Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-14 / 38. szám
Vasárnap, 1965. február 14. 3 SOMOGYI NÉPLAP ÖNKISZOLGÁLÓ ÉTTEREM ÉPÜL FONYÓDON Aa ezerszemélyes vendéglátóhelyet a tervek szerint június elsején adják át rendeltetésének. Segítséget is a bízatom mellé! A Kaposvári Fűtőház vezetőségválasztó szakszervezeti taggyűléséről A kaposvári vasútállomás hatalmas, új ebédlője zsúfolásig megtelt a fűtőház dolgozóivad. Igen sokan — pihenőnapjuk lévén — otthonról jöttek be, de azok is megjelentek a taggyűlésen, akik még az este vagy éjszaka szolgálatba léptek. Széchenyi Zoltán, a szakszervezeti bizottság titkára beszámolt az elmúlt két esztendőben végzett munkáról. 1964. évi tervüket, noha sokszor anyaghiány és egyéb nehézségek akadályozták munkájukat, november 30-án teljesítették. A gőzmozdonyok kihasználási tervét 103,2, a motorokét 105,5 százalékra teljesítették. Számottevő mennyiségű gázolajat takartíottak meg. Takarékosan gazdálkodtak a béralappal is. Széchenyi elvtárs ezután a negatívumokat ismertette. Elmondotta, hogy hatvankét dolgozójuk még mindig nem végezte el az általános iskolát. Aggasztó az üzemi balesetek számának emelkedése. 1963. ban tizenöt baleset történt, a múlt évben huszonegy. Takács II. János azért szenvedett súlyos sérüléseket, mert Ittasan ment fel a mozdonyra és leesett. 1964-ben huszonkét ember ellen indítottak fegyelmi eljárást, a fűtőház főnöke há»-"nszázegy büntetést szabott ki. Elharapódzott a szín. lelt betegeskedés is. Emiatt nyolc munkástól megvonták a táppénzt. Haki Dezsőtől például azért, mert »-betegsége* idején másnál vállalt munkát. Nagy Zoltán, a fűtőház főnöke az idei feladatokra hívta fel a figyelmet. — Nehezebb lesz ez az év a tavalyinál, mert a terv három-négy százalékkal magasabb. Ezért fokozni kell a munkaversenyt, és jobban együtt kell működni a szakszolgálatokkal. Nagyobb gondot kell fordítani egymás biztonságára. Erre int, hogy 1964-ben három embert kellett kártérítésre kötelezni, mert gondatlanságukkal balesetet okoztak. Felszólalt Varga Károly állomásfőnök is. Elmondotta, hogy a nem megfelelő javítás, a rossz előkészítés miatt az egyik személyvonat Harmincegy percet késett a napokban. Többször előfordul, hogy a szerelvényt későn állítják be, nem tudják befűteni, az utasok hideg kocsiban kénytelenek utazni. Nagyobb segítséget kért a fűtőháztól az állomás, a forgalom számára. Merkei Lajos párttitkár a fegyelem megszilárdításának, az intrika megszüntetésének fontosságáról szólt. Farkas Fajos, a Vasutas-szakszervezet megyebizottságának titkára azt kérte, hogy legyen minden fűtőházi vasutas munkásvédelmi őr is, vigyázzon magára és munkatársaira. A fűtőház dolgozói közül többen szót kértek, jogos kívánságaiknak adtak hangot. Csokonya Jenő például arról beszélt, hogy a segélyeket körültekintőbben osszák el. Szőke István a szombati munkaidő megváltoztatását javasolta. Bíró István kifogásolta, hogy a munkásszálláson kevés az ágy. Budai Sándor a kocsiműhely kollektívájának nevében szólalt fel. — A szabadban dolgozunk, van pufaj- kánk, esőköpenyünk; kapunk bakancsot, vagy nem? — kérdezte. Igaz, a felszólalásokban más is elhangzott még: bírálták a vezetőséget, amiért több üdülőjegy elveszett, s azokat hasz. nálat nélkül ki kellett fizetni, ahelyett, hogy jutalomként oda adták volna a jól dolgozóknak; javasolták a munkás- akadémiák színvonalának emelését is. Hallgattak azonban a feladatokról. Nem beszéltek arról, hogy mit akarnak tenni a fegyelem megszilárdításáért, a balesetek számának csökkentéséért. Mert. lehet baleset nélkül is dolgozni: a szertárnál például egyetlen üzemi baleket sem történt tavaly. Ismét Széchenyi Zoltán tett a szakszervezet titkára. Ez azt mutatja, bíznak benne. Ez azonban kevés: segíteni kell munkájában őt és a szakszer, vezet vezetőségét Álljanak valamennyien az új szakszervezeti vezetőség mellé, fogjanak össze vele, hiszen ez egyik fontos föltétele az eredményes munkának. Szalai László EGYETEMISTÁK FALUN KETTEN AZ „OROSZLÁNBARLANGIBÓL Hát hiszen nagy dolog volt ez, még sose érték meg, hogy az elnök személyesen vezényeljen. Moccanás nélkül álltak; Biri pedig kibontotta a zacskót, és érmeket szedett ki belőle. Effélét a leventéknek osztogattak annak idején, járási versenyek alkalmával. Puska, hosszan ugró alak, magyar címer egy karddal meg ehhez hasonlók voltak az érmeken, attól függően, melyik milyen alkalomra készült. Még a szalagjuk is különbözött. Egyik színtiszta zöld volt, a másikban már fehér stráf is húzó- dott. Még olyan is akadt, amelyiknek zebracsíkos volt a szalagja. El ri a sokfajta éremmel ün. nepélyesen lépkedett a közbiztonságiak sorai közt. Az érmeket leakasztotta, majd egy ügyes mozdulattal zsebre vágta, azután egyenként a harcosok mellére tűzte a kitüntetést jelentő szalagot, és gratulált mindegyiknek. — A köztársaság megna- gyobbításának emlékére — mondta, miközben hosszan rázta emberei kezét. Legvégül egy ezüst, ötpengős nagyságú érmet húzott elő a zacskóból. Tenyerébe fektette, csillogó szemmel nézegette, majd visszament a közbiztonságiakkal szemközt, és saját kabátjára szúrta fel, de ezt már az éremmel együtt. Pisszenés sem hallatszott, amíg az elnök saját kabátján végezte a műveletet. Csak miután az ezüstkitüntetés is felkerült a rendeltetési helyére, használta ki Kérész a kedvező pillanatot. Felemelte kezét, intett a közbiztonságiaknak, és legelőször maga kezdett kiáltani: — Éljen Biri! Éljen Biri! Visszahangzott a községháza udvara, Biri nevétől volt hangos az egész Fő utca. Még a lovak is felhorkantak a hangos ünneplésre. Mintha csak értették volna, miről van szó, végül ők is tele szájjal röhögtek, s rúgdosták patájukkal a földet. Soha ilyen ünneplést nem látott még az öreg községháza épülete... XIV. Kicsi Biri elégedetten hagyta ott az ünneplő társaságot. Derűsen ballagott befelé a szobájába, és szeretettel simogatta kabátja hajtókáján a kitüntetést. Jókedve azonban abban a pillanatban elszállt, amint belépett az ajtón. Az asztalon ugyanis nagy halom röpcédula meg újság feküdt. Ujjnyi vastag betűk hirdették — nem is hirdették, hanem egyenesen a képébe kiabálták — az Ideiglenes Kormány rendeletéit Az elnök fakó arccal nézte a rengeteg papírt és Bihari Sanyit, a legfiatalabb közbizton. ságit. — Ki hozta ezt? — ez volt az első mondat, ami felszakadt belőle. Az ügyeletes tisztességtu- dóan válaszolt: — Elnök polgártársnak alázatosan jelentem, az újságot két Szegedre való nemzetgyűlési képviselő adta ide ezelőtt egy órával. De nemcsak nekem adtak, hanem osztottak a faluban mindenkinek, aki csak kérte. Kicsi Biri azt hitte, itt a vég, hogy menten megüti a csöndes guta. Ez a marha olyan fa arccal jelenti a felháborító eseményt, mintha ez lenne a világ rendje:' itt jártak, terjesztették a röpcédulákat és slussz. Ebbe bele kell bolondulni! Nem mintha nem tudtak volna már a kormány létezéséről, de mégis. Ki hallott még olyat, hogy a Köztársaság területére érkezik valaki, röpcédulákat terjeszt, azután nyugodtan továbbáll. KÉT ÉVE MÁR, hogy egyetemeinkről, főiskoláinkról hallgatók százai járnak a falvakba, hogy a KlSZ-szerveze- tek mimikáját tanácsaikkal, javaslataikkal támogassák. Megyénkbe február elején Pécsről jötték egyetemisták, és egy hétig ismerkedtek az ifjúsági szövetség tevékenységével. A siófoki járás »patrónusa- it« kerestük föl, hogy beszélgessünk velük a tapasztalatokról. Kiss Péter és Győrpál László joghallgatók két társukkal a járás »oroszt ángbarlan.gj óba«, Balatonszabadiba kerültek. —■ Tudtuk, hogy nagyon nehéz dolgunk lesz — mondja Győrpál László. — Pintér Lajos járási KISZ-titkár kertelés nélkül felhívta figyelmünket a hibákra. Balatonszabadi két falu, bár egy neve van. Különválik még mindig a régi Siómaros és Szabadi. Ezt sajnos, a fiatal generációba is belenevelték Két alapszervezet van a faluban, de egymástól teljesen függetlenül dolgoznak, nincsenek közös rendezvényeik Mégis Balatonsza badi — ismerve több falusi KISZ-szervezetet — kellemes meglepetés volt számunkra. Kiss Péter megmagyarázza: — Jó itt a KISZ-élet: aktívak, lelkesek a fiatalok, hetente van valamilyen ^rendezvény. Színdarabbal készülnek a seregszemlére, érdeklődéssel vesznek részt a politikai oktatásokon. Elmondják, hogy igyekeztek jól megismerni a szabadi fiatalokat. S miután úgy érezték, hogy a szervezeti élettel nincs baj, a két alapszervezet össze- békítését tűzték ki célul. Két vezetőségi ülést hívtak össze, beszélgettek a fiatalokkal, megmagyarázták nekik, hogy jó az, ha egészséges verseny van a két alapszervezet között, de az egészen más, mint a »falu eleje, falu vége* ellentét. — A vezetőség összetétele, aktivitása, úgy látom, megfelelő — mondja Kiss Péter —, baj azonban, hogy nem elég erélyesek, pedig erre is szükség van. ha valaíki nem teljesíti, amire vállalkozott. Nem szabad megengedni, hogy csak a táncos rendezvényekben lássák a KISZ-életet. Általában azt tapasztaltuk, hogy elké- nyelmesedtek a fiatalok, elkényeztetik őket A KÉT EGYETEMISTÁNAK FELTŰNT Szabadiban, hogy az idősebbek mennyire ismerik, mennyire a szívükön viselik a fiatalok problémáit Házigazdájuk, Matyikó bácsi például jobban tudja, »hal szorít a cipő* a KISZ-eseknél, mint néhány tag. A gyermekképű ügyeletesre < ordított: — Miért nem fogtátok el! őket? — Mert nem lehetett... — Hogyhogy nem lehetett?! Bihari Sanyi rángatta a vállát, és motyogott valamit — Meglepett bennünket az is, hogy a fiatalok végeznek ugyan társadalmi munkát, de pénzért — mondják. — Megfizetik nekik, ha valamit közösen megcsinálnak. Anyagilag úgy áll ez az alapszervezet, annyi támogatást kap, hogy sokan irigyelnék, őszintén szólva mi is. Jó pénzkeresésd lehetőség lenne számukra a tsz is, de nem élnek vele. Nagyon sokat kirándultak, s ez úgyszólván semmibe sem került nekik. Ott tartanak, hogy a vonat már nem is jó, csak autóbusszal hajlandóak valahová elmenni. A téesz az idén öt KISZ-est küld a Szovjetunióba, a fiataloknak csak a költőpénzt kell fizetniük. Vincze Imre párt titkár úgy kezeli őket, mintha saját gyermekei volnának. Azonnal segít, intézkedik, ha valamiért hozzáfordulnák. Talán ez is a baj. Látják, hogy mindent megtesz értük a falu, anélkül, hogy különösebben viszonozniuk kellene. Ezért kényelmesedtek el... Győrpál László megemlíti, hogy olyan otthonos, jól fölszerelt KISZ-szobát rendeztek be a fiataloknak a pártházban, hoev szinte elcsodálkozott. Kevés alapszervezet dicsekedhet ilyennel, s az olyan lehetőségekkel, mint amilyenek Szabadiban vannak. Mivél az ötven KISZ-tagból mindössze hét dolgozik a szövetkezetben, nagy az elvándorlás. A pártszervezet azonban megtalálta a módját, hogy visszahozza a fiatalokat. A párttitkár javaslatára a szövetkezetben elhatározták, hogy ha elkészül a tsz melegháza, ott csak KISZ-eseket alkalmaznak — havi elszámolással. — HAMAROSAN LEJÁR A »MANDÁTUMUNK«, milyennek értékelik az elmúlt hetet? — Ügy érezzük, hogy mindkét oldalról nagyon hasznos volt. Ha tanácsainkat megfogadják, biztosan eredményesebb lesz a szabadi fiatalok munkája. Már meghagytuk »végrendeletünket«. Megbeszéltük a vezetőséggel, hogy alakítsanak a másik alapszervezettel közösen egy négy— öt tagból álló bizottságot a rendezvények lebonyolítására, s ők feleljenek a rendért is. Ide olyanokat is válasszanak be, akik leginkább ellenzik a közös programokat. Nem ártana egy kis átlakítás a vezetőségekben sem, meg kellene erősíteni őket egy-két erélyesebb fiatallal. Némelyek csak kritizálni tudnak, semmi mást nem hajlandók csinálni. Közülük is válasszanak vezetőségi tagot, dolgozzanak ők is. Megkértük a párt- szervezetet, hogy jobban ellenőrizzék a KISZ-esek munkáját, és vonják felelősségre a mulasztókat. — Tanultak valamit a szabadiaktól? — Hát a pénzért végzett társadalmi munkát feltétlenül — mondják nevetve. — De félre a tréfával, nekünk is volt mit tanulná. Lelkesedést. összesen nyolc pécsi egyetemista dolgozott egy hétig a siófoki járásban. Pintér Lajos járást tttkár szerint sokat segítettek az ifjúsági mozgalomnak. — Tavaly is, tavalyelőtt is azt tapasztaltuk, hogy föllendítették, pezsgőbbé tették az alapszervezeti életet az egyetemisták. Az idén is főként olvan aktív, tapasztalt fiatalok jöttek, akik, úgy érzem, megfeleltek a várakozásnak. Munkájuk eredményét, remélem, hamarosan lemérhetjük. StrubI Márta Jó lenne még egy hónapot Somogybán tölteni.. (Tudósítónktól.) A kaposvári járási KISZ-bi- zottságon találkoztunk azokkal a pécsi egyetemistákkal, akik ebben a járásban tanulmányozták a községi KISZ- alapszervezetek életét. Eltelt a »kiküldetési-« idő, hazautazásuk előtt tapasztalataikról érdeklődtünk. — Milyen elképzelésekkel indultak útnak?- A decemberi KlSZ-kong- resszus nagy feladatokat tűzött az alapszervezetek elé. Az ekkor hozott határozatok végrehajtását készítettük elő — mondja Tóth Lajos, aki Kyns- burg Bélával a gölled KISZ- szervezetet patronálta. — A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok élet- és munka- körülményeinek megismerése végett sokirányú fölmérést vémegrancrgalta *dő pedagógust elébe, dühében a fiú kabátját s ordított: — Mért nem lehetett? — Orosz katonai autóval jöttek. Azok vitték őket szívességből Békéscsabáig Az elnök tehetetlenül lehuppant a székre. Így csakugyan nem lehetett. Behúzta a nyakát, nézett maga elé kétségbeesetten. Az ügyeletes pedig újra beszédre nyitotta a száját: — Mondanék még valamit, elnök jpolgártárs! — Halljam... A fiú tekergette a nyakát, topogott, mint a kisgyerek szokta, ha ráérik a dolog. Látszott, nehezére esik kimondani, ami még hátravan. Nekifohászkodott vagy háromszor, amíg végre nagy nehezen kinyögte: — Mihályi, a kovács megszökött ... (Folytatjuk.) A pécsi egyetemi hallgatók [különféle módokon igyekeztek (előrelendíteni a KISZ-munfcát. !Ki mit tud?-vetélkedőket rendeztek Nagyberkiben, Göllé- .ben, Nagybajomban. Fölkeres- (ték a helyi szerveket, megvitatták, megtervezték a teendőket. Molnár Éva és Küttel Péter a nagybaj omi tapasztalatokról beszél. Elmondják, hogy a mezőgazdaságban dolgozó bajomi fiatalok nem kívánkoznak el a faluból. — Énekkart szerveztünk, az első próbát szombaton tartottuk. Újvári Miklós Szabó Pállal Samogyjádon, Koósz Gizella és Tóth Éva Nagyberkiben töltötte az egy hetet, ök nem sok jót mondtak a KISZ-szervezet tevékenységéről. Kevés az esemény, a fiatalok a városba járnak szórakozni, nincs megfelelő helyiségük. Javasolták, hogy kérjék a pártklub vezetőinek segítségét a teremprob- lóma megoldásához. — Ügy összebarátkoztunk ji nagyberki fiatalokkal, hogy meghívtak bennünket a márciusi seregszemlére, és levelezni is fogunk — újságolja Tóth Éva. — Jó lenne még egy hónapot Somogybán tölteni — sóhajtanak föl szinte egyszerre. Mindannyian megegyeznek abban, hogy sok hasznos tapasztalatot adott nekik ez a hét. Remélik, hogy munkájúi: gyümölcsözni fog a KISZ- szervezetak életében. A Fejér megyei Bauxitbányák Guttamási Üzeme fölvesz IS—10 év közötti dolgozókat föld alatti bányamunkára. A bérezés formája teljesítmény-időbér. A vállalat térítés ellenében a legényszállón szállást biztosít. A fölvételhez tanácsi igazolás és tüdö- szűrés-lelet szükséges. Székesfehérvárról autóbuszjárat van. (52170)
