Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-21 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. évfolyam 68. szám. 1965. március 21., vasárnap A VOSZHOD—2 LESZÁLLÁSA UTÁN r űrállomásáíT A jövő nagy űrhajóit, a magasban szerelik össze Nem túloznak azok a szak­emberek, akik szerint a Vosz- hod—2 repülése Gagarin fel­szállása óta az űrrepülés leg­jelentősebb eseménye volt s valóban újabb fejezet kezdete a világűr békés meghódításá­ért folyó vetélkedésben. Ép­pen a szovjet űrkutatás kísér­letei mutatták be szemlélete­sen, hogy csakis a lehető leg- logikusabban fölépített prog­ram, az előző eredmények köz­vetlen hasznosítása és beépíté­se minden következő kísérlet­be, a gondos előkészítés útján lehet emberáldozat, oktalan és szükségtelen kockázat nélkül sikere et elérni. Ele^andő futólag végigtekin­teni a hat V ősz tok és a két Voszhod repülésén, s látni az állandóan növekvő feladatot, amit az űrrepülők sikerrel megoldottak. Gagarin egykö­rös repülése ma már talán rövidnek tűnik a Vosztok ké­sőbbi pilótáinak 4—5 napos repüléseihez képest, de ne fe­lejtsük el, hogy Gagarin nél­kül ezekre sem kerülhetett volna sor. S ugyanígy talán egy űrállomás összeszerelésé­A Voszhod—2 sikeres űrrepülése és földet érése to­vábbra is izgalomban tartja a világot. A tudósok most azt latolgatják, hogy milyen kihatásai lesznek a most vég­zett kísérletnek az űrhajózás további jövőjére. Szerdán lesz Gheorghin-Dej elvtársnak, a Román __ Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a R omán Népköztársaság Államtanácsa elnökének temetése. Szovjet részről már döntöttek a temetésen részt vevő szov­jet küldöttség összetételéről. Eszerint a küldöttséget A riasz­tasz Mikojan vezeti. Franciaországban ma ismét kinyílnak a szavazóhelyi- _ ségek azokban a választókerületekben, ahol a múlt vasárnapi választásokon a jelöltek nem kapták meg a többséget. Ma a megválasztáshoz elegendő az egyszerű több­ség is. Sokhelyütt a kommunisták és szocialisták egység­frontot alkotnak. nek több napos vagy több he­tes munkájához képest Leonov húszperces űrsétája (ha egyál­talán sétának nevezhetjük) nagyon rövid vállalkozás volt, de mégis ez vetette meg az alapját a jövő nagyszabású akciódnak. tott nyolc kísérleten, akkor először is állapítsuk meg, még hozzá a legcsekélyebb elfogult­ság nélkül, hogy az amerikai űrkutatás teljesítménye e té­ren meg sem közelíti a szovjet eredményeket. Ez jelentős részben tudható be a szovjet TARTALOMBÓL AZ IDŐ MEGCÁFOLTA (3. oldal) SOMOGYBÖL INDULT EL...J (4. oldal) ÜNNEPRE KÉSZÜL A FALUI (5. oldal) HŐSÖKKEL VAGY HOSOK NÉLKÜL? (7. oldal) KÖSZÖNTJÜK ILLÉS BÉLÁT] (8. oldal) GYERMEKEKNEK (9. oldal) NEMCSAK A MÉHÉSZEKET j ÉRDEKLI (10. oldal) KEZDŐDNEK A CAMPING- ] ÉPÍTKEZÉSEK (12 oldal) rakétatechnika tervszerű fej­lesztő tevékenységének, amely a jelek szerint állandó két- (Folytatás a 2. oldalon) Két-iiármsves szovjet e öny Szombaton 9 órakor az Epí- Ha így tekintünk végig az tők Szakszervezetének székhá- ember részvételével vógrehaj- zában Nagy Dezső vájárnak, a Véget ért a tanácskozás Danái hajrá Tavaly március elején még nem érkezett szovjet vasérc vízi úton Dunaújvárosba: az időjárás ugyanis igen nagy mértékben akadályozta a du­nai hajózást. Az idén a hava­zások és a fagyos éjszakák el­lenére már folyamatos volt a szovjet szállítás a Dunán. Az aldunai Réni kikötőjéből egymásután indultak el fölfelé a szovjet uszálykonvojok ér­tékes szállítmányukkal. Az idén március 4-én már a szá­zadik szovjet uszályból kezd­ték meg a kirakást Dunaújvá­ros kikötőjében. Ebben az időpontban 87 000 tonna nélkülözhetetlen szovjet vasérc került a dunaújvárosi nagy kombinátba, és a szállítás mind erőteljesebb ütemben fo­lyik. Megérkeztek az idei első szovjet uszályok Dunaújvárosba. Vz uszályokból vasúti kocsikba kerül az érc. Gromiko hazaérkezett Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter angliai hivatalos látogatásáról szombaton visz- szaérkezett Moszkvába. A négynapos szovjet—brit tárgyalások egyetlen biztató eredménye: a tárgyalások foly­tatódni fognalk — így vonják meg Londonban Gromiko szov­jet külügyminiszter látogatása nak első mérlegét. Szocialista Munka Hősének el­nökletével folytatta munkáját a szocialista brigádvezetők or­szágos értekezlete. A jelenle­vők egy perces néma felállás­sal adóztak a pénteken elhunyt Gheorghe Gheorghiu-De), a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, a Ro­mán Népköztársaság Államta­nácsa elnöke, a munkásmozga­lom régi harcosa emlékének. Ezután Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Tegnap felszólalt Tóth Jó­zsef, a Marcali Gépállomás if­júsági traktoros szocialista bri­gádjának vezetője is. A szo­cialista brigádmozgalom és az »■Ifjúság a szocializmusért- mozgalom kapcsolatáról szólt. Annak révén — mondotta —, hogy a brigádokban a fiatalok együtt dolgoznak az idősebbek­kel, az ifjúságra jellemző lendületüket az öregek is átveszik, így tehát tudva vagy nem tudva ők is része­seivé válnak az Ifjúság a szo­cializmusért mozgalomnak — mondotta, majd javasolta, hogy a traktoros munkában vezessék be a kettős műszakot. Bár százhetvenen jelentkez­tek még hozzászólásra, a ta-j nácskozás részvevői úgy hatá­roztak, hogy lezárják a vitát, j A vitában elhangzott felszóla-] lásokra Brutyó János, a SZOT! főtitkára adott választ. Ezután az értekezlet egyhan-« gúlag elfogadta az előterjesztett j felhívástervezetet, majd a ta-j nácskozás Somogyi Miklós- j nak, az MSZMP Politikai Bi- j zottsága tagjának, a SZOT eű-| nőkének zárszavával ért véget, j (MTI)! •• Ünnepségek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 46. évfordulóján j Ma délelőtt emlékezik meg Kaposvár a Tanácsköztársa- • ság kikiáltásának 46. évfordulójáról. Koszorúzási ünnepségek I lesznek délelőtt fél tízkor a Latinka Sándor utcai, a Kossuth • téri emléktáblánál és a Nádasdi erdőben. Tíz órakor aj városi tanács nagytermében Somogyi József elvtárs, a vá- J rosi pártbizottság első titkára mond beszédet a díszünnepsé-] gén. Ezután az úttörők virágcsokorral felköszöntik a város] veteránjait, majd irodalmi műsorral emlékeznek meg az év- 5 fordulóról. A város nagyobb üzemei, intézményei pártnapon emlé-J keznek meg a Magyar Tanácsköztársaságról. *. Világtörténelmi tett A kkordban a négy események hírét nem röpítet­ték világgá rádióállomások, a falura sem ke­rült mindennap nyomtatott újság. Mégis vil­lámgyorsan elterjedt a nagy hír: Kikiáltották! Így publi­kálták másnap az eseményt Balmazújvárosban, így ér­tesült róla a fiatal pályamunlcás is a Földművelő Egy­letben. Kikiáltották a proletárdiktatúrát! — visszhang­zott a hír Somogybán és Zalában, Tatabányán és Sza­bolcs—Szatmárban. Ilyen még nem volt. »-Magyarország e tavaszon a vi­lág homlokán tombolt« — írta találóan Hidas Antal. Egy kis nép világtörténelmi tettet hajtott végre: ezer eszten­dő után megpróbált a maga ura lenni. Alig több mint egy esztendő múltán az orosz példa követésre talált: Magyarország igazolta, hogy ami a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom napjaiban Pérterváron és Moszkvában elindult, az nemzetközi érvényű, nem egyetlen népnek, hanem a földkerekség valamennyi népének mutat utat. »A szovjethatalom igazát szavakkal bizonyítani nem le­het — mondta Lenin —, egyedül Oroszország példája nem volt érthető az egész világ munkásságának. Tudták, hogy Oroszországban szovjet van — mindnyájan a szov­jet mellett vannak, de megijedtek a véres harc borzal­maitól. Magyarország példája döntő lesz a proletáriöme- gek számára. mert azt bizonyítja, hogy nehéz pillanatok­ban a szovjethatalmon kívül senki más nem tudja kor­mányozni az országot.« A hatalom viszonylag békés úton történő megraga­dásának lehetősége — ez volt és maradt a magyar 1919. március 21 legmaradandóbb jelentősége a szocialista tár­sadalomért vívott nemzetközi küzdelemben. Az előzmények ismertek. A világháborúban győztes antant-hatalmak imperialista étvágya nem ismert határt, a legyőzött Magyarország egész területének felosztására törekedtek. Károlyi Mihály miniszterelnök előző nap kapta meg Vyxtöl, a francia hadsereg képviselőjétől a Szeged, Makó, Debrecen átadását követelő jegyzéket. A követelést nem lehetett teljesíteni, a polgári demokrati­kus kormány lemondott. A szociáldemokraták a kommu­nistákhoz fordultak, akiknek vezetői e napokon a gyűj­tőfogház lakód voltak. Ott jött létre a megegyezés a két munkáspárt egyesüléséről. Az új párt neve Magyarorszá­gi Szocialista Párt lett. Kimondták: a párt a proletariátus nevében haladéktalanul átveszi az egész hatalmat. A pro- letárság diktatúráját a munkás-, katona- és paraszt taná­csok gyakorolják. A nép — mint 1848-ban és 1918 őszén — újra forra­dalomtál lett mámoros, új élet pirkadását kö­szöntötte, hitt sorsának jobbrafordulásábaa. A proletariátus fiai kerültek a gyárak, a közigazgatás, a hadsereg, az iskolák és az intézmények élére, vezetni ta­nultak, tanulták és tanították a demokráciát, a huma­nizmust, a forradalmi szenvedélyt, erélyt, odaadó hűséget, önfeláldozó kitartást, egy eszméért való hitet és lángolást Kevésszer vállalkozott nép ilyen sokra és merészre. Életre- halálra folyt a küzdelem az ellenségtől ostromolt, gaz­daságilag leromlott, háborútól megtépáz»« országban. Mégis amikor elhangzott a kiáltvány: »Mindenkihez! Ma­gyarország proletársága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat« — szavait ezrek és tízezrek saját eskü­jükként ismételték. A rövid néhány hét alatt létrehozott tanácshatalom a munkások, katonák és szegényparasztek tömegeire tá­maszkodott, munkájában a szigorú igazságtevésre való törekvés érvényesült. Sok belső és külső körülmény ne­hezítette a proletárdiktatúra céljainak következetes meg­valósítását — ellenforradalmi puccskísérletek és szervez­kedések követték egymás* —, de már a március 21 utáni napokban sor került a nagyobb ipari, bánya- és közleke­dési üzemek köztulajdonba vételére, a forradalmi mun­kásellenőrzés és bíráskodás megvalósítására. A nép nem­sokára arra kényszerült, hogy újra fegyvert fogjon, meg­kezdje honvédő háborúját az országra törő, sokszoros túlerőben lévő ellenség visszaverésére. E ebben a hely­zetben az emberi teljesítőképességet sokszor felülmúló erőfeszítések közepette megkezdődött és folyt — az ak­kori jelszó szerint — a »szociális termelés«, a tervszerű igazgatás, az üzemanyagok ésszerű elosztása, a szakmai együttműködés, a tudományos munka, a közellátás, a munkásvédelem megszervezése. Már e rövid idő alatt is érezhetően javult a proletár-tömegek helyzete, egymást követték a hatékony intézkedések a lakáshelyzet, a köz- egészségügy és egyéb társadalmi problémák megoldására: Egy sereg rendelkezés falun, is kedvező fogadtatásra ta­lált: emelték a napszámbéreket, a nincsteleneknek ház­helyet, kertet osztottak, bővítették a legelőket. Csupán a legfontosabb: a földosztás maradt rendezetlen. Ez — mint ismeretes — nagy nehézségeket okozott, végső soron gyengítette a munkásosztály és a falu népének az adott helyzetben különösen nélkülözhetetlen harci szövetségét Csak néhány helyen — így Somogybán — történt rá kí­sérlet, hogy a régi, jól fölszerelt nagybirtokokon, a paraszt­ság szövetkezeti gazdálkodást folytasson. Ennek a kísér­letnek jótékony eredménye szinte nyomban meg is mu­tatkozott. A 133 napos proietárhaftalom dicső emlékét tragikus bukása után is büszkén őrizték a magyar nép legjobbjai;, a párt, a munkásmozgalom pedig igyekezett levonni a Tanácsköztársaság sikereinek, diadalainak, kudarcainak és bukásának tanulságait A nemrég elhunyt forradalmár író, Barta Lajos Idézte e korból egy alig ismert fiatal költő, Szász Menyhért sorait: Az eszme szárnyalva megy az élen. Összetörve minden rabigát, Ifjú testünk véres halmain Ragyogjon új nap, ébredjen a világ. A legjobbak sose adták fel a reményt, hogy az új nap felragyog. Űj világ ébredt, a magyar dol­gozó nép e napokban második és végső felsza­badulásának huszadik évfordulójára emlékezik. A dicső­séges Tanácsköztársaság példája eddig is bátorította, lel­kesítette s a jövőben is erősíti majd jobb életért folyta­tott küzdelmünket. V. F.

Next

/
Thumbnails
Contents