Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

A tárgyalóteremből MSZMP MEGYÉI GI70TTSÁGA ES- A MEGYEI TANACS LAPJA ZAKLATÁS Senki sem örül, ha az új rádió- vagy televíziókészülék két nap alatt elromlik, a teg­nap vásárolt mosógép mára be­döglik. A tulajdonos szidja a tanács igazolta, hogy nincs adótartozása. Elképzelhető, mi­lyen dühös volt a lengyeltóti kórházban dolgozó * panaszos, amikor decemberben letiltot­nyitott neki. Az elsőre minden évben rávezették, hogy a falu­beli ember ennyit és ennyit fi­zetett. A második számla rub­rikája azonban üres maradt, a tartozás összege azonban min­den évben nőtt. A tanács az első számla alapján igazolta 1960-ban, hogy nincs tartozá­sa Pontőr Józsefnek, s a má­sodik adatai alapján tiltatott le csaknem ezer forintot 1964- ben. A tanács a panasz nyo­mán átvizsgálta a számlákat, s rájött, hogy hol a hiba. A kaposfüredi adócsoport valaki másnak a számlájára könyvelte el a határidőre be­fizetett összeget, s ezért akart foglalni Jékl Mátyásnál. A Kaposvári Járási Tanács Pénz­ügyi Osztálya szigorúan meg­rótta ezért a kellemetlenséget okozó dolgozót. Persze a fog­lalás megkísérlésekor kért száz forintot nem kapta vissza a panaszos, ezt beszámítják az idei adójába. Egy tőről fakad a zaklatás a somogycsicsói Eliki Imréné esetében. Kiderült, hogy két­szer vetették ki ugyanazt az adót az apósára, a férjére és rá is. A Csurgói Járási Tanács a panasz nyomán eltörölt a családnak százötvenöt forint általános jövedelemadót, hat­száz forint községfejlesztési hozzájárulást és negyvennyolc kiló búzaföldadót Rába Győ­zőnek a rendelet szerint ötven forint községfejlesztési hozzá­járulást kellett volna fizetnie, mégis háromszázat kértek tó- le. A járási tanács kétszázöt. Néhány embernek annyira nincs önfegyelme, hogy vitáit — vélt vagy valódi sérelmeit — csak pofozkodással, vereke­déssel tudja elintézni. Persze az ilyen -elintézés- rendsze­rint a bíróságon végződik. Leggyakrabban pénzbüntetés­sel csillapítják le a heveske- dőt. így történt ez abban az ügy­ben is, amelyet a közelmúlt­ban tárgyalt a Kaposvári Já­rásbíróság dr. Balajthy Sán­dor-tan ácsa. P. Z. kaposvári lakos a múlt év egyik napján meglátogat­ta a rendelőintézetben dolgo­zó menyasszonyát, K. E.-t. A folyosón beszélgettek, közben arra ment dr. T. L., megcsíp­te a vőlegényével beszélgető nő arcát, majd továbbhaladt. — Mi volt ez? — kérdezte a férfi meglepődve. — Nem tudom, én magam js csodálkozom, semmi joga sincs erre — hangzott a meny­asszony válasza. P. Z. az Orvos után iramo­dott. és felelősségre vonta. Szó szót követett, majd a vőlegény csattanó« pofonnal vett elégté­telt a menyasszonyán esett sé­relemért. Dr. T. L. feltűnően durva becsületsértés miatt följelen­tette P. Z.-t, és kérte a bíró­ságot, hogy az inzultálásért felelősségre. P. Z. vi- szartt arra kérte a bíróságot, hogy a menyasszonyán és a rajta esett sérelem miatt ma­rasztalja ei dr. T. L.-t. A bé­kéltető tárgyalás nem járt eredménnyel, így a bíróságnak döntenie kellett. — Lealázónak tartottam, hogy megcsípte menyasszo­nyom arcát... így a múltban viselkedtek a cselédekké' szemben — védelmezte magát P. Z. — Több mint tíz éve együtt dolgozom K. E.-val. Nem sér­tő, hanem baráti szándékkal simogattam meg az arcát, le­het, hogy eközben véletlenül meg is csíptem. Nem akartam sem őt, sem vőlegényét meg­bántani, hajlandó lettem vol­na bocsánatot is kérni — ér­velt az orvos. A bíróság P. Z.-t — nem jog­erősen — ezer forint pénzbün­tetésre ítélte, egyúttal az or­vos ellen emelt panaszát el­utasította. * * * Azt, hogy valójában hogyan zajlott le az eset: csípés vagy simogatás történt-e, s a vitá­ban milyen becsületsértő kije­lentéseket vágtak egymás fe­jéhez, csak P. Z., dr. T. L. és K. E. tudja. Az ügy tanulságát azonban érdemes megszívlelni... ílejtgyártókat, s napokig tal­ál utána, hogy a szerviz mi- -I előbb megjavítsa a gépét. A hivatal is gyárt selejtet, -’sak az legtöbbször nem ütkö- ;k ki olyan gyorsan, mint a vári termékeknél. Az embe- _'k zaklatásának forrása a té- es intézkedés, a félrekönyve- is, egy-egy rendelet helytelen telmezése. Az ügyfélen csat­án az ostor, amikor még egy- :er követelik rajta az egyszer :ár befizetett adót, a rende­dben előírt összegnél többe bérnek tőle stb. Legtöbbször nkább érzi, mint tudja, hogy helytelen az intézkedés, téved­tek a hivatalban. Nincs a ke­zében megfelelő bizonyíték, s ha elmondja panaszát, kétsé­ges, hogy hitelt adnak-e sza­vának. Ha elutasítják, akkor máshol (felsőbb szerveknél, a rádiónál, szerkesztőségeknél) keresi az igazát. így aztán he­tekbe, hónapokba telik, amíg eljut addig az ügy, hogy meg­vizsgálják az iratokat — a hi­bát elkövető hivatalban. Ez a pactcázás bosszantja és sérti az embereket, az ügy elintéződése után is orrolnak a zaklatás úatt Pontőr József négy évvel ez­előtt elköltözött BuzsákróL A tak a fizetéséből kilencszáz- negyvenkét forintot a buzsá- ki tanács átirata alapján. Jékl Mátyás várdai lakos au­gusztusban befizette az adó­ját. December végén megjelent a lakásán a kaposfüredi tanács adóügyi csoportjának vezetője. Jékl Mátyás nem volt otthon, csak az édesapja. A tanács al­kalmazottja közölte az öreg­gel, hogy foglalni jött, mert a fia nem fizette ki az adót. Hiá­ba bizonygatta az édesapa, hogy nem így van, az adócso­port vezetője hajthatatlan volt Közölte az öreggel, hogy sze­rezzen száz forintot gyorsan,, akkor nem foglal le semmit a tartozás fejében. Rába Győző inkei lakos na­gyon soknak találta az adóját, bement a tanácsházára, hogy megérdeklődje: miért fizet ennyit Hiába kérte azonban, nem világosították fel. Ugyan­így járt a somogycsicsói Büki Imréné is. Négy adóügy egy tanulság­gal. A rossz nyilvántartás, a panaszos meg nem hallgatása tengeri kígyóvá változtatja az ügyeket Pontőr Józsefet pél­dául azért zaklatta a buzsáki tanács, mert nyolc évvel ez­előtt valaki még egy számlát Sz. L. Ebadta tannlmányutoo — Az az ér­zésem, hogy a mi üzemlátoga­tásunk hama­rosan befejező­dik. Tanulságos pofon vonja Megint t bevásároltunk eeK.it — Tulajdon­képpen miért kötözték oda?... — Hogy ki ne rohanjak!-. Üzemgazdász! szakképesítést nyújt a Zsámbéki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum Rövidesen megkezdődnek a felsőfokú mezőgazdasági tech­nikumokba való jelentkezések. Somogybán egy ilyen intéz­mény működik, a Kaposvári állattenyésztési tagozatú Fel­sőfokú Mezőgazdasági Techni­kum. Ezenkívül az országban több hasonló szakirányú fel­sőfokú technikumban képez­nek mezőgazdaságunk számá­ra szakembereket. Zsámbékon, nem messze a fővárostól üzemgazdász szak­technikusképzés folyik a he­lyi felsőfokú technikumban. Mezőgazdasági nagyüze­meinkben egyre nagyobb szük­ség van olyan szakemberekre, akik a termelőmunka elemzé­sével tájékoztatni tudják a ve­zetőséget a tervek teljesítésé­ről, a költségtényezők alaku­lásáról, az anyag- és munka- felhasználásról. Ezt a feladatot látják el az üzemgazdászok. A jövő üzem­gazdászai két évig tanulnak a zsámbéki felsőfokú techni­kumban, s tanulmányaik be­fejezése után államvizsgáznak. A két év alatt a hallgatók az iskolaépületben, diákott­honban laknak, ahol több ezer kötetes könyvtár, sportpálya, fedett uszoda, tornaterem, ta­nulószobák és klubok állnak rendelkezésükre. A beiratkozott hallgatók az egyetemi hallgatókat megille­tő juttatásokat kapják meg. A diákotthonban havi kétszáz fo­rintért teljes ellátást kapnak; a kitűnő, jeles és jó rendű hallgatók tanulmányi ösztön­díjban részesülnek. A fölvételre jelentkezők bio­lógiából írásbeli és szóbeli, kémiából és matematikából szóbeli vizsgát tesznek. Híradás a somogyszobi ímsz-ből (tudósítónktól.) 19*3 decemberében alakult két gyümölcsfa-védelmi társulás a szö­vetkezethez tartozó Segesd köz­ségben. A íöldmüvesszövetkezet javaslatára a háztáji és a szór­ványgyümölcsösök tulajdonosai 3000 forintot fizettek be, hogy a permetezéshez szükséges gépeket megvásárolják. Ez a múlt évben nem sikerült. Az Idén központi segítséget vettek igénybe, és abban bíznak a segesdi gazdák, hogy ál­dozatvállalásuknak meglesz az eredménye. • * • Nagyba ráfi pusztán rossz kö­rülmények között dolgozott az fmsz boltja. Az állami gazda­ság korszerűbb helyiséget adott át a földművesszövetke­zetnek. 22 000 forintos költség­gel átépítették, és új berende­zéssel látták el. Az állami gaz­daság dolgozói örömmel fo­gadták a bolt átalakítását. * * • Az frnsz nagy mennyiségű tojást vásárolt fel az év eisö hónapjá­ban: a tavaly januárban felvásá­rolt mennyiségnek több mint há­romszorosát — *6 000 darab tojást — vették át • hártájí gazdaságok­tól. ven forinttal csökkentette a hozzájárulás összegét Télen is dolgozik a tabi téglagyár nyers téglát és a száraz anya­id ind a négy olvasónknak igaza van, panaszuk mégis csak közvetítő szervek segítségével intéződött el, mert a buzsákiak kivételével az adócsoportok görcsösen ragaszkodtak téve­désükhöz, nem néztek utána az ügyeknek, hiába kérték a panaszosok. Ha pontosan és megbízhatóan tartják nyilván, hogy ki mennyit fizetett, ki­nek van tartozása, elkerülhet­ték volna a zaklatást A pél­dák intenek: sokkal lelkiisme­retesebb ügyintézésre van szükség! A »selejtgyártókat« pedig felelősségre kell vonni, hogy csökkenjen a packázások száma. Lajos Géza (Tudósitónktól.) A tabi téglagyár kizárólag magasított lyukas téglát ké­szít. Tavaly 9 200 000 darab nyers és 7 803 000 darab ége­tett téglát gyártottak. Idei ter­vük a tavalyinál négyszázezer­rel több tégla készítését írja elő. 25 000 köbméter földet kell kitermelniük. Mint Füo- tás Antal üzemvezető mondta, valószínűleg nem kell fagy­szabadságra küldeni a dolgo­zókat A földkitermelés sem szünetel. A betegek kivételé­vel minden munkás dolgozik. A fölemelt terv teljesítése és a munka megkönnyítése vé­gett 354 000 forintot fordíta­nak az anyagmozgatás gépesí­tésére. A tavasztól kezdve a got mar géppel szállítják. Minthogy nyolcszáz méteres szakaszon kicserélik a régi vá­gányokat, s a kanyarokban le­vő forgatókorongok helyett váltórendszert építenek. A gyár dolgozóinak túlnyo­mó többsége a törzsgárdába tartozik. Pulai Gyula égető például huszonnégy, Kadará- vek Lajos karbantartó lakatos tizenhét, id. Fritz János bera­kó, Papp Lajos vizező és ifj. Porth János égető tizenöt, Ha­lász István kihordó tizenhá­rom, Szántó László kamra- ajtó-falazó tizenkettő, sok más dolgozó pedig nyolc-tíz óv óta van az üzemben. Sok a nézője a BM Somogy megyei Együttesének életét, külföld* útjait, a verse­nyeken kapott r 'a’ at benv? tó kapósvári kiállításnak. A i to-'tj Május 1. utcai fiókjának ««.muii helyezték cl az érdekes Ublotut. és a szép ajándéktár­Hózibuli A házibulin vendégeskedő kamasz hazatelefonál: — Apuka, hadd maradjak még! Tudod, tizenöten va­gyunk, és ha elmegyek, el­rontom az egész mulatságot. — Olyan sokan vagytok, és ha eljössz, mégis vége a mulatságnak? Miért? — Tudod, a többi tizen­négy — mind lány... ♦ ♦ » Bilbauer a feleségét dicsé­ri. — Nyilván, ha tízszer új­ra nősülnél, tízszer őt ven­néd feleségül — szól közbe Csucserák. — Hát igen, amilyen pe- chem van... • * « A rajtavesztett pénzhamisító Különös helyzetbe került Mexikó Cityben egy pénzha- mi sí tó, akitől ellopták a ha­mis pénzt, mielőtt egyetlen bankjegyet forgalomba hoz­hatott volna. A felháboro­dott pénzhamisító följelen­tést tett a rendőrségien; azt állította, hogy a pénzhami­sítás pusztán ártatlan hob­byja volt, nem is gondolt a bankjegyek forgalombahoza- talára. Ettől függetlenül már a börtönben várja, hogy a tolvajokat is kézrekeríteók. * * * Angliában még mindig fo­lyik a vita a halálbünteté­sek eltörléséről. A vélemé­nyek megoszlanak, sokan vannak a halálos ítéletek eltörlése ellen, mások azon­ban a kivégzések további al­kalmazására szavaznak. A Times ezzel kapcsolat­ban közli egyik olvasójának levelét: — Tartsuk fönn a halál- büntetést azok számára, akik mellette foglalnak ál­lást. * • « Egy francia pedagógiai szaklap közli az iskolai dol­gozatokban föllelt "-arany­köpéseket-«. A lap szerint a pálmát az a gyermek viszi el, aki azt írta Napóleonról, hogy »von- naton kelt át a Szent Ber- nát-hágón, ami — írja a kisdiák — annál nagyobb teljesítmény volt, mert ab­ban az időben még nem if közlekedtek vonatok«. Egy másik gyöngyszem: Abraham Lincoln, az Egye­sült Államok hajdani elnöke »szegény családból egy fa házban született, amelyet se ját két kezével építette föl­A második világhábor előzményeiről írva egy bor deaux-i kisfiú megállapító' ta, hogy »Olaszország né pessége Mussolini egvér erőfeszítései folytán megkét­szereződött«. * * • Ellen Ware 63 éves ér Gwenda Morgan 79 éve angliai, cockerwoodi vénki- asszonyokat úgyszólván c utolsó pillanatban mente' ték meg az éhhaláltól, me minden pénzüket arra kö tötték, hogy kedvenceiket 40 spaniel, 4 terrier, 1 bér náthegyi kutyájukat, továb bá 7 kecskéjüket, 1 lovuk'’ 4 libájukat és 23 maca!"' kát táplálhassak. Somogyi N \T MSZMP Sum llzoUság» *» * * Tan ír» !* Ffts/erkesztó WTRTH LAJOS. Szerkesztőé? Kanosvár. Latinka «Sándor u. t Telefon 15-1«. 15-11. Kiadta i *nnjo?v mesr^oi Lankiadó vállalat. Kanos* ár Latinka s a. z. Telefon M ív. Peleit kiadó* Szabó Oáboi **e?rnid?H* ke/»rat,o* nem óivmj me«, e» nem adunk vissza »erjeszti: » Maar var Posta f,r űzethető «* belvi nostab'vatalo» és postáskézbésltöLnéi lórizetep’ nt? «SA nonapri* index T50S5 Készült a Somogy megy to Ny oh Ipari Vállalat kaposvári üzemébe: Kaposvár. Látlnka Sáadoe utca •

Next

/
Thumbnails
Contents