Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-03 / 28. szám

' wy* v w Szerda, 196S. február 3. SOMOGYI NÉPEAÉ 11 .......... K ÖZLEKEDÉSI TERVEZŐINK NEMZETKÖZI SIKEREI Beszélgetés az UVATERV igazgatójával Az ország második legna­gyobb tervezőintézete az UVA­TERV, ahol sok száz mérnök és technikus dolgozik a köz­lekedéssel összefüggő magas- és mélyépítmények — utak, vasutak, hidak, kötélpályák, magtárak, pályaudvarok stb. — tervein. Az 1955-ben Bulgá­ria számára készített első kö­télpályaterv, amelynek alap­ján felépült a Rodope-hegysé- get és az Arda-folyót átszelő 2400 méter hosszú kötélpálya — vasszerkezetében 170 tonna anyaggal —- hozta a további külföldi megrendeléseket. A tíz éve t^rtó külföldi sikerektől és a most készülő szellemi export- munkáról beszélgettünk Ma­gyar Ambrussal, az UVATERV igazgatójával. —. a nagy export tervezési munkák tulajdonképpen az egyiptomi 812 méter hosszú heiwani közúti vasúti híddal kezdődtek meg intézetünkben —• mondotta. — E hatalmas méretű híd tervezésére nem­zetközi versenytárgyaláson nyerte el vállalatunk a meg­bízást. A Nílust átszelő vasúti híd építéséi 1959-ben fejezte be a Közlekedés Építő Válla­lat mémöikeink közreműködé­sével. E nagy művet újabbak követték: Egyiptom részére forgóhidiak, Iraktól, Szíriától folyami hidak tervezésére kap­tunk megbízásit. Egyiptomnak jelenleg két 30—40 méter nyí­lású forgóhidat tervezünk. Irak számára is több nagy hi­dat tervezett azi UVATERV. Ezek közül legjelentősebb a Garmat—Ali-híd, amely már épül bolgár kivitelezésben, in­tézetünk mérnökeinek közre­működésével az egyesült Tig­ris és Eufrates mellékfolyóján mintegy 400 méter hosszúság­ban, különleges alapozással. Ugyancsak Irak részére több változatban terveztük meg Bagdad kötelében a Dyalah- folyőn felépülő 200 méter hosz- szú hidat. Kisebb hidakat is tervezünk Iraknak. Most dol­goznak munkatársaink 36 da­rab 18—45 méteres közúti acél. híd tervezésén. Nagy sikerű hídterveimk a többi között In­diát is meghódították. Nem­zetközi versenytárgyalás ered­ményeként a múlt évben kap­tunk megbízást Indiától 55 da­rab, egyenként mintegy 50 mé­ter hosszú vasszerkezeti vas­úti híd tervezésére. — Milyen más exportter­veken dolgoznak most az in­tézetben? — A Szovjetunióban évi 700 000 darab kapacitású vas- betonaljgyárat épít a magyar ipar, ennek gépészeti és tech­nológiai terveit készítettük el szovjet tervezőkkel együttmű­ködve. Az idén épülő hatalmas létesítmény kivitelezésében — az Ipartervvel kooperálva — tervezőink is részt vesznek. Ugyancsak az Iparterwel együtt készítjük a Jugoszláviá­ban épülő Bella—Cirkvad hét kilométer hosszú, nagy telje­sítményű kavicsszállító kötél­pályát a legkorszerűbb auto­matizálással és távvezérléssel. India részére — régebbi aján­lat alapján — különleges meg­oldásokkal tervezzük az Orio- sában megépítendő mintegy négy kilométer hosszú szállító­szalagot. Ugyancsak indiai üveggyár részére készítjük egy szénszállító berendezés ki­viteli tervét. A tavalyi moszk­vai építőipari kiállításon nagy sikert aratott az UVATERV tervei alapján készült C—25 típusú mobil aszfaltkeverő te­lep, ebből Csehszlovákia a kö­zelmúltban két darabot ren­delt. A telep terveinek tovább­fejlesztésén most dolgoznak mérnökeink, technikusaink. — Más országok számára min dolgoznak? — Kuba részére készítet­tünk olyan terveket, amelyek­nek alapján 3000 traktormotor évi generáljavításának elvég­zésére alkalmas, bővíthető ka­pacitású üzem épül. Az épüle­tek kiviteli terveit a kubaiak készítették. Egy régebbi aján­lat alapján egyébként ércszál­lító szalag tervét küldjük Ku­bának, ha a döntés kedvező lesz. — Ajánlati terveik közül melyik a legkülönlegesebb? — Törökországba, az an­karai nemzetközi versenytár­gyalásra készítenek ajánlatot tervezőink. Ez a feladat egé­szen újszerű. Olyan üzem ter­vein dolgozunk, amely 30 000 tonna szinter magnezit és mintegy évi 16 000 tonna kü­lönböző fajtájú magnezit és dolomit előállítására lenne al­kalmas. Az ajánlat tárgya a termelő üzemrészeken kívül két bányakötélpálya és üzemi lakótelep tervezése. Ezek a feladatok tehát a szállítóbe­rendezések tervezésével fog­lalkozó részlegünket a magas- építési tervezőkkel együtt fog­lalkoztatják. Ez, most a legér­dekesebb ajánlati tervünk, de a már elkészült ajánlatok, ta­nulmánytervek és a folyamat­ban levő tárgyalások eredmé­nyeként bármikor várhatjuk, hogy más országok is — mint például Brazília, Ceylon, Pa­kisztán — megrendelik tőlünk a különböző közlekedési, szál­lítási, hírközlési létesítmények terveit. V. A. Munka és felelősségérzet Megjegyzések a bolhái közgyűléshez Az események gyors per gése és szenvedélyes hangtól sem mentes vita jellemezte a bolhói Határőr Termel üsző vet kezet szombati zárszámadó közgyűlését Heves összetűzé­sig ugyan nem élezték a véle­ménykülönbségeket, a tanács­kozás azt mégis megmutatta, hogy némely kérdésre szüksé­ges lesz visszatérniük és hig­gadtan, megfontoltan szót ér­teni egymással. Erre bizonyá­ra sort kerítenek a közeljövő­ben a tervismertetéskor. Ja­vasolta ezt felszólalásában Il­lés Dezső, a megyei pártbizott­ság titkára is, amint értékelte a közgyűlést és a szövetkezet alakulása óta elért eredmé­nyeket, hangsúlyozta az) ösz- szcfogás fontosságát, és óvta a kedést. Meg is kapta. Csak- hazaparancsolta mindnyáju- éljek, kitekerem a nyakát, ha hogy most már bánja, mint a kát. Utólag még erősen a lel- elkapom! kutya, amelyik kilencet köly kezett... Vagyis felelősségre vonhat, ják még őt is, ezért jobb, ha meghúzódik, amig elvonul a viharfelleg. De lám, akárhogy szeretne is észrevétlen maradni, most nincs szerencséje. Biri ünnepé­lyesen kinevezi pénzügymi. niszternek. Még kezet is ráz vele, s mond valami szerencse- kívánat-félét. Addig pedig, amíg Biri meg­tette Stromot pénzügyminisz­ternek, meg a fegyveres erők vezetőjét is kinevezte saját személyében, Mihályi Sándor kükre kötötte, hogy egy héten belül elkészüljenek a munká- vaL Szétszéledtek hát csöndben, szitkozódva. n. Mihályi is bosszúsan balla­gott lefelé a kiskút közre. A kövesúton ment, kerülgette a határból hazafelé tartó, kó­róval megrakott szekereket, és csak úgy félfüllel hallottat hogy a nyomdász, a pénzügy- miniszter duruzsol a háta mö. gött. bolhóiakat a személyi tarzsai­kadástóL Mi történt hát ezen a köz­gyűlésen, amihez ilyen meg­jegyzések kívánkoznak? Jogos igények kielégítésének jó szán­dékú kérésével kezdték: vites­se ki a vezetőség vontatóval vagy lovas kocsival a munká­sokat a határ távoli részére; nyáron kapjon mindenki szal­mát; a cukor járandóság helyett pénzt fizessenek stb. Aztán felszólalt Vidák József szövet­kezeti gazda. Hosszasan fejte­gette, hogy hogyan járt háztá­ji földjével. Két év múltán — egy bejelentésre elrendelt föl­mérés alapján — jöttek rá, hogy nagyobb földje van a megengedettnél. Ezért vissza­menőleg beadatták vele a kö­zösbe a töblettermést. S most azon méltatlankodik, hogy eh­hez az elszámoláshoz »miért kellett ilyen nagy cécó». Min­denesetre furcsa indítéka van háborgásának. Szerinte az baj, hogy nagy felhajtást csináltak, de azt nem helyteleníti, hogy a közösség rovására évekig jogtalan haszonhoz jutott... Egyéni sérelem. Ez* egyéni kérelem követte. — Nekem meg kevesebbet mértek het­ven négyszögöllel — panaszol­ta egy felszólaló. Amint néhá- nyan a háztáji földet emleget­ték, mindjárt csatlakoztak má­sok is hozzájuk. S a kérés csakhamar követelőzéssé fa­jult. Nem, ilyen alapon nem lehet ebben határozni! Bírálja el a kérelmeket a vezetőség, és a következő alkalommal tárja döntésre a közgyűlés elé. Ki­nek mennyi föld jár, azit kap­ja meg; senki ne használhas­A Dunai Vasmű hideghengermflvének építői a felszabadulási soP a ™®ffngedettn?J. egyetlen versenyben vállalták, hogy március 31-ig a hengermű összes be- négyszögöllel sem többet — rendezését üzemi próbákra készen átadják. A képen látható ha- tartsa magát ehhez az elvhez talmas kapcsolóteremben máris megkezdték a bonyolult bérén- a szövetkezet dezések próbáit. Még egy lépés, és máris el­jutottunk a termelés hi­báinak, fogyatékosságainak, a gazdálkodás rendellenes jelenségeinek ostorozásához. Jó alapot adott ehhez mind a vezetőség, mind aa ellenőrző bizottság beszá­molója. Gombaszögi Jenő tsz- elnök volt az első, aki nyíltan, kendőzés nélkül beszélt mind­erről. Félreértés ne essék: nem valami súlyos dolgokról van szó, hiszen jó szövetkezet a bolhói Határőr; a kisebb mulasztásokra is ráirányult a figyelem, s szóba került, hogy hogyan lehetett volna tavaly, hogyan lehet az idén többet V termelni, jobban gazdálkodni, fa közös gazdaság, a szövetke­egyik, amit egy rettenetes\zetl.ta^sag SO[sa lranH íele' Így mondta, és két hatalmas nagy tálból szednek maguknak(1 lossegerzet ebresztgetese az, kezét úgy csapta össze, hogy az asztal közepéről. A gyér- f ami erről a beszámolókban el­hangzott. Éppen ennek hatá­sáról, fogadtatásáról kell egyet s mást elmondani. Némelyek felszólalását fi­gyelve az a meggyőz" 1 ala­kult ki az emberb :y Elkészült a mérleg a kadarkúti földmüvesszövetkezelben (Tudósítónktól.) | adták rendeltetésének a ka­Büszkék lehetnek tavalyi darkúti fagylaltfőzőt és a kul- eredményeikre a kadarkúti! túrcikk-szaküzletet. Hencsén földművesszövetkezet tagjai: felvásárlóraktárt építettek, Al­terveiket túlteljesítették. A kiskerdeskedelem dolgozott a legjobban: huszonhatmillió fo­rint értékű árut adtak el a körzethez tartozó kilenc köz­ségben és pusztán. A vendég­látóipar több mint ötmillió fo­rintos forgalmat bonyolított le. Az fmsz hatszázkilencven- ezer forintot fordított a múlt évben hálózatfejlesztésre. Át­sótapazdon ingatlant vásárol­tak, ebben vegyesbolt és ital­bolt lesz. Az fmsz nyeresége hétszáz- hetvenötezer forint. A dolgo­zók előreláthatólag tizenkét napi fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedést, a tagok pedig ötvenötezer forint visz- szatérítést kapnak. Kicsi Birinek egy porcikája mekek feketék, mint az apjuk, sem maradt volna épen, ha a és olyan aprók is. Most a zsír­keze közé kaparinthatja. A nyomdász ijedten nézett ral összemaszatolt képükkel,! akár az ördögök, Mihályi alig! a haragos emberre. Ilyennek bírja a keresztlányát kiválasz-! még sohase látta. Akkor még tani a sok zsíros képű gyér- ( nem lakott a faluban, amikor Mihályi a mesterét megkerget­te. Most azt várta, hogy Biri helyett az ő nyakát szorongat, ja meg. De a kovács nem tö­rődött vele, El rit átkozta to­vábbra is, kegyetlenül. így aztán Strom, kihasznál­va a következő saroknál adó- — Legyen esze, Mihályi úr! dó alkalmat, befarolt egy má­gépészkovács azon töprengett, ®nszerintem is abszurdum, de gjk mellékutcába, és igyeke- hogy álmodik-e, és mindjárt nem lehet ellene szegülni. fölébred, vagy Kicsi Biri ke­resztkomája valóban előtte áll. Két hete találkozott vele, akkor még semmi baja nem volt. Ott beszélgettek FI rí susztermúhelye előtt, s azon tanakodtak, hogy most már helyreállt a rend, el lehetne kezdeni a munkát, vagyis ki lehetne nyitni a műhelyeket. Mind a ketten nyolc hétig dol­goztak az orosz katonáknak, mind a kettőjüknek maradi Ezek a rendőrfélék mellé áll­tak, náluk van a fegyver. Övék a hatalom. Majd elren­deződik valahogy a világ sora, addig is tegyük, amit tenni le­het. Szerintem egyszerűen a szovjethez csatolnak bennün­zett, ahogy a lába bírta. Nem mert visszatekinteni, csak mi. után már jól elhaladt, magá­ban sóhajtott egy nagyot: — Isten irgalmazzon annak, aki most a Mihályi útjába ke­rül. A kovács pedig bosszúsan két és slussz. Vége lesz a Ki- megy tovább a hosszt utcán, esi Biri pünkösdi királyságá- Bakancsa nyomán — amit Kí­nák. Mihályi hallgatta egy dara­big a sovány, kopasz nyom­dász fecsegését, aztán hirtelen esi Biri csinált meg még a ta­vasszal olyan jó erősre — szét­fröccsen a fagyos sár, és pici csapódásokkal hull alá a tan. anyag. Birinek bőr, neki meg megállt, ráfnak, patkónak vas. Még- — Ez is marhaság, pénzügy - hozzá jócskán, mert a katonák miniszter úr, akárcsak a Birié azzal fizettek. De meg ügyes. Mert Debrecenben már mű- kedtek is, félretettek az anyag- ködik a kormány meg a pás­ból úgy, hogy a katonák nem tok. Azok pedig egyáltalán vették észre. Különben sem nem így nyilatkoztak. Demok- kellett elszámolni minden de- ratikus Magyarországot akar­mek közül. — Jó napot, komámasszony — mondja még egyszer, és csodálkozik a nagy jóléten. Mindenkinél jobban tudja, hogy ezeknek régebben még vasárnap is alig jutott egy kiló marhahúsra. Most meg egy fél disznó van feltrancsí- rozva az asztal közepén, félig elpusztítva. Hát ezeknek már ilyen jól megy? — gondolja,^ azért nem szól egy szót sem.i csak néz kérdően a komám-1 asszonyra, aki olyan kövér, i akár egy keverített kád. Há­rom Biri Tibor is könnyűszer-1 rel kiszakadna belőle. ' Szabó Aranka Biri Tiborné pedig egy kapcaforma ruha­darabbal törülgeti az egyik széket, és hellyel kínálja a ko­vácsot. — Üljön le minálunk, pol­gártárs, ha már erre jár — nem pontos és teljes ségről vallott nézetű, sett a kukorica sa ? Kizárólag a vezetőket . ;k érte. Beázott a törekka/ .ízt a hibát is az ő nyakukba varr­ják. Géppel jár haza ebédelni a traktoros? Az elnököt ma­rasztalják el érte. Mintha nem a saraboló fogatos, a ha­nyag kazalrakó vagy a furiká­zó traktoros volna elsősorban ludas a dologban! Persze a ve­zetőség, annak valamennyi tagja érzi és viseli az irányí­tással járó gondot. Síihez azonban hozzá kell adni kinek- kinek a személyes, egyéni fe­lelősségét is, úgy lesz teljes a kép. Semmiféle rendelkezés nem tiltja, sőt a szabály nem­csak megengedi, hanem eiő is írja, hogy valamennyi tsz-tag- nak kötelessége a közös va­gyon védelme. Ebből értelemszerűen kö­vetkezik, hogy szóljon rá arra a tagtársára, aki vét a fegye­lem ellen, megszegi a közös­ség írott vagy íratlan törvé­nyeit, herdálja, pocsékolja a köz javait, elhanyagolja dol­gát. Igenis szóljanak rá a csa­patban arra az asszonyra, aki nem ülteti el rendesen a ká­posztapalántát. — Dehogy tesz- szük meg, hiszen abból harag lesz, ha valakit figyelmezte­tünk! — vetette közbe a köz­gyűlésen Lóki Istvánná, ami­kor ez a téma került szóba. Harag lesz belőle? Akkor: »jobb a békesség-«, illetve »sze­rezzen csak haragosokat ma­gának az elnök meg a brigád­vezető«. Helytelen álláspont ez! Az ilyen gyakorlattal nem sokra megyünk. Ügy van az jól, ahogy az elnök mondta: — Feleljen mindenki a maga dolgáért; a munka jó minősé­ge ne az ellenőrzés függvénye legyen; ne csak az osztozko­dásnál, hanem a mezőn, a ma­jorban is érezze mindenki gaz­dának magát. Ha valamiért, akkor ennek a szemléletnek a kialakításá­ért és a belőle fakadó gyakorlat meghonosításáért, tehát o kö­zösért érzett egyéni felelősség felszításáért érdemes az idén többet tenni Bolhón. Mert eb­ből jobb munka, szebb ered­mény, gazdagabb jólét szár­mazik. Hogy Bolhó most nincs a barcsi járás élvonalában? Szövetkezete a jók közé tarto­zik. Az oly mostoha 1964. évet 44 forintos részesedéssel zár­ta; ehhez egységenként 6 fo­rint 10 filléres prémiumot is hozzá kell számítani. Ami a megélhetést illeti, az ötven forintot meghaladó értéket nem. lehet lebecsülni. Bizo­nyos, hogy sem Harasztia György előre megszerkesztett, nem titkolt szándékkal meg­írt felszólalása, sem másnak az elhamarkodott véleményé nem térítheti le a bolhóiakat a józan mérlegelés útjáról. Ne engedjék, hogy közös küz­delmeik becses eredményeit bárki megtagadja, vagy épnen kisebbítse. Ami vitás kérdést pedig ezen a közgyűlésen füg­gőben hagvtak, azt mind ve­gyék elő úibói és tárgyalják meg a nézeteltérések elrende­zésének lehetőségeit keresve. A munka és a közös felelős­ség íffv juttatja szövetkezetü­ket előbbre. Kutas József koktól széttaposott járdadara- moncjja az asszony, közben vi­bokra. / gyázza a koma arcán a meg­Biriek előtt nagyot ------­k ával. Akkor, két héttel ez­előtt Kicsi Birinek, azaz a ke- resztkomának még minden ke­reke a helyén volt. Azó*a h;b bánhatott meg, egyebe' ~ tu­dott Mihályi kisütni. bár­mennyire gondolkozott is. szusz­szánt, megállt. Mindjárt megtudja itt, mi. tői hibbant meg Kicsi Biri egy­szeriben. Félrenyomja az el­zárót, és harciasán benyit a nyikorgó kiskapun. — Jó napot, komámasszony, nak és földet adni a parasz»- nak. És munkát mindenkinek. Ezt várja a nép is! Itt a falu- merre vagytok? — köszön ban tán nem ezt várják az hangosan, és mivel válasz nem emberek? Mondja meg, nem jön, indul befelé a házba, ezt várják? Csak ennek a Bi- a szobában meg is találja a rínék a csavaros esze jár min- családot. Az asztal körül ül­Gondolkozni pedig lett ide- denféle marhaságon, mert me- nek mindnyájan, két fiú, há­jé* mert az elnök hamarosan gint nagyra vágyik. De úgy rom lány meg az asszony. Ki­gyazza a szólítás hatását. Hát azon van is mit nézni. A Mihályi képe olyanná válik, mint az érett cékla. — Mit jelent ez, Aranka? Szinte hörögve mondja, és úgy néz szét a szobában, mint aki mindjárt széjjelhajigálja ezt az egész, vályogból-sárból készült alkotmány, az egész házat. A gyermekek is abba­hagyják a csámcsogást, tátott szájjal figyelik a haragos em- 4 bért. 4 (Folytatjuk.) f FELHÍVÁS! Értesítjük az utazóközönséget, hogy a MÁVAUT új menetrendje 1965. május 30-án lép életbe. s a MÁV vasúti menetrendjé­hez hasonlóan egyévi időtar­tamra lesz érvényben. Felhív­juk az érdekelt utasok, válla­latok, tsz-ek, intézmények stb. figyelmét, hogy az új menet­renddel kapcsolatos bármine­mű óhajukat 1965. február 15- ig szíveskedjenek hozzánk el­juttatni. 13. sz. AKÖV. (5239QI.

Next

/
Thumbnails
Contents