Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-04 / 53. szám

Csütörtök, 1965. március 1 3 SOMOGYI NÉPLAP Elveszett milliók nyomában (2.) Vegyes válaszok — Miért? A Magyar Acélárugyár Kis- rugógyárában (Újpest, Árpád út 25.), az üzemvezető irodá­jában kértem először választ. A beszélgetésen jelein van Ha­jék Árpád üzemvezető és Oszterbauer Imre párttátkár. Sürgős segítséget! — Ha a jelenlegi mennyiség háromszorosát gyártanánk, az is kevés lenne. Kisrugót egye­dül mi készítünk. Az igények ugrásszerűen nőnek, rólunk viszont mindenki elfeledkezik. — Hol van hát a hiba? A párttitkár így összegezi véleményét: — Ha nem intézkednek, bot­rány lesz. Alig van olyan gyár, ahol nincs szükség rugóra. Ki­lencezer fajtát gyártunk. Tel­jes gépesítésről szó sem lehet. Mindenki kér, követel, kö­nyörög. Nagyon sajnáljuk, de nem tudunk segíteni. A nincs- ből nem adhatunk. Évek óta könyörgünk mi is, hogy épít­senek egy új üzemet, mert ezt még bővíteni sem lehet. Nem hallgatnak ránk. Az üzemvezető közbeszólt — Nemcsak Kaposvár szid bennünket. De tessék elhinni, nem mi vagyunk a felelősek. Szinte szégyen kimondani, hogy mi még ma is egy mű­szakban dolgozunk. Két éve verjük az asztalt, hogy adja­nak negyven embert. Betanít­juk őket, és átállunk két mű­szakra. Nem adnak. Ott tar­tunk, hogy a most kapott meg­rendelést csak jövőre tudjuk leszállítani. Kinek jó ez? —• Önök szerint ki a felelős azért, hogy a nagy igények el­lenére még mindig csak egy műszakban termettnek? — Először a gyár vezetősé­gét tessék megkérdezni. — De kát? Személy szerint kihez tartozik ez az ügy? — Simon János fődiszpé­cserhez. Keresem a fődiszpécsert. Nincs bent. Pató Rudolf fő­mérnököt. Nincs bent. A ter­melési osztályt. Senkit sem lehet megtalálni; A javaslatot ezúton továb­bítom a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz, Segítsenek. És találják meg a felelőst, mert az a személy, aki nem járult hozzá a két műszak bevezeté­séhez, országos szinten milli­ós károkat okozott. Mielőtt elbúcsúznék, még egyszer tolmácsolom a kérést: segítsenek Kaposvárnak. A párttitkár kimegy, aztán visz- szajön. — Ha ilyen sürgős, akkor adunk. Máshonnét vesszük el, de hát kapjon Kaposvár. A 2223-as munkaszámon har­mincezer négymilliméteres ru­gót küldünk. Mire maga ha­zaér, ott lesz a gyárban. Tagadó válasz A Műszaki Gumigyárban Tóth László eladási osztályve­zető és Dobos Zoltán prog­ramvezető hallgatja a váda­kat. Csak csodálkoznak. — Ez, kérem, kifogás lehet. — Nem kifogás. A gyár 4507—104—107—121 rajzszámú tömítőlapokat rendelt. Mivel, nem kapott, ezért négy és fél hónappal lemaradt egy fontos cikk gyártásával. — Lehetetlen. — Ez tény. Iratokat szednek elő és bi­zonyítanak. — Ezzel a rajzszámmal so­hasem volt probléma. Panasz- szal egyszer sem találkoztunk. — Kaposvár biztosan pa­naszkodott. — Nem. Lehet, hogy a por­tásnak, de nekünk nem. — Kaposvár többször is sür­gette a szállítást. Az eladási osztályvezető széttárja a karját. — Nincs értelme a vitának. Határozottan tudom, hogy egyetlen kaposvári beszerző sem járt nálam. — Ha így van, milyen meg­oldást tud javasolná? — Rendkívüli esetben min­dig tudunk segíteni. Jöjjenek el hozzám, és ígérem, azonnal szállítunk. Ha problémájuk van, ne sajnálják a fáradsá­got... A darusok üzenete A Magyar Hajó- és Darugyár közvetlenül Kaposvárról kap­ja az eldrót. Enélkül nincs da­ru. Igen ám, de az eldróhoz cső kell. Cső nélkül nincs eld- ró. És még valami. A daru függőkapcsolóhoz gumilap és rugó kell. Kapcsoló nélkül sincs daru. Egy kilencfilléres rugó hiánya három és fél mil­liós kárt okozhat. A darugyár dolgozói nyolc­van darut szerelnek össze egy év alatt Egy daru összeállítá­sához mindössze három és fél nap áll rendelkezésre. Itt nem hiányozhat semmi. Mit mondanak a darugyári­ak? Beczéna Lászlóné osztály­vezető: — E pillanatban egyetlen eldrónk sincs. két napon belül nem kapunk, le kell áll­ni. Mi van Kaposvárral? Mi­ért nem szállít idejében? Ex­portmegrendelésekről van szó! Több milliós veszteség érhet bennünket... — A kaposváriaknak nincs acélcsövük, hiányzik a rugó és a gumilap is. Nagy István termelési fő­nök: — Ha nem kapunk eldrót, zűr lesz. Könyörgünk, segítse­nek. Szabó Ferenc, az egyik szo­cialista szerelőbrigád tagja. — Dolgozni akarunk. Sok­szor káromkodtunk már, de úgy látszik, hogy hiába. Ha Kaposvár nem küld, Ausztriá­ból kell beszerezni. Mindez időt rabol el. Eddig is sok pa­nasz volt az eldró minőségére, úgy látszik, most sem lesz javulás. És nékü.ik is kapkod­ni kell majd. Éjiből pedig újabb bajok lehetnek, — Haragszanak Kaposvárra? — Hát békességben nem na­gyon vagyunk. — Milyen üzenetet továbbít­hatok? — Mondja meg az elvtársak­nak, a vállalat kommunistái­nak, hogy segítsenek rajtunk. Pótolják valahogy a lemara­dást. Ne vesszenek el milli­ók . ,s (iFolytatjuk) Németh Sándor • • Önzés és kényelmesség TÁRSUK MAGATARTÁ­SÁT BÍRÁLTÁK nemrégiben egy munkabrigád tagjai. Egy olyan ember megváltozását tet­ték szóvá, aki néhány éve még serkentője volt a közös erőfe­szítéseknek, jelentős része volt a brigád sikereiben. S ez az ember, amikor a dolgok nyu­godt kerékvágásba zökkentek, amikor a jó összhang kiala­kult, s természetessé vált a feladatok egyenletes, megbíz­ható teljesítése, nagyon meg­változott. Mindinkább eltávo­lodott a közösség gondjaitól, csak tessék-lássék vett részt a közös fejtörésekben. Mintha megszállta volna a pénzszer­zés ördöge, csak azzal törő­dött, mennyi van a boríték­ban. Amikor társai ezt szóvá tet­ték, felháborodott. Miért? Ne­ki nincs joga, ahhoz, hogy ma­gára gondoljon? Mindig meg­tette, amit kellett, most itt az ideje, hogy kényelemben, jólét­ben éljen családjával együtt. Ebben igaza is volt. Aki dolgozik, az megérdemli, hogy boldoguljon. Azért termelünk javakat, azért gondoskodunk a dolgozók pihentetéséről, szó­rakozásáról, hogy lci-ki érde­me szerint részesüljön benne. Azért van az üzletekben mo­sógép, hűtőgép és televízió, hogy mindenki hozzájuthas­son, aki az árát szorgalmas munkával megkereste. Egyál­talán nem önzés, nem kispol­gári tulajdonság, ha valaki pél­dául olyan mindennapi célt tűz maga elé, hogy villamosít­ja háztartását, vagy modem bútorokat vásárol a kopott és megunt régi helyett. Érdemes napraforgót termelni November óta köti a napra­forgó-termesztési szerződése­ket a közös gazdaságokkal a Gaibonofelvásárló és Feldolgo­zó Váldailat. A tapasztalatok azit mutatják, hogy nem egy­formán érdeklődnek a járások a napraforgó iránt. A siófoki járásban például az előirány­zottnál három vagonnal töb­bet terveztek erre az évre, és a nagyatádi, a marcali meg a fonyódi járásban is vállalták, illetve megközelítették az elő­irányzatot, a csurgói járásban viszont még 10, a kaposvári­ban 24, a tahiban pedig 27 va­gonra hiányzik a szerződés. E fontos ipari növény ter­mesztése a népgazdaságnak és a szövetkezetnek is hasznára COOCOOOOCKXXXXJOCOOCOOOOOOOOCOOOOOCOOOOOOOCOOOOOOOOOOOCOOODOC OOOOOOO 4. IRTA: HUNYADY JÓZSEF RAJZOLTA: FRIEDRICH GABOR válik. Az utóbbi években töb­bet fizet érte a vállalat, mint korábban, s ha a nagyobb ciBajtartaimŰ fajtát vesszük alapul — amelyet mázsánként 430 forintért vesznek át —, már nyolcmázsás átlagtermés­nél is majd három és fél ezer forintot ad holdja. De nem rit­kaság a nyolc—tíz mázsás ho­zam sem. Sőt, korábban gyak­ran takarítottak be tíz mázsá­nál is többet holdanként. Most még' könnyebb többet termel­ni, hiszen fémzárolt vetőmagot vethetnek a termelők, és a be­takarításban is egyre többet segítenek a gépek. (Tavaly jó­val kevesebb volt tisztítás után a tört szem, mint az azelőtti években.) Persze nem helyes, ha ezt a növényt a leggyen­gébb talajba vetik. _ A szerződéses termesztéssel 0néhány kedvezmény is jár. O Lehet például igényelni ia- Qkarmánytápot vagy naprafor- Ogódarát. Előnyös az is, hogy a O fémzárolt vetőmagot nem kész- Ö pénzért, hanem kölcsönként Okapja a termelő a vállalattól. 8 A HEB megvizsgálta a siófoki járás könyvtárainak munkáját o § (Tudósítónktól.) A Siófoki Járási Népi Ellen- O őrzési Bizottság március 2-i fülesén a járás könyvtárainak Ómunkáját, fejlesztésük lehető- Oségeit vizsgálta. O Tíz népi ellenőr huszonhat q napos vizsgálata részletesen 8 ° feltárta a járás könyvtári mim­ikáját akadályozó hibákat. Az O alapos beszámolót csaknem Okétórás vita követte. Sok q megvalósítható elgondolás 0 hangzott el, ezeket határozati O javaslatba foglalta a NEB O Megvalósításuk a községi ta- ouácsok vezetőire, a könyvtá- Qi'ak és a művelődés dolgozói- Qra hárul. A cél: az olvasók Qszámának növelése, az alkat­úmat lan könyvtári helyiségek í bővítése, a könyvbeszerzés yanyagi föltételeinek megterem­tése, a Balaton-part nyári í könyv ellátottságának, a strand- p könyvtárak szakmai és mód- Oszertani munkájának javítása. | Csakhogy az említett, meg­bírált ember nem csupán eny- nyit tett. Hátat fordított a kö­zösségnek azért, hogy ezt az otthoni kényelmet biztosítsa. A közösen vállalt gondok, a min­dennapi tanakodások, tervez- getések nem érdekelték többé. Ö, aki régebben önzetlenül "■rávert« a munkára, ha a helyzet úgy követelte, most minden mozdulatát forintban számolja. S amíg régebben éj­szakákat töltött el egy-egy hi­bás gép kijavításával, most csak szerzésre, vásárlásokra gondol, s ha valami áldozatot kell vállalnia, ingerülten kér­dezi: miért éppen ő? AZ EMLÍTETT PÉDÁ- NÄL KIRÍVÓBB ESETET is lehetne említeni az önzésre és az elkényelmese­désre. Sok olyan ember él kö­zöttünk, aki csak gondjaink peremén cselleng. Nem vallal részt belőlük, de a lehetősége­ket éberen figyeli. Egyetlen al­kalmat sem szalasztana el, hogy mindent megszerezzen, amire szemet vetett, amit meg­kíván. Nem törődik sem a köz­ügyekkel, sem társai gondjá­val, csak az önös érdek, ön­maga kényelmének biztosítása vezérli. Márpedig jó lehetőségeinket az összefogásnak, az egymást biztató tekinteteknek, a más gondjai iránti fogékonyságnak is köszönhetjük. Annak, hogy együtt akarjuk a jobbat ön­magunknak és társainknak is. S nem szabad, hogy ezt a kö­zös jobbat akarást felváltsa a rideg, lélektelen önzés. S nem szabad, hogy a munka jó ütemét megtörje a kényel­messég, az öncéllá vált szer­zés, berendezkedés vágya. Küz­deni kell az ellen, hogy a jó le­hetőségek langyos, kényelmes utakra csábítsanak némelye­ket, ahol a jól berendezett la­kás csak arra való, hogy az ember különállását biztosítsa, ahol az ember pizsamára vet­kőzve a televízió előtt, cigaret­tafüstben vagy a kávéfőző gép duruzsolása közben elandalog- hat: »Ez aa én világwn, a töb­bihez semmi közöm.« MIRÁNK MÉG TETTEK VARNAK, hiszen csak dolga­ink elején tartunk. A tunya megelégedettség az önzés és a kényelmeskedés fékezné to­vábbjutásunkat. Lemondani közös álmainkról, a harcról, a küzdelemről csak azért, hogy magúinkat gyarapítsuk, hogy kényelmese^ hevergessünk? A pihenés, a szórakozás, a mind kényelmesebbé váló élet a test és a lélek jó kondícióban tar­tását szolgálja, arra való, hogy felkészüljünk másnapi tetteinkre. Az önző és elkényelmesedett ember megtagadja ezeket a tetteket, a közös gondokat, a közösen vállalt mű fölépítését. Terjed a vegyszerezés újabb szakmunkásokat képeznek tanfolyamon A mezőgazdasági temielés fejlesztésének előmozdítására megyénkben is mind több és több kémiai anyagot használ­nak föl. Tavaly kereken 95 000 holdat vegyszereztek termelőszövetkezeteinkben. Eh­hez képest az idei előirányzat újabb, nagymérvű fejlődést je­lent. Kereken 146 000 hold vegyszeres növényvédelmével számol a megyei terv. Az ösz- szesített adatból két dolog érdemel különös figyelmet: a gabona- és a kukoricáiöldek kemizálása. A búzatermesztésben, az or­szág kenyérellátásának hazai termésből való biztosításában szinte nélkülözhetetlen a Di- konirt. Ezzel a szerrel mint­egy 73 000 holdat gyomtalaní- tanak az idén. Legfontosabb abraknövényünknek, a kuko­ricának hozama kimutatha­tóan növekedett az utóbbi években szakszerűen felhasz­nált vegyi anyag hatására. A közös gazdaságokban e nö­vény vetésterületének mind nagyobb hányadára jut Hun- gazin. A múlt évben 48 száza­lékon helyetesítette a kapát a vegyszer. Az idei terv sze­rint a terület 59 százalékára terjed ki a vegyi gyomtalaní­tás. Távolabbi célokat tekint- ts, 1970-ben a szövetkezeti kukoricatáblák kétharmadát hungazinozzák majd. A vegyszerezés végrehajtá­sára megyénkben 277 nagy­üzemi növényvédelmi ’gép van jelenleg. Mind a gépek, mind a vegyszerek alkalmazásának hatékonysága elsősorban a kezelők gondosságától és hoz­záértésétől függ. Az üzemi— termelőszövetkezeti és gépállo­mási — szakirányítás csak ak­kor hozhatja meg a kellő eredményt, ha a termelés köz­vetlen részvevői, a vegyszere­zés gyakorlati végrehajtói ér­tik és ismerik a kémiai anya­gok keverésének, felhasználás­ra való előkészítésének, a po­rozásnak és a permetezésnek szakmai tudnivalóit, követel­ményeit. Ezért szükséges me­gyénkben is évről évre újabb és újabb dolgozókat növény- védelmi szakmunkássá képez­ni. Ennek kialakult módja a tanfolyami oktatás. Most hetvenkét termelőszö­vetkezeti tag és gépállomási dolgozó tanulmányozza a nö­vényvédelmi ismereteket Ba- latonbogláron, a Munkaügyi Minisztérium üdülőjében. A február közepén kezdődött, egyhónapos időtartamú bent­lakásos tanfolyam hallgatói megfelelő szakmai képzésben részesülnek. Megismerik egye­bek között a növények fejlő­désének élettani folyamatait, a növénykórtan alapvető téte­leit. A vírusok, a baktériu­mok, a gombák életműködésé­nek és kártételének tanulmá­nyozása már közelebb áll szakmai érdeklődésükhöz. A mezőgazdasági rovartan rend­szerezetten adja ennek a té­makörnek tudnivalóit. Gya­korlati képzésük szempontjá­ból nagy jélentősegű a gom­baölő szerek, permetlevek ké­szítésének ismerete. Most 192 növényvédelmi szakmunkást tartanak nyíl­ván a tsz-ekben és a gépállo­másokon. A tanfolyam jelen­legi hallgatóinak egy része — kellő előképzettsége és mos­tani ismeretszerzése alapján — e hónap közepén ugyancsak szakmunkásként tér haza. Eredményes munkájukhoz nemcsak az ő tudásuk és aka­ratuk kell, hanem az is, hogy a szövetkezeti vezetők mél­tányolják fáradozásukat, fo­gadják el hasznos tanácsaikat, és támogassák, segítsék őket növényvédelmi teendőik ellá­tásában. Bizonyos, hogy a gyakorlati tapasztalatok alap­ján mind több tsz-ben fölis­merik: ez a ma még újnak számító szakma érdemes a nagyobb figyelemre, mert a vegyszerekhez értő emberek tevékenysége nyomán pusztul a gyom, csökken a kártétel, növekszik a terméshozam. K. J. Fásítási hónapot rendeznek március 10-től április 10-ig. Öt­venmillió erdei facsemetét és sor­fát telepítenek a következő hetek­ben. A fásítási hónap ünnepélyes megnyitóját Székesfehérváron ren­dezik meg március 12-én. Ez al­kalommal az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője kitünteti és megjutalmazza a múlt évben leg­jobb eredményt elért fásítókat. (MTI) A Gyár- és Gépszerelő Vállalat keres dunaújvárosi munkahelyére csőszerelő, hegesztő szakniunkäsokat, továbbá lakatosokat cső­szerelő gyakorlattal; veze­tő műszaki beosztásba vi­dék’ területre gépészmér­nököt és szerelésvezetőket több éves technikusi gya­korlattal; budapesti mun­kahelyre gyors- és gépíró- nőket és anyagkönyvelőt. Jelentkezés: Budapest, VI., Paulay Ede utca 52., sze­mélyzeti osztály. _____ _ . (5*33)

Next

/
Thumbnails
Contents