Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-26 / 72. szám
A 6yöniyösl9lcré!á!él a Latiaka széliéig ÉVFORDULÓK IDEJÉN visszanéz az ember, v i.>: zate- kint, és számot vet az eltelt idővel, mit adott, mit hozott. A huszadik szabad április köszönt ránk, és az emlékezés számunkra, népművelők számára is időszerű. Népművelés-történetünknek csupán egy ágával szeretnék foglalkozni, a műkedvelő művészeti, élet fejlődésével, alakulásával. A mostani művészeti csoportjaink munkájában részt evő fiatalok közül nem'sokan •'dják — a fi; ; okibbak nem is ■-.'Ihattak róla — hogy mi olt a Gyöngyösbokréta. A fa- ■si népművelés legtöbbet, •opagált ága volt. 1931-ben ózták létre, és egészen a fel- zabadulás utáni évekig, 1948- g létezett. Az országban 1935- 'en mintegy kétszáz csoport működött alig háromezer tagak Az első bemutatón Buda- .esten — 1931-ben — néhány araszt néptánccsoport szereleit eredeti népi táncokkal. Izektől a bemutatóktól a fö- ■■áros idegenforgalmának nö- ekedését várták. Később izonban mindinkább meghamisították, »színpadra alkalmazták« a népszokásokat. Egy- -e cifrábbak lettek a viseletek, egzotikusabbak« a mozgások, ■■angosabbak a bemutatók. Ez i mozgalom a felszabadulás előtti általános politikai Irányvonalat is jól szolgálta. Hang- -úlyozta a magyarság »ősi hagyományai« alapján »ezeréves ’ogait« és felsőbbrendűségét a ■zomszédos népek kultúrájá- iak rovására. A táncokat csudán a bemutatók alkalmával árták, és a Gyöngyösbokréta ■-ak hamis csillogás maradt, dnyomóan a külföldiek szárára készült. Egyedüli értése, hogy az országnak mintegy záz községében ismertté tet- ék a helyi néptáncot. Talán ennyi elég is a bokréta történetéből ahhoz, hogy sszevessük a tartalmában, tömegméreteiben is messze túlhaladó Latinka kulturális szemlével. A LATINRA SZEMLÉBEN a legkülönbözőbb érdeklődésű fiatalok találták meg a kultúrának azt az ágát, amely legkedvesebb számukra. Az a kulturális program, melyet a szemle rendszerbe foglalt, felöleli az ifjúság körében folyó népművelés valamennyi területét. A szemle tömegmozgalmi jellegét mi sem bizonyítja jobban, mint az a néhány, számadat, amelyet az első szemle után tettek közzé az újságok. A szemlén részt vevő 3100 színjátszó csoport, 1350 énekkar, 2200 tánccsoport, 600 zenekar és számos más jellegű művészeti csoport, sok-sok ezer szólista arról tanúskodik, hogy a szemle egész fiatalságunk fóruma lett. De nemcsak tömegméreteiben, hanem tartalmában, eszmei mondanivalójában is különbözik a Gyöngyösbokrétától. A csoportok zöme őszinte odaadással szó- < laltattu meg a mai életünkről? szóló, a mai embereknek való \ darabokat. A néphag.vomá- 5 nyekban gyökerező, de új formanyelven beszélő magyar | tánckompozícick mellett a szomszédos, a baráti népek ' láncai is helyet kaptak a csoportok műsorában. Elmond- hatjuk ugyanezt az ének- és zenekarokra, a többi művé j szeli ágra is. A szemle fő mondanivalója a népek közötti barátság kifejezess, mely igazi tartalmat kölcsönzött \ alamcnnyi cső-; portunknak. Elet. pezsgés in-i dúlt el, mely eljutott a legki-j sebb faluba is. A művelődési« otthonok telt házas közönsége és a sokszor felcsattanó taps arról tanúskodik, hogy a csoportok teljesítményének szín-; vonala is emelkedett A kul-: turális szemlék tartalmának igazi értékét a bemutatókon kívül az jelentette, hogy a csoportok nemcsak a szemlére: készültek, hanem egész évben rendszeresen dolgoztak. Soksok helyi előadás, vidéki vendégszereplés, a csoportokban folyó belső nevelőmunka az igazi értékmérő. Az, hogy a fiatalok — táncosok és színjátszók, zenészek és kórustagok — nemcsak al produkció, a színpad, a szereplés kedvéért álltak a csoportokba, hogy az előadott műveken kívül megismerkedtek a szerző életével, munkásságával, a történelmi háttérrel, hogy megtanultak szépen és tisztán beszélni, kultúrál-: tan viselkedni, ez mind sajátos jellemzője a szemlének. A szemle nem korlátozódott a művészeti csoportokra. Az olvasómozgalomban, a külön- j féle pályázatokon, a szellemi öttusákon, a kiállításokon és a tárlatlátogatásokon ugyancsak tömegesen részt vettek a fiatalok. HAZÄNK FELSZABADU- | LASANAK huszadik évfordu-j lója az egész országban a nép- J művelési évadot átfogó ünnep- . ségsorozatok sokaságát jelenti. A programokban jelentős helyet foglalnak el a szemle he. lyi, körzeti és járási bemutatói. A műsorokban mindenütt helyet kaptak a húsz év alatt született, eszmei tartalmukban és művészi megformálásukban egyaránt értékes művészeti alkotások. Dorcsi Sándor Próbálják Az ember tragédiáját A Csiky Gergely Színházban a héten megkezdődtek az évad utolsó bemutatójának, Madách Imre főmüvének, Az ember tragédiájának a próbái. Horváth Jenő rendezésében állítják színpadra a monumentális alkotást. Adám szerepét Forgács Tibor, Évát Olsavszky Éva, Lucifert Kárpát,hy Zoltán alakítja. A mű bemutatásának előkészületei mintegy öfc hetet vesznek igénybe. ÉRTEKEZLET (A Quick karikatúrája) Tabost lehet? A vendégek hiába keresik a napilapokat, képes újságokat Kaposvár, a járási székhelyek meg a Ba!aton-part cukrászdáiban, vendéglőiben. Pedig a várakozók szívesen töltenék idejüket olvasással. Forszé erre nincs mindenütt lehetőség, és nem is igényük mindenhol. De az j Utasellátó éttermeiben, a vendéglátó vállalat nagyobb szórakozóhelyein, Siófok, Lelle, Földvár, Boglár délelőtt is nyitva tartó eszpresszóiban, vendéglőiben bizonyára szívesen vennék a vendégek, ha a régi újságtartókat ismét elhelyeznék. A tahi füidmúvesszővét- kezet vezetői már gondoltak erre. Az új eszpresszóban ízléses, alumíniumból készített újságtartókban két napilapot és több képes újságot is kaphat a vendég. Nem lehetne ezt a példát másutt is követni? Hol mossanak kezel? Fonyódon megnyílt a strandra vezető vasúti átjáró melletti halsütő. Délelőttönként jó néhányan varnak sorukra, hogy a kedvelt csemegéhez hozzájussanak. A sorbaállás miatt senki sem hosszan- J kodik, amiatt azonban \ igen, hogy sem itt, sem a < környékben nincs kézmo- « sási lehetőség. Gyakorta 5 lehet látni, hogy néhá- > nyan — miután elfogyás/- ) tották a halat — jobb hí- s ján a halsütő előtt levő ? padok ülő-vagy támladesz- . kájába törlik olajos, zsí- j ros kezüket. A szezonnyitásig még • van idő arra, hogy fölszereljenek egy vízcsapot. Mert senki sem örül annak. ha zsíros, olajos pádra kell leülnie, vagy annak, hogy vízcsap hiján ruhájában vagy másban kell megtörölnie kezét. Sz. L. í A kórház folyosóján ülök, nem messze tőlem egy másik páciens Nem zavarjak egymást. Szemben ajtó nyílik. Fehér köpenyben, az orvosok nemzetközi sapkájában egy erős férfi lép elő. — Mit óhajtanak? — for- :lui hullánk. Szomszédom szemfülesebb nálam. — Mi a panasza? — Nem tudnám egy csapáira megmondani. Több is van! — Ne, mit érez, mit fájva? — Rossz a közérzetem — igy a páciens. — Valami nyomja a gyomrom. Sőt, gyomoridegességet is tapasztaltam. S az utóbbi, szóval a gyomoridegesség különösen tegnap óta gyötör. Mióta elolvastam az újságban azt a kémtörténetet. — Újságot terít ki. — Ezt ni: »A pókháló és a 74-es hajó.« Nagyon felháborított a cselekmény, de a gyomrom főként attól jött mozgásba, ahogy megírták ... ön is elolvasta? — Nem, nem olvastam! Tegnap zsúfolt napunk volt. Három műtétet csináltunk. De csak meséljen... A páciens mondta, mondta, majd hozzáfűzte: — Hát lehet ilyen ügyetlen kémtörténetet írni? PoIsmét az „emblémagyűjtők" Tavaly márciusban irtunk arról az öt balatonlellei kiskorúról, aki különös szenvedélynek hódolt: leszerelték a szórakozóhelyek előtt álló személyikocsik emblémáját. Ha a »szükség« úgy hozta, betörték az autók ablakát is, hogy a kormányon levő emblémához hozzáférjenek. Megrongálták, gyakran tönkretették az autó karosszériáját. A cikkben felvetettük, hogy bár ezeket a fiatalokat bíróság elé állítják, elnyerik méltó büntetésüket, felelősek értük a szülők is, mert nem ügyeltek eléggé a gyerekekre. A napokban érdeklődtem a balatonlellei tanácson, hogy mi lett az üggyel. A Fonyódi Járási Tanács V. B. igazgatási osztályának egyik levelét mutatták: »A Somogy megyei Főügyészség fk. B. E. és társai, balatonlellei lakosok ellen többrendbeli kisebb súlyú lopás miatt indított bűnügyében hozott nyomozást megszüntető határozatát csatoltan megküldöm. Felkérem, hogy az 5 1903. MM számú rendelet második paragrafusának c pontja értelmében az állandó bizottság i bevonásával jiyyeltnezí^oe • u szülőket a helytelen szülői ma gatartás következményeire, és hívja fel őket a f.aiclzorúak eráekeit sejtő maga^artáso* megszüntetésére.« Különös Ítélet. Mindössze annyi történt, hogy beszélget tek az érintett szülőiekéi. Azo.. — a jegyzőkönyv szerint — nagyon sajnálták a történteket, és megígérték: a jövőben megakadályozzák. hogy a gyerekek hasonló cselekményeket kövessenek el. Mindenesetre »kemény és nagyon tanulságos büntetést« kaptak a gépkocsirongá- lók, s bizonyára elment a kedvük a »kisebb súlyú lopásoktól«. A »büntetés« hatása máris lemérhető. A napokban az egyik »emblémás« feltört egy lellei üdülőhöz tartozó csónakházat, és több száz forint értékű szerszámot emelt el. Az üdülő vezetői nem jelentették az esetet a rendőrségen, csupán visszavitették a fiúval az ellopott tárgyakat. Vajon meddig várunk a felelősségre vonással? Megvárjuk, míg esetleg nagyobb bűntetteket hajtanak végre ezek a fiúk?! S. M. Napenergiával műUöíllcfe^t gc kocsi A képen egy 1912. cvben készült személyautót látunk, amely érdekes módon egyben a jövő egyik lehetséges gépkocsi-energiaforrását is . bemutatja. A régi modellt egy amerikai mérnök 10 640 cellából álló napelemmel szerelte föl, s a napelemeket tartalmazó lapot a gépkocsi tetején vízszintesen helyezte el. A nap- elemek egy 72 voltos feszültségű akkumulátort töltenek, s az akkumulátor egy napfényes napi töltés után 10 órás üzemeltetést tesz lehetővé. Az ilyen kocsiknak elsősorban napfényben gazdag vidékeken lehet jövőjük. csék, uram! Pocsék! Ha gyenge kifejezést akarok használni. Éppen olyan, mint amikor Mark Twain mező- gazdasági szaklapot szerkesztett, és azt irta: Hasz. nos, ha a farmer augusztus helyett már júliusban elveti a kukoricaszárat, és kiülteti a hajdinakását! — Igen! — bólogatott a fehér köpenyes. — Na, lám, ez idézte elő a betegséget. Különben nemcsak a gyomrom, hanem a szívem, az is nyavalyás. _ yj — Ügy érzem, hogy a szívem és a gyomrom fájdalmainak kapcsolata van. Mert ha fáj a gyomrom, akkor gyorsabban ver a szivem, s ha lassabban ver a szívem, jobban fáj a gyomrom. — Érdekes! — Valószínű, nemcsak a gyomrom és a szívem között van kapcsolat, hanem a szememmel együtt láncolatot képez. Ma reggel pél\ dául fájt a szivem, égett a gyomrom, és enyhén köny- nyeztem. Ha pedig könnyezek, akkor nem fáj a szivem, csak a gyomrom remeg. De annyira, hogy a kezem is átveszi a rezonanciát, és a nevemet sem tudom leírni. — Ez valóban bonyolult — állapította meg a fehér köpenyes. — Tehát, ha a gyomra fáj, akkor fáj a szíve... — Nem! Akkor gyorsabban ver! — Igen! És, ha lassabban ver a szíve akkor nem fáj a gyo... — Nem! Akkor jobban fáj a gyomrom. — Igen! Na, most, ha fáj a szíve, akkor könnyezik, s ha jobban fáj, akkor valósággal sír, igaz?! Végre kibogozták a szem, a szív és a gyomor összegubancolt láncát. S ekkor kinyílt az ajtó, ahonnan az imént a fehér köpenyes jött. A műtőst hívták: — Bocsánat, mennem kell! — mondta a fehér köpenyes, és felállt. — Nem ön az orvos? — kérdezte a faképnél hagyott. — Műtős vagyok, kérem — felelte a fehér köpenyes. Es kellő önérzettel hozzátette: — De én is írok kémtörténetet. Vincze György-J era T, ■J i li—l I Sw OK „BJood-coIor" A Uiímzakemóerek és a mozinézők jól ismerik a színes fölvételek »technicolor« elnevezésű módszerét. Nyugaton most egyre jobban elterjed egy új kifejezés, a »blood-color«, ami annyit jelent, hogy »vérszi- nű«. így nevezik azokat a filmeket, amelyek tele vannak vérrel, és borzalmakkal, s amelyeknek gyártása kifizetődő üzletnek bizonyul. A lapok nemrégen közölték, hogy négy francia »borzalomszakértő« új filmjeihez megszerezte a szövegkönyveket a tönkrement párizsi Grand Gig- nol színháztól, ahol úgynevezett »fekete« darabokat adtak. Az elsőséget azonban még mindig az amerikaiak tartják. Dave Friedmann egyik »alkotása« (a cselekmény a régi Egyiptomban játszódik) például naturalista módon bemutatja, hogyan áldoznak fel az isteneknek fiatal lányokat: levágját a fülüket, kezüket, lábukat, kivágják a nyelvüket. »Visszataszítóbb látványnak még nem volt tanúja a világ« — hirdeti cinikus nyíltsággal a film reklámja. A kétezer őrült című másik »műalkotásban« ismeretlen tettesek elrabolnak egy nőt, alki férjével együtt utazik; levágják a karját, azután a férjet meghívják piknikre, és hitvesének nyárson sült végtagjaival kínálják meg. Valóban, ennél undorítóbb látványt a legbetegebb fantázia sem tud kiagyalni. * * * — Horgászni szerettem volna menni, de az apám nem engedett. — Helyesen tette. Persze bizonyára meg is magyarázta, hogy miért, iskolába kell menned és nem horgászni. — Igen. Azt mondta, hogy kevés a kukac. Kettőnknek nem lenne elég. » * . Tom Smith texasi állat- tenyésztő látogatást lett Hollandiában. Egy legelőn tehenek harapták a füvet mellettük egy szélmalom kerekei forogtak. — Mi nagyon elmaradtunk önök mögött — mondta az amerikai. — Hogyhogy? — Nálunk még senkinek sem jutott eszébe, hogy a legelőn a tehenek számára ventillátort állítson fel. * * * — Professzor úr, híve ön a hamvasztásnak? — Télen igen, de nyáron kellemesebb lehet a hűvös sírban. * * • A tanító megkérdezi a kis Fritzet: — Ha azt mondod, »enni fogok«, ez milyen idő? — Ez nagyon bizonytalan idő, tanító úr, mert nálunk, hol 12 órakor, hol 1 órakor van az ebéd. Somogyi Néplap Az MSZMP somoe\ megyei bizottsága és a Somogy megye» Tanács (apja. Főszerkesztő? WIRTB LAJOS. Szerkesztőség; Kaposvár. Latinka Sándor a. 2. Telefon (5-t0. 15-lL Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár Latinka S. u. 2. Telefon 15 Ifi Felelős kiadói Szabó Gábor beküldött kéziratot nern őrsit ti* meg. és nem adunk visssa. terjeszti: a Magyar Posta. Elő fizethető a helyt postahivataloknál és postáskézbesítőfcnéL Előfizetést dij egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipart Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor ufcss &
