Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-19 / 66. szám

név jel“... AZ MSZMP MEGVEI FH70TTSAGA ES A MEGYE! TANACS LAPJA 1 városi tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta Kaposvár munkaerő-gazdálkodási helyzetét A munkára jelentkezettek hatvan százaléka nS — Érvényt kell szerezni a vállalatok bejelentési kötelezettségének 25 somogyi községben szerepel az Állami Déryné Színház Dr. Szilágyi Lajos elnökleté­vel tegnap ülést tartott Kapos­váron a városi tanács végre­hajtó bizottsága, és megvitat­ta Sersinger József munkaügyi főelőadó jelentését a város m imkaerö-gazdálkodásának helyzetéről. Kaposváron 1964-ben 4747 férfi és 4903 nő került állásba, ugyanakkor férfiak részére 6116, nők részére pedig 5152 munkahely volt biztosítva. A szárnak azonban nem mutatják teljes hűséggel a valóságot. Igaz ugyan, hogy a férfiak kö­zül 1083-mal kevesebben je­lentkeztek, mint a munkahe­lyek száma, ennek oka azon­ban, hogy válogattak az állások között, és főleg a könnyű fizi­kai munkákat (portás, éjjeliőr, hivatalsegéd, kocsikísérő stb.) keresték. Míg a férfi munka­erőben hiány tapasztalható, a női munkaerőben fölösleg mu­tatkozik. Kaposváron a munká­ra jelentkezők mintegy hatvan százaléka nő, a bejelentett -állá­soknak azonban csak negyven­ötven százaléka női munka­hely, és e2ek többsége is idény­jellegű. A múlt évben bejelen­tett 5152 munkahelyre 6041 nő tartott igényt, amikor azonban megtudták, hogy csak idény­munkára alkalmaznák őket, nem vállalták. Nehéz a nők elhelyezése az állandó munkahelyekre is, mi­vel ezek általában három mű­szakosak (Pamutfonó-ipari Vál­lalat, Világítástechnikai Válla­lat). A munkára jelentkezett nők kilencven százaléka szak­képzetlen, több gyermekes csa­ládanya. így nem tudja vállal­ni a három műszakos munkát. A munkaügyi főelőadó je­lentése kitért arra, hogy Ka­posvár tervszerű munkaerő- gazdálkodását hátráltatják azok a vállalatok, amelyek nem jelentik be üres munka­helyeiket, illetve közvetítés nélkül alkalmaznak dolgozó­kat. Ilyen esettel találkoztak például az Építőipari és Lakás- karbantartó Ktsz-nél, a Sütő­ipari Vállalatnál, a Nagyma­lomnál stb. Más üzemekben vi­szont tanácsi igazolás nélkül alkalmaztak falusiakat, míg némely helyen a csökkent mun­kaképességűek részére biztosi­A SATUPADTÓL A Fénykép helyett: Ma. ráczi József a Táncsics Mihály Gimnázium mű- helyfőnöke. Alacsony, erős ember. Haja kissé már őszül. Szemében vi­dámság vibrál, arca is mosolygós. Negyven kö­rüli férfi. Tanítványai ra­jongva szeretik. Életéről keresetlen, egyszerű szavakkal be- J szél: «Mikor az elemit elvégez- i lem, nagyon szerettem vol- ! na tovább tanulni. De né­gyen voltunk testvérek, fa- j iun laktunk — Bedegkéren J —, ott kellett maradni a föl- • dön ... ■ Sokat kínlódtam, míg ide- j jutottam... Nem is szere­tek róla beszélni. Huszon­hat éves koromig csak vá­gyam volt a tanulás ... Ak- <or eljöttem otthonról. Ka- ; »váron, a Finommecha­nikai Vállalatnál helyezked­jem el. Segédmunkás vol­tam. Elkezdhettem a tanu­lást. A gimnázium első két osztályát egy év alatt végez­tem el. Az esti tagozatra ide jártam a Táncsics Gim­náziumba. Most itt tanítok, de a tanulást még mindig nem fejeztem be. 1955-ben érettségiztem, kitűnő ered­ménnyel. Az idén lesz a tízéves találkozónk ... Érettségi után a mezőgaz­dasági gépészmérnöki főis­kolára vettek föl. El is kezd­tem, de az ötvenhatos ellen­forradalom miatt abbama­radt. Mikor helyreállt a rend, nem folytattam. Na­gyon nehéz volt a munka mellett levelezőn főiskolát végezni. A vállalatnál köz­ben szakmunkásvizsgát tet­tem, és általános lakatos lettem. 1958-ban beiratkoztam a székesfehérvári gépipari technikum levelező tagoza­tára. 1961-ben megszereztem a második érettségimet. Míg a levelezőt végeztem, tmk- vezető lettem, és az utolsó évben óraadóként műszaki tárgyat tanítottam itt a gim­náziumban. Hogy végeztem, Merő Béla. a gimnázium igazgatója átkért ide ... Az­óta vezetem a műhelygya­korlatokat, és tanítóm a mű­szaki rajzot, a technológiát meg a szakmai ismeretet. Levelezőn a pécsi Tanárkép­ző Főiskola műszaki szakát végzem, másodéves vagyok. Gyerekkoromban a falu­ban nem is hallottam olyas­miről, hogy ipari tanuló is lehet valaki... A gépeket már akkor nagyon szeret­tem. Az uradalomnak volt egy traktora, mindig az kö­rül lábatlankodtam. Talán ez a traktor keltette föl ben­nem a gépek szere tétét? Nem tudom. Lehet, hogy ha nincs az a traktor, én akkor is ugyanígy szeretem a gé­peket ... Most tanítok. Elértem célomat, azt, amiről ábrándoztam. Fel­nőttkorban annyit tanultam a hat elemi után, hogy ha jövőre befejezem a tanár­képzőt, akkor most már is­kolába nem iratkozom be. Egy nyelvet szeretnék meg­tanulni. Feleségem örült ne­ki, hogy ilyen kitartóan ta­nulok. Sokat segített, min­den gondot levett a vállam- ról. Egy kicsit el is kényez­tetett ... Tanítványaimat nagyon szeretem. Űk is engem. Meg­értjük egymást, különösebb baj sosem volt. Akadnak köztük olyanok is, akik egy kicsit ügyetlenebbek, nem rajonganak a szakmáért, mégis szívesen jönnek a műhelybe ... Néha csintala­nok, de én is voltam fiatal, és ezt még nem felejtettem el. Két tanítványommal most együtt tanulok a műszaki szakon. Négy évig tanítot­tam őket, még óraadóként ismerkedtünk meg. Sokan vannak műszaki pályán a kikerült .gyerekek közül. Egyikük pedig Kijevben ta­nul a gépészmérnöki főisko­lán. Büszke vagyok rájuk. Amikor hazalátogatnak, mindig megkeresnek engem is. Mit mondjak még? Elégedett és boldog va­gyok. Nagyon szeretem a gyerekeket.« Följegyezte: S. N. G. tott állásokban egészséges em­bereket alkalmaztak. A jelentés fölötti vitában sok vb-tag mondta el véleményét. Bakoss Gyula a tizennégy-ti- zenhat éves fiatalak foglalkoz­tatásáról beszélt; Juhász Ár­pád tűrhetetlennek tartotta, hogy némely vállalat állást kreál protezsált emberek ré­szére. Kelemen Ferenc azt tette szóvá, hogy a város lakói nem tudják, milyen építkezés, be­ruházás várható, ezért keresik más megyében a munkaalkal­makat. Lengyel László, a me­gyei tanács munkaügyi osztá­lyának vezetője kijelentette, hogy érvényt kell szerezni a vállalatok bejelentési kötele­zettségének, mert csak így le­het tervszerű munkaerő-gaz­dálkodást folytatni a városban. Felszólalt a vitában Somogyi József, a városi pártbizottság első ti (kára is. Elmondotta, hogy Kaposváron a jövőben négy fő iparág fejlesztése vár­ható: az élelmiszer-, a könnyű-, a vas- és az építőipar termelé­se növekszik. A vitát dr. Szilágyi Lajos vb-elnök foglalta össze. Meg­említette, hogy a munkaerő- gazdálkodásnak, a munkaköz­vetítésnek fontos népgazdasági szerepe van. Kaposváron ed­dig csak munkaközvetítés folyt, ez a helyzet a jövőben megváltozik. A tanács szak- igazgatási szervei ezután eré­lyesen föllépnek a munkaerő­gazdálkodás szabályait megsér­tő vállalatvezetőkkel szemben, és nem tűrik el a tervszerűt- lenséget. A városi tanács végrehajtó bizottsága ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. P. Gy. »A név — jel«, hirdeti egy latin közmondás. Erre gondol­hatunk, ha az Állami Déryné Színház társulatainak egyre gyarapodó vidéki előadásairól hallunk. Megyénkben sem ismeretle­nek ezek az előadások. Tabon, Kötésén, Nagyatádon és másutt is évek óta szívesen látott vendégek a színházmű­vészei. Megbolydul a falu né­között Gyárfás Miklós Kis­asszonyok a magasban című vígjátékát; Arthur Miller Édes fiaim, Pavel Kohut Ilyen nagy szerelem című drámá­ját; Jókai—Vereczkey A sze­relem bolondjai című színmű­vét, és — hogy a zenekedve­lők igényeit is ki elégítsék — Huszka LiZi bárónőjét, Doni­zetti Az ezred lánya című daljátékét meg Schönthan— Jelenet Arthur Miller Bdes fiaim című drámájából. pe, megtelik a művelődési ház, ha az »-Állami Déryné Szín­ház« feliratú autóbuszok ellá­togatnak a községbe. Igaz, rit­ka alkalom az ilyen, de a jó műsorokban szűkölködő somo­gyi falvakban mindig nagy örömet szereznek a vándor­színház bemutatók Az Állami Déryné Színház magasztos, szép küldetését a továbbiakban újabb kilenc község — Barcs, Balatonbog- lár, Balatonszárszó, Balatonúj- lak, Látrány, Lengyeltóti, Ná- gocs, Osztopán, Szöllőskislak — művelődési házában is tel­jesíteni fogja. Ezzel huszonöt­re emelkedik az Állami Dé­ryné Színház műsoradó köré­be tartozó községeknek száma megyénkben. Nagy sikerű színpadi műve­ket láthatnak e községekben az idén. Bemutatják a többi Kellér—Horváth Jenő A sza­bin nők elrablása című ze­nés komédiáját is előadják. Ha kulturális értékekben, lehetőségekben gyarapszunk, az mindig nagy örömet je­lent Ezt érezzük, amikor huszonöt somogyi község mü- sorellátásáról haliunk az Ál­lami Déryné Színház jóvoltá­ból. Nevükhöz méltó, nagyszerű küldetést teljesítenek ezzel. W. E. Pályaudvartól drágább... Megdrágítják a párizsi taxik vi­teldiját azzal az indokolással, hogy már két és fél esztendeje nem emelkedtek. Az áremelést érdekes módon hajtják végre: az alapdíj 2,50 frank, de aki a pálya­udvaron vesz taxit, 2,50 frank alapdíjat fizet. Így akarják a pá­lyaudvarokhoz vonzani a taxikat, hogy az érkezőknek ne kelljen annyit kocsira várakozniuk. Három hónappal az átadás előtt Épül a szervizállomás — A hibákat most kell megszüntetni — Tárgyaljanak az illetékesek szükség a vállalatoknál illegá lisan — s tegyük hozzá, nem gazdaságosan — működő autó­javító műhelyeikre. Ezeknek a szakmunkásait igyekszünk mi foglalkoztatni. A szakmunká­sok számát felszabaduló ipari tanulóinkkal is növeljük. Ha szükséges lesz, s ha közpon­tunk megengedi, kellő felügye­lettel a kevésbé veszélyes és kisebb szaktudást igénylő munkafolyamatoknál néhány betanított munkást is foglal­koztatunk. — A pécsi anyavállalat mi­lyen segítséget nyújt a kapos­vári üzemnek? — A Finommechanikai Vál­lalattól ez év januárjában vett át bennünket a pécsi vállalat — mondotta Derezsán Imre. — Azóta a központ dolgozói igen sokszor megfordultak nálunk. A lehető legnagyobb segítséget kaptuk tőlük. A gazdacsere után megszilárdult részlegünk­nél a fegyelem, javult a mun­ka minősége. Korábban pél­dául minden reklamáció után a fél fizette a javítás költségeit. Ma, ha reklamálnak, minden esetben megvizsgáljuk, hogy a felhasznált anyag voltáé rossz, vagy a munkás követte-e el a hibát. Ha bebizonyosodik, bogy az utóbbi történt, a dolgozó bé­réből levonnak bizonyos össze­get. A fél semmiképpen sem károsodhat. Ha a pécsi anya- vállalat a jövőben is megadja a szükséges segítséget, akkor az új autójavító és szervizállomás munkája gyorsan kerékvágás­ba jön, és kialakíthatunk egy olyan törzsgárdát, amelyre — ha .majd az üzemet bővítjük — bátran l°het támaszkodni. Kaposváron tizenháromrmllió forintos költséggel új autója­vító és szervizállomás épül. A tervek szerint 1965. június ele­jén kell átadni a 14. sz. Pécsi Autójavító Vállalat kaposvári kirendeltségének (a Finomme­chanikai Vállalat volt autójaví­tó részlegének). Hencz Pállal, a kirendeltség vezetőjével és Derezsán Imre műszaki vezetővel ellátogat­tunk az épülő javítóállomásra. Végigjártuk a szociális helyisé­geket, műhelyeket, raktárakat. Az volt a benyomásunk, hogy az IPARTERV mérnökei szem előtt tartották a korszerű autó­javítás, -ápolás követelményeit. Az ő terveik alapján megépülő autójavító és szervizállomáson ugyanis kitűnően karban lehet tartani a gépjárműveket, a munkások tisztálkodhatnak, az autósok pedig kellemes környe­zetben várakozhatnak gépko­csijukra. Sajnos azonban, nem végez­tek teljesen hibátlan munkát. A szerelőcsarnokok hatalmas lemezajtóira nem terveztek kis ajtókat. Ha valaki ki akar jönni a műhelyből, az egész aj­tót súlyok segítségével a ma­gasba kell tolnia. Ez különösen télen kellemetlen, hiszen a gyakori ajtónyitáskor kiszokik a munkahelyről a meleg. A szerelőaknák köré olyan ma­gas védőfalat írtak elő, amely lehetetlenné teszi, hogy a ki­sebb kocsik az akna fölé áll­hassanak. Említhetnénk még jó néhány fonákságot. — Félő hogy az említett hi­bák miatt nem tudjuk június 1-én megkezdeni a munkát — jegyezték meg a kaposvári ki­rendeltség vezetői. — Ugyanis — tették hozzá —, az a szokás, hogy a létesítmény átadáskor fölvett hibajegyzék alapján kezdik kijavítani a hibákat. Ha június 1-e után fognak hoz­zá a hibák megszüntetéséhez, akkor sem tudunk dolgozni, ve szélybe kerül a terv teljesítése. Szeretnénk, ha a közeli hetek­ben találkozhatnánk a terve­zőkkel, s elmondhatnánk ész­revételeinket, megkérhetnénk őket arra, hogy menet közben korrigálják a hibákat. A kérés indokolt és teljesít­hető. Hadd tegyük hozzá, hogy ezen a megbeszélésen érdemes volna részi venniük a kivitele­ző, a Somogy megyei Építőipa­ri Vállalat képviselőinek is. Nekik is ki kellene javítani egyet s mást menet közben. Például újra kellene vakolni a beázott falakat, megszüntetni a kazánházban a vízbeszivárgást stb. A szemle után megkérdeztük a kaposvári kirendeltség veze­tőitől, hogyan készülnek június 1-re. — Megkezdtük az autójavító és szervizállomás munkaprog­ramjának kidolgozását — mon­dotta Hencz elvtárs. — Mihelyt új helyünkre költözünk, azon­nal munkához akarunk látni. — Megvannak-e a munka személyi föltételei, lesz-e elég szakmunkás? — A szakmunkáslétszámot növelnünk kell. Ez nem köny- nyű feladat, de teljesíthető. Véleményünk szerint, ha az új autójavító és szervizállomás megkezdi működését, nem lesz softox Báby Ugyancsak meglepődik az inkei Rákóczi Tsz mű­helyudvarára betévedő idegen. Gólya sétálgat az emberek és a gépek kö­zött. Olykor megállapo­dik egy helyen, s bölcs nyugalommal szemléli a sürgő-forgó műhelybelie­ket. Hogyan került Báby — ezt a nevet adták neki rajongói — a műhelybe? Valahol Inke környékén nekirepült a villanyveze­téknek húzás közben. Egy traktoros bevitte a mű­helybe a szárnyán megsé­rült madarat. Először ne­hezen akarta elfogadni az ennivalót, most már azon­ban több egeret, verebet elfogyaszt egy evésre. A gépészek, a szerelők és a traktorosok hordják neki a csemegéket. A legna­gyobb hidegben is az ud­varon sétálgatott Eláby. Olykor-olykor benézett a műhelybe gazdáihoz. A gyerekek, a tanári kar, a falubeliek sokszor meglá­togatták az itt rekedt gó­lyát. Csaknem egy fél éve él a műhelyben Báby. Kí­váncsian várja mindenki, hogy mi lesz most Tovább tanulmányozza-e a gépész- és a kovácsszakmát, vagy párválasztás után lát. — lg — Feledékenyek klubja Amerikában nemrég megalakították a feledéke­nyek klubját. A klub tag­jai különböző formájú jelvényt viselnek ruhájuk hajtókáján, amelyre min­denki felírja saját nevét és lakcímét, nehogy azt is elfelejtse. » • * Új páciens érkezik a szanatóriumba: — Mindent el fogunk követni — mondja a nő­vér —, hogy úgy érezze magát, mint otthon. — Ez ne tegyék kérem! Én pihenés végett jöttem ide. * * * — Miért nem beszélnek a halak? — kérdezi a gyermek az édesapjától. — Te talán tudnál be­szélni, ha mindig tele vol­na a szád vízzel? * * * Az égjük fiatal rendező felháborodva kérezte: — Miért éppen akkor adják az én filmemet, ami­kor éppen üres a terem? * * * Párbaj pofonokkal Buenos Airesben újsze­rű pisztolypárbajt hoztak divatba. A párbajozók egyik kezükben fegyvert, a másikban hosszú zsinóron léggömböt tartanak. Az ellenfél léggömbjét kell megcélozni, s akinek elő. szőr sikerül a másikét szétpukkasztania, annak jogában áll ellenfelének két hatalmas pofont leken­ni. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Sizottsága és a Somogy megyei Tanács (apja. Főszerkesztői WIRTB LAJOS. Szerkeszt fiség: Kaposvár. Latinka Sándor a. i Telefon tS-10. IS-IL Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kapós- ár Latinka 8. o. 2. Telefon ti IS. Peleifis kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem firzilus meg. éa nem adunk vissza. I erjeszti: a Magyar Posta. Elfi fizethető a helyi postahírataloknai és postái kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Pt Indes: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sánclop utca 6. Szegedi Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents