megifjodás nagysze­rű ideje. Ebben a hónapban bontja ki zászlaját a Somogy megyei Kommunista Ifjúsági Szövetség Kaposváron és az egész vármegyében. A ter­mészet csodálatos zenéjébe az új idők hangja, új kor­szak új himnusza zendül, és rivall a kürtszó: Fiatalság! Sorakozó1« Strubl Márta AJÁNLATUNK A tárgyalás Magyarul beszélő anjjol film. Egy tanár és tanítvány kapcsolatának morális problémái és egy elromlott házasság lélektani okai. Főszereplők: Laurence Olivier és Simone Signorét. Bemutatásra kerül: 27—28-ig Siófokon, 29—31-ig Kaposváron, a Vörös Csillag Filmszínházban. (4031)

Next

/
Thumbnails
Contents