Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-24 / 70. szám

Szerda, 1965. március 24. 3 SOMOGYI NÉPLAP AZ IROOAGÉPtK ORVOSA A SZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIA FÓRUMÁN (Tudósítónktól.) Tompa kopácsolás hallat­szik, reszelő csikordul a So­mogy megyei Finommecha­nikai Vállalat irodagép-ja­vító részlegében. A vállalat legöregebb üzemrészében — Részlegünk eddig az el romlott irodagépeket tizen négy nap alatt javított; meg. Most felajánlottuk hogy ezt a munkát kilenc nap alatt végezzük el — tá jékoztat. Látogatásunkkor Szatyin Bé­la írógépet, Meggyes Ferenc fényképezőgépet, a részleg egyetlen nődolgozója, Császár Aranka pedig kasszagépet ja­vított. Fölvételeink róluk ké­szültek. javítják, gyógyítgatják a be­teg író-, presszó- és fényké­pezőgépeket. — Múlt évi tervünket 104,7 százalékra teljesítettük — mondja Hiffner János részlegvezető. — Munkánk nem korlátozódik a megyé­re, gyakran elmegyünk So­mogy határain kívül is, hogy karbantartsuk, megjavítsuk a gépeket. 157 vállalattal, üzemmel, hivatallal kötöt­tünk szerződést gépjavítás­ra. — Hányán látják el ezt a feladatot? — Jelenleg tízen vagyunk, köztünk három tanuló. Ta­nulóink jó szakemberré vál­nak, sokan öregbítik már más megyében vállalatunk hírnevét. Hiffner János elmondja még, hogy nagyon sok ide­jüket elrabolja az alkatrész­készítés: a hiányzó darabo­kat nekik kell gyártaniuk, mert sehol sem lehet kap­ni. Jobb gépkocsikihasználás - gazdaságosabb munka Érdekes adatra bukkantam a Somogy megyei Szállítási Bi­zottság egyik jelentésében: ta­valy a közhasználatú gépkocsik — a 13. számú AKÖV teher­autói — mindössze tizenkét órát dolgoztak naponta, és ösz- szesen 2153 000 tonna árut szállítottak el. Ebben az évben a tervek szerint 2 565 000 tonna árut kell megmozgatni — a múlt évivel azonos gépkocsiál­A Somogy megyei Elelmittxer- hiaUereahedelmi Vállalat a nyári idénymun­kára való fölvétel céljából kereskedelmi eladói tanfolyamot szervez. A tanfolyam díj­talan. Jelentkezni lehet a vállalat központjában, Ka­posvár, Noszlopy Gáspár utca 4. sz. alatt 18. életévtől 40 éves korig ka­posvári lakhellyel. (65557) lománnyal —, napirendre ke­rült tehát a kocsipark gazdasá­gosabb kihasználása, a terv­szerűbb, szervezettebb munka. Ha a gépkocsik csupán két-há- rom órával dolgoznának töb­bet naponta, az bőségesen ki­elégítené az igényeket. Ennek megszervezésén fára­dozik a Somogy megyei Szállí­tási Bizottság, ezért került munkájuk középpontjába a termelő és a szállító vállalatok tevékenységének összehango­lása. Mert mi történt eddig’ Né­mely fuvaroztató vállalat jóval több gépkocsit igényelt, mint amennyire szüksége lett volna; nem ellenőrizték naponta a gépkocsik kihasználását, csak a hónap végén regisztrálták a havi teljesítményt. Ebből fa­kadt, hogy ahol az autók ti- zennégy-tizenhat órát dolgoz­hattak volna, ott is leálltak tíz- tizenkét órai munka után. Mind nagyobb gépállomány­nyal rendelkezik már a mező- gazdaság, mégis sokszor kér­nek AKÖV-autót a szállítások­hoz. Pedig ha itt is megvalósí­tanák a tizennégy órás foglal­koztatást, kevesebb tehergép­kocsit kellene elvonniuk az e»yéb munkáktól. A megyei szállítási bizottsá­goknak joguk van arra, hogy felülvizsgálják a napi teljesít­ményt. ellenőrizzék a gépko­csik kihasználását, és ahol fö­lösleges kapacitást találnak, azt elvegyék. Itt a tavasz, rövidesen meg­kezdődnek a balatoni szállítá­sok. Az idegenforgalom idény- ielleffe szhjkségessé tesri, hoev a mezőgazdasági vagy egyéb romlandó termékek gyorsan, késedelem nélkül eljussanak a fogyasztókhoz. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a szállításoknak a megszervezésére kell a leg­nagyobb gondot fordítani a kö­vetkező időszakban. Tavaly a Gazdasági Bizott­ság szállításról szóló határoza­tai csak az év közepén jelen­tek meg, részben ezzel volt magyarázható, hogy nem sike­rült teljes mértékben végre­hajtani őket. Most azonban — a határozatok ismeretében — elegendő idő állt a vállalatok, szervek rendelkezésére, hogy gondoskodjanak például a ra­kodáshoz szükséges béralapról. Mégis az tapasztalható ezekben a napokban, hogy újabb utasí­tásokra, intézkedésekre várnak némely helyen, és nem látnak hozzá öntevékenyen a szállítá­si tervek elkészítéséhez. Ezen sürgősen változtatni kell. Eddig a megyei szállítási bi­zottságok üléseinek napirend­jén ritkán szerepeltek a vasút­tal kapcsolatos kérdések. A MÁV Pécsi Igazgatósága azon­ban idejében fölfigyelt a szál­lítási bizottság munkájának je­lentőségére, és most már rend­szeresen megküldi Kaposvár­ra a Somogy megyére vonatko­zó szállítási tervet. Ez jó dolog, hasznos kezdeményezés, hiszen csökken a váratlan meglepeté­sek száma. A szállítások jó megszervezésének még igen sok kiaknázatlan lehetősége van. Ha ezt fölismerik a válla­latok, termelőszövetkezetek, akkor könnyebb lesz a két és fél millió tonna áru elszállítá­sa ebben az évben. f. Gy. A «gazda §zava KÖZISMER TEN NAGY tíSK- MÉYY falun a zárszámadás. étikor veszi számba a tagság nindazokat a tényeket, ame- yek válaszai néhány fontos .kérdésnek: mit termeltünk ta­valy, hol tartunk közös gazda­águnk erősítésében, hogyan »lünk, és milyen feladatok árnak ránk. Egyik járási ve­hetőnk a zárszámadás szerepé ől szólva azt mondta, hogy általában hároméves időszakot kell ilyenkor figyelembe ven' ni: a megelőző, a lezárt és Következő évet. A gazdasá; örülményeit csak így, leg .lább ekkora időszakra vonat- :oztatva lehet egészen meg­közelítő pontossággal mérlc gelni. A közgyűlés egyben fórum is: olyan rendezvény, amelyen a szövetkezet gazdájáé, a tag­ságé a szó. Pártunk általános és benne parasztpolitikájának gyakorlati megvalósítása szem pontjából nagy a jelentősége. Vélemények cserélődnek, ész revételek, javaslatok hangza­nak el, vita kerekedhet, félre értések tisztázódhatnak, utána döntések születnek — mind ezeknek is ez a fóruma. Ezért a tagság nevelőiskolájának is tekinthetjük a közgyűlést. Ha tartalmas a tanácskozás, fele­lősségre, józan megfontolásra, a közérdek szolgálatára, egy­más megbecsülésére, kölcsö­nös tiszteletére nevel. Nem­csak gazdasági egység, hanem a parasztemberek együttélésé• nek szervezete is a szövetke­zet, tehát a közösségi életfor­ma sajátos jegyeit is magán viseli. Fejtegetéseinkkel végül eljutunk annak megemlíté­séig, hogy éppen a termelő- szövetkezet az a szervezeti ke rét, amelyben a tagság egysé­ges, szocialista szövetkezeti parasztosztállyá alakul. Mindezek előrebocsátásával egypár cikkben beszámolunk a szövetkezeti élet néhány időszerű kérdéséről közgyűlé­si tapasztalatok alapján. A gazda szava — ez első írá sunk címe. Benne felszólalá­sokat elemzünk a megye kü­lönböző részein működő, a gazdálkodás más és más szín. vonalán álló hét termelőszö­vetkezet zárszámadó közgyű­lésének vitáját végighallgat­ván. Mellőzzük a nyolcvanöt felszólalás statisztikai katego­rizálását, ám néhány főbb cso­portba jól beilleszkednek a szóvá tett témák. ELSŐ HELYRE a közös mun­ka javításával, a vagyonvéde­lem erősítésével foglalkozó föl. vetések kívánkoznak. Ezek annak a fölismerésnek a bi­zonyságai, hogy az egyén bol­dogulása döntően a közösség gazdasági alapjaitól függ. Megfigyelhető, hogy ez a té­ma ott kapott tágabb teret és nagyobb hangot, ahol a múlt évi tervek nem valósultak meg teljes egészükben. Másutt a sikerek viszont kevesebb el­ismerő szóra ösztönöztek, in­kább azt feszegették a tsz- gazdák, hogy a jó eredmény hogyan lehetne még jobb. Rendszerint nem átfogó köz- gazdasági elemzéseket hallot­tunk, hanem olyan jelzéseket, amelyek a mindennapi mun­ka közben szerzett tapasztala­tokból adódtak. Niklán például Szanyi Ven­del szóvá tette a gabonabeta­karítás problémáit Más a burgonyaültető gép rossz mun­káját kifogásolta: töri, zúzza a méreten felüli vetőgumót, ezért kevés a tőszám. Ha nincs elegendő apróbb vető- burgonya, akkor — javasolták — az idén kézzel ültessék megfelelő tőtávolságra a gu­mókat Ha már a burgonyánál tartunk, adjunk számot az in- keiek termelési tapasztalatai­ról is. Vetőburgonyából a ter­vezett tizenhárom vagon he­lyett öt vagonnal értékesíthet­tek; étkezésiből meg csak a felét adhatták el az előirány­zott mennyiségnek. Csupán ez a kiesés három forintot vett el minden munkaegység érté­kéből. A kedvezőtlen időjá­rás termésrontó hatása mel­lett az emberi mulasztás iá közrejátszott ebben. Azért volt hasznos minderre emlékeztet­ni, hogy az érdekeltek vala­mennyien megértsék: az év Végi követelőzás helyett az év közi kötelességteljesítés te­remt anyagi javakat. Bolhón Takácsné arra fi. gyelmeztetett, hogy jobban ügyeljenek a káposztára, ne nagy távolságra ültessék, a könnyebbség kedvéért ne vág­ják ki az első kapáláskor a palántákat. Pénzről, náluk nagy összegről van szó, hiszen kertészetüknek egyik légin kább jövedelmező növénye káposzta. Sok helyen éppen a vezető ség meg az ellenőrző bizott­ság beszámolója buzdított a fogyatékosságok bátor fölveté­sére. Ezért figyelmeztetett pél dául Szulokban Lalák Lajos szénabetakarításkor a vonta tök ne fát hordjanak; a do­hánymagot idejében vessék el nehogy az idén ismét venni kelljen palántát. Kovács Já­nos somogyvámosi állatgondo­zó meg a szakszerű takarmá­nyozás biztosításáért emelte föl szavát. Ne várják meg, amíg elvénül a zöld, hanem akkor kezdjék vágni, amikor még megeszi a jószág. Nagyon sok függ attól, hogy az ilyen észrevételeket a veze tés hogyan fogadja. Balaton szentgyörgyön például szóvá tették, hogy a gépek a szabad ég alatt telelnek, holott egy. szerű fészert csinálhatnának nekik. Weinhoffer István tsz- elnök a javaslatot a vezetőség nevében nyilvánosan megkö­szönte. Ott a gyűlésen emlí­tett meg egy másik példát is A nyáron szólt neki egy asz- szony: be kellene fedni a ma­jorban a szénakazlakat. »Ne haragudj, hogy beleszóltam a dolgotokba-« —« tette hozzá. »Dehogy haragszom — felelte az elnök —, hiszen ez nem­csak az én dolgom, hanem a tiéd is, mindannyiunké.** Igen, biztatni kell az embereket: nyugodtan szóljanak bele kö­zös dolgaikba; s javasolnak is, ha látják, hogy tanácsaikat a vezetők megfogadják. A KÖZGYŰLÉSI FELSZÓL A- LÁSOK másik nagy kérdés- csoportja ezt a gyűjtőcímet kaphatná; gondoskodás az em­berekről. Ebbe beletartozik az egyéni gondok közös viselése és a személyes sérelmek or­voslása egyaránt. Feltűnően sokan és sokat beszéltek a háztáji gazdálkodásról. A túl­zott igényeket és a teljesíthe­tetlen kívánságokat leszámít­va jó jel ez. Azt mutatja! hogy az állattenyésztési kedv visszatérőben van és erősödik. Némelyek tavalyi tapasztala­tokból kiindulva figyelmeztet­tek az idei évre vonatkozóan: a közösben nem hasznosítandó etetnivalót — például a leve­les répafejet vagy a csalamá- dé utolsó holdjait — ne hagy­ják kárba veszni, hanem ad­ják át a háztáji jószág takar­mányozására. Bolhón a takar­mányellátásra ugyan nem pa­naszkodhattak, de azt kérték, hogy idejében kapjanak alom­szalmát. Niklán, ß legeltetés megszervezése is a közgyűlés napirendjére került. A háztá­jival összefüggő balatonszent­györgyi észrevétel: az üzem­egységekben kiosztott földek elmunkálásáról idejében gon­doskodjék a vezetőség, a központi traktorosbrigád is vegyen részt ebben. A munkakörülmények javí­tása ugyancsak ide tartozik. Mit ér a motor, ha üzem­anyag nincs hozzá, s ezért az állatgondozóknak két hétig vödörben kell hordaniuk a vi­zet — mondták Szulokban. Másutt azt kérték, hogy a ha­tár távoli részébe jármű vi­gye el az asszonyokat, és hoz­za is haza őket, ne kelljen es­te fáradtan kilométereket gya­logolniuk. Inkén vita után újólag megerősítették a köz­gyűlési határozatot: a jövőben is vesz a szövetkezet az állat- gondozóknak gumicsizmát. Kérelmek mérlegelésében, elbírálásában is nagy körül­tekintést és őszinte segítőkész­séget tanúsítottak a közgyű­léseken. A barcsi Vörös Csil­lag zárszámadásán az öreg Szabó Lajosné nehéz anyagi helyzetéről beszélt; Bolhón Vodenyák Lászlóné segélyét egyhangúlag megszavazták; Szulokban Bekk József mások érdekében indítványozta, hogy támogassák jobban a rászoru­lókat a szociális alapból. EZ A GONDOLATMENET IS MUTATJA t mindjobban ér­zik és tudják a szövetkezeti gazdák: nemcsak a munka az övék, hanem a döntés joga is. Mindent egyre inkább szem- ügyre vesznek, felszólalnak, javasolnak, határoznak, a gaz­da jogán és felelősséggel in­tézkednek a tsz-ek többségé, ben. FlUorítást, buzdítást kap­nak ehhez egymástól is, fent- röl is. (Folytatjuk.) Kutas József NE KÉSLEKEDJEN! Autó- (CASCO-) biztosítás nélkül ne üljön kocsijába! A CASCO biztosítás anyagi biztonságot nyújt balesetből származó autótörés, tűz, villámcsapás, robbanás, lopás, rablás károkra. Kiterjed a vezető és a bennülök balesetére is. Felvilágosítást nyújtanak az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ járási és városi fiókjai. (4012)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents