Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-17 / 40. szám
Szerda, 1965. február 17. 3 SOMOGYI NÉPLA! Olvad a hó, asikkad a sár, amíg percekre ide-oda lopja magát a tavasz a Széchenyi tér fél évszázados vadgesztenyefái közé. Kinyás Sándorral, a község párttitkárával kerülgetjük a pocsolyákat, az útba eső tócsákat. Lassan haladunk, mert közben a házak homlokzatát, a tereket, a parkokat nézegetjük. Óhatatlanul a tavaszról és a sok-sok tennivalóról jön elő a szó. Nagyatádon sokáig állt a front húsz évvel ezelőtt, és ennek nyomát még ma is nagyon sóik épület viseli magán. — Az idei tavaszpn, a fel- szabadulás óta a huszadikon, szeretnénk mindent eltüntetni, ami még a háborúra emlékeztet. A golyó verte tűzfalakat bevakoltáljuk, a romos, már húsz éve lakhatatlan épületeket lebontjuk, és ahogy enged egy kicsit a hideg, hozzákezdünk a parkosításhoz is. A részleteket a járási tanács építési osztályán Jano- ta Józseftől tudom meg. — Nemrég vertek szét a fa- luvégen, a Rinya-patak mellett egy salakbeton bognár- műhelyt. Helyzeténél fogva szinte erődnek számított húsz évvel ezelőtt Háromszor cserélt gazdát három hónap alatt. Konokul védekező német géppuskaegységek próbálták visz- szatartand a szovjet csapatokat Nagy áldozatok árán mégiscsak eljutottak a patakig a vöröskatonák, és az utolsó németet is elnémították a hírhedt géppuskafészekben. Idedg-óráig még egyszer sikerült ugyan a németeknek visz- szafoglalniuk a betonerődítményt, de azitán hamarosan újra hurcolkodniuk kellett. A hónapokig tartó állandó lövöldözés megviselte a környék házait a Rinya mindkét oldalán. Ezek közül az utóbbi két évben negyven magántulajdonban levő épületet tataroztak. Állami házak rendbe hozására 1957-től egymillió forintot fordítottunk. A harcok közben legtöbbet szenvedett területeken, a Hunyadi, a Zrínyi utcában és a Széchenyi téren még sok dolga lesz a rövidesen munkába lépő műszaki alkcióbizottságnak. Ellátogattam egy családhoz. Az egyébként jó állapotban levő téglaház ugyancsak himlőhelyes a rengeteg becsapódott lövedéktől. A tulajdonost nem találtam otthon, de a szomszédok, miután megtudták, hogy mi járatban vagyok, mind elmondták véleményüket. — Bántja az ember szemét — mondja Knapp La jós né. — Ha az enyém lenne, már régen helyrehozattam volna — így egy másik asszony. Körülvesznek, beszélgetünk. Szóba kerül a parkosítás terve is. — Nagyatádon, ha egyszer azt mondják, hogy a főbb útvonalak mellett végig virágok nyílnak a tavasszal, akkor az ügy is lesz. — És a házak? — Azok is megszépülnek ebben az évben, hiszen városi formája lesz a mi községünknek — mondják, mintha csak Pól Istvántól hallanám, a vb- elnöktől. Nagyatád, ez a fejlődő járási székhely a nagy évfordulóra készül. A központban higanygőzlámpák karcsú ostor- nyelei várják felállításukat; a tervek szerint szinte egymásba érnek majd a virágágyak a főbb útvonalakon, ahol frissen vakolt házak sorakoznak majd. így készül az évfordulóra az egész község. Környezetűikből húsz év után végre eltüntetik az azóta is kísértő mementókat. Legalább ezektől szeretnének megszabadulni, hiszen a szomorú emlékektől úgysem tudnak, mert ahhoz kétszer húsiz esztendő sem elég... N. J. Közérdek és személyes kötelesség A termelékenység emelé- se, a termelési költségek csökkentése, a meglevő beruházások fokozottabb kihasználása, a termelés gazdaságosságának növelése, a termelési feladatok teljesítése — mind olyan követelmény, amely nemcsak a jól végzett munka örömét adja az embernek, hanem kinek-kinek személyes érdeke és kötelessége is. A parlamentben mondta ezt országos vezető a mező- gazdaság ez évi feladatairól szólva. Ez a megállapítás az idei program tömör kivonata. Célt jelöl meg, eligazít, erőfeszítésekre ösztönöz, kötelességteljesítésre buzdít, és megmutatja az eredményesebb munka értelmét Ebben a szellemben tanácskozott az egész társadalmat érintő oly sok fontos kérdés között mezőgazdaságunk helyzetéről, fejlesztésének tennivalóiról. is az országgyűlés legutóbbi ülésszaka. Az országos és a megyei állapotok összefüggése közismert. A helyzetünkre alapvetően jellemző megyei eredmények ugyanarról a tőről fakadnak, mint hazánk más vidékein. A nehézségek, a gondok és a feladatok is országosan nagyrészt azonosak. Ezért ami a parlamenti ülésteremben e témával kapcsolatban szóba került, az megyénk szövetkezeti parasztjaira, Somogy mezőgazdaságára is vonatkozik. A költségvetés a tsz-ek állami támogatására és egyéb kedvezményekre csaknem négymilliárdot irányoz elő. A közép és hosszú lejáratú hitelek összege meghaladja az előző évit. A megnövelt beruházási előirányzatból megyénk szövetkezetei építkezésre 87,1 millió forintot kapnak. Az idei költségvetés tehát — amint az országgyűlési beszámolóból kitűnik — számottevő összeget irányoz elő a mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére. Ezek a befektetések biztosítják az anyagi-műszaki ellátás további javítását. Vagy vegyük a népgazdaság egyéb beruházásait. Azt látjuk, hogy a terv előtérbe állítja, kiemelt feladatnak nyilvánítja például a műtrágyagyártás fejlesztését szolgáló üzembővítéseket is. A népképviselet legmagasabb fórumán, az ország színe előtt felhívták a felszólalók az érdekeltek fiA Pécsi Zeneművészeti Szakiskola tanárainak hangversenye Tegnap este a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola hangversenytermében a pécsi Zeneművészeti Szakiskola tanárai vendégszerepeitek. M. Balia Mária (ének); Sz. Polgár Marianne (zongora), Paláncz Tamás (klarinét) és Neményi Klára (zongora) szerepelt a hangversenyen. Műsorukban Cornelius, Chopin, Weber, Liszt, Schubert, Rachmaninov, Csajkovszkij és Verdi műveket mutattak be. AKI MINDIG KOMOLYAN VESZI FELADAIAT — A tsz-könyvelőknek egész éven át sok a munkájuk, de ilyenkor, zárszámadás- és terv- készítés idején a szokásosnál is többet kell dolgozniuk — mondta Balogh Lajos, a marcali járás tsz-főkönyvelője. — Hogy járásunkban kik a legjobbak? Olyan megbízható, hozzáértő számviteli szakember, mint amilyen a bizei Rádiós IAszló és mások, több termelőszövetkezetben is van. A somogysámsoni Kovács József például azóta főkönyvelő, amióta megalakult falujában a tsz. Elégedettek vagyunk a munkájával. — A pénzügyi fegyelmet megtartja; munkáját mindig határidőre elvégzi — tette hozzá Balogh József, a járási bankfiók helyettes vezetője. — A mostani zárszámadást is kifogástalanul készítette el. Ezekkel a szavakkal mutatták be a főkönyvelőt. Személyesen a sámsoni tsz irodájában ismerkedtünk meg vele. Kovács Józsefnek ez volt az ötödik zárszámadása Sámsonban, noha... — Amikor ide jöttem, nem hittem, hogy öt év gazdálkodásának számadatait összesíteni ebben a gazdaságban — mondta. — Miért volt olyan borúlátó? — Egyetlen olyan épület sem volt a szövetkezet megalakulásakor, ami alapja lehetett volna a nagyüzemi gazdálkodásnak. Malacok érkeztek. nem várta sertésól őket, s az elnök vissza akarta küldeni a szállítmányt. Én azt mondtam: kellenek az állatok, ne szalasszuk el őket. Szükségszállást kerestünk nekik. Olyan épületünk sem volt, ahol nagyobb mennyiségű közös terményt tárolhattunk volna'. Ma korszerű majorban van a jószág, — Hogyan került a tsz-be? — Hosszú volt az út a termelőszövetkezetig. Tizenegy évig fötdművesszövetkezetben dolgoztam. Annak idején még minden falunak önálló földművesszövetkezete volt. Ügyvitelükben akadtak néha hiányosságok is. Ezeket a járási központ úgynevezett vándor- könyvelői szüntették meg. Ilyen vándorkönyvelő voltam én is, majd az fmsz-ek összevonása után járási főellenőr lettem. A földművesszövetkezetek járási központjától kértek ki. a somogysámsoniak 1960 januárjában. Így jöttem haza..; — Hogyan sikerült megértetnie magát a vezetőkkel? — Az összeszokásra kevés idő jutott, ugyanis gyakran változtak a vezetők. Most van a harmadaik elnöke és a negyedik agronómusa a szövetkezetnek, s a brigádvezetők közül csak egy található eredeti tisztségében a megalakulás óta. Engem nem váltottak le. — Nem is érték támadások? — Dehogynem! Akadtak ér- tetlenek — igaz kevesen —, akik haragudtak rám, amiért a közösségért fáradozom. Ha rajtuk áll, akkor például talán még ma sem volna traktorunk. De én mindig komolyan vettem feladatomat, nem tágítottam az igazamtól. Megmondtam nekik, hogy nemcsak a részesedésre kell gondolni, nem lehet az egész jövedelmet felosztani, hanem a gazdaság megalapozására kell törekedni. A többség megértett. Két beosztott könyvelővel dolgozik: Laskai Klárával és Lantos Ibolyával. Beszélgettem velük is. Emberségesebb, kötelességtudóbb főkönyvelőt sosem kívánnak — mondták. A szövetkezet tagsága sem kívánhatna jobb szakembert Kovács Józsefnél. Személyében olyan ember irányítja a so- mogygsámsoni termelőszövetkezet számviteli munkáit, aki mindig komolyan veszi feladatát, s amit tesz, azt az egész közösségért teszi. Hernesz Ferenc Három és fél millió forintot fordítanak az idén a kaposvári házak tatarozására A múlt esztendő eredményeiről, az idei tervekről, a soron következő felújítási, tatarozása és karbantartási munkálatokról érdeklődtünk Inke Sándortól, a Kaposvári Ingatlankezelő Vállalat igazgatójától. Elmondotta, hogy tavalyi építőipari tervüket 119 százalékra teljesítették. Többek között csaknem négyezer négyzetméter új parkettát raktak le, háromezer méter esőcsatornát újítottak fel, és kétszáz- kilenc új cserépkályhát építettek Kaposváron. Ebben az évben ugyancsak sok munka vár a vállalat dolgozóira. Három és fél millió forintot fordítanak felújításra. Sok házat kívül-belül tataroznak, s aihol szükséges, ott födémet cserélnek vagy javítanak. Emeletráépítés csupán a Kossuth Lajos utca 13. szám alatt lesz ebben az évben. Már hozzá is kezdtek ehhez a munkához. A vállalat szakemberei hét házat hoznak rendbe a városban, és egy újat építenek a Veszprém és a Virág utca találkozásánál gyeimét a gépalkatrész-ellátás javítására meg a majortelepítések és építkezések teljes rendjének megteremtésére. Joggal állapította meg mindezek ismeretében az egyik képviselő: a mezőgazdaság fejlesztése az egész ország közös ügye. f'' ondos előkészítést, ala- pos szervezettséget és nagy körültekintést követel meg a beruházási előirányzatok célirányos felhasználása. Csakis így biztosítható, hogy eredményesen hasznosuljanak, több kenyér, burgonya és hús formájában visszatérül jenek a mezőgazdaságra áldozott milliárdok. Ami a megtérülést illeti, nem csupán az új beruházások iránt támasztandó követelmény ez. Valamennyi szövetkezetnek, az egész országnak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogv a már meglevő anyagi eszközök és technikai berendezések a lehető legnagyobb hatásfokkal szolgálják az embert, mozdítsák elő a többlettermelést. Gondoljunk csak a traktorokra. Dolgoztunk velük tavaly annyit, amennyit kellett és lehetett volna? Megyénkben is kevés szövetkezetben válaszol- . hatnának igennel erre a kérdésre. A mulasztás, a lemaradás fő okát mindenki ismeri: a kelleténél kevesebb a géphez értő ember. Most van az ideje, hogy tömegesen képezzenek ki új traktorosokat. Vagy szalasszuk el a traktorosképzés kiváló téli lehetőségeit? Akkor a nyáron meg az ősszel megint csak azt, hajtogathatjuk: »Szántatnánk éjszaka is, de nincs, aki este a gépre üljön ...« A termelési és üzemszervezési kérdések tág teret kaptak a parlamenti vitában. Mezőgazdaságunk elsődleges feladata a kenyérgabona megtermelése — hangsúlyozták. Ebből fakad a közvetlen teendő: megyénkben is gondosan ápolni kell a 114 500 hold gabonavetést. Burgonyát évek óta kénytelen az ország külföldről behozni. Nem jól van ez így, ebbe nem törődhetnek bele a gyakorlott, hozzáértő, sőt hírneves somogyi termelők sem. Úgy készüljenek az idei burgonyaellátási gondok megoldásának előmozdítására, hogy az előirányzott 5400 vagonnál okvetlenül átadhassák a népgazdaságnak. A szarvasmarha-tenyésztést egy országos hírű szakember felszólalásában a mezőgazdaság nagyiparának nevezte. Ennek fejlesztésére kellene összpontosítani az erőket — javasolta. Szavai bizonyosan Somogybán is nagy érdeklődésre találtak. Hiszen a nagvüzemi termelés útkeresése közben nálunk is hangzott el hol ilyen, hol olyan, jó szándékú bár, de kellően meg nem alapozott, éppen ezért megvalósításra nem érdemes indítvány. Szerencsére az állattenyésztés nem került ki eddig sem a figyelem középpontjából. Most az országgyűlési emelvényről hallottakból újabb erőt merítve ismét mondjuk ki: * Maradjon, illetve még inkább legyen Somogy a szarvasmarhatenyésztés hazája.« Ezzel függ össze a takarmányellátás még meg nem oldott, de a megoldást egyre jobban sürgető gondja. Az idén valamelyest növekszik, s eléri a 235 730 holdat a takarmánytermő terület. Ezen belül kukoricát a tavalyi 1X0 500 helyett 1X4 700 holdra Irányzott elő a megye. Nem a terület növelése, hanem a hozamok nagyobb arányú emelése a kellő mennyiségű abrak előteremtésének a fő módja. A termelőszövetkezetek ezután véglegesítendő terveikben ezzel okvetlenül számoljanak. S a rét meg a legelő gondozása? Annyira országos problémává nőtt már, hogy íme, az országgyűlés is foglalkozott vele. Beszélt erről például megyénk képviseletében Hegedűs Lajos, az öreglaki Kertészeti Tsz elnöke is. Űtmutatás, elgondolás, terv úgyszólván már mindenütt van; munka kell, gyakorlati tettek kellenek: így lesz nyomukban és az intézkedések eredményeként gazdagabb fűtermés. vjuk a jó gazda gondos- ságával, védjük a leg- erdekeltebb őr éberségével, és becsüljük meg az alkotók lelkiismeretességével megtermelt értékeinket. Rothadó szénapet- reneék, későig a mezőn hagyott répahalmok árulkodnak mulasztásiról, felelőtlenségről. S a sárban, vízben sárgálló, napról napra jobban penészesedé, fedetlen kukoricapriz- mák? Tévedésből sokán a tsz-efcnek tudajdonítják az így tárolt terményt. Pedig országosan bizonyítják a tények: a felvásárló vállalat tartja a drága kincset a szabad ég alatt. Mindnyájunk kára ez. Nincs elegendő góré. Hát szükségmegoldás? Kell valamit csinálni, mert nem hagyhatjuk veszni a szorgalmas paraszt- asszonyok keze munkájának gyümölcsét! Nem Fejér megye problémája ez csupán, hanem a miénk is, az egész országé. A tápforgalmazás vállalati rendszerének módosítása, a +sz-ek egy részének keverőberendezéssel és koncentrátum- mal való ellátása bizonyára iavítána a helyzeten, enyhítene a tárolási gondokon. Anyagi esziközöík, termelési célok és az ember — nem érdemi, hanem csupán csoporto- sítási rangsor ez. Az ember áll az első helyen, ö dolgozik a giéptoel, ő váltja valóra a termelési célokat. Róla az idei költségvetés minden eddiginél jobban gondoskodik. Védd egészségét, könnyíti szociális gondjait, előmozdítja művelődését. Mindebből a szakmai képzésre utalunk most. A szaikma szeretedére való nevelés sürgetése csendül ki számos képviselő szavaiból. Az aigronómusok beszéljenek a fiataloknak a mezőgazdasági munka szépségéről — indítványozta egyikük. Más pedig rámutatott: a szakmai képzés fejlesztése nemcsak azt jelenti, hogy valamennyi tsz-ben legyen néhány agrármérnök, technikus és szakmunkás, hanem azt is, hogy mindenütt nagy számban, tömegesen ért- senefc a mezőgazdasági termelőmunkához. Gyorsan megtérülő, jó befektetés a szaktudás — ez az alapgondolat váljék nálunk is, megyeszerte a mezőgazdasági ismeretszerzés haj tóerejévé. egnyugtatással vehette tudomásul megyénk szövetkezeti parasztsága is, hogy az országgyűlésen elfogadott állami költségvetés biztosítja a mező gazdaság 1965. évi termelési feladatainak pénz- üpví föltételeit. Az anyagi javakból munkája arányában részesülő, a társadalom iránti felelősségtől áthatott ember mindennapos helytállása, hétköznapi tettei változtatják valósággá a kitűzött célokat. Megyénk mezőgazdasági dolgozóinak idei munkájában is szilárdan építhetünk a közérdek és a személyes kötelesség ösz- szefüggéseinek fölismerésére. \ szövetkezeti gazdák és vezetők, az asszonyok, a traktorosok, az állatgondozók és gépszerelők egységes, összehangolt erőfeszítéseihez — bizton reméliük — az ország- gyűlés tanácskozása újabb. hatékony ösztönzést adott. Növekvő termelési eredmény, az életkörülmények további javulása lesz idei példás helytállásuk elmaradhatatlan jutalma. Kutas József Mezőgazdasági könyvliónap február 28-ig Vásároljon mezőgazdasági szak könyveket a földművessxövetkeseti könyvesboltokban és bizományosoknál. (3912)
