Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-05 / 30. szám
Kntek, 1965. február 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP Céltudatos munkával akarják megvalósítani feladataikat a kefeüzem dolgozói Megalapozott intézkedési tervet készítettek A Központi Bizottság decemberi, valamint a megyei pártbizottság januári határozatai — mint ismeretes — a minőségi mutatók teljesítésére, a termelékenység emelésére, a költségek csökkentésére, a takarékosságra hívják fel a vállalatok figyelmét. Mit tettek és tesznek e határozatok végrehajtásáért a Kaposvári Kefeanyag-kikészí- tő Vállalatnál? — ezt néztük meg a napokban. Az üzemben az első pillanatban a szorgalmas munka, a rend tűnt szembe. Csellengő embereket sehol sem lehetett látni. — Mindenki az intézkedési terv szerint dolgozik — mondták. Kíváncsiak voltunk a tervre Közös munkára épfiit Kelemen Ferenciül, a vállalat igazgatójától megkaptuk azt a dossziét, amelyben az intézkedési tervet tartják. A terv mellett mintegy húsz kézzsel és géppel írott papírlapot találtunk. — Milyen célt szolgálnak ezek? — Az intézkedési terv elkészítése előtt megkértük a vállalat műszakijait, a műhelyek csoportvezetőit, mondják el, hogyan lehetne az idén jobban dolgozni, mint tavaly, hogyan teljesíthetjük a minőségi mutatókat. Véleményükét ezeken a papírlapokon rögzítették — válaszolta az igazgató. — Mielőtt nekifogtunk a tervek készítésének, valamennyit átnéztük. Kellemes meglepetés ért bennünket: igen sok hasznos javaslatot kaptunk. A műszakiak, a műhely- és a csoportvezetők, a munkások véleménye és saját elgondolásaik alapján készítették el javaslataikat. Az intézkedési terv tehát a szó szoros értelmében közös munka eredménye. Mindenre kiterjed A terv első oldalán az olvasható, hogy a vállalatnak az idén negyvenhárommillió forint értékű árut kell előállítani (14 milliónyit exportra), továbbá, hogy egymillió forint terven felüli nyereségre akarnak szert tenni. Harmincezer normaórát terveznek megtakarítani, a termelékenységet pedig a múlt évihez viszonyítva 6 százalékkal akarják emelni. (A termelést tehát 70 százalékban a termelékenység emelésével kívánják növelni.) — Vajon meg tudják-e valósítani e nagy feladatokat? Nem irreális-e a cél? Nem markolták-e sokat? — Mi is gondoltunk erre. Megállapítottuk azonban, hogy céljaink nem elérhetetlenek — válaszolta az igazgató. Hogy valóban így van, azt az intézkedési terv is bizonyítja, ugyanis igen sok feltárásra váró rejtett tartalék szerepei benne. A terv többek között előírja, hogy az üzem padlásán heverő 300 mázsa hulladékot fel kell használni, s hogy a munkásoknak mindig rendelkezésükre álljon az anyag a műszak kezdetekor. Az anyagot a jövőben az anyag- mozgatóknak kell eljuttatniuk a munkapadokig. (Korábban a munkások szaladgáltak érte.) A hulladékot újra föl kell dolgozni, s csak olyan hulladékot adhatnak el, amit már 'nem használhatnak fel az üzemben. Gépesíteni kell az anyagmozgatást. (Pl.: villás targoncákat kell vásárolni a raktárba, kézikocsikat a műhelyekbe.) Minden technológiai utasítást felül kel] vizsgálni, s ha szükséges, korszerűsíteni; Ezek a kiragadott példák is azt bizonyítják, hogy az intézkedési terv sokrétű. Kiterjed a műszaki fejlesztésre, a takarékosságra, a munkafegyelem megszilárdítására, a veszteség- idő csökkentésére, a technológiai fegyelem megtartására, és így tovább. Az, intézkedések mindenütt a termelékenység emelését, a költségek csökkentését, a terv teljesítését szolgálják. A program a határidőket és a terv megvalósításáért felelős személyek nevét is tartalmazza. A feladat végrehajtása tehát pontosan ellenőrizhető is. Nem véletlen, hogy a megyei tanács ipari osztálya is igen jónak találta a tervet. V égrehaj fását megkezdték A munkásoktól arról érdeklődtünk, ismerik-e az intézkedési tervet, tudják-e, mi a feladatuk. Elmondták, hogy ismerik a programot A nemrég megtartott) termelési tanácskozáson az üzem vezetői részletesen közölték, hogy melyik üzemrésznek mit kell tennie. Mindenki megértette, mit várnak tőle. — A feladatok végrehajtását már meg is kezdtük — mondták a műhelyben az asszonyok. — Egyetlen hiba van még — fűzték hozzá —, az, hogy nem tudjuk ellenőrizni, mit végeztünk el a feladatokból. Jó lenne, ha az üzem vezetői a műhelyekben egy táblára kiíratnák a tervet, és azt is, hogy mit teljesítettünk belőle. Így mindig láthatnánk, hogyan állunk. Az üzemben tett látogatás után megkérdezte tőlem valaki, hogy a látottak, hallottak meggyőztek-e arról, hogy a kefeüzem valóra váltja a feladatokat. — Az egyik munkásasszony, Ritter Frigyesné beszélgetés közben azt mondta, örül annak, hogy a hulladékot végre nem égetik el, hanem feldolgozzák. A csomagolópapírt sem kellene elégetni ezután — mutatott a ládában levő papírszalagokra. — Ezeket is fői lehetne újra használni. — Tehát úgy véled, hogy a tervezettnél többet is tesznek? — kérdezte ismerősöm. — Igen — válaszoltam. Szegedi Nándor Naponta 5800r ■■ r rr radiocso 6000 (Tudósítónktól.) Márciusban lesz egyéves a Vas- és Fémipari Vállalat rádiócső-ké- szftő részlege. Az egyik legfiatalabb kaposvári üzem máris szép eredményeket ért el. A kezdet kezdetén, amikor az Egyesült Izzóból érkezett szakoktatók tanították a rádiócső-szerelés titkaira a munkásokat, három dolgozó mindössze 9—10 csövet tudott elkészíteni. Az akkori kétszázzal szemben ma már 5800—6000 rádiócső készül naponta. A selejt pedig egyre kevesebb. Ez annak az intézkedésnek az eredménye, amely szerint ha az EF 85 típusnál 1 százalék, az EBF—89 típusnál 3 százalék alatt van a selejt, akkor a dolgozók 5 százalékos bérkiegészítést kapnak. Az intézkedés bevált: a napi 160—170 selejt azóta 35—40-re csökkent. Megyénk földművesszövetkezeti mozgalmának idei tervei, feladatai Interjú Horváth Jánossal, a MÉSZÖV elnökével Országszerte hazánk felszabadulása huszadik évfordulójának méltó megünneplésére készülnek. Horváth János, a MÉSZÖV elnöke a somogyi földművesszövetkezeti mozgalom idei terveiről, feladatairól tájékoztatott bennünket. — Hogyan készülnek a földművesszövetkezeti dolgozók és tagok felszabadulásunk huszadik évfordulójának megünneplésére? — Az ország néhány nagyobb földművesszövetkezetének kezdeményezésére a SZÖ- VOSZ igazgatósága széles körű versenymozgalom kibontakoztatására hívta fel az fmsz-ek dolgozóit. A felhívás találkozott a MÉSZÖV igazgatóságának, megyénk négyezer földművesszövetkezeti dolgozójának, több mint háromezer választott vezetőségi tagjának és csaknem száztízezer tagjának egyetértésével. Dolgozóink az eddiginél jobb munkára, nagyobb eredmények elérésére tettek vállalást. Társadalmi összefogással valamennyi boltunkat, vendéglőnket stb. kí- vül-belül rendbe tesszük, kicsinosítjuk. Azt akarjuk, hogy április 4-re az fmsz-ek egységei legyenek a községek legszebb épületei. Még jobban, gazdaságosabban akarjuk megoldani a népgazdasági tervekből ránk háruló feladatokat. Növeljük mozgalmunk taglétszámát és részjegyalapját. Célul tűztük ki a háztáji termeltetés elősegítését, új szakcsoportok, társulások szervezését. Emeljük a kölcsönzési eszközök számát, hogy még jobban kielégíthessük a lakosság Ígér nyeit. — Hogyan kapcsolódtak be a versenybe a szövetkezetek dolgozói, tagjai? — A verseny célját és a feladatokat a szövetkezeti tagsággal tagértekezleteken, közgyűléseken, a dolgozókkal termelési tanácskozásokon beszéltük meg. A tagság és a dolgozók felajánlásai közül kiemelkednek a társadalmi munkára tett vállalások. A nagyatádi 1 fmsz dolgozói például 15 000 forint értékű társadalmi mun. kával segítettek a kuntelepi vegyesbolt újjáépítésében Ugyanennyi értékű társadalmi munkára vállalkozott a bala- tonboglári fmsz-hez tartozó szöllőskislaki szervezet vezetősége és tagsága. Inke-Darvas- pusztán a jégverem építésében 25 szövetkezeti tag segédkezett. Szinte minden dolgozónk részt vesz valamilyen társadalmi munkában. Ök biztosítják — a választott vezetőséggel — a tagszervezési és a részjegyterv teljesítését. — Milyen mértékben segítette elő az 1964. évi tervek teljesítését a felszabadulási versenymozgalom? ilyesmiben töri a fejét, arra nincsen szükség ebben az országban. Mármint a köztársaságban. Itt csak egy ember akarata érvényesülhet, a tömegek beleszólása csak anarchiát szül. Mi lett volna a leventében is, ha mindenki azt teszi, amit akar? Fejetlenség! Ott is egy ember vezényelt, azért volt fegyelem... Behunyta szemét, megfeledkezett a világról, az erdőről, a tüzelőről. Tervezgetett, alakította magában a leendő államot. A hideg szél bebújt az avar közé, magára húzta a leveleket, mocorgott, zörgött, aztán kisiklott, a fák törzseihez simult. Kicsi Birinek is bekúszott a kabátja alá, megcsiklandozta bőrét, játszadozott vele. De az elnök ezzel mit sem törődött. Csak akkor tért vissza álmodozásából a jelenlevő világba, amikor a szekérzörgést meghallotta. Kérész egyedül hajtotta a lovakat. A szekér gazdáját nem hozta magával. Kicsi Biri elismerőleg bólogatott. Ügyes gyerek, még viszi valamire. Tudja, nem kell az orrára kötni senkinek, mire kérték a fogatot. Amikor a szekérhez lépett, mégis elkomorodott, mert a derékban egy százhatvan-száz- nyolcvan kilós hízó volt kinyújtóztatva. Tarkójából szivárgott a vér. Nyilvánvalóan Kérész szerezte, mégpedig nem szépszerével Az elnök haragosan megkérdezte: — Mi «z? — Disznó. Szép, kövér disznó — hangzott a felelet — Honnan? Kérész elmosolyodott, vígan ugrott le a szekérről, úgy mondta: — A paraszt megijedt, azt hitte, örökre elviszem a lovát meg a szekerét. Ha idáig meg tudta őrizni a jószágokat, most már nem akarja elveszíteni. Ezért inkább felajánlotta a disznót teljesen ingyen. A lovakért. Én meg elhoztam. Azt viszont megígértem, estére viszontlátja a lovát is, szekerét is. Kicsi Biri megenyhült, de azért még mindig szigorúan kérdezte: — Felajánlotta? Kérész tele szájjal nevetett: — Örömmel. Higgye el, elnök polgártárs, örömmel. Szűrös Szilágyi csak a két sárgáját akarja viszontlátni, nem törődik az a disznóval egyáltalán. F|' ri elfordult. Sokáig bámulta a hófelleges eget, mintha nagyon töprengene valamin. Majd végre szigorú arccal visszafordult. — Ez máskor elő ne forduljon! — mondta fenyegetőzve, és intett a két embernek, hogy rakják a fát, ne vesztegessék az időt. V. Éppen delet kongatott a torony órája, amikor Kicsi Biri két kísérőjének társaságában megállt egy pillanatra Mihá- lyiék kapuja előtt. Felpillantott a műhely fölötti cégtáblára, átfutotta az ismerős szöveget. ■Mihályi Sándor Gépészkovács« — olvasta fennhangon, dühösen az írást, azzal elindult kemény léptekkel befelé az udvarba. Kérész Miska meg Molnár Anti három méterrel a nyomában, szigorú és hivatalos arcot vágott. Biri, amint haladt a ház felé, még most is reszketett a méregtől. Állandóan Mihályi cselekedete járt az eszében. Az este, amikor lefeküdtek, akkor mondta el az asszony, hogy mit művelt a kovács, hogyan vágta a faszeges csuprot a húsos tálba. Ez bizony nyílt lázadás volt, másképp nem tudta értékelni Biri. Valószí. nűleg nem tetszett neki, hogy az elnök családja jólétben él. Vagy talán irigyli, ő vágyik ilyen- sorra? Akár így, akár úgy, mindenképpen vesznie kell. Egyikük fölösleges a köztársaságban. Még első dühében el akart rohanni, hogy megbosszulja magát, de mégis meggondolta a dolgot. Egyáltalán nem a haragja csillapodása miatt mondott le a megtorlásról. Mert a mérge nemhogy csillapodott volna, hanem óráról órára nőtt. Más oka volt ennek: éspedig Kérészék. Miattuk tolta ki a Mihályival való leszámolás napját. Egyiket sem tudta ugyanis előkeríteni az este, pedig elszalasztottá ér. tűk a két nagyobbik gyereket, Ügy látszik, a disznóval voltak valahol elfoglalva. Vagy talán visszafordultak még azj erdőbe, hogy egy-egy fuvar fát hozzanak ők is. Mivel pedig Biri egymagában félt el. indulni, mert ismerte Mihályi erejét, hát inkább megvárta a másnapot. De most már, hál istennek, nem vár. Végre itt van a kisé- rétével együtt, és most már nincs könyörület. Jól ismeri a járást, megy egyenesen a nagyházba. Ha ai műhelyajtó be van hajtva, akkor ott kell legyenek. Valóban, az asszony látta őket az ablakon keresztül, s már nyitja is a szobaajtót a látogatóké előtt. 4 — Jő napot, komám, kerül-? jenek beljebb! — mondja az^ asszony Birinek, és kedvesen mosolyog, mert egyáltalán nem is sejti, mi járatban van. nak. Bár az este mondott a férje valamit Biriről, amiből annyit megértett, hogy nagyon fölvitte az isten a koma dolgát. Azt is tudta, hogy emiatt összeszólalkoztak az urával. Ügy gondolta azonban, az ilyesmit nem kell komolyan . venni. Annál kevésbé, mert az f este nevetve mondta az ember, hogy észhez kell H iút té- ' ríteni, mivel meghibbant egy kicsit. Mitől, mitől nem, azt ő nem tudhatja, de lám, nem lehet olyan veszedelmes a dolog, mert itt a koma, már el is jött látogatóba. — Minden tervünket teljesítettük tavaly. Dolgozóink becsületbeli kötelességüknek tartják vállalásaik valóra váltását. A kiskereskedelem csak. nem negyvenmillió forinttal nagyobb forgalmat bonyolított le az előirányzottnál, ezzel 103,2 százalékra teljesítette forgalmi tervét. Vendéglátó- iparunk 105,2 százalékra telje, sítette a tervet. Szép eredményeket értünk el a felvásárlás, ban. Tavaly 305 vagon tojást és 43 vagon baromfit vásároltunk fel. Elír burgonyából — objektív körülmények miatt — az előírtnál kevesebbet vehettünk át, mégis Somogy adott belőle legtöbbet. A verseny időszakában takarékszövetkezeteinkben több mint 18 000 000 forinttal növekedett a betétál. lomány. A takarékszövetkezetek 1964-ben 28 700 000 forint kölcsönt adtak tagjaiknak, ebből több mint kétmillió forintot házépítésre. 1557 egységünket kell tatarozni kívül-belül, több mint kilencszázban már december végéig elvégezték ezt a munkát. A hátralevő kisebb belső munkákkal még a télen elkészülnek, a nagyobbak március 31-ig fejeződnek be. Minthogy a versenymozgalom másik célja a háztáji termelés előmozdítása, befolyásolása és az ezt segítő különféle szakcsoportok, társulások szervezése, a télen erőteljes szervező munka folyik az fmsz- eknél. A verseny keretében két nyúltenyésztő és két szamóca- 7 termelő szakcsoport alakult az ősszel. Decemberben kétnapos tanfolyamot tartottunk a gyümölcs- és növényvédelemmel kapcsolatos tudnivalókról. Tovább kívánjuk emelni az exportra és a belföldi fogyasztásra termelt gyümölcsök meny- nyiségét, és javítani akarjuk minőségét. Továbbra is nagy figyelmet fordítunk a baromfi- tenyésztésre és a tojáshozam növelésére. A múlt évben csaknem kétmillió naposcsibét adtunk ki háztáji gazdaságoknak. Tíz községben teljes, öt községben részleges baromfiállomány-cserét hajtottunk végre. A hús- és tojáshozam növelésének előmozdítására két év óta baromfitenyésztési és tojásszerződtetési verseny folyik a háztáji termelők körében. A verseny eredményeit ez évben értékeljük ki, a járások első helyezettjét szovjetunióbeli utazással jutalmazzuk. Fontos feladatunk a szolgáltatás fejlesztése, hiszen ezzel is erősíthetjük az fmsz és a lakosság kapcsolatát. Jelenleg 340 mosógép, több mint száz porszívó, festőgarnitúra, sertésperzselő, padlókefélő, centrifuga áll megyénk lakosságának rendelkezésére, ezenkívül 117 egységből edényt is kölcsönözhetnek. A meglevő százharmincegy mellett huszonhárom községben létesítünk új felvevőhelyet a ktsz-ek, illetve a GELKA részére. — Milyen árualap és választék áll rendelkezésére az idén a falusi lakosság szükségleteinek kielégítésére? — A kiskereskedelmet megfelelő mennyiségű és minőségű áruval látjuk el, mert a zárszámadások idején igen megnövekszik a forgalom. Készle. teink meghaladják a múlt évit. Mennyiségben is és választékban is szeretnénk a tavalyinál többet nyújtani. Jóval több lesz az idén a baromfi és a hal. A mind keresettebb, magasabb tápértékű, kalóriadús élelmiszerekből — szardínia, déligyümölcs, befőtt, zöldséggyümölcs — nagyobb és választékosabb készletek állnak majd a vásárlók rendelkezésére a szövetkezeti boltokban. A ruházati importáruk meny- nyisége csökken, de mindenki lehet jól öltözött. A naponta keresett háztartási cikkekből az idén több lesz a tavalyinál. Lényegesen több műtrágyát juttatunk a háztáji gazdaságoknak, mint a múlt évben. Vendéglátóiparunk is felkér szült az igények kielégítésére. Legfőbb törekvésünk, hogy vendéglőink, falatozóink, presszóink kitűnő minőségű, ízletes ételeket, cukrászsüteményeket, sokféle hidegkonyhai terméket adjanak vendégeiknek. 1965. évi gazdasági feladatainkat a felszabadulási verseny kibontakoztatásával kívánjuk megoldani. A kiskereskedelemben 1 milliárd 91 mii- lió forint forgalmat kell lebonyolítanunk, ez 2,1 százalékkal meghaladja az 1964. évit. A vendéglátóiparnak 5,9 százalékkal kell többet forgalmaznia a tavalyinál. Hálózatfejlesztésünk fő iránya a kereskedelmi központokban nagy alapterületű, nagy kapacitású egységek létesítése. Ezért a megyében nagy építkezéseket, felújításokat, átalakításokat végezünk. A feladatok megoldásában valamennyi dolgozónkra, fő- ként azonban a szocialista brigádokra támaszkodunk, amelyekből 78 működik az fmsz- eknél. A földművesszövetkezeti mozgalom vezetői, dolgozói jó munkát akarnak végezni, hogy méltóan ünnepelhessék hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját. S. M. (Folytatjuk.) Közöljük az érdekeltekkel — a vállalatokkal és az intézményekkel, valamint a megyei szervekkel —, hogy a Fonyódliget és Balatonboglár közötti területet közigazgatásilag Fonyód községhez csatolták. AZ ORDACSEHI elnevezés alatt álló terület a »Fonyód- ligeti camping« nevet kapta. L (3900) i