Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-10 / 34. szám

Szerda, 1965. február 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP Hasznos megbeszélés Kaposvár jelenéről és jövőjéről Együttes ülést tartott az MSZMP megyei és városi végrehajtó bizottsága Hétfőn délelőtt együttes ülést tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt megyei és városi végrehajtó bizottsága. Az ülésen megvitatták és elfo­gadták a városi végrehajtó bi­zottságnak Kaposvár ipari, kommunális és városfejleszté­si helyzetéről s a további fel­adatokról szóló jelentését. A számadatok ékesen bizo­nyítják, hogy fejlődik a város. 1945-ben még csak 33 515 volt a megyeszékhely lakosainak száma, ma csaknem 50 000. El x- dapest után Kaposvár az or­szág legsűrűbben lakott váro­sa. 1949 óta a keresők száma kis híján megkétszereződött. Köztudomású, hogy a város iparának fejlődése az első öt­éves terv időszakában a tex­tilművek és a hűtőház építésé­vel indult meg. Kaposvár ipa­ra az elmúlt húsz évben új üzemek telepítésével és az ál­lamosítottak saját erőből való fejlesztésével növekedett. A fejlődés különösen a második ötéves terv idején volt számot­tevő. Ebben az időszakban a termelés volumene meghárom­szorozódott. Az igények megkövetelik, hogy az eddiginél is nagyobb körültekintéssel és gonddal tervezzék, szervezzék a jövőt. Az iparosítás fejlesztése végett a megyei párt-vb határozatá­nak megfelelően nagy erőfe­szítésekre van szükség. Az iparfejlesztés után a la­kásproblémák okozzák a leg­több gondot. Az utóbbi évek­ben sokat tettek e gond eny­hítéséért r Ü városrészek épültek —, a lehetőségek azon­ban koránt sincsenek arány­ban a növekvő igényekkel. A múlt terhes örökségét nem le­het eltüntetni máról holnap­ra. A jelentés statisztikájából kitűnik, hogy a kaposvári la­kások 20 százaléka vályogból épült, 23,2 százaléka a század- forduló idején készült. Jelen­leg 2700 jogos lakásigénylőt tart nyilván a tanács. A veze­tők tisztában vannak azzal, hogy a város növekedése és a régi házak elavulása nagyobb iramot diktál a lakásfejlesz­tésnek. Mik a tennivalók? Az ipar továbbfejlesztése el­sősorban a technikai színvonal emelését és a termelékenység fokozását követeli. A megyei párt-végrehajtóbizottság hatá­rozata alapján fejleszteni kell a meglevő ipari bázisokat, végre kell hajtani rekonstruk­ciójukat. A nehéz-, a könnyű-, az élelmiszer- és az építőipa­ron kívül szükséges a helyi ipari vállalatok fejlesztése is. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a szolgáltatás megjavítására. Kommunális téren elsősor­ban a lakásviszonyok javítását tűzi feladatul a jelentés. Biz­tosítani kell az állami, a szö­vetkezeti és a magán-lakásépít­kezés föltételeit. A jövőben a lakásépítkezésekkel együtt meg kell valósítani a járulékos és kapcsolódó beruházásokat. A vezetés eddig nem élt a tár- sasház-építkezés összes lehető­ségeivel. A városközpontban levő beépítetlen térségeket a jövőben erre a célra kell biz­tosítani. Több telket kell jut­tatni a családiház-építőknek. A tanács vegyen részt a csa- ládiház-építkezéssel kapcsola­tos irányító és szervező mun­kában. El kell érni, hogy a la­kosság az eddiginél nagyobb anyagi áldozatot vállaljon a lakáskérdés megoldásáért. Enélkül, bármennyire akarjuk is, lehetetlen megszüntetni a lakáshiányt. Fokozni kell az állami lakások felújítását. El kell rendelni a magántulaj­donban levő lakóházak tataro­zását Javítani kell a vízellá­tást, a szennyvízelvezetést, a hírközlést és a helyi közleke­dést Biztosítani kell, hogy 1970-re az északnyugati alköz­pontban épülő lakásokat és a városközpont lakásait háztar­tási és fűtési gázzal lássák el. Gondoskodni kell arról, hogy a város külterületei is korsze­rű közvilágítást kapjanak. Fokozni kell a városrende­zési munkát El kell készíteni az általános városrendezési terv második ütemét és az ipartelepítések részletes ren­dezési tervét. A jelentés foglalkozik a ke­reskedelmi raktárak, a köz- igazgatási központ, a vidám park, a kultúrpark, a sportte­rület kiépítéséből és az okta­tási intézmények bővítéséből adódó feladatokkal. Hogyan jobban? Az együttes ülés részvevői megvitatták a feladatokat. Egyebek között javasolták, hogy a városi koordinációs bi­zottság munkáját körültekin­tőbben szervezzék meg. Ne for­duljon elő többé, hogy egy járda- vagy útszakaszt egy­más után kétszer-háromszor is felbontanak. Szervezzék meg úgy a munkát, ütemezzék úgy a költségvetést, hogy erre ne legyen szükség. Éljen a városi vezetés a kényszertatarozás le­hetőségeivel. Az utcaképet ron­tó magánlakóházak tulajdono­sait kötelezzék a felújításra. Erről beszélt hozzászólásá­ban Böhm József, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke. Elmondta, hogy az ösz- szehasonlító statisztika szerint más megyeszékhelyek lakossá­ga több társadalmi munkát végez. Nálunk is bátrabban le­hetne támaszkodni a lakosság támogatására. A Hazafias Nép­front és a KISZ segítségét az eddiginél nagyobb mértékben kell igényelni. Gondot kell for­dítani arra is, hogy a jövőben még több két- és háromszobás lakás épüljön. Többet kell ten­ni a város tisztaságáért is. — Az új Kaposvár kialakí­tása mai feladat — mondotta hozzászólásában Németh Fe­renc, a megyei pártbizottság első titkára. — Nem lehet ki­csinyeskedni, ,és nem szabad nagyvonalúskodni. Városunk jelene és jövője nagyon fontos kérdés. A következőkben na­gyobb egységre van szükség a vezetésben. Az a célunk, hogy nőjön, iparosodjon és szépül­jön Kaposvár. E cél eléréséért a megyei párt-végrehajtóbi­zottság minden okos elképze­lést támogat — mondotta be­fejezésük N. S. mcgsem tetszik neki a földre­formnak ez a fajtája. De er­re nem is számított senki. Micsoda földosztást akar ez? Semmi lyet! Ebbe nem lehet belemenni! Eddig csak egy-egy szót ki­áltottak közbe. Most már azonban zajonganak megállás nélkül. — Ilyen földreformból nem kérünk! Ezt innen a dobogóval szem­közt kiáltotta valaki, de hátul még cifrábban kezdik. — Vágjatok már hozzá va­lamit! Még ez akar itt elnök lenni? Le vele! — A csizmákat csináld meg tisztességesen, hogy a sár ne menjen bele — okvetetlenke- dett valaki. — Parasztok döntsenek a földről, ne Suszterok! — kiált­ja megint Veres Jóska, Biri utcabelije. Ez már igen tetszik az embereknek. Mert való­ban igaza van Jóskának: pa­rasztok döntsenek ott, ahol földről van szó. Helyeselnek is neki mindenünnen. Kiesd Birit pedig nagyon mellbe vágja ez a helyeslés. A fogát csikorgatja. Mit suszterezik ez? Vele akar kikezdeni? — Na, meg­állj. még számolunk — szisze­gi. De egyelőre csak topog a színpadon, hagyja, hogy az emberek zajongjanak. Nézi a tömeget, többször is szól, de bizony a saját hangját se igen érti. Végül is elönti a düh. Int Molnárnak, hogy teremtsenek rendet. Csakhogy ez nem megy olyan könnyen. Molnár Anti sem tehet egyebet, igyekszik mindenkit túlordí- tani: — Csendet, emberek! Hall­juk tovább a szónokot! — Tán felajánljuk a föl­dünket Birinek? — ordítja va­laki. A többi közbiztonsági is csitítja a hallgatóságot. Ki ezzel, ki azzal. Lassan való­bon kisebbedik a zaj, s a fi­gyelem a szónok felé forduL X. Akkor Kicsi Biri kihúzza magát, villogó szemmel néz a tömegre. Majd megmagyaráz­za ő, hogy mi a lényeg. így kezdi: —- Polgártársak! Az imént itt valaki foglalkozás szerint akarta szétválasztani az em­bereket. Azt mondta: parasz­tok döntsenek a földről. Ez rendben is lenne. Csakhogy nem ez a lényeg. Bár én ma­gam már nem vagyok cipész — sokkal magasabbra emelt engem a közösség —, mégis én doboltattam össze a polgár­társakat a föld végett. És a dologban ez a lényeges, ezt kell megvizsgálni. Mert vajon a foglalkozás számít, polgár­társak? Vagy a ruha és a láb­beli? Az, hogy ki jár parasz­tosan, ki öltözködik iparos módra? Nem! Bizony. Polgár­társak! Hát kinek jutott eszé­be a Liesthein-birtok kisajátí­tása? Nekem. Ki akar a falu­nak jót? Én. Pedig én nem vagyok paraszt. Még csak nem is csizmanadrágban járok, polgártársak, hanem pantal­lóban. Ezért azt mondom: rossz ez az elmélet. Mert nem a nadrág a lényeg, hanem ami a nadrágban van! — Na, ezt nagy komolyan, iól megmondta. — A nevetés kirobban az emberekből azon nyomban. Hiába hápog Biri a dobogón, s integet, hogy foly­•»--vi­tatni akarja, észre se veszik. Tele szájjal röhögnek, ismét­lik a szónokot. Még hogy az a lényeg. Hát hiszen az is, de most főleg a föld ... Veres Jóska nem bír betelni a haho- tázással. Csapkodja két tér­dét, és közben a szónoknak kiabál: — Ilyet mondjál még vagy kettőt, mert ez többet ér az előbbinél. Látszólag Molnár Anti is egyetért az emberekkel. Együtt nevet velük. Amikor Veres Jóskával találkozik a tekintetük, még jobban el vi­gyorogja magát, és int a fia­tal kubikosnak, hogy jöjjön közelebb. Veres nagyon jó­kedvében van, így hát eleget tesz Molnár kívánságának, odamegy hozzá. Ott Molnár megint int a fejével, és hívja kifelé a teremből. A legény nem sejti, mit akarhat, de azért megy utána. Kint, a Gazdakör udvarán á csorog két közbiztonsági. Molnár magához szólítja őket, és kiadja a parancsot: — Vigyétek a pincébe ezt az alakot! Veres úgy néz rájuk, mint a tébolyult. A minap hallotta, hogy Kicsi Biri ki akarja vé­geztetni a pincébe zártakat. Amilyen ütődött, ki is telik tőle. S most őt is odaviszik a kivégzendők közé. Hát mit tett ő, hogy ezt teszik vele? Megpróbál ellenkezni, de né­hányszor oldalba vágják a puskatussal, és ez lecsöndesí- ti. Molnár nézi őket, amíg el­tűnnek a saroknál, aztán elé­Nem törvényszerű a veszteséges gazdálkodás Tanulságok és elképzelések a Lábodi Állami Gazdaságban A Lábodi Állami Gazdaság problémái az utóbbi időben többször kerültek szóba nem­csak a megyében, hanem or­szágos megbeszéléseken is. So­mogybán megyei párt- és gaz­dasági vezetők tanácskoztak a glazdaság helyzetéről, tárgyalt róla a Nagyatádi Járási Párt V. B., s foglalkozott vele az Állami Gazdaságok Főigazga­tósága is. Mindenütt azt bon­colgatták, hogy mi idézte elő az ismétlődő súlyos vesztesé­get, s hogyan lehetne a kátyú­ból kilábalni. A kérdés an­nál is égetőbb, mert egy olyan mammutgazdaságról van szó, amely számottevő területet, összesen 23 399 holdat hasz­nál, állóeszközeinek bruttó ér­pott istállótrágyát. Az ered­mények gyengülésével együtt növekedtek a költségek, s ez érthető is, hiszen nem takaré­koskodtak a befektetésekkel, hogy növekedjék a hozam. Emelkedtek a költségek, romlottak az eredmények... A tej hozam 1960 óta tavaly volt a legalacsonyabb, viszont egy liter tej előállítási költsé­ge ekkor szökött a legmaga­sabbra. Egy tehén átlag 2380 liter tejet adott, s egy liter tej 3,11 forintjába került a gazdaságnak. És mit mutattak az év végi értékelések? 1963- ban több mint 31 000 000 fo­rintos és tavaly is több mil­liós eredményromlást. téke több mint 167 000 000 fo­rint, átlagosan 1700 dolgozót foglalkoztat, s korábban szép eredményeket ért eL Mi okozta az eredményromlást ? Nagyrészt homokos talajon gazdálkodnak, ennek is több mint fele futóhomok. Ezért a szántónak több mint egyhar- madán kukoricát termeltek. Ennek vegyszeres kezelése azonban gyakran arra kész­tette a gazdaság vezetőit, hogy eltérjenek a meghatározott ve­tésforgótól. A vegyszer hatása miatt ugyanis a kukorica te­rületét nem lehetett évenként változtatni, helyére más nö­vényt tenni. Mivel a silókuko­ricával együtt évenként mint­egy 5700 holdról volt szó, ez a megkötöttség kihatott más nö­vények termesztésére is, azok­nak sem lehetett megválaszta­ni a magas hozam eléréséhez szükséges legalkalmasabb táblákat. Így a letakarított gabonaföldek nagyobb részén ősszel ismét kalászost vetet­tek. Ez és a talaj gyengesége okozta, hogy hiába adtak a gabona holdjának három-négy mázsa műtrágyát, a termésát­lag nem emelkedett. Az irány­számok magasak voltak, tel­jesítésükkel rendszeresen adós maradt a gazdaság. A főbb növények közül a tervezett hozamot csak a kukorica adta meg. A szerves trágya hiánya egyik visszahúzója a termelés­nek. ötezer hold szántóföldről például nem tudják, mikor ka­Növellietők a hozamok Kopácsi József, az Állami Gazdaságok Főigazgatóságá­nak helyettes vezetője mon­dotta a járási párt-végrehajtó bizottság ülésén: — A Lábodi Állami Gazda­ságnak különösebb erőfeszítés nélkül is kétmillió forint tisz­ta eredményt kellene elérnie évenként, annál is inkább, mert nála kisebb területű, de hasonló adottságú gazdaságok nyolc-tízmilliót hoznak. Tehát gazdálkodhatnának eredményesebben is a lábo- diak. De hogyan? Mindeneset­re az eddigiektől lényegesen eltérő, célravezetőbb módsze­rekkel. Igaz, hogy nagy a te­rület, s szétszórtan helyezked­nek el a kerületek a gazda­ságban, de ennek nem tör­vényszerű következménye a veszteség. A gazdaság vezetői is tudják ezt, s azonkívül, hogy a körülményeket figye­lembe vevő irányszámokat kaptak, fejlesztési tervet dol­goztak ki, eszerint igyeksze­nek javítani a gazdálkodást. Erről a tervről beszélt Pan- kász Ferenc igazgató: — A növénytermesztésben a helyes vetésszerkezet kialakí­tására törekszünk. — Mit ért ezalatt? — A tavasszal kezdődő és az 1967-ben befejeződő idő­sszakban mindent a »-helyére fteszünk«. Csökkentjük a gedetten bemegy a Gazdakör ^vegyszerrel gyomtalanított ku- újonnan megnyílt ivójába. f korica területét, több Két féldecit gyorsan felhajt, majd visszaballag a terembe, ahol az elnök még mindig az emberekkel vesződik. A hall­vényápolást végzünk géppel és kézzel, így a kukorica után mást is tehetünk ugyanabba a földbe a második évben. A gatóság meg Biri feleselnék Jtakarmánygabona tarlójába si- & b b 'lókukoricat vetünk, s ennek egymásnak. {meg a zöldben silózott takar­— A bebörtönzöttekről is j) mánykeveréknek a helyére szóljál valamit, Biri- Igaz> f gabonát vetünk ősszel. Így nö- hogy el akarod őket tüntetni? rvekszik a hasznos elővetemé­— Ez rágalom!... Ök meg- ^nyele területe — következés­érdemelték a sorsukat, bör­tönben a helyük. Amíg észhez 1 nem térnek, ott is maradnák. < — Még te is odakerülhetsz! j — ordítják hátulról. Biri meg. csak nézi, kutatja, ki lehetett < ez a gyalázatos alak. De márt kapkodhatja a fejét másfelé, mert újabb kiáltás hangzik: — Az embereid rekvirálásá- 1 Túlteljesítette múlt évi termelési tervét a Tabi Zsák- és Ponyvaiizem (Tudósítónktól.) A Kaposvári Mértékutáni és Vegyasruházatá Vállalat Tabi Zsák- és Ponyvaüzeme'a __ tavalyi második félévre élő­ről se feledkezzél meg. Arról i ^ányzott 30 millió forinttal . , , . „ ,___, t szemben 35 millió forint erte­1 S szeretnénk hallani valamit, J kű készterméket állított elő. Az ám, akár egy rabló- i Az idén 90 millió forintnyi banda! — tódítja valaki. — Most a földről van szó — vág vissza kétségbeesetten Biri. — Erről beszéljünk most, ezért jöttünk össze. — Hát majd utána azután is, mi kivárjuk kiáltja az előbbi hang. készterméket kell gyártaniuk. Az első negyedévben 100 000 négyzetméter ponyvát, illetve gépkocsitakarót készítenek a TEXTÉRT-nek, 250 gépkocsi­ponyvát a Csepel Autógyár- Ráérjoak- 590 termény-takaró pony­vát az AGROKER-nek, 4500 komplett campingsátrat pedig nyugati országokba fognak Molnár egy csöppet sem i szállítani, sajnálja az elnököt ebben a } Munkájukat nehezíti, hogv a nehéz helyzetben. Megérdem- ^zeged. Kenderfonó Vállalat _ i nem Kulda folyamatosan a li, maga kereste magának — } ponyvák nyersanyagát, a ez a véleménye. Mert mi az iHUNGAROTEX pedig a sát- istennek kell itt prédikálni? Jvakhoz szükséges alumínium Közölni kellett volna, hogy' ) ^eszítőcsövekkel és rudakkal , , ,, .. Jadós. Emiatt 1500 campingsá­ezt határoztak es kész. Vagy Jtor áu raktáDon. Jobb kancso­még azt se. A dobolás is meg- j latra, szorosabb együttműkö- tette volna a hatását. idősre lenne szükség az érde­#k»if vállalatok és szervek kö- ÍFoly tatjuk.) izöttl képp növekszik a hozam is —$ s több lesz a takarmány is. A gazdaságnak nincs a ta­lajerő visszapótlására elegen­dő mennyiségű szerves trágyá­ja. Ezért úgy határoztak, hogy három éven át vásárolnak is­tállótrágyát, s főként a már említett ötezer hold erősítésé­re használják fel. Erre az év­re 1500 vagonnyira szerződ­tek, s kétszáz vagonnal már meg is jött. A műtrágyát a jövőben nem általában, hanem a növény és a talaj igénye szerint szórják ki. Ez kettős haszonnal jár: emeli a hozamot, és sok mű­trágyát takarítanak meg. A talajerő növelésére a szántó- terület hat-hét százalékán évente rendszeresen zöldtrá­gyának való növényt vetnek. Hogy ez — s ebből eredően a hozamok növelése — mit je­lent pénzben a gazdaságnak, arra elég egyetlen példa. Ha a kukorica holdankénti ter­mésátlagát csak egy mázsá­val növelnék, ez 850 000 fo­rintot eredményezne. A bur­gonya, a kukorica és a siló lehetséges termésfokozásával 7—S millió forint többletjöve­delemhez juthat a gazdaság. Anyagi érdekeltség és takarékosság Most alakítják ki a gazda­ságban a dolgozók anyagi ér­dekeltségének formáit. A mennyiség fokozása mellett a jó minőség követelményeinek megtartása — például a gép­karbantartás vagy a burgonya válogatása és tárolása — lesz a premizálás alapja. Az állat- tenyésztésben a te j hozam nö­velése és a takarékos takar­mányozás a cél, a hizlalásnál pedig az egy kiló hús előállí­tására fordított abrak csök­kentése. Ha például az abrak­nak csak öt százalékát taka­rítják meg, máris egymillió forinttal csökkentették a költ­ségeket. Szintén sok — körül­belül negyedmilliós — kiadás­tól mentesítik magukat, ha ésszerűen korlátozzák a villa- mosenergia-fogyasztást. A vil­lanyvilágítás költségeit pél­dául egyharmadával lehetne csökkenteni. Mindezek elérhető célok. Az a másfél millió forint, melyet célprémiumra tartalékoltak, bizonyára elősegíti majd mind a termelési, mind a takarékos- sági tervek teljesítését Vesz­teség helyett nyereséggel zár­hatja az évet a gazdaság, ha a sok hasznos elgondolás va­lóra válik a mindennapi munkában. Nagy kár, hogy nem egy évvel ezelőtt láttak hozzá megvalósításukhoz. Hernesz Ferenc — Csaknem tizenkét kilométer­rel nőtt az utóbbi három évben Kaposvár villanyvezeték-hálózata. A DAV és a tanács együttműkö­désének eredményeképpen a ter­vezettnél négy kilométerrel töb­bet tudtak kiépíteni. most adja be tavaszi ruháit tisztíttatni a PATYOLAT-hoz (65072)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents