Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-18 / 65. szám

Csütörtök, 1965. március 18. 5 SOMOGYI NÉPLAP A száj- és körömfájós állatok takarmányozása A száj- és körömfájásban mégbetegedett állatok gyógyu­lása és későbbi termelésük at­tól is függ, hogy betegségük idején milyen takarmányozás­ban részesülnek. Az ilyen álla­tok etetésekor a fő gondot az okozza, hogy — a lábvégek és a tőgy megbetegedése mellett — a száj nyálkahártyáján bor­só és dió nagyságú hólyagok keletkeznek, amelyeknek felfa- kadása után is nagyon érzé­keny marad a száj. Emiatt az állat nem szívesen eszik. Ezen az állapoton a teljes gyógyu­lás befejezése előtt nem lehet gyökeresen változtatni, de meg­felelő takarmányozással mér­sékelhető a beteg állatok le­romlása. A gazdaságban fellelhető legjobb minőségű, nagy tápér­tékű és vitamindús takarmá­nyokat kell etetni. Ha ezekből keveset fogyaszt is az állat, érthetően több táplálóanyag­hoz jut, mint a gyengébb minő­ségű takarmányokból. Arra is ügyelná kell, hogy az etetett takarmány feltétlenül ízes, egészséges, puha legyen, vagyis olyan, ami nem sérti az állatok száját és nyelvét Ez elsősorban azt jelenti, hogy szénát, szalmát, kukori­caszárat és különösen a nagyon »■éles« töreket száj•» és köröm­fájás állatokkal nem szabad etetni. A gazdák jól tudják, hogy ezeket amúgysem szíve­sen fogyasztja el a beteg jó­szág, tehát csak kárba veszne ez a később nagyon jól hasz­nosítható takarmány. Az ab­rakfélék közül mellőzni kell a darálás után sok érdes héjrészt tartalmazó árpát, zabot, ciro- kot és egyes olajipari mellék- termékeket. Viszont jótékony hatású lehet a lédús takarmá­nyok közül a jó minőségű, egészséges kukoricaszilázs és különösen a kellően megtisztí­tott takarmány és cukorrépa, de kis mennyiségben a nem romlott cukorgyári répaszelet etetése is. Az abrakfélék közül a hígra, »ivósra« elkészített bú­zakorpával, vagy finomra őrölt kukaricadarával, esetleg e ket­tő keverékével érdemes az állatokat kínálni. Ízletessége és előnyös táplálóanyag-tartal­ma miatt a melasz is jól fel­használható a száj- és köröm­fájós állatok takarmányozásá­ra. A sertéseknél inkább a láb­végeken jelentkezik a beteg­ség, és viszonylag ritkábban mutatkoznak a szájban a már említett hólyagok. Ha viszont szájfájás is mutatkoznék a ser­tések között, akikor ugyancsak a puhább, ízletesebb, nagy energia- és vitamintartalmú ta­karmányok etetésére kell töre­kedni. A beteg állatok takarmányo­zásának alapelve legyen: na­ponta inkább többször, de egy- egy alkalommal csak keveset kapjanak enni. Az adag nagy­ságát — étvágyuk szemmel tar­tásával — maguk az állatok »határozzák meg«. Huzamosabb ideig ne maradjon előttük ta­karmány, mert akkor csak ott­hagyják, összenyálazzák. S mi­vel más állatokkal megetetni tilos, csak kárba veszne. A beteg, lázas állatok kí­vánják a folyadékot. Lehető­ség van arra, hogy — mivel egyébként sem kerül forgalom­ba — tejüket maguk a beteg tehenek fogyasszák el. Ily mó­don nemcsak folyadékhoz, ha­nem sok, biológiailag értékes tápanyaghoz, továbbá vitami­nokhoz és ásványi anyagokhoz jutnak a legyengült állatok. Gondoskodni kell a jószágok zavartalan ivóvízellátásáról is. Itt két dolgot lényeges szem előtt tartani: az ivóvíz semmi esetre se legyen hideg, és — az etetéshez hasonlóan — napon­ta többször, de egyszerre csak kevés vizet adjanak a száj- és körömfájós állatoknak. tarta'éko'ás előnye máris mitalkszik a gyékényesi Szabad ifjúság £ sz-ben Kis területen, alig több mint ötszáz holdon gazdálko­dik a gyékényesi Szabad Ifjú­ság Termelőszövetkezet. Ered­ményesen zárták a múlt esz­tendőt: a munkaegység érté­ke megközelítette a 44 forin­tot, ezen felül még tíz forint értékű egyéb jövedelemhez jutottak egységenként a kö­zösből a szövetkezeti gazdák. Mindez önmagában is szép, de még elismerésreméltóbb, hogy a jövedelem felosztásakor nemcsak a részesedésre, ha­nem az idei biztonságos gaz­dálkodásra is gondoltait, s 73 000 forintot tartalékoltak. Nem olyan sok pénz ez — mondhatná valaki. Ám, je­lentősége akkor látszik iga­zán. ha összehasonlítjuk a tavaly teljesített 11 498 mun­kaegységgel. Eszerint több mint hat forintot tettek félre egységenként a Szabad Ifjú­ság tagjai, ez pedig már je­lent valamit. Hogy mit? Mindenekelőtt azt, hogy a sző. vetkezet életében az idén elő­ször egész éven át nem kell igénybe venniük a rövid le­járatú hitelt az üzemviteli ki­adások fedezésére. Megtaka­rítással jár ez, hiszen köztudo. mású, hogy hitelnyújtáskor kamatot számol a bankfiók a szövetkezet terhére. Ez alól tehát mentesülnek. Január­ban és februárban ebből a pénzből és a kavicsértékesítés, bői kapott összegből vettek vetőmagot, műtrágyát, nö- vénvvédöszereket, s kifizet­hették a biztosítási díjakat is. Az előlegfizetést sem hátrál­tatja semmi. Mindezt rendez­hetik az elszámolási számlá­jukon levő, szabad rendelke- zésú pénzbőL így alapozták meg idei gazdálkodásukat a Szabad If­júság tagj ai. Félretett forint­jaik máris, még a tavaszi munkák kezdete előtt elősegí­tik a folyamatos termelést. A muzeális emlékek, magángyűjtemények védelméről A 9/1963. évi, a muzeális emlé­kek védelméről szóló törvény- erejű rendelet 3. paragrafusa előírja, hogy minden állami szerv, társadalmi szervezet, szövetkezet, íty.} centiew/Mrsy. — is ősz tí&ztnútyek Túl a Dózsa-pályán, a Kapos hídján innen, a cu­korgyártól nyugatra, a tex­tilművektől keletre volt egy hivatal. Itt dolgozott Bor. dani Pál mint vezető »egyé­niség«. Szorgalmas ember volt, és mindenkinek »se­gített«. Segített az igazgató­nak a fizetések megállapí­tásában, segített a dulgo- zóknak az szb irányításá­ban, tagja volt a számvizs­gáló bizottságnak, s ő volt a sportkör pénztárosa is. Pali bácsi szeretett tárgyal­ni és vitatkozni, méghozzá úgy, hogy mindig neki le­A Somogy megyei Élelmimxer- kiskereskedelmi Vállalat a nyári idénymun­kára való fölvétel céljából kereskedelmi eladói tanfolyamot szervez. A tanfolyam díj­talan. Jelentkezni lehet a vállalat központjában, Ka­posvár, Noszlopy Gáspár utca 4. sz. alatt 18. életévtől 40 éves korig ka­posvári lakhellyel. (65557) gyen igaza. Mert ha nem, akkor régen rossz! Egyszer aztán akadt a hi­vatalban egy talpraesett asszony, aki kiemelkedett a többiek közül, de nem úgy, hogy dupla kontyot fésült, hanem úgy, hogy meg mer­te mondani a véleményét Pali bácsinak. Pali bácsi nagyon haragudott ezért. így történt, hogy lassan kezdték megvonni tőle a bi­zalmat, és elfogytak a tisztsé­gei. Még a sportköri pénztá­rosságáról is leváltották. Pali bácsit ez nem na­gyon zavarta. Teltek a hó­napok, de nem volt hajlan­dó elszámolni. A sportkör­nek volt egy pingpongaszta­la, egy lemezjátszója és egy röplabdafölszerelése. A röplabdafelszerelést és a pingpongasztalt ritkán hasz­nálták, annál többen kér­ték a lemezjátszót. Pali bá­csi azonban megtagadta az­zal az indokolással, hogy még nem számolt el, és hátha elromlik. Aztán a termet kérték tőle, hogy családias rendezvényt sze­retnének tartani. A helyisé­get azért nem akarta oda­adni, mert nem jó a vil­lany, s csak akkor volt haj. landó engedni, amikor a dolgozók felajánlották, hogy társadalmi munkában ki­javítják a hibát. Tehát Pa. li bácsi szerette volna meg. akadályozni a rendezvény megtartását. Nem sikerült. Megtartották. Sőt mi több, sikerült is. A hangulat jó volt, csak egy kicsit hideg volt, ugyanis Pali bácsi nem engedett befűteni. De azért vidáman szólt a nóta. K. F, továbbá más jogi személy és állampolgár, akinek tulajdona- ban vagy birtokában muzeális jellegű gyűjtemény van, azt kö­teles 1965. július 1-ig bejelenteni. Ez a bejelentési kötelezettség többek között vonatkozik a ré­gészeti jellegű emlékek, numiz­matikai anyagú (érem, pénz, pa­pírpénz), iparművészeti, valamint mindenfajta néprajzi magángyűj­teményekre is. A rendelet célja és lényege a messzemenő anyagi védelmen kí­vül az, hogy az említett gyűjte­ményeket országosan is bevon­hassák a múzeumi tudományos és ismeretterjesztő munkába anél­kül, hogy ez a bevonás a ma­gángyűjtemények tulajdonjogát bármiben is befolyásolná. Ezúton is felhívjuk megyénk magángyűjtőinek figyelmét a törvényerejű rendelet megtartá­sára. A védetté nyilvánítást a So­mogy megyei Múzeumok Igazga­tósága révén az illetékes orszá­gos szakmúzeumok, illetve a Művelődésügyi Minisztérium vég­zi. Felvilágosítás, valamint a bejelentésre vonatkozó nyomtat- ványpk a Somogy megyei Mú­zeumok Igazgatóságánál kapha­tók. A húsz évről vallanak... Kenyérjegyek, földosztó jegyzékek a gyűjteményben — Két évtized képekben — Amíg egy kiállítás elkészül... Régi, megsárgult okmányok­kal, sok éves újságokkal meg­rakodva három fiú jön le az emeletről. Az egyik hátraszól: — Hozzátok a többit is! A középső, kék pulóveros gimnazista világosít fel ben­nünket. — Ez az összegyűjtött anya­gunk egy töredéke. Most lesz szakköri foglalkozásunk, rend­szerezzük a dokumentumokat. Nem kis munka ... November óta lázas gyűjtö­getés folyik a foinyódi gim­náziumban. A pedagógusok és a diákok a járás húszéves fej­lődését bemutató kiállításra készülnek, s ez nagyon sok feladatot ad az intézet szak­köreinek. Március 20-án nyit a kiállítás. Nagy munkát végzett már eddig is a történelemszakkör, szorgalmasan bányászták elő a tanulók rokonaiktól, ismerő­seiktől a régi, gondosan meg­őrzött iratokat. Hajdú Olivér tanár, a szak­kör vezetője egy kis ízelítőt mutat a gyűjteményből. A ta­nári szoba egyik szekrényének, polcait megtöltik a dokumen­tumok. — Hely hiányában ide rak­tuk be őket — mondja —, de már csoportosítottuk évek sze­rint. Ezek itt felragasztott ke­nyérjegyek 1951-ből. Tanu­lóink már nem emlékeznek ezekre ... Van itt földosztó jegyzék, adóív, begyűjtési lajstrom. Egyik gyerekünk szerzett egy auschwitzi elbo­csátó levelet. összeszedték a járással vagy valamelyik faluval foglalkozó újságcikkeket is. — Hogyan rendszerezik az anyagot a kiállításon? — Több csoportra osztjuk fel. Az első csoportba a hábo­rús eseményekről, a felszaba­dulási harcokról szóló doku­mentumokat helyezzük el, a másodikba a gazdasági élet helyreállításával és fejlődésé­vel, a harmadikba pedig a szocializmus alapjainak lera­kásával kapcsolatos anyagunk kerül. A képzőművészeti szakkör Valent tanárnő veze­tésével segít nekünk. Grafiko­nokat készítenek; ábrázolják például, hogy a járásban mennyi földet osztottak ki, 1945-től milyen középületek­kel gyarapodtunk, a tsz-ek fej­lődését százalékosan mutatják be. A négy-öt grafikon össz­hangban áll majd a mi anya­gunkkal. Állandó készenlétben van­nak, »csőre töltött« fényképe­zőgéppel járják a községeket a fotószakkör tagjai. A szakköri szobában találjuk Göndöcz István tanárt »adjunktusával", Kalmár Péter negyedikes ta­nulóval. Az egyik áztatóban a kiállításra szánt képek für- denek. Ezenkívül is van már mivel dicsekedhetünk. Nagyon értékes fölszerelést mondhat­nak magukénak, és sok szép képet készítettek. — Amit itt Iát — mutat a szekrényben sorakozó gépek­re, fényképészeti anyagokra Horváth László igazgató — az mind szilvából van. Amit tanulóink a szilvaszedésért kaptak, azt fölszerelés vásár­lására fordították. — Ez itt tizenkilencezer fo­rintot ér — jegyzi meg Gön­döcz tanár úr. — Van film­felvevőnk is, három filmet ké­szítettünk eddig. A kiállításon mozgófilmmel is részt ve­szünk. Amikor arról érdeklődöm, milyen módszerrel végzik az anyaggyűjtést, elmondja, hogy feladatuk a húsz év alatt épült létesítmények és a meg­változott életkörülmények be­mutatása. A tagok csoportokra osztva fotóznak a községekben. Ez sok áldozatot kíván, hiszen szabad idejük, vasárnapjaik mennek rá a fényképezésre, a kidolgozásra. De nagyon lel­kesen, szívesen csinálják. Tab­lókat készítenék, mutat is egyet. A járási könyvtár éle­téből látok képeket. Megörökí­tették többek között a két új pékséget, a gépi dagasztást, a Sirály Szállót, a gépjavítást az állomáson, a gimnázium épí­tését. Kalmár Péter színes fölvételeket is mutat. — Tizenöt-húsz tablót ter­vezünk — tájékoztat a szak­körvezető. — A folyosók fa­lain helyezzük el őket. Külső munkatársaink is vannak: se­gít a fonyódi gyógyszerész és a lengyeltóti kórház főorvosa is. A gimnázium igazgatója egy kis terembe vezet Itt van az iskola zenekarának fölszerelé­se. A dob és a gitár mellett egy háromlábú valami áll hajtókarral fölszerelve. Az igazgató megforgatja a kart, s pillanatok alatt megszólal a masina. Sivító, szinte fájó hangja betölti a szobát. Szi­réna ... — Nem tudom, hol akad­hattak rá... — mondja. — Jó, hogy tanulóink már csak filmekből ismerik ezt a han­got ... Strubl Márta A balesetmentes termelésért Munkásvédelmi ügyrendet kapnak az állami gazdaságok A Somogy megyei állami gazdaságokban aggasztóan ma­gasra szökött a balesetek szá­ma tavaly januártól szeptem­ber végéig. Az 1963. év azonos időszakához viszonyítva hu­szonnyolccal több sérülés, ezen belül két csonkulás és ugyan­ennyi halálos baleset fordult elő, s ezerháromszáZkilencven- hárammal több munkanap esett ki. Az 1963. évi tizenhét nappal szemben most átlago­san csaknem tizenkilenc napot vett igénybe az egy-egy sérü­lésből való felgyógyulás. Az állami gazdaságok igaz­gatósága az idén nagyobb kö­rültekintéssel foglalkozik a munkásvédelemmel, s a gazda­ságok is több gondot fordíta­nak rá. Az eddigi módszerektől elté­rően ezután nem csupán egy személy, hanem az igazgatóság szakembereiből álló tíztagú bi­zottság foglalkozik megyei szinten az állami gazdaságok munkásvédelmével. Feladatuk többek között, hogy havonta legalább egy ellenőrzést tart­sanak, s erről jegyzőkönyvet készítsenek. Az ellenőrzéseket — most például a tavaszi szem­léket — előzetes ütemezés sze­rint végzik. Munkásvédelmi ügyrendet küldenek valameny- nyi állami gazdaságnak, s ott a helyi körülmények és felada­tok figyelembevételével hatá­rozzák meg az általános tenni­valókat. Az ügyrend és az intézkedé­si tervek végrehajtása a dol­gozók egészségvédelmét szol­gálja. Mindez azonban csak akkor jár eredménnyel, csak úgy kerülhetnek a tavalyinál kedvezőbb adatok a baleseti statisztikába, ha a gazdaságok­ban nem különítik el a mun­kásvédelmi és a termelési fel­adatokat. Ezeket együtt kell megoldani úgy, hogy mindig az ember testi sértetlensége le­gyen az alapvető követelmény. Április elsején kezdi meg működését a tabi gázpalack-cseretelep (Tudósítónktól.) Befejeződött a tabd gázpa­lack-cseretelep építése. A na­pokban megtartott műszaki át­adás-átvételkor tapasztalt ki­sebb hibák megszüntetése után, április elsején kezdi meg mű­ködését a cseretelep. A Gázér­tékesítő Vállalat 500 palackot bizosít a csere lebonyolítására. A telep üzembe helyezésével a tabi és a környékbeli gázfo­gyasztók régi kívánsága való­sul meg: nem kell többé Sió­fokra vagy Kaposvárra utaz­niuk, hogy kicseréljék palack­jaikat. MODERN KERÁMIA A LAKÁS DÍSZE! Keresse föl az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat kaposvári, barcsi, fonyódi és nagyatádi szakboltjait, ahol nagy választékból vásárolhat. Kerámiává sár és -bemutató március 18-25-ig a kaposvári Ady Endre utcai üvegáruboltban. (65547)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents